Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-16 / 114. szám
Színházbuszt indít az ifiház Május 21-én 14 órakor az ifjúsági ház elől ismét indul a színházbusz. Ezúttal a Madách Színház Stuart Mária című előadására viszik az érdeklődőket. Főbb szerepekben: Piros Ildikó, Almási Éva, Psota Irén, Puskás Tamás, Koltai János, Avar István, Lőte Attila, Benkő Gyula, Kautzky Armand. Jelentkezni személyesen vagy telefonon (325-211/ 12) Zsótér Mária szervezőnél lehet. Tangazdaság Tavaly az aszály ellenére nyereséggel zárta első évét a me- zőhegyesi 614. Számú Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola 15 hektáros tangazdasága. A diákok burgonyát és kukoricát termelnek, az előbbit a konyhai élelmezésben hasznosítják, az utóbbit pedig értékesítik. A idén a talaj-előkészítést megfelelő időben sikerült elvégezniük, a vetéssel azonban egy-két hetet késtek a csapadékos időjárás miatt. Az iskola vezetősége azt tervezi, hogy ősszel a kalászos növények vetésének fortélyaival is megismerteti a tanulókat. Előadóest Május 16-án, hétfőn 19 órai kezdettel a békéscsabai Jókai Színház Vigadójában előadóestet tartanak. Aprily Lajos A kor falára címmel Fábián Enikő műsorát láthatják, majd Vitéz Mihály ébresztése címmel Meleg Vilmos válogat Csokonai műveiből. Közreműködik Bódis Béla. Fizikában Immár hagyományosan, évente megrendezik a József Attila Tu- dományegyetem és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csong- rád megyei csoportja szervezésében a szegedi egyetem fizika professzoráról, Budo Ágostonról elnevezett középiskolai fizikaversenyt. Az idei vetélkedőn Békés megyében az alább felsorolt diákok kerültek az első helyre. Gimnázium, 1. osztály: Kiss András (Gyula, Erkel Ferenc Gimnázium), tanára Erdész Já- nosné. Szakközépiskola, 1. osztály: Csomós László (Békéscsaba, Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola), tanára dr. Szabó János. Gimnázium, 2. osztály: Molnár Zita (Békés, Szegedi Kis István Református Gimnázium), tanára Sándor-Kerestély Ferenc. Szakközépiskola, 2. osztály: Klampeczki Zsolt (Békéscsaba, Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola), tanára Haimo si Márt önné. Gimnázium, 3. osztály: Ko- kavecz János (Gyula, Karácsonyi János Katolikus Gimnázium), tanára Márki-Zay Lajosné. Szakközépiskola, 3. osztály: Kovács Krisztián (Békéscsaba, Kemény Gábor Műszaki Szak--------------------------------------------------------1 MEGYEIKÖRKÉP \------------N agymama az üzlet falán... „Mindig is az volt a célunk, hogy a legjobbat tudjuk ajánlani” — Ugye most felettébb dühös? — Miért lennék? — neveti el magát a szimpatikus fiatal mester, miközben összevissza töri az amúgy ép ajtók üvegeit. — Azt hinném, hogy a sok stresszt levezeti, amikor betöri az üvegablakot, ajtót. — Semmiféle stressz nincs bennem... Juhász Sándor jóhírű békési üveges. Nincs vasárnap, nincs ünnepnap, ha valahová hívják a megrendelők, akkor igyekszik a legrövidebb idő alatt a helyszínre érkezni. — Ez természetes, hiszen 78 esztendeje állunk a lakosság szolgálatában — kezdi családja történetét mesélni a 30. életévét éppen csak túllépő fiatalember, miközben boszorkányos gyorsasággal dolgozik két tanulójával egyetemben. — Az egész ott kezdődött, hogy a dédszüleimnek kéményseprő vállalata volt Békésen. Á nagyanyám viszont a mostani Libresszó helyén nyitott egy porcelánboltot, de vállalt üvegezést is. A nagyapám bőrrel kereskedett. Hogy ne szaporítsam a szót, az apám üvegessegéd lett az édesanyja mellett. Nagyanyámat nagyon szerették és tisztelték Békésen. Úgy hívták, hogy Szlo- vencsák Mária. Ha benéz egyszer az üzletünkbe, láthatja fenn a falon a bekeretezett képét. Miután kölcsönzéssel is foglalkozott, hozzá jöttek lakodalmak idején tálakért, tányérokért. És ő mit tett? Minden fiatal párnak ajándékba adott egy étkészletet. Amikor meghalt a nagyanyám, apám egy kis üzletbe költözött. 1960-ban pedig a Sümegen élő orvos nővérét látogatta meg. Bement egy porcelánboltba... —Csaknem azt akarja mondani, hogy ott ismerte meg a szintén üveges feleségét? — Pontosan ez történt. Mamám ott volt a boltban eladó. Az ismeretségből szerelem lett. Édesanyám követte Békésre a férjét, kitanulta a szakmát és le is mestervizsgázott. Én meg 1961 -ben legnagyobb örömükre bekéredzkedtem az életükbe. — Fantasztikus. Adott volt tehát, hogy a fiuk is üvegesnek tanuljon. — Most fogja csalódás érni! Nem akartam üveges lenni, bár édesanyám meséli, alig értem fel az asztalt, már vágtam az üveget. Mindig azt csináltam, amit a tanulók. így aztán 12-13 évesen már versenyre keltem velük, hogy melyikünk az ügyesebb. — Miért lett mégis üveges, ha nem akart az lenni? — Azért, mert 1979-ben meghalt az édesapám, s így természetesnek találtam, hogy segítenem kell a mamámnak. Meg tetszik tudni, mindkettőnknek a vérében van ez a mesterség. — Figyelem, ahogyan a tanulói is dolgoznak... —- Büszke vagyuk rájuk, mert a mozdulataikban látom a sajátomat. Tizenöt éve vagyok a szakmában. Mindegyik tanulóm ötösre végez nálunk. Jó érzés látni, hogy ugyanolyan precízen és lelkiismeretesen dolgoznak, mint mi. —A szokásosnál gazdagabb választékot kínál... — Tizenhatféle mintás üvegből választhat a kedves megrendelő. Mindig is az volt a célunk, hogy a legjobbat tudjuk ajánlani. Bármi újdonság megjelenik a szakmában, mi azonnal lépünk. — Jól tudom, hogy foglalkoznak hőszigetelő üveggel is? — Tizenkét éve gyártjuk és szereljük össze a hőszigetelő üveget. •—Lehet, hogy a hasonlatom kissé fals, de ,,dalol" a munka a keze nyomán. Látszik az arcán, hogy imádja azt, amit csinál! Van egyáltalán az üvegezésen kívül valamilyen szenvedélye? — Bármilyen fellengzősen is hangzik, de nincs. Csak a munka. Napi 12-13 órát dolgozom. Nem szenvedély, de évente egyszer engedélyezek magamnak egy-egy hetet, hogy télen síelni, nyáron vízisíelni menjek. Béla Vali legjobbak Nagymosás anno... középiskola), tanára Me kis László. Gimnázium, 4. osztály: Lukács István (Sarkad, Ady Endre Kísérleti Középiskola), tanára Lukács Istvánná. Szakközépiskola 4. osztály: Csorba Zoltán (Békéscsaba, Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola), tanára dr. Szabó János. Összesen 17 tanuló dolgozata érte el azt a szintet, hogy elküldhettük a szegedi József Attila Tudományegyetemre. Ott azonban nem országos, hanem területi besorolás történik. Ez a verseny ugyanis Békés és Csongrád megye vetélkedője. A legjobbakon kívül a többi továbbjutó megoszlása iskolák szerint: a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumból négy, a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumból kettő, a békéscsabai Belvárosi Gimnáziumból, a Gépészeti Szakközépiskolából és a békési Szegedi Kis István Református Gimnáziumból egy- egy tanuló. Mivel igen szűkösek az anyagi lehetőségeink a jutalmazásra, ezúton szeretnénk megköszönni a békéscsabai Strang Rt.-nek a felajánlott 5 ezer forintot. További szponzorokat is keresünk a tanulók méltó megjutalmazá- Sához. I UKÁCS ISTVÁNNÉ „A rendszerváltással egyidő- ben 1990. december 15-én alakult meg a Békés Megyei Karácsonyi János Honismereti Egyesület. Megyénk múltja jeles kutatójának, Gyula város szülöttének nevét felvéve az egyesület folytatni kívánja a már nagy hagyományokkal rendelkező honismereti mozgalom összefogását, a rendelkezésre álló szerény eszközökkel inspirálni szeremé a szűkebb pátria múltjára vonatkozó gyűjtő-, feltáró-, kutatómunkát. A gyűjtött anyag publikációs lehetőségeinek megteremtése is az egyesület feladata lenne, hiszen a helyi honismereti szakkörök, körök, egyesületek munkájának gyümölcse mindenki hasznára van.... ...Szerény kiadványunk, amely a Lakitelek Alapítvány anyagi támogatásával jelenik meg, a honismeret munkatársainak gyűjtéséből kíván ízelítőt adni, illetve lehetőséget a szakkörök bemutatkozására. Azzal a reménnyel indítjuk évkönyvünk első füzetét útjára, hogy önzetlen támogatók jóvoltából később talán fogyta- tása is lesz” — írja az új kiadvány bevezetőjeképpen dr. Já- roli József szerkesztő, az egyesület elnöke. Érdemes végigböngészni a szerény füzetet: Gálik Mihály- né írásának közreadott részlete egy csabai parasztcsalád három nemzedékének életét mutatja be; Szathmári Imréné Békéscsaba újratelepítésének történetéhez járni hozzá egy adalékkal; Pelle Éerenc rejtett kincseket tár elénk; Czeglédi Mihály egy nagyszénási katona első világ- háborús naplójából ad közre részleteket. Megtudhatjuk továbbá özv. Molnár Pálnétól Hoffmann Erika közvetítésével, milyen is volt a nagymosás hajdan egy nagy parasztcsaládban; közreadja a füzet a Szegedi Rádióban Pleskonics Andrással készült interjút a honismereti munkáról. Végül több honismereti szakkör is bemutatkozik a kis kötetben. Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Szüléink, nagyszüleink alakították Közel ötven éve alakították Füzesgyarmaton szüléink és nagyszüleink aföldmíves-szövetkezetet, azaz pontosabban 1946. március 17-én. A tagság beszervezésével és anyagi hozzájárulással, részvényenként 25 kg árpában vagy kukoricában állapították meg. A szövetkezet belterjes gazdálkodástfolytatott, volt Hosszúszigeten 1200 hold legelője. Voltak juhai, foglalkozott szerződéses termeltetéssel, tojás, toll, baromfi, nyersbőr stb. felvásárlásával is. 45 évvel ezelőtt 1700fő volt tagja szövetkezetünknek. Az elmúlt években, évtizedekben megerősödött a szövetkezet, de a mostani körülmények között a gazdálkodás labilissá vált. Bár a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ, melyhez Gyarmat tartozik, kielégítően tevékenykedik, hisz megyei szinten a három legjobb gazdálkodó szövetkezethez tartozik. Mégis aggódik a régi, de az új tagság is, hisz a megye 21 szövetkezete közül 11 negatív mérleggel zárta az évet. S három nagy szövetkezet felszámolás alatt áll! A tagság ilyen nehéz körülmények között is köze! 30 százalék részesedést kapott az alaprészjegyekért. Amit szintén nem sok szövetkezet tudott biztosítani. Az elmúlt két esztendőt a szövetkezetek jogbizonytalanságban élték át. A szövetkezeti törvényt néhány hónap alatt kellett végrehajtani és a vagyont nevesíteni, de a cégbíróság egyetlen szövetkezetei sem jegyzett be, tehát vehetjük úgy, hogy egyetlen apáink, nagyszüleink által létrehozott szövetkezet sem működött legitimen, mert a cégbíróság különböző okok miatt nem ismert el bennünket — bizonyosan forognak sírjaikban eleink, hogy így bánnak vagyonukkal... Borbíró Lajos Visszhang A gyulai idegenforgalmi rendszerről Válaszlevelek Sívó Tibor, az Idegenforgalmi és Vendéglátó Kamara főtitkára, a gyulai idegenforgalmi rendszerrel kapcsolatos, február 28-ai számunkban közölt véleményére: Tisztelt Főtitkár Úr! Köszönettel vettem február 9-én kelt levelét, melyben ismét tanúbizonyságot tett a vendégfogadás, és Gyula városa iránti elkötelezettségéről. Sajnáltam, hogy hivatalos elfoglaltságom miatt nem tudtam ott lenni a gyulai kamarai közgyűlésen. Megértem aggodalmait, melyek a vállalkozások terheit illetik és azt a kétséget (mely bennem is megvan), hogy a vállalkozók esetleg kevésbé kapcsolódnak bele az idegenforgalmi üzletfejlesztésébe. Meggyőződésem, hogy ha a város anyagi erejét és szervezői munkáját ötvözni tudjuk a vállalkozók szerény hozzájárulásával többre jutunk a reklám, infrastruktúra és más fontos területek fejlesztésében, mintha a város ezt egyedül teszi. Az összes jó tanácsot, segítséget igyekezni fogunk beépíteni elképzeléseinkbe. Segítőkészségét, barátságát ezúttal is köszönve, az első, Reinhardt cukrászdabeli beszélgetésre külön jó érzéssel gondolva üdvözli: dr. Pocsay Gábor POLGÁRMESTER * Tisztelt Főtitkár Úr! Köszönettel vettem levelét, melyben a gyulai idegenforgalmi rendszerről fejti ki véleményét. Mint ahogyan azt a Gyulai Idegenforgalmi Kamara legutóbbi ülésén elmondtam, a rendszertől távol áll mindenféle „agresszív" piaci módszer, a rendszer nem kíván semmilyen vállalkozást megadóztatni, azokat nem kívánja újabb adóterhekkel sújtani. Szigorúan önkéntességi, üzleti alapon szerveződik. A rendszer egy szolgáltatást kínál tagjainak, a tagok számára van bízva annak mérlegelése, hogy ezekért a szolgáltatásokért hajlandók-e egy meghatározott összeget fizetni, (pl. Mennyit ér meg egy szállodának, hogy vendégei 30%-kal olcsóbban vehessék igénybe a várfürdő szolgáltatásait ?) Az idegenforgalmi rendszer részleteinek kidolgozása, finomítása még tart, ezen munkálatok is a konszenzusra fognak épülni. A kuratórium összetétele — megítélésem szerint — megfelelő módon reprezentálja az idegenforgalmi szakmát. A Gyulai Idegenforgalmi Kamara a város idegenforgalmi életének csak egy szeletét fedi le, tehát az önkormányzatnak kötelessége, hogy más idegenforgalmi szakemberek véleményére fi tekintettel legyen. Véleményem szerint a jelenlegi recesszió idején a város vezetésének kötelessége azon munkálkodni, hogy előmozdítsa az idegenforgalmat, hogy támogassa a gyógy turizmust, de csakis az agresszív piaci módszereket mellőzve. Bízom abban, hogy a kamara és az önkormányzat közötti együttmunkálkodás az eddigi jó eredmények után — mert azért számos közösen megvalósított akciót tudhatunk magunk mögött — a jövőben még eredményesebb lesz, mint ahogyan erről a kamara új elnöke is biztosított.” (Gellén Vencel városmenedzser kivonatos levele)
