Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-23-24 / 95. szám

a 1994. április 23-24., szombat-vasarnap NAGYVILÁG r§ The A Economist írja Lengyelország bejön a hidegről A bankárok szeretik elhitetni velünk, hogy az adósságaikat nem törlesztő országok páriák, el vannak vágva a külföldi tőkétől, amíg vissza nem térnek a pénzügyi erényesség útjára. E példabeszédnek megfelelően Lengyelország, a tékozló fiú hazatért. Március 10-én megállapodást kötött kereskedelmi bankok egy bizottságával 13 millárd dollárnyi kifizetetlen adósság sorsáról. Az adósság 43 százalékát leírják, és Len­gyelország újrakezdi a visszafizetést. Ezzel Oroszország ma­rad a térség egyetlen nagy országa, amely még nem teljesíti fizetési kötelességét. A bankárok elkölcsi tanmeséje csak félig igaz. A kölcsönö­ket vissza nem fizető országok nem esnek el a külföldi pénzektől, bár a makulátlan hitelmúltúak nyilván könnyeb­ben találnak kölcsönt. Első pillantásra úgy tűnik, Lengyelor­szág megszenvedte ingatag kapcsolatát a külföldi hitelezők­kel. Az országba irányuló közvetlen külföldi beruházás — tavaly mintegy 600 millió dollár — elmarad a kisebb szom­szédoknak jutótól. De ebben talán nem a visszafizetetlen adósság a ludas. Susanne Gahler, az amerikai J. P. Morgan bank közgazdásza szerint a bürokratikus akadályok fékezik a tervezett beruházásokat. Igazolja ezt a lengyel tőzsdepiac szembeszökően jó teljesítménye is. A lengyel részvényindex tavaly kilencszeresére nőtt dollárban, a piac negyedét birtokló külföldi beruházók segítségével. Az adósságügylet mindamellett vízválasztó, mert lehetővé teszi majd, hogy Lengyelország és vállalatai hozzáférjenek a nemzetközi tőkepiacokhoz. Az egyezmény két módon is segít növelni Lengyelország hitelképességét: a nem fizetés bélye­gének eltüntetésével és az ország adósságterheinek könnyíté­sével. Egyes bankárok még azt is panaszolják, hogy az egyezmény túl kedvező Lengyelország számára. BT-határozat Gorazdéról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntek hajnalban egyhangúlag elfogadott határozatában el­ítélte a védett övezetté nyilvá­nított Gorazde szerb ostromát, de a támadók ellen nem helye­zett kilátásba azonnali ke­mény fellépést. A határozat tűzszünetre és a városból való kivonulásra szó­lítja fel a szerb csapatokat. Kö­veteli továbbá, hogy a szerbek bocsássák szabadon a fogság­ban tartott ENSZ-munkatársa- kat, és tegyék lehetővé a béke- fenntartók akadálytalan moz­gását Bosznia területén. A BT ezenkívül szükségesnek tartja a békeerőfeszítések nagyobb fokú összehangolását. A csütörtök este kezdett és egyszer félbeszakított vitában mintegy negyven ország kép­viselője szólalt fel, s nagy többségük elítélte a szerbek boszniai fellépését. Az időnként kemény hang­vételű felszólalások ellenére a testület nem tudott megálla­podni a további teendőkben, s így nem oldotta fel az egész Boszniára — így a szarajevói kormányra is — kiterjedő fegyvervásárlási tilalmat. A légitámadások kiterjesztésé­ről a határozat nem tesz emlí­tést. A határozat-tervezetet Nagy-Britannia, Franciaor­szág és Spanyolország készí­tette, Oroszország bevonásá­val. Gorazdénál pénteken is folyta­tódott a szerb tüzérségi táma­dás. Egy lövedék az ideiglenes kórháznál csapódott be, s meg­ölt három embert. Egy negye­diket orvlövészek lőttek le. Hárman megsebesültek. Találat érte az ENSZ goraz- dei központját is, feltehetőleg nagyobb ágyúval lőttek az épületre — közölte Peter Kessler, az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztosságának szaraje­vói szóvivője. A kórház kör­nyékén közelharcot vívtak a szerb és a muzulmán egysé­gek. A Drina jobb partján a szerb csapatok házkutatásokat tartottak, s ismeretlen helyre hurcolták el az embereket. Michael Rose tábornok, az ENSZ-erők boszniai parancs­noka utasítást adott a Gorazdé- ba tartó ENSZ-gépkocsiosz- lopnak, hogy forduljon vissza Szarajevóba. A páncélosokból és teherautókból álló gépko­csioszlop Rogaticénél veszte­gelt, ahol a hatóságok által mozgósított szerb asszonyok állták el útját. Fatah-Hamász megállapodás Gáza-övezetbeli összecsapása­ik megfékezésére megállapo­dást kötöttek pénteken a Fatah és a Hamász fegyveresei, azaz az Izraellel béketárgyalásokat folytató PFSZ legnagyobb szer­vezetének és annak a megszállt területeken fő riválisaként fellé­pő, a békemegállapodást eluta­sító iszlám fundamentalista mozgalomnak a katonai cso­portjai. A két szervezet katonai szárnya közös közleményében az egymás elleni erőszak beszüntetésére szólítja fel az ak­tivistákat, s emellett egyhóna­pos haladékot ajánl az izraeli hatóságokkal együttműködő palesztinoknak: hagyjanak fel a kollaborálással. A Fatah és a Hamász hívei közötti viszály az elmúlt hetekben többször fegy­veres incidensbe torkollott, és legalább tíz ember megsebesült az összecsapásokban. Történ­tek kölcsönös túszejtések is. A pénteken közzétett megállapo­dás az egymással szemben al­kalmazott erőszak feladásán túlmenően azt ígéri, hogy véget vetnek az egymás lejáratását célzó kampányoknak. Mindennap feladhatja ÍWPPPPIPPPMI hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja fel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig, valamint a Mednyánszki u. 8. szám alatt 8—13 óráig. Nyúlátvétel 1994. április 24-én, vasárnap 9.30—10.30 óráig, Békés­csaba, Árpád sor 98., 11—13 óráig, Békéscsaba, Jókai u. 48. Átvételi ár: 155 Ft/kg. 8 éves Wartburg és Simson Enduró eladó. Telefon: (66) 356-319. MEZŐGAZDASÁGI GÉPBEMUTATÓ! 1994. április 29-én 9 órá­tól! Csárdaszálláson a Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet gépműhe­lyénél. Megtekinthető gépek Vogel & Noot mezőgazdasági gépgyár termékei, egyéb import mezőgazdasági gépek. Gépbemutatót megnyit­ja: Dr. Zsíros Géza országgyűlési képviselő. Szervező, forgalmazó: Erebus Bt., Békéscsaba, Andrássy út 8. Telefon: (66) 442-275. Az SZDSZ javasolta MAGYAR BÁLINT 15.498 SZ. TÖRVÉNYJAVASLATA A képviselők még a választások előtt tegyenek vagyonnyilatkozatot. Hozzák nyilvánosságra gazdasági érdekeltségeiket. ## Ok leszavazták. Az SZDSZ-kormány megvalósítja Törvénnyel garantáljuk a közélet tisztaságát. , SZDSZ Az mondjuk, hogy ez igazi férfimunka! Avagy a rétegpolitizálásnak itt a vége Kell egy csapat összefogása! Avagy aki követel, azt jobban tisztelik Homok Julianna — a Fidesz orosházi választó- körzetben induló országgyűlési képviselőjelöltje — sokrétű kapcsolattal rendelkező üzletasszony. Az elmúlt években minden idejét a mezőgazdasá­gi termelők megsegítésére fordította és most úgy gondolta, ezt még sikeresebben tehetné politikus­ként. Vajon átgondolta-e, hogy milyen nehéz fába vágta a fejszéjét, amikor elvállalta a jelöltséget, holott férfi elődje sem tudott a körzetben nagy változásokat eszközölni?! A 44 éves — korára csöppet sem hiú —jelöltet terveiről faggattuk. — Ón a pedagóguspályát otthagyva mező- gazdasági vállalkozóként kezdett el tevékenyked­ni 6 évvel ezelőtt. Most mi késztette arra, hogy politkusként próbáljon szerencsét? — Az az igazság, hogy a saját bőrömön ta­pasztaltam azokat a gondokat, problémákat, ami­be úgy érzem, hogy muszáj nekem is beleszól­nom. Én csinálom itt a magam kis politikáját Békés megyében és a körzetemben, de tudni kell, hogy nemcsak csorvási és orosházi kapcso­lataiéi vannak, hanem a megye egész területére kiterjedő több száz üzleti kapcsolatot építettem ki az évek folyamán. Ezek az emberek látják, hogy a munkatársaimmal milyen formában dolgozunk értük és igyekszünk segíteni tevékenységüket. A most mezőgazdaságból megélni kívánó emberek rengeteg nehézséggel küszködnek, ugyanúgy ahogyan én annak idején, a kezdés éveiben. — Miért épp a Fidesz politikája mellett dön­tött? — Mert ez a párt nem egy réteget képvisel a politikájával, hanem az egész országot. A réteg­politizálásnak itt a vége, mert a Fidesz egy nem­zeti látószögű gazdasági programot fogadott el. S tenné ezt úgy, hogy a társadalomban fellelhető csoportok eltérő vagy éppen szembenálló érde­keit próbálja meg összeegyeztetni. Mégha ez számtalan konfliktussal jár, akkor is megéri. Ez volt szimpatikus benne, mert az én egész életem­ben is jellemző volt az, hogy rendszeresen fel­vállaltam a konfliktusokat. De utólag mindig be­bizonyosodott, hogy érdemes volt küzdeni érte. — Ez érdekes, mert egy családos nőre nézvén ez nagy megterhelést jelenthet. — Sokszor már a szememre olvasták, hogy egy nőnek nem szabadna ennyire keménynek és határozottnak lennie, de meggyőződésem, hogy ha az ember elhatároz valamit, akkor azt csak töretlen küzdelemmel lehet végigcsinálni. Iga­zuk van azoknak, akik azt mondják, hogy ez igazi férfimunka, azonban úgy hiszem, hogy ma — ilyen nehéz időkben — szükség van az em­berközeli politikusokra és én ilyennek érzem magam. — Melyek azok a gondok, amik leginkább érintik körzetének polgárait? — Mindazok, amik országosan is jelentkez­nek. A szociális gondok, a munkanélküliség rá­nyomja bélyegét a családok hangulatára. Ahol a szülőknek nincs munkahelye, ott letargikus álla­potok uralkodnak, az érzelmi kapcsolatok fel­bomlanak és nem lehet ép, egszségesen fejlődő gyerekeket nevelni. Tisztelet a kivételnek, de ilyenkor általános az érzelemszegény környezet, az akaratlan gorombaság és durvaság a szülők részéről. Kardinális kérdés errefelé munkahely szempontjából az orosházi üveggyár helyzete, ahonnan nagyon sok munkást elküldték. Néhá­• nyuknak most biztató lehet, hogy beindítottak egy új kemencét. A térségben nagyon jó minő­ségű talaj van, mégis a mezőgazdaságból élők küszködnek a legjobban. Ezt a talajt most már csak profitálni kellene, megfelelően megművel­ni, minőséget termelni és azt értékesíteni olyan szinten, hogy meg lehessen belőle élni. Hozzá kell edződnünk a piacgazdaság követelményei­hez. Ebben segít az a szaktanácsadás, amit mi nyújtunk. Visszatérő gond a környéken, de fő­leg Orosházán, hogy az önkormányzatok a pénzüket nem úgy osztják el, mint ahogy a leg­szükségesebb lenne. Olyan emberekre van szük­ség a jövőben, akik tudják hogyan kell felhasz­nálni a rendelkezésükre álló összeget. — Mi a véleménye a leköszönt parlament utolsó munkálkodásairól? — Sokunknak az a véleménye, hogy kam­pányszerűen vezettek be az utolsó ciklusban olyan törvényeket, amit a következő parlament­nek kell foganatosítania. Mivel a Fidesz politi­kája a realitás talajára épül és nem egy ígérgetés kampányt folytatunk, nehéz lesz ezekkel azono­sulnunk, hiszen a legtöbb törvény rövid időn belül nem megvalósítható. Egeresi Miklós, a Fidesz — békési választókörze­tében induló — országgyűlési képviselőjelöltje lassan 18 éve koptatja a középiskolák katedráit. Volt tanítványai unszolására döntött úgy, hogy felvállalja a körzet képviseletét. Vajon milyen jobbító szándékkal látna hozzá lakóhelyének és környezetének rendbetételéhez? — Egy ilyen régóta pályán lévő gyakorló ta­nár, hogyan kerül kapcsolatba a politikával? — Közvetlen kapcsolatom a politikával, s így a Fidesszel is több mint négyéves, mert az első ön­kormányzati választásokon már indultam egy fel­kérés alapján. Igazából nekem nem voltak olyan ambícióim, hogy politikus akarok lenni. A volt ta­nítványaim kerestek meg és kértek fel a jelöltségre most is. Tudták, hogy látom magam körül nap mint nap az iskolából kikerülő gyerekek problémáit. És miután a Fidesz programját áttanulmányoztam, már nem tudtam ellentmondani nekik és elfogad­tam az ajánlatukat. Most pedig készülök intenzí­ven a megmérettetésre és bizony most nekem is alaposan meg kell izzadnom, ugyanúgy, mint a di­ákjaimnak egy számonkérés előtt. Mert annyira so­se voltam távol a politikától, hogy az újságokat ne olvastam volna, de nyilvánosan nem politizáltam. Néha elmondtam a véleményemet és a csaknem két évtizedes gyakorlat alatt valószínűleg úgy taní­tottam, hogy rászolgáltam a diákok bizalmára. — Az oktatásügy mindig egy nagyon sarkalatos kérdés a pártok programjában. Tanárként milyen elképzelései vannak? — A szakmai oktatást feltétlenül át kell alakíta­ni úgy, hogy az a legpiacképesebb szakmák képzé­sét jelentse. Tudom azt, hogy az állami vállalatok és a szakiskolák már nem képesek a régi módon oktatni, nagy szerepet szánnék a vállalkozóknak, hogy együtt gondolják ki, milyen szakmát oktassa­nak. Erre a Fidesznek kidolgozott programja van. Súlyos a helyzet, mert ez az oktatási szféra ma csaknem hetven százalékos veszteséget „termel” ki, ugyanis ennyien nem tudnak elhelyezkedni ta­nult szakmájukban. Az állandó átképzések nem je­lenthetnek hosszú távú megoldást. Ma több mint 200 ezerre tehető azoknak a száma, akik emiatt az utcán, jobb esetben otthon maradtak. Azt szeret­nénk, ha a középiskola első két évében egy általá­nos képzés lenne és utána eldönti a gyerek, hogy mit akar. A szakmát akarja tanulni, a szakközépis­kolai vonalat avagy a gimnáziumi anyagot kívánja erősíteni. így az érettségihez kötött szakma még az érettségi évében megszerezhető lesz. Egy maga­sabban képzett tanuló léphet ki az iskolából, eséllyel arra, hogy elhelyezkedhessen. — Globálisan nézve körzetének nehéz helyzetét miben látja a kivezető megoldást? — A munkanélküliség errefelé is igen magas arányt ért el, nagyon sok üzem megszűnt. Ráadá­sul a munkanélküliek többsége már abszolút ellá­tás nélküli, nincsenek regisztrálva. Nem tudom miből élnek és hogy tengetik mindennapjaikat. Néhányuk talán még jár a polgármesteri hivatalba segélyért. Mindenekelőtt ezt a munkanélküliséget kell enyhíteni munkahelyek teremtésével, elindít­va egy fejlődést a gazdaságban. Persze nem azt a módszert követve, hogy halódó üzemeket letele­pítenek, mint a Mezőgép vagy a Ganz gyáregysé­geit a fejletlen, elavult technikával. Egy olyan megoldás kell, ami bedolgozásra épít, ilyen pél­dául az otthon is elvégezhető munka. Ezeket kis­ipari tevékenység keretében űzhetik, akár kisebb felkészültséggel is, hiszen elég sokan vannak a munkanélküliek között, akik alacsony iskolázott­sággal búnak. Mindehhez persze az infrastruktúra javítása szükséges, de minimum utakat kell építe­ni. Az ingázás feltétele Békéscsabára még tűrhe­tő, de a többi település között már elképesztő. Márpedig hozzá kell szokni, hogy ha a munkahe­lyek 20—30 kilométerre -létesülnek, akkor oda kell járni — külföldön ez régóta így van —, csak­hogy ehhez javítani kell a körülményeket. Ezzel kapcsolatban a lakáskérdés is problémás, hiszen hiányzik a bérlakásrendszer, ami elősegítené a könnyebb munkavállalást. Az amerikai példa azt mutatja, hogy ott az emberek négy-öt évenként költöznek el, attól függően, hol kínálkozik jobb munka. Helyileg meg kell oldani az ivóvíz javítá­sát és a telefonhálózat katasztrofális helyzetét. — Mit tehet ezért egy személyben egy képviselő? — Egy személyben az emberi mindig kicsi, az eredményhez kell egy csapat összefogása. Az egyéni képviselő csak javaslatot tud tenni ^agy interpellálhat. Nem lehet csak pártédekeket nézni azoknak, akik bejutunk. A megyéért — ha tetszik — lobbizni kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom