Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-18 / 90. szám
I MEGYEI KÖRKÉP/HIRDETÉS 1994. április 18., hétfő Kazinczy-verseny A Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd versenyét tartották meg a napok-ban a Kötegyáni Községi Könyvtárban. Az 5—6. osztályosok kategóriájában első helyezést ért el Bondár Katinka (Sarkadi 1. Számú Általános Iskola). Második: Tokai Mária (Sarkadke- resztúri Általános Iskola), harmadik: Martyin Laura (Méhkeréki Általános Iskola). A 7—8. osztályosok versenyét Rúzsa Rita (Méhkeréki Általános Iskola) nyerte. Második: Kovács Krisztina (Sarkadkeresztúri Általános Iskola), harmadik: Kovács Ágnes (Sarkadi 2. Számú Általános Iskola). Továbbképzés némettanároknak Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Kara Budapesten június 27. és július 1-je között az egyetem szakdidaktikai központjában intenzív továbbképzést tart német szakos nyelvtanárok számára. Az ajánlottt témák között szerepel a hallás utáni értés, az olvasási, beszéd- és íráskészség fejlesztése, valamint osztrák országismeret. Az érdeklődők jelentkezési lapot a megyei pedagógiai intézetnél kérhetnek. Tavaly még sokan megmosolyogták a Ceres Alapítványt Ingyen föld megművelésre Az egységes Európáért A brüsszeli döntésről dr. Simon Imrével, az Európai Régiók Gyűlésének elnökségi tagjával A Régiók Bizottsága megalakítása jelentős lépése annak az akaratnak, hogy „az egyre szorosabb Európai Népek Uniója megteremtésének fői lyamata, amelyben a döntések a szubszidiaritás elvének megfelelően a lehető legpol- gárközelibb módon történnek, tovább folytatódjék”. Bizonyára sokan hallottak arról, hogy nemrégiben megalakult Európában a Régiók Bizottsága. Kevesen tudják viszont, hogy a folyamatban dr. Simon Imre, Békés Megye Közgyűlésének elnöke is részt vett, aki egyben az Európai Régiók Gyűlésének elnökségi tagja. A legfontosabb tudnivalókról az elnök a következőket mondta: — Ismeretes, hogy az Európai Unió legfőbb döntéshozatali szerve az Európa Parlament. Annak idején Maast- richtban többek között arról is döntöttek, hogy létre kell hozni a Régiók Bizottságát, amely gyakorlatilag az Európa Parlament alsóházának szerepét tölti be. A bizottságba az Európai Unió tagországai lakosságuk arányában delegálhattak képviselőket. —A bevezetőben megfogalmazott cél, gondolat az európai egység megteremtésére utal, jelentős szerepet szánva e folyamatban a Régiók Bizottságának. — Az ideológiai ötletet mindehhez az emlékezetes belga népszavazás eredmé„Kiderült, hogy az európai egység megteremtését az emberek nem a nagypolitika elképzelései szerint akarják.” nye, az elutasítás adta. Franciaországban hajszál híján megismétlődött a kudarc. Kiderült: az európai egység megteremtését az emberek nem biztos, hogy a nagypolitika elképzelései szerint akarják. így született meg a döntés, hogy a régiók is kapjanak szerepet az egységes európa kialakításának folyamatában. — E folyamatba időközben belépett az Európai Régiók Gyűlése. Hogyan, és milyen feladattal? — Maastrichtban csupán a Régiók Bizottsága létrehozását határozták el. Az Európa Parlamentben döntöttek végül úgy, hogy a létező regionális szervezeteket kérik fel a részletek kidolgozására, így „került képbe” az Európai Régiók Gyűlése. Az alakuló ülést megelőzően Barcelonában már szóba került a bizottság elnökének, alelnökének személye. Ennek nyomán a brüsszeli alakuló ülésen az ERGY két, egy belga és egy francia állampolgárságú jelöltet állított, akikhez csatlakozott egy katalán jelölt is. Közülük végül a francia Jacques Blanc győzött, aki egyébként hazája Roussillon Languedoc tartományából érkezett. — Milyen lehetőségeket nyújt a Régiók Bizottsága azoknak az országoknak, amelyek még nem tagjai az Európai Uniónak — mint például hazánk —> csak a felvételüket kérték, illetve hogyan kapcsolódhatna be a közép-európai térség a bizottság munkájába, ezzel együtt Európa egységesítésének folyamatába? — Az alapszabály rögzíti, hogy azok az államok, amelyek kérték felvételüket az Európai Unióba, négy delegált tagot küldhetnek a bizottságba megfigyelői státusszal, tehát nem a lakosságszám arányában vehetnek részt a munkában. A távolabbi jövőre gondolva pedig Magyarország számára egyáltalán nem mellékes, hogy amennyiben a környező országok is kérik felvételüket az Európai Unióba, az ott élő kisebbségek egy újabb fórumot kapnának érdekeik érvényesítésére az európai politikában. L. E. — Ugyan már! Csak nem gondolják komolyan, hogy „ezek” az emberek dolgozni akarnak! — mosolyogtak jó néhányan Mezőgyánban, amikor az elmúlt évben elterjedt a hír, hogy az önkormányzat ingyen földet ad megművelésre és betakarításra a rászorultaknak. Az önkormányzat képviselői azonban úgy gondolkodtak, hogy a passzív segélyre várás helyett talán talán hasznosabb volna, ha munkával teremtenék meg kiegészítő szükségleteiket a hátrányos körülmények között élő nyugdíjasok vagy a munkanélküliek. Ehhez kívántak segítséget nyújtani az ingyenes, bevetett községi földekkel. A közvélemény persze nem mindig jóindulatú, mint ahogy most sem volt az. Szerencsére az eredmény mást igazolt. Szabó István polgármestertől — a tavalyi tapasztalatokról beszélgetve — a következőket tudtuk meg: — A földprogram, amelyet annak idején Nagy Mihály keresztúri polgármesterrel gondoltunk ki, nagy sikert aratott Sarkadon és a Népjóléti Minisztériumban. Sarkad rögtön jelezte csatlakozási szándékát, a minisztériumtól pedig jelentős anyagi támogatást kaptunk az induláshoz. Létrehoztuk a Ceres Alapítványt. Való igaz, a helybéli közvélemény kicsit szkeptikusan fogadta az ingyenes „földosztást”, ám a gyakorlat bennünket igazolt. A területek átadása után lázas munka indult a földeken. A veteményeket elvetették és lelkiismeretesen művelték. A kukoricatáblák kevés kivétellel tiszták, gondozottak voltak. Mivel a tervek szerint minden évben újra és újra elbíráljuk, ki kaphat az adott esztendőben ingyenföldet, nyilván kihagyjuk azokat, akik előzőleg nem vették komolyan a földművelést. Mint a polgármester elmondta, községük szerencsésebb helyzetben van, mint Sarkad, tudniillik Mezőgyán rendelkezik saját földterülettel, így itt a föld valóban ingyen van, azért nem kell bérleti díjat fizetnie az alapítványnak. A mezőgyáni önkormányzat tavaly 45 hektár községi földet bocsájtott az alapítvány rendelkezésére, amelyre 45 család jelentkezett. A környezettanulmány valamennyiüket jogosultnak találta a fél-fél hektáros területek használatára. A számítások szerint egy- egy család 24—25 ezer forint értékű terményt vihetett haza a földprogram jóvoltából. Az eredmények láttán megváltozott a falu közvéleménye is. Az idei szervező munkának már kevesebb a tavalyihoz hasonló negatív visszhangja. Elismeréssel nézik az alapítvány gyarapodását is, hiszen az indulás óta csaknem hárommillió forint értékű géppark áll a rászorultak rendelkezésére, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség további bővítésre. A fejlesztés érdekében az alapítvány a földterületei kétharmadát saját céljai érdekében szeretné megművelni az idén. M.M. EN LEOJOBBAN A LAPOS, A KOCKA, A HOSSZÚKÁS, A KEREK ÉS A MINDENFÉLE \ NARANCSOT SZERETEM^
