Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-14 / 87. szám
a 1994. április 14., csütörtök MEGYEIKÖRKÉP Május 15. nemzetközi családnap Az ENSZ közgyűlése 1994-től május 15-ét a családok nemzetközi napjává nyilvánította. Nemzeti programot, önkormányzati támogatást, a médiák közreműködését és családi részvételt igényel ez a nemes kezdeményezés. Az idei nap témája a nemzetközi családév fő témájára (Család: források és felelősség a változó világban), illetve mottójára (A legkisebb demokrácia építése a társadalom szívében) koncentrál. A fő gondolat utalás lehet a társadalom alapegysége és az emberiség nagy családja közötti szoros kapcsolatra. A magyar családnap központi rendezvénye várhatóan annak a kiállításnak a megnyitása lesz, amely a Családi élet a századforduló falusi Magyarországán címmel nyílik meg május 15-én a Néprajzi Múzeumban. A megyei rendezvényekről is hírt adunk a közeljövőben. Segítik a gazdászt Mezőhegyesre Papp József helyi lakost nevezték ki falugazdásznak. Az önkormányzat a falugazdász tevékenységét többek között azzal is támogatja, hogy részére 1994. december 31-éig térítésmentesen irodahelyiséget biztosít a polgármesteri hivatal épületében. Pályázat terepjáró gépkocsira Murony önkormányzata a Népjóléti Minisztérium és a békési egyesített szociális intézmények kezdeményezésére a szociális terepmunka javítására egy terepjáró gépkocsi vásárlására 1,5 millió forintos pályázatot nyújtott be. A gépkocsi megvásárlásával a külterületeket is be tudják kapcsolni a szolgáltatásba. Támogatják az első lakáshoz jutókat Az újkígyósi önkormányzat testületi ülésen megtárgyalta a támogatások iránti kérelmeket. Azokat részben módosítva, részben elutasítva döntött. Eszerint az első lakáshoz jutók támogatására 3 millió forintot, egyéb támogatásra 3 millió 240 ezer forintot biztosít. Strauss-est Mezőhegyes város fennállásának 5. évfordulója alkalmából április 15-én 19 órakor a művelődési központban Népszerű melódiák Strauss műveiből címmel műsoros estet tartanak. Vendég: Laczó András, az Operaház magyánénekese. Közreműködnek: Buváry Lívia ének, Rátonyi Leila hegedű és Dráfy Kálmán zongora. Mi sül ki a Sütőkerról? / „Átvilágító” beszélgetés a csabai Sütőker Rt.-ről Olvasóink írják — ' ... ;■■■■ ; A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. (Folytatás az 1. oldalról) — Panaszolja néhány régi, azóta eltávozott dolgozójuk, hogy nem tartottak a kft. megalakításával kapcsolatban taggyűlést, márpedig e nélkül nem jogszerű az alapítás. Emellett a tagok nem ismerhették az alapító okiratot, mert üres, szövegmagyarázat nélküli papírt írattak velük alá. — Hetekig ki volt függesztve az alapító okirat, s aki nem akarta, nem írta alá. Aki belépett, átlagban 80-100 ezer forinttal van a társaságban, de akad 1 milliós is. Az nem felel meg a valóságnak, hogy nem volt taggyűlés. De milyen kört hívjunk össze, mikor még csak szándékfelmérés volt? Sok munkásgyűlés volt e tárgyban, többet a szakszervezet is tartott. A megalakulás óta kettő volt. A 331 tag a teljes alapító okiratot írta alá. A távozó dolgozóknak, akik tagok voltak, első lépcsőben 75 százalékon vettük vissza a befizetett törzstőkéjét, jelenleg ötven dolgozó eladott üzletrésze van a kft. tulajdonában. Ezeket a kft. egy év után a tagok között nyilvánosan meghirdeti eladásra.-—A kft. törzstőkéjéhez meglepő módon szereztek pénzt. Eletút-biztosításokat kötöttek a dolgozók nevére az Állami Biztosítónál, amely összegnek 75 százalékát fizették be a munkatársak törzstőkeként a Csabafitt Vagyonkezelő Kft.- be. Panaszként hangzott el, hogy a dolgozók nem kaptak kötvényt, s csak a vállalatot értesíti a biztosító. — Ez teljesen törvényes eljárás volt. A dolgozók kérték, hogy ezt a biztosítási pénzt fizethessék be a törzstőkébe, meg is szavazta 85,9 százalékuk. És emellett a vezetők a prémiumuk egy részéről lemondtak, néhány dolgozó valamilyen járandóságáról, s az is a törzstőkét gyarapította. Tehát az előtakarékosság, a dolgozók biztosítása alkotta a törzstőkét. De azt is elmagyaráztuk, hogy ez egy magánvállalkozás, a vállalathoz semmi köze. A biztosítási formát azóta „megdrágították”, de akkor közterhek nélkül így lehetett járandóságot juttatni. Nos, a Csabafitt tett vételi ajánlatot az ÁVÜ-nek, s a nyilvánosan meghirdetett pályázaton egyedül indult. Az rt. alapítói vagyona 188 millió 200 ezer forint volt. Az AVÜ a vételár 20 százalékát kárpótlásra visszatartotta. így a Csabafitt 140 millió 440 ezer forintért a tulajdon 75 százalékát szerezte meg, 20 százalék az AVÜ-é, 5 pedig négy önkormányzaté. — Tudni kell — veszi át a szót a főkönyvelő —, hogy a biztosítási kötvényekre vonatkozóan a rendelkezések úgy szóltak, ha a kedvezményezett rögtön felveszi a pénzt, az szja-köteles. Ma már nem így van, de akkor ott mentettük a pénzt, ahol lehetett. A 75 százalékot kölcsönként adta a biztosító, s a 10 éves lejáratú kötvények személyre szólnak. Mindenki kapott egy stencile- zett kötvényt róla. — Akit elbocsátottak, azoknak az üzletrészét 30 százalékon vásárolta vissza a kft.? — Aki most akar megszabadulni az üzletrészétől, attól valóban 30 százalékon veszi vissza a kft. Értse meg, az üzletrészek 1998-ig semmit nem érnek. Tudunk róla, hogy több dolgozó felkereste a biztosítót, hogy kölcsönt vegyen fel a kötvényére. Nyilván nem kapott, mert azt már felvette a törzstőkéhez. Többet pedig nem fizethetünk érte a visszavételkor, mert a kft. nyeresége kicsi, a kötelezettség pedig nagy. Évi 14 milliót kell törleszteni, plusz 4 milliós évi kamatot. S mindehhez a kft.- nek nincs más vállalkozása. Az rt.- nek évi bruttó 20 milliós nyeresége van, abból negyven százalék adót kell befizetni, marad 12 — magyarázza Gye- rajné. — Mivel a kft.-nél csak a tulajdon 75 százaléka van, hogyan adhatná oda a 12 millióból a 75 százalékot a dolgozónak úgy, hogy mellette törleszti az évi 18 milliót is. Szóval ezért veszi vissza a kft. 30 százalékon a tulajdonrészeket. —Hány üzem tartozik a tulajdonba? — A békéscsabai, a békési, a mezőberényi és köröstarcsai. Ez utóbbit eladták, már csak három üzemünk van. Az rt. 1991. december 31-ével alakult meg, az ajánlatot pedig az év elején fogadták el. Felvett a kft. 70 milliós Egzisztenciahitelt. Ezt a hitelt a részvény- társaság osztaléka terhére — tervszerű ütemezésben — hat év alatt kell kifizetni — mondja az igazgató. — A leégett gyárrészért komoly biztosítási pénzt kaptak. Azt hova tették? — A kifizetett pótlási értékbiztosításnak nyereségadója is volt, a 123 millióból.100 millió maradt, amit a legkorszerűbb német és olasz technológia megvásárlására fordítottunk. A gyár leégése egyébként óriási piacvesztést okozott. Míg 1992-ben 50 milliós tűzkáreredményünk volt, 1993-ban 19-20 milliós nyereség, idén pedig mintegy 10 százalék eredménynövekedést remélünk. Nagy dolog, hogy a részvénytársaság likviditása rendben van, a részleteket is törlesztjük. Jelenleg 57- féle terméket gyártunk és százfélére van kínálatunk. De a helyzet alaposan megváltozott a korábbiakhoz képest. Ugyanis ma már 21 pékség szállít be Békéscsabára, s az is köztudott, hogy a kis magán- vállalkozásoknak más ráhatása van a kereskedelemre — kapcsolódott a beszélgetésbe a főkönyvelőnő, Gyeraj János- né. — És mi lett a borosgyáni horgásztanyával meg a szana- zugi üdülővel? — Van egy százötven fős horgászegyesületünk, csak azt ne kérdezze, ki az elnöke — nevet az igazgató —, azt nem adtuk el. Nem a cégé, azt társadalmi munkában építették az egyesületi tagok két lebontott boltunkból. Az üdülőnket a Heves megyeiekkel csereüdülésre használja a szak- szervezet. Három szobát és két faházat üzemeltet az rt. —Információink szerint sok péket elküldték, alig maradt belőlük mutatóban. — Ez így nem állja meg a helyét. Most 42 pék szakmunkásunk dolgozik, ez a közvetlen termelésben dolgozók 70 százaléka. Az összes szakmunkás létszáma 108 fő. Az viszont tény, hogy jó néhány régi termék gyártását is abbahagytuk. — Milyennek látják a cég jövőjét? — Néhány éven belül ki- egyenesednek a dolgok. Most óriási zavarodottság van a szabályzók miatt. A mesterségbeli háttér alapján versenyképesek vagyunk, de most sajnos, csak a kapacitásunk felét használjuk ki. A megyében 20 boltunk van, ott olcsóbban tudjuk a termékeinket árulni, de a mi nagykereskedelmi árainkra az általunk ajánlott 15 százalék helyett 18-22 százalékot is rátesz a kereskedelem. Mi mégis bízunk a jövőben — szögezi le Árendás Béla. B. Sajti Emese KAMATOZÓ JEGY Lekötési idő Éves bruttó (nap) kamat (%) 30 15,50 j 31-60 s 16,00 61;90 "16,50., ,,,,,9í-Í20 17,50 > C: 121-150 18,50}" ■"151-180 20,00 181-210 22,00 211-240 23,00 241-270 25,00 Zöld út a sikerhez SPRINT BETÉTJEGY 3, 6, 9 hónapos futamidő fix kamatozású 3 hónapra ÓVi 18% 6 hónapra óvi 20% %, v" 9 hónapra évi 20,5% Árral szemben, tempóelőnyben Maratott ‘Betétjegy V.V.V.V.V.V.V/AVAV.V “tm. • 3 éves futamidő:: • első évre fix kamat: 21,5% %%i% í ^ >: iiliiii • 2. és 3. évben I víitozó kamat IJ?>Í • lejáratkor kamatos kamat A holnap biztonsága * /-ttpyr/d' Ajegyek válthatók bármilyen összegben: Békéscsaba, Munkácsy u. 2. Vésztő, Wesselényi u. 2 Mezőkovácsháza, Alkotmány u. 53. 4* A költészet napja - A költő napja Bár azonosulni soha nem tudtam vele, érteni azért értettem azt a légkört, ami Simonyi Imrét, a térség valaha élt legnagyobb költőjét Gyulán körülvette. Nem volt könnyű elviselni kíméletlen őszinteségét, megingathatatlan erkölcsi rendjét, nyersen megfogalmazott értékítéleteit, a köznapi élet, a köznapi ember álszent hazugságait provokáló manírjait. Nehéz ember volt, „más” volt, mint a többiek. Erre a másságára pedig rátartian büszke. S talán ezt nézték el neki a legkevesebben. Azt hittem, hogy halálával minden megváltozik. Úgy gondoltam, nehezen emészthető személyiségének fizikai elmúltával — avagy elhárulásával, ahogyan O mondta volt — leomlanak a falak, melyek a gyulaiakat szellemétől, és így sajnálatosan költészetétől is elválasztották. Azt hittem, egyszerre csak ráébrednek, micsoda érték „pottyant” az ölükbe, s elkezdik majd magukénak érezni Simonyi Imre szellemi hagyatékát. Azt hittem, hogy utcát vagy teret fognak róla elnevezni, s hogy a gyulai magyartanárok, népművelők, könyvtárosok versenyre szervezik az emlékét ápoló rendezvényeket. Április 11-én, este 19 órakor Békéscsabán, a Jókai Színházban Simonyi-emlékest volt. Igen, a költészet napján Békéscsabán emlékeztek a gyulai költőként számon tartott Simonyi Imrére. Azt hittem tömegével mennek át a gyulaiak tisztelegni a szellem előtt, a költő előtt, akit az országban mindig a várossal együtt említettek. Azt hittem, hogy a testület, mely a város díszévé választotta, egyöntetűen megjelenik. Az estén kevesen voltak. Ha valaki nem rendel ki egy középiskolás csoportot, a többszáz nézőre berendezett teremben kínosan szorongott volna az 50 főnyi közönség. Gyuláról, ha jól számoltam tízen érkeztek. Három újságíró, és hét ember, aki valamilyen szinten kedvelte. (Közülük ketten a díszpolgári címet adományozó képviselő-testületből.) Kerestem a mentségeket: Békéscsaba messze van, az idő is olyan szomorkás, (később az eső is eleredt) Fradi—Kispest focimeccs van a tv-ben. Ha legalább az Újpest játszott volna!!! Dancs László Nem maradt más választás! ABtk.l83.§(l.) bekezdésébenfoglaltak alapján, s utalva a—Békés Megyei Hírlap 1992. január 25—26-ai számában megjelent Deme Zoltánnal, a Szarvasi Újtemplomi Egyházközség lelkészével készült riportra, ugyancsak e lap 1992. március 6-ai számában megjelent, a Számvevőszék által kiadott „Közlemény” -re, továbbá a Szarvas és Vidéke hetilap 1993. október 22-ei számában megjelent „Újtemplomi nyilatkozat” -ra, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt a Szarvasi Városi Bíróságnál pert kezdeményeztem Deme Zoltán lelkész, Deme Zoltánná lelkész és Roszik György felügyelő, mint felelős vezetők, az Újtemplomi Számvevő- szék elnöke és tagjai, valamint az „Újtemplomi nyilatkozat” értelmi szerzői és megfogalmazói ellen. Nem maradt más választásom, ugyanis a fent nevezettek a békés — peren kívüli — kezdeményezéseimet figyelemre sem méltatták. Józsa Lajos Ligetek eltűnőben Emlékezzünk vissza a norvégiai Lillehammerben rendezett téli olimpiára, mely abban is eltért a korábbi hasonló sportrendezvényektől, hogy a századmásodpercekért vívott harcban csakis a versenyzőkre, a teljesítményekre figyelhettünk. Nem vonta el tekintetünket egyetlen egy reklám sem. Azt is megtudtuk, hogy az ottani városi önkormányzat nem engedte meg a város legreprezentatívabb épületére egy világcég reklámját feltenni, pedig nem kis pénzt ígértek érte azonfelül, hogy az emeletes épület homlokzatának teljes tatarozását is vállalták volna a reklámozók. Megengedték viszont, hogy a városka sétálóutcájában a középkori patinás épületek egyikére egy—a többi reklámhoz hasonló — kisméretű, az épület jellegének megfelelő reklámhordozó emblémát helyezzenek el. Békéscsabán a ligetek területe erősen lecsökkent, szinte csak a Széchenyi-liget maradt. Az Árpád-liget és a Petőfi-liget megszűnt, s a jaminai ligetet is beépítették. A Kórház utca és a Körös-part közötti liget drótkerítését megszüntették, így az egész szinte a Kórház utca túloldaláig megnagyobbodott. Az erdélyi testvérváros, Székelyudvarhely ajándékaként a főbejárati székelykapu és az ehhez stílusban illő padok, valamint az elhatároló fatuskók kimondottan széppé tették az egészet. Tíz napja egy körülbelül 6x2 méter nagyságú reklámtáblát helyeztek el ide, ami zavarja a természet szépségét. Az elhelyezők nem voltak arra tekintettel, hogy a Kossuth tér 10. számú ház Kiss Ernő utcai oldalán egy nagyméretű reklám elhelyezésére alkalmas tábla van, amin még a múlt évi lejárt reklámmaradványok találhatók. A liget Kórház utcai főbejáratánál úgy lxl méter méretű, agyonrozsdásodott üres reklámtábla van, s miért ne legyen egy másik üres, a város más részén már megunt reklámtábla e szép környezetben elhelyezve. Miért kell a sportrendezvények által itt megforduló többezres tömegnek látni az újonnan telepített fiatal fasorban lévő ronda táblát. Útközben a templom mögött már láthat ilyen táblát. Miért kell az egységes és szép természetet ilyen mesterséges szerintem oda nem illő— műtárggyal megbontani? Tudom, szüksége van a városnak arra a kis összegre, amit a tábla elhelyezéséből kap, de félő, hogy majd egy másik cég — a konkurens — is kér egy másik tábla elhelyezésére engedélyt és lassan vaskerítéssel lesz a liget elkerítve. Remélni szeretném, hogy az említett táblát csak ideiglenesen —a választások idejére—helyezték oda. Szerintem ezek a dolgok is a környezet- védelemhez tartoznak. Kovács József
