Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-19 / 117. szám

1994. május 19., csütörtök HAZAI TÜKÖR/SOROZAT A szegedi szabadtéri új évadja A Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége új nézőtérről te­kintheti meg az idén az előadá­sokat. Erkel Ferenc Bánk bán című operájával nyitnak a játé­kok július 15-én, 16-án. A Ma­gyar Állami Népi Együttes Elindultam szép hazámból cí­mű produkciójával lép közön­ség elé július 19-én. Verdi Otellója olasz nyelven, világ­hírű hazai és külföldi művé­szek tolmácsolásában csendül fel a Dóm téren július 28-án és 30-án. A könnyebb zenés műfaj kedvelőinek kínálják Schön­berg—Boublil: Miss Saigon című musicaljét augusztus 12- étől 14-éig, illetve 16-ától 20- áig. Az előadás magyarországi bemutató. Ujratemették József Attilát József Attila hamvait — a csa­lád kérésének megfelelően, a nyilvánosság kizárásával — a Fiumei úti temető egykori Munkásmozgalmi Panteonjá­ból- kedden áthelyezték a 35. számú parcellába, édesanyja mellé. Ugyancsak ebbe a sírba kerültek a költő testvérének, Jolánnak a földi maradványai is. Mit rejt a körösladányi határ? Veszélyes hulladék a búza alatt (Folytatás az 1. oldalról) Ebben arra is kitérnek, hogy a tsz valóban tárol veszé­lyes hulladékot a területén, ám azok az előírások betartá­sával vannak elföldelve, így „a környező földeken káros hatást nem gyakorolhatott”. Igen ám, csak itt nem arról a tárolóról van szó, ez a „lelő­hely” attól mintegy három ki­lométerre van — fejezte be Földi Elek. Ezek után irány a helyszín, ahol csatlakozott hozzánk Hi­mer Ferenc is. Készséggel el­kalauzolt bennünket a búza­tábla szélétől nem messze lé­vő gödörhöz, ahol megállapít­hattuk, hogy Földi Elek el­mondása megfelel a valóság­nak, a búza töve alatt 15-20 centiméterre bőrdarabokból álló réteg kezdődik és tart egy méter mélységig. A gazda kérésünkre megbolygatta a bőrdarabokat és már érezhető is a bűz. Az ügy vizsgálását a Kör­nyezetvédelmi Felügyelősé­gen folytattuk, ahol elbeszél­gettünk ugyan Gerentsér Pál irodavezetővel, ám ő annyit tartott szükségesnek közölni, hogy az ügyben — a Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás be­vonásával — folyik a vizsgá­lat. Sokkal többet megtudtunk viszont a körösladányi szövet­kezet elnökétől, Papp Károly­iéi. Elmondta, ezelőtt 8-10 " évvel, amikor még a bőrgyár­ból származó hulladék nem minősült veszélyes hulladék­nak, a Békési Vízgazdálkodá­si Társulattal közösen kísérle­tet végeztek ezen a területen. Ennek lényege, hogy a melio­rációs dréncsövek lerakása­kor az árkokba, a csövek fölé bőrgyári hulladékot, deszka- nyesedéket szórtak. Ezt sem akkor, sem azóta senki nem kifogásolta. Úgy gondoljuk, nem a mi feladatunk az ügyben igaz­ságot tenni. Néhány kérdés ugyan óhatatlanul felmerül bennünk, de ezek feltevésé­vel megvárjuk a most induló vizsgálat végeredményét. Gila Károly A búza töve alatt 15-20 cm-re kezdődik a bűzös hulladékréteg A nemzetközi megfigyelők közleménye 1995-tól érvénytelenek a tb-kártyák A Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája május 9-én köszönetét és elismerését fejezte ki a Magyar Köztársa­ság Külügyminisztériumának, hogy az EBEÉ 52 tagállamából megfigyelőket hívott meg. Ezen államok közül 12 képvi­seltette magát nemzetközi vá­lasztási megfigyelővel a ma­gyar országgyűlési választáso­kon. Ezen kívül egy képviselőt küldött Macedónia, a volt jugo­szláv köztársaság, amelynek megfigyelői státusza van az EBEE-n belül. Három nem kor­mányzati szervezet is részt vett a választások nemzetközi meg­figyelésében. A szavazókörzeteknek az or­szág különböző pontjain történt megfigyelését követően azt az általános következtetést von­nak le, hogy a magyarországi parlamenti választások első for­dulója rendben és professzioná­lis módon zajlott le. A szavazás és az összesítés megfelelt egy demokratikus társadalom leg­magasabb követelményének és olyan példaként szolgált más új demokráciákból érkezett meg­figyelők számára, amiből tanul­hattunk. A Demokratikus Intéz­mények és Emberi Jogok Irodá­ja elismerését fejezi ki a Magyar Köztársaság Belügyminisztéri­umának a választások hatékony megszervezéséért, és egyidejű­leg az EBEÉ-megfigyelők to­vábbi támogatásáról biztosítja a május 29-ére tervezett második fordulón is. Közvetlenül a má­sodik forduló befejezése után az iroda átfogó jelentést ad ki, mely tartalmazza a választások előtti tömegtájékoztatás elem­zését is. Az Alkotmánybíróság május 17-én kihirdetett határozata szerint 1995. január l-jétől ér­vénytelenek a jelenleg haszná­latos biztosítási kártyák. Az év végéig nagy valószínűséggel új tb-kártyák kerülnek forgalom­ba —tájékoztatta az újságírókat kedden Fejes László, az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója. A jelenleg használatos biztosítási igazol­ványokat 1992-ben vezették be, mintegy 900 millió forintos rá­fordítással. Azóta évente 100 millió forintot költöttek pótlá­sukra, és további 200-250 milli­ót az aktualizálás biztosítására. A bevezetés óta a társadalom- biztosítás 16 millió kártyát vá­sárolt a gyártótól, és ez idő sze­rint még 7-800 ezer igazolvá­nya van raktáron. Az idő rövid­sége miatt az új kártyát nagy valószínűséggel csak papírból lehet majd elkészíttetni, ami nem igazodik a nyugat-európai normákhoz. Ilyenformán ez is csak ideiglenes megoldásnak számít majd, és lehetséges, hogy egy-két év múlva újabb kártyacsere következik majd. Kínai kaland thaiföldi előjátékkal — 10. Pekingi állatpiac: az árusok kígyót-békát kiabáltak A Nyári Palota mellett láttuk, hogy a kínaiak nem sokat vacakolnak a levestészta-készítéssel. Néhány gyors ujjmoz­dulat és másodpercek múlva főhet a tészta Azt mondják, aki Pekingben és környékén jár, annak négy építményt feltétlenül meg kell néznie: a Nyári Palotát, az Ég templomát, a Tienanmen teret és a Kínai Nagy Falat. Ha már „kötelező”, essünk túl rajta — gondoltuk, de bemelegítés­ként előbb még a pekingi állat- és gyöngypiacra kukkantot­tunk be. Ebédelni nem kellett utána. Az árusok kígyót-békát kiabáltak, vagyis fennhangon kínálták terráriumokban, üvegedényekben ezen állat­fajtákat. Áz élő békák például függőlegesen sorba állítva, vagy kétszázan vártak sorsuk­ra. Ä vevők egy-egy példányt kiemeltek, megszemlélték, hogy jó és elég lesz-e vacsorá­ra, aztán ha nem tetszett az áru, teknősbékára váltottak és egy- egy 15 kilós példány már min­den igényt kielégített. A gyöngypiacon az alku lé­lektanát ismerhettük meg. Nem vagyunk szakemberek, tehát nem tudtuk, hogy igaz­gyönggyel, tenyésztett vagy éppen műanyag gyöngysorok­kal állunk-e szemben, de az alku lefolyása meggyőzött bennünket. Az árus 300 yuan- ról indított egy láncot, azaz 3300 forintról, de pillanatok alatt lement 25 yuanra, sőt amikor távoztunk, követett bennünket a papírcédulával, amin már egy 20-as díszelgett. Mivel a piachoz a Tienan­men térés az Ég temploma volt legközelebb, ezeket céloztuk meg. A világ egyik legna­gyobb tere, a Tienanmen, vagyis a „mennyei béke tere” 1989. június 4-én nevével el­lentétes szerepre kárhoztatott. A különböző tartományokból felrendelt katonaság — a pe­kingiek ugyanis megtagadták az engedelmességet — itt foj­totta vérbe a demokratikus mozgalmat. Negyven évvel azelőtt, 1949. október 1-jén Mao Ce-tung a téren kiáltotta ki a népköztársaságot, a fel­szabadító harcban elesett ka­tonáknak emlékművet emel­tek. A téren található a Mao- mauzóleum, a parlament, a Népi Gyűlés monumentális épülete, melyet 9—10 hónap alatt építettek fel, hogy készen álljon a népköztársaság 10. év­fordulójára. A Tiltott városba — az egykori császári köz­pontba, ahová egyszerű halan­dó nem tehette be a lábát — innen nyílt a bejárat. A kínaiak a térre most is tömegesen láto­gatnak el, és Mao-öltönyben fotóztatják magukat a Mao- mauzóleum előtt. Városnéző kirándulásunkat az Ég templománál folytattuk, és ledöbbentünk: Tejó ég! Ez valóban .gyönyörű! A császári időkben az égnek „szóló” ál­dozatok bemutatási helyéül szolgált és a kínaiak úgy tartot­ták, hogy az Ég Oltárának kö­zepe egyben a világ közepe is. A Nyári Palota — a császá­rok egykori kedvenc tartózko­dási helye, mely szinte egy külön városnak felel meg — nem maradt fenn eredeti álla­potában. A második ópiumhá­ború idején, 1860-ban az angol és francia intervenciós csapa­tok felégették, lerombolták, de később a kínaiak hatalmas pénzekből újjáépítették. Mivel Boci már legalább öt­ször végigbarangolta eddigi útjai során a palotát, úgy dön­tött, most inkább megpihen egy pádon. Amikor visszaér­keztünk hozzá, a kínaiak gyű­rűjében egy ebédmeghívással állt elő. Nem értettük a dolgot, hiszen pénz nélkül hagytuk ott, de pár pillanat múlva meg­fejtettük a titkot. A kínai turis­ták nem a pompás templomo­kat, múzeumokat, a kőhajót fotózták, hanem Bocit. Szá­mukra az igazi látványosság a szakállas, szőrös, nagydarab, fehér ember volt. Boci először ingyen is hagyta magát fényké- peztetni, de aztán az üzleti szel­lem felülkerekedett. A kínaiak szépen letettek egy-egy y uant és már kattanhatott is a gép. Hasonló sztori még a pekin­gi állatkertben és vidámpark­ban is előfordult. Míg mi a majmokat fotóztuk, addig a kí­naiak bennünket, illetve az el­varázsolt kastélyban, a sötét­ben a jegyszedő tőlünk ijedt meg és kapott csaknem infark­tust, majd jegyet sem kérve, kiszaladt. Nyemcsok László (Következik: Kunming fölött megtudtuk: a Békéscsaba ve­zet) Utunk támogatói: Kondorosi Takarékszövetkezet, Domus Bútorbolt, B. & T. Irodatech­nika Bt., Bosch Márkabolt, Hungária Biztosító Rt., Noster Kereskedelmi Kft., Hetes Kft., Endrőd és Vidéke Takarék- szövetkezet. Mi a Nyári Palota építményeit fotóztuk, a kínaiak Bocit A Tienanmen téren manapság is feltűnnek a Mao Ce-tung képek és a rendőrök FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom