Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-10 / 109. szám
IBF.KF.S MF.r.YF.1 HÍRI.APMEGYEIKÖRKÉP 1994. május 10., kedd © Lóvá tett földrendezők A battonyai földrendező és földkiadó bizottságok köz- megelégedésre végezték munkájukat az elmúlt két évben. A tagok tiszteletdíját, illetve költségtérítését azonban csak tavaly szeptemberig tudta fizetni az önkormányzat. — Mivel az addigi kiadásainkat is csak részben térítette meg az állam, szorult helyzetünkben nem vállalkozhattunk a földrendezők pénzének további megelőlegezésére — mondotta Takács Dezső polgármester a legutóbbi képviselő-testületi ülésen. — Megkerestük a Belügyminisztérium illetékes főosztályát, illetve az Országos Kárpótlási Hivatalt. Levelünkre gyorsan reagáltak, válaszuk lényege az, hogy rövidesen leutalják az igényelt összeg... töredékét. A továbbiakban Takács Dezső elmondta, hogy amikor ez a pénz megérkezik, az önkormányzat vizsgálni fogja annak a lehetőségét, hogyan tudná előteremteni a hiányzó részt. „Mindenesetre rendkívül sajnálatos, hogy nem tudjuk tisztességesen honorálni azoknak a munkáját, akik becsülettel helytálltak a földkárpótlás, illetve a földkiadás során” — tette hozzá. Egészségvédelmi nap Szerdán a gyomaendrődi Katona József Művelődési Központban 10-től 19 óráig egészségvédelmi napot rendeznek. Az érdeklődők számára vérkoleszterin-, vércukor-, vérnyomás-, testsúly-, testmagasságmérés és társadalombiztosítási tanácsadás lesz. A megyei nyugdíj- és egészségbiztosítási pénztár munkatársai ingyenesen tájékoztatják a problémáikkal hozzájuk fordulókat. A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány támogatásával létrejött rendezvényen a grafológia tudományával, a talpmasszázs hatásaival és kozmetikai tudnivalókkal ismerkedhetnek. Természet- gyógyászati bemutató és vásár egészíti ki a programot. Délután 4 órától Árvái Magdolna: Rákszűrés otthon című könyvének bemutatója lesz. Fél órával később Beöthy Mihály asztrológus előadását hallhatják, címe: Asztrológia a gyógyulás szolgálatában. Csisz- tyakov professzor 18 órától kezdi előadását, amely a gerinc, az Ízületek, az allergia, a mozgásszervi betegségek gyógyításáról szól. Az orvhalászat ellen A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság és a Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetsége együttműködési megállapodásának értelmében a rend őrei ezután intenzívebben ellenőrzik a horgászatra, halászatra vonatkozó előírásokat. Ez évben több akciószerű, átfogó ellenőrzést terveznek a közkedvelt víziterületeken, illetve azok közelében található üdülőövezetekben. Ha Geszten jársz óvodába... FOTÓ: FAZEKAS FERENC A 60 férőhelyes geszti óvodába évekkel ezelőtt még 70-75 kisgyermek járt, ma ötvenen vannak. Még megdöbbentőbb a dolog, ha tudjuk, hogy annak idején voltak olyan kicsinyek, akiket helyhiány miatt nem tudtak felvenni az óvodába, azaz 70-75-nél lényegesen több kisgyermek volt a faluban, míg ma ez az 50-es létszám az összes községbeli óvodáskorút takarja. Irázi Istvánná vezető óvónő szerint tragikus a településük elöregedése. Mint mondta, harminc éve nem volt rá példa, hogy az óvoda csak kilenc iskolaérett gyereket adjon az általános iskolának. Az idén ez történik. Vigasztaló lehet persze, hogy ez a szám a továbbiakban nem állandósul, hiszen 16 középsőcsoportosuk és 21 kiscsoportosuk van jelenleg. Érdekes, hogy míg 30 évvel ezelőtt mindössze egyetlen cigány- gyermek járt a viszonylag magas létszámú óvodába, addig most az 50 beírt gyermek csaknem fele cigány kisfiú vagy kislány. — Két dolog miatt is magasabb az etnikum aránya az óvodában — mondta a vezető óvónő. — Az egyik, hogy az utóbbi időben elég sok cigánylakos települt be a községünkbe, a másik, hogy ma már egyetlen cigányszülő sincs, aki ne adná be hozzánk a kicsinyét. Ez talán azért is van így, mert ezeknek a gyerekeknek már a szülei is ide jártak, és érzik, a gyermek fejlődése szempontjából fontosak az óvodában eltöltött évek. —Végül is mire jó az óvoda? — kérdezem. — Bármennyire kiegyensúlyozott családi fészekben is éljen a gyermek, az egymáshoz való viszonyulást, a társas kapcsolatok kialakítását itt sokkal inkább megtanulhatja, mint otthon. Ide különböző családokból érkeznek a gyerekek, különböző szokásokkal, ötletekkel, amelyeket itt szétszórnak egymás között. Ezek mind mind olyan tapasztalatokat jelentenek, amelyekhez otthon nem tudnának hozzájutni. Sok öröm és kudarc is éri őket a közösségben, s ez azért fontos, mert az iskolába kerülve már „edzettebben” állnak minden hasonló, közösségben előforduló szituáció előtt. De mondhatnám még azt is, hogy egy felnőtt sohasem tud igazán leereszkedni a gyermekhez. A gyermeknek mindig gyermek marad a barátja. Többek között ilyesmikért fontos az óvoda. — Mik az előnyei és hátrányai annak, hogy valaki Geszten jár óvodába? —Az, hogy a gyerekek kevesen vannak, nagy előny. (A községnek biztosan nem, de nekünk, óvónőknek mindenképp.) így tudniillik rengeteget tudunk a gyerekekkel egyénileg foglalkozni. Azonkívül előnyünk a csodálatos környezet. Nem mindenki játszhat a Tisza- kastély kertjében gyermekkorában. A friss levegő, a nagy mozgástér... nincs ennél szebb dolog egy kis emberpalánta számára! Persze hátrányaink is vannak. Itt nincs uszoda, nincs nyelvoktató, nincs mozi, színház, ami egy városi óvodás számára mind-mind elérhető. Az óvoda és a község vezetése arra törekszik azonban, hogy e zsáktelepülés hátrányait tompítani próbálja. Évtizedek óta az idén először csupa képesített nevelő dolgozik a geszti óvodában. Az óvónők továbbképzésekre járnak, hogy ne maradjanak le a legmodernebb módszerekről, hogy mindenféle újdonságot, ötletet „magukba szívjanak”. Két dajkájuk dajkaképző tanfolyamra jár. Gáspár Katalin, a község református lelkésze péntekenként hittanos foglalkozást tart valamennyi kisgyerek részére. Az önkormányzat az átlagosnál is nagyobb mértékben támogatja a gyermekek étkezési hozzájárulását. Summa summárum: itt és most ennyit tehetnek az óvoda és a község vezetői a geszti kicsinyekért... M. M. Pénzügyi támogatás a családévi rendezvényekhez A Népjóléti Minisztérium Nemzetközi Családév Titkársága még az év elején felkérte a megyei önkormányzatok képviselő-testületek, hogy hirdessenek pályázatot nagyszámú résztvevőre számító, a családok helyzetével, kilátásaival foglalkozó, ismeretteijesztő, szabadidős, szórakoztató helyi rendezvényekre, amelyekre sok családot tudnak mozgósítani. Több száz helyi szervezet pályázott az országban, néhányan megkapták a Népjóléti Minisztérium anyagi támogatását is. Békés megyében támogatásra számíthat a megyei könyvtár családi vetélkedőkre, a gyulai GYIVI nevelőszülői programra, a nagycsaládosok lökösházi egyesülete, a tarhosi gyermek- védelmi és gyógypedagógiai intézmény népi kismesterségek alapműveleteinek népszerűsítését szolgáló programja eltérő értelmi fejlődésű fiatalok körében, a sarkadi városi önkormányzat, a római katolikus és a református egyház, valamint a megyei Kolping Egyesület rendezvénye, Az anya szerepe a családban címmel. B.Zs. Szék, szék, faragott szék... Ezt a csodálatos széket a dobozi fűszermajori gépészkovács Fekete Sándor (született 1880- ban, s elhunyt 1963-ban) sajátkezűig faragta, időtálló, csontkemény, fekete fából. Az időtállóságot az is mutatja, hogy a készítő családnevének egyetlen “E” betűje hiányzik a karfa alatti névsorból, pedig a házban rendszeresen használt bútordarab volt. A támlában római számok imitáltak valamiféle dátumot, melynek pontosságára — a számok hiányossága miatt is — özvegy Éekete Sándomé Komlósi Terézia néni, a doboziak Rézi nénije, kedves és tisztelt adatközlőm már nem emlékezett. Az ülőrészt csuhéjból sajátkezűig fonta és szőtte rá az összekötő fákra a szék készítője. Fekete Sándor bácsi, mint univerzális gépész ember munkáséletét a gróf Wenck- heimek dobozi Fűszermajorá- ban élte le. Aranykezű, a major összes gépeihez, gőzekéjéhez értő ember volt. Két gőzeke volt a grófi birtokon. Ezeket is javította, működtette, s dolgozott valamelyikén, mint gőzA sajátkezű faragottszék ekegépész. Fűszermajort, s a halálra ítélt cselédházat a II. világháború utáni földreform után hagyta el, s költözött be Rézi nénivel a Fokház utcai családi házba. Hogy e kedves és — bátran modhatni — muzeális értékű szék a közel 100 évet ért Rézi néni halála után örökségként melyik családtag birtokába került, nem sikerült megtudnom. Kép, szöveg: Rácz Sándor NÉPRAJZKUTATÓ Jubileumi kiállítás Gyulán Május 13-án, pénteken a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ volt képzőművészeti szakkörösei 30 éves jubileumi ünnepséget tartanak. Ez alkalomból délután 16 órakor Koszta Rozália gyulai festőművész, szakkörvezető sírjánál tiszte- > legnek, majd 17 órakor a volt szakkörösök munkáiból kiállítást nyírnak a művelődési ház Kis Galériájában. Megnyitóbeszédet Varga András, a művelődési ház nyugalmazott igazgatója és Ibos Éva művészettörténész mond. H őség tombolt a magyar fővárosban, amikor Attila vonata augusztus 20-án délelőtt megérkezett a Tiszántúlról a Keleti pályaudvarra. — Attila! Itt van az Attila! Attila Budapesten! Megérkezett Attila! Bemutató ma este! — kiabálta egy férfi, és közben szórólapokat osztogatott a vonatról leszállóknak. Attila odament hozzá—ő is kapott egyet. A színes lapra egy díszes kard markolata volt nyomtatva, fölötte nagy betűkkel, hogy „ATTILA — ISTEN KARDJA”. — Hm. De hát én Isten Ostora vagyok — morogta a hun király. Szólni akart a férfinek, hogy hibás a szöveg, de az addigra már továbbment. — De mit ír még ez a papír? Itt és itt, ekkor és ekkor leszek bemutatva a nagyközönségnek. Jó. De honnan tudták, hogy ma jövök? És ki találta ki, hogy be akarok mutatkozni a magyaroknak? Ezekkel a kérdésekkel ment ki az utcára. Amerre nézett, mindenhol hatalmas plakátok hirdették őt. Elhatározta, hogy odamegy. *** Még világos volt, amikor a stadionhoz ért. Rengeteg embert látott maga körül befelé áram I an i. — Fáradjon be, művész úr! — Köszönöm — felelte Attila. Elcsodálkozott, miért nevezik őt művésznek? O király. A legnagyobb! Aki egyesíteni akarta egész Európát. Aki látta az Atlanti-óceánt. Akit hármaskoporsóba temettek, de feltámadt hamvaiból, amikor látta, mi a helyzet egykori birodalmában. Hangokat hallott maga mögül. Az a jegyszedő szólt a társának, aki leművészezte őt: — Láttad? Biztos az egyik színész. Nekik vannak ilyen ruháik. Attila végignézett magán. Még mindig a temetési díszruha volt rajta. Hát ezért hihették róla, hogy színész. De miért lennének itt színészek? Biztos előadnak valamit a tiszteletére. — Megjöttem — mondta az egyik öltönybe öltözött alaknak, aki a színpadon babrált valamit, és akiről gyanította, hogy a rendezőséghez tartozik. —Azt látom. Mi a szerepe? — Én vagyok Attila. — Az Vikidál. Velem ne szórakozzon! Vagy mondja meg, kicsoda, vagy... — Én vagyok Attila... — Vagy menjen innen! Gyerünk! Menjen, üljön le a helyére! Mindjárt kezdünk. Attila nem tudta, mit tegyen. Leült hát a szabad helyre. Már elkezdődött az előadás, amikor egy későn jött szakállas férfi telepedett mellé. — Adjon Isten, bátyám! Látom, maga is visszatért. — Kicsoda maga? Ismer engem? — Egy utódja vagyok, bátyám. István. Szintén király voltam. — Semmit nem hallottam felőled. De hiszek neked. Mondd, István fiam, kik ezek, akik itt ugrálnak a színpadon? Ki az a férfi, aki azt hiszi, ő én? — Ezek színészek. Az pedig a Vikidál Gyula. O volt a Koppány is. Akit megölettem annak idején. \— De hát hazudnak. Nem is így nézek ki. Hát szerinted hasonlít rám az a fickó? Itt senki sem hasonlít az ismerőseimre. Jó, jól énekel a férfi, jobb hangja van, mint nekem, de akkor is... Felháborító! — Ugyan, bátyám. Csak először. Egyébként igaza van, nem minden klappol. De hát ez velem is így volt, évekkel ezelőtt, amikor... És kiderült, hogy István király is ugyanúgy járt, mint Attila. Közösen végignézték a rockoperát, majd elmentek sörözni. A vendéglőben Attila rájött, hogy ő nem is hun, hanem magyar. István, aki már régebb óta élt Magyar- országon, részletesen elmesélte, mi történt Attila, illetve saját halála óta. Jókedvűen énekelgettek, amikor zárórakor elzavarták őket. Egymást átölelve bandukoltak a sötét utcákon. Az egyikben összefutottak Juliánus baráttal, megkínálták pálinkával, csak úgy, üvegből. Hárman mentek tovább. Másnap mindannyian visszafeküdtek sírjukba. Előtte azonban megbeszélték, mikor és hol fognak újra találkozni. Balogh Tamás Attila ^______________________________________ Az ötven beírt gyermek csaknem fele cigány kislány vagy kisfiú
