Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-17 / 115. szám
1994. május 17., kedd PRIVATIZÁCIÓ Ms&d IP MÉS MEGYEI HÍRLAP „Mi törvényesen járunk el!” Megkezdődött a gyógyszertárak magánosítása Patikaprivatizáció — vitákkal Bár a harc a patikák tulajdonlásáért még tart, az Állami Vagyonügynökség május 6-án 61 gyógyszertár eladását hirdette meg a lehetséges 1410-ból. Tették ezt annak ellenére, hogy a Települési Önkormányzatok Szövetsége vitatja a lépés jogszerűségét. Szerintük az úgynevezett gyógyszertári központokat a mai önkormányzatok elődei hozták létre és ezért ezek privatizálása az ő joguk lenne. Erről az ÁVÜ-nél hallani sem akarnak. Mogyorósi Márta igazgatóhelyettes szerint ezeket a központokat — amelyeknek kezelői jogosítványuk van a patikák felett — a Népgazdasági Tanács hozta létre, ami állami és nem tanácsi szerv. Ezért a most érvényes törvények alapján az Állami Vagyonügynökséget illeti meg az értékesítés joga. Mindenesetre a pályázatok során felhívják az érdeklődők figyelmét, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek vitatják ezt. A békéscsabai Sas-patikában. Vajon mi lesz a sorsa ennek a gyógyszertárnak? FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Budapest vezetése már lépett. A Fővárosi Földhivatalnál (amely egyébként az önkormányzat alárendeltje) elkezdték bejegyeztetni a főváros tulajdonjogát. Érthető, hiszen a tét nagy. Milliókról van szó. Ebben az első körben kb. 120 millióról. A legdrágább gyógyszertár is a fővárosban van, kikiáltási ára: 25 millió. A többi ugyan 1 és 5 millió között mozog, ám valószínűleg ennyi pénz sem lapul a gyógyszerészek betétkönyveiben vagy értékpapírjaiban. Éppen ezért a privatizáció során E-hitellel, illetve kárpótlási jeggyel is lehet fizetni. A 25 milliós vásárlás esetén azonban 2—3 milliónyi készpénz még mindig tetemesnek látszik, különösen a mostani gyógyszerész-fizetések ismeretében. Talán éppen ezért lehetőség van arra, hogy az ajánlattevők között betéti társaság is szerepeljen. Kikötés viszont az, hogy annak egyik beltagja gyógyszerész legyen. Más típusú gazdasági társaság, például kft. nem pályázhat. Az azonban nem zárható ki, hogy később a patikát, mint ingatlant megvegye egy ilyen cég. A gyógyszertár üzemeltetési joga személyre szól, ám ez az ÁVÜ-s pályázatoknál, az egyébként is szigorú gyógyszerészeti feltételek miatt, automatikusan jár. Ha azonban valaki eladja az üzletet, akkor a törvények alapján az üzemeltetői jogot vissza kell adnia a Népjóléti Minisztériumnak. Az ÁVÜ pályázati feltételei között szerepel az is, hogy a megvásárolt gyógyszertár profilja 10 évig nem változhat. A pályázatok elbírálásánál különben is a szakmai szempontok a döntőek. A tulajdonhoz jutásnál csupán 20 százalékot számít a pénz, 80 százalék jut a szakmai, szempontokra. Fontos az is, hogy ki mióta van a szakmában. „Plusz pontokat hozhat egy doktori diploma vagy kandidátusi minősítésről szóló papír, számít a nyelvvizsga is”. Mogyorósi Márta szerint nem lehet gond az sem, hogy a 3 éves üzleti terv kötelező. Egyrészt az E- hitel megszerzéséhez a bankok már kémek ilyen dokumentumot, másrészt a pályázók valószínűleg az adott helyen dolgozók közül kerülnek majd ki. „Ha ők nem tudják, hogy miképpen megy az üzlet, akkor ki? Ez ugyanis speciális szakma. Ráadásul ez a pályázónak is hasznos, hiszen az alapos vizsgálódás után nem vesz majd zsákbamacskát.” A pályázatokat júniusban bírálják el és a formaságok után szeptember—októberben vehetik birtokukba az új tulajdonosok a „régi-újat”. Helyi hírek • TŐKEEMELÉS A SZARVASI AGRÁR RT.-BEN. Tőkeemelést hajt végre az ÁV Rt. a Szarvasi Agrár Rt.-ben. —jelentette be Csépi Lajos, a vagyonkezelő vezérigazgatója a legutóbbi, múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján. — A 200 millió forintos emelésre azért van szükség — indokolta —, mivel a cég a kárpótlás miatt földterületeinek kétharmadát elvesztette. Jelenleg mintegy 3000 hektár területtel rendelkezik. Ennek megfelelően 600 millió forinttal csökkent az éves árbevétele is. Az ÁV Rt. úgy látja: a cégnek jó esélye van a piacon maradásra, mivel területeiből 2000 hektár modem rizstelep, és sikeres az állattenyésztési ágazat is. Mindez azonban csak a pénzügyi helyzet rendezésével válhat jövedelmezővé. A vagyonkezelő úgy látja: a tőkeinjekció visszatérülési lehetősége adott, az emelés kiválthatja a cég hiteleinek egy részét, növeli jövedelmezőségét. A gazdaság élni fog a Földművelés- ügyi Minisztérium biztosította reorganizációs hitellehetőséggel is. A jelenleg 100 százalékos ÁV Rt. tulajdonban lévő céget az év második felében privatizálják. Az Állami Vagyonügynökség Békés megyei ügyfélszolgálati irodájának címe: 5600 BÉKÉSCSABA, Andrássy út 22. Telefon: 66/443 490 Telefax: 66/443 490 Az ügyfélszolgálati iroda vezetője: Kovács Sándor Ügyfélfogadási idő: hétfőtől péntekig naponta 08—13 óráig. Oszt(ód)ással szaporodnak a Danubius tulajdonosai Pokrócokkal a papírokért Rekordot döntöttek a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Rt. kárpótlási jegy részvénycsere akciójával. Az eredetileg 5 napra tervezett jegyzést már az első este le kellett zárni. Az ÁVÜ által felajánlott 560 millió forint értékű részvénycsomagra addigra 900 millió forint igényt jelentettek be. A forgalmazó Creditinstalt Értékpapír Rt.-t nem érte váratlanul a túljegyzés. Már a jegyzések kezdete előtti estén irodájuk előtt sámlival, pokrócokkal felszerelkezett befektetők sorakoztak. Szerte az országban igen széles körben — a brókercégeken kívül a Cooptourist hálózatában is — le lehetett adni az igényeket. A fővárosban és a nagyobb városokban legtöbb helyen sort kellett állni a részvénycseréért, kisebb vidéki településeken viszont akadály nélkül, percek alatt regisztrálták a jegyzéseket. Vajon minek köszönhető ez a hatalmas érdeklődés, miközben a cég tőzsdén forgó papírjainak árfolyama az utóbbi időben alig magasabb, mint maga az 1000 forintos címletérték? A magyarázatot Lantos Csaba, a CA Értékpapír Rt. illetékes igazgatója egyértelműen a cég egyre javuló gazdasági eredményeiben, és a Danubius igen kedvező tulajdonosi szerkezetében látja. Ä részvények kiosztását követően a 8 milliárd forint alaptőkéjű Danubius Hotels részvényeinek 38,2 százaléka lesz hazai kisbefektetők, 31,3 százaléka külföldi nagybefektetők, 10,6 százaléka önkormányzatok, 6,6 százaléka belföldi intézményi befektetők tulajdonában, s további 3 százaléknyi papír marad az Állami Vagyonügynökség kezelésében. Ennek nagy előnye, hogy a cég minél jobb működésében, piaci részesedésének megtartásában, sőt növelésében érdekeltek ugyan, de — mivel nem szakmai befektetők — beleszólni nem kívánnak a társaság vezetésébe. Márpedig ez elég jól működik, hiszen az 1992-es árbevételüket 1 év alatt a turizmus piacának pangása és az adótörvények számukra kedvezőtlen változása ellenére csaknem 200 millió forinttal növelni tudták, adózás előtt eredményük 60 millió forinttal nőtt, és elérte a 879 millió forintot. A most kárpótlási jegyek ellenében megszerzett részvények tulajdonosai akkor járnak jól, ha nem akarják egyszerre hirtelen pénzzé tenni a papírokat a tőzsdén. Az ugyanis valószínűleg lenyomná az árfolyamot, amelyben a cég eredményéi alapján bőven van még tartalék. Mire olvasóink elé kerül ez a cikk, addigra már kiderülnek az allokáció pontos arányai is. Annyit azonban már most lehet tudni — a jegyzés lezárásának másnapján —, hogy csakis az alanyi jogon kárpótoltak számára jutnak részvények, s talán közülük sokaknak sem annyi, mint amennyit szerettek volna. Tallózás a hazai sajtóból / •• Az AVU készpénzbevétele 6,3 milliárd forint Elkészült az ÁVÜ idei első négy hónapjának mérlege. Ebből megtudhatjuk, hogy a 6,3 milliárd forintos készpénzes eladás mellett 10 milliárd forint kárpótlási jegy és 10 milliárd forintnyi E-hitel ellenében vásároltak a befektetők. (Magyar Hírlap, május 6.) A külföldi tőke és a baloldali előretörés A baloldal hatalomra jutása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a külföldi tőke azonnal meghátrál. Ha az adórendszer befektetésbarát, a privatizáció folytatódik, és a fizetési mérleg javítására kidolgozandó program belátható időn belül eredménnyel kecsegtet, akkor nem valószínű, hogy a külvilág elfordulna hazánktól. (Világgazdaság, május 10.)