Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-14 / 87. szám

Ratkó Mladic: Lőjék le valamennyi feléjük tartó repülőgépet (2. oldal) 1994. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 87. SZÁM TVR EXTRA Heti rádió-, tv-műsor A művészet az emberség hordozója Kesztyűs Ferenc grafikus-fes­tőművész fiatalon elkerült ugyan Sarkadról, de sokat tett a városért. A művésztelep, a múzeum, a városszépítő egyesület életrehívása mind a nevéhez fűződik. (5. oldal) Szerelmem, Gyula Volt egyszeregy város... Vala­mikor, amikor még Simonyi Imre is friss léptekkel járt a Siguc-féle korcsmába, mint Szomjas, ott a strand bejárata mellett, a Körös partján. A vá­rosnak hangulata volt... (7. ol­dal) Közeli rokonunk a papír M it jelent nekünk ez a szó? Mit jelent mindennapjainkban a papír? Egyszerű használati tárgyat, de létezik egy maga- sabbrendű felhasználási mód­ja, a papírszobrászat. Egy né­met művész házaspár több esz­tendeje foglalkozik már ezzel. (9. oldal) Hat község egy célért Mint arról már hírt adtunk, a napokban 19 vállalkozó szel­lemű egyén megalakította a Békés-bihari Térség Falusi Turizmusáért Egyesületet. Az alakuló ülésen részvevő köz­ségek (Körösnagyharsány, Bi- harugra, Zsadány, Geszt, Me- zőgyán és Vésztő) képviselői megszavazták az öttagú veze­tőséget és a háromtagú ellen­őrző bizottságot. Eszerint az egyesület elnöke Szerb József (a Geszti Általános Iskola nyu­galmazott igazgatója), a titká­ra pedig Petri Gábor (a Mező- gyáni Általános Művelődési Központ igazgatóhelyettese) lett. A Békéscsabai Sütőipa­ri Vállalat négy évvel ez­előtt önprivatizációt hajtott végre. Az akkor még meglehetősen sza­bályozatlan körülmé­nyek, az eltávozott dol­gozók megbántottsága sokféle kérdést vetett fel az átalakulással kapcso­latban. Lapunk arra vállalkozott, hogy mint­egy „átvilágítja” a ma már részvénytársaság múltbeli lépéseit. Ehhez az rt. — korábban a vál­lalat — igazgatója, Árendás Béla és a fő­könyvelő, Gyeraj Já- nosné szolgált magyará­zattal. Emellett a Csa- bafitt Vagyonkezelő Kft. vezetői is. A német gyártmányú, kézi és automata vezérléssel egyaránt működő korszerű gyorsdagasztó gép hat perc alatt 120 kiló lisztből készít tésztát. Varga Gábor tmk-s dolgozó műszak után gondosan letisztogatj a a gépet fotó: kovács Erzsébet Mi sül ki a Sütőkéiről? „Átvilágító” beszélgetés a csabai Síitőker Rt.-ről — Az elsők között indítottuk el az átalakítási folyamatot 1989— 90-ben—kezdte az igazgató. — Előtakarékosságot dolgoztunk ki a dolgozók számára. Ennek lényege: ki mennyit akart, félre­tehetett a nettó keresetéből. De a befizetés sem volt kötelező, az a cég által adott különböző pén­zekből jött össze. Aki akart, az az előtakarékosságával vagy sa­ját pénzével beszállt a vagyon­kezelő kft. törzstőkéjébe. Ak­kor még 380 dolgozónk volt, s ebből 331 lépett be szigorúan önkéntes alapon. Még nem volt MRP-program, a dolgozói tu­lajdonlást így próbáltuk megol­dani. Megjegyzem, az MRP szabályai most sokkal szigorúb­bak a dolgozókkal szemben, mint ahogy mi akkor ezt megte­hettük. Szóval sok tájékoztatót, munkásgyűlést tartottunk, s a dolgozók megértették, vagy mi vásároljuk meg a vállalatot, vagy más. Annyira nem voltunk nyereségesek, hogy kapkodtak volna jó pénzért érte. Amit tettünk, törvényes volt, minden­kivel szándéknyilatkozatot írat­tunk alá. (Folytatás a 6. oldalon) Elírásból politikai malőr Kisebb választási vihart kavart Kamuton az a tenyérnyi sten- cilezett papír, melyet jó né­hány helyi lakosnak eljuttat­tak. Az írás ,A tsz-ból való leváltásai kapcsolatban” ren­dezendő tájékoztatásra invi­tál. Aláírás: AGRÁR Szövet­ség. Mi tagadás, a felhívás a* megbeszélés előtti napokban eljutott az Agrárszövetséghez is, ahol ilyen jellegű kezdemé­nyezésről senki nem tudott, így aztán érthető, hogy a szö­vetség megfelelő helyen tilta­kozott a nevével való vissza­élés miatt. A tájékoztatást teg­nap reggel nyolc órára a kamu- ti művelődési házba tűzték ki. — Bejelentéssel kezdem — állt a hallgatóság elé Varga Ist­ván, a helyi földrendező bizottság elnöke. — Nagy hibát követtem el, a papíron elírás történt, ami­nek ódiumát vállalnom kell. Az AGRÁR Szövetség helyett Far­merszövetségnek kellene ott sze­repelni. Ezt az összejövetelt a tavaly június 12-én bejegyzett, 19 taggal alakult helyi Farmer­szövetség kezdeményezte. A hi­báért elnézést kérek—hallottuk. (Folytatás a 3. oldalon) Psziéhológusképzés Orosházán A Szegedi Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola az 1994/95-ös tanévtől kihelye­zett tagozatot létesít Oroshá­zán. Az indulással kapcsola­tos kérdésekről tartott tájé­koztatót dr. Szalay István fői­gazgató, dr. Janovszky Sán­dor főiskolai docens, a kihelyezett tagozat igazgatója és Kenesseyné Szuhányi Mária, a svájci Alfred Adler Pszichológiai Intézet do­cense. A főigazgató elmondta, hogy Orosházán kizárólag posztgraduális (másoddiplo­ma megszerzésére irányuló) képzés lesz. Indítanak nyolc féléves nevelőtanári képzést, ahová pedagógusi végzettsé­gei nem rendelkező szakok­tatók jelentkezését várják. A tandíj összege 12 ezer forint félévenként. A továbbtanulni vágyó pe­dagógusok két szak közül vá­laszthatnak: a 4 féléves köz­oktatásvezetői szakra első­sorban intézményvezetők és helyettesek jelentkezhetnek, a tandíj évi 34 ezer forint. Az 5 féléves egészségfejlesztő, mentálhygiénés képzésre a pedagógusokon kívül egész­ségügyben dolgozók és szo­ciális munkások jelentkezé­sére is számítanak. A kihelyezett tagozaton indul posztszekunder képzés is, amely a főiskolai felvéte­lire készíti fel az érettségizett fiatalokat. Megfelelő számú jelentkező esetén indítanak individuál-pszichológiai kép­zést is. Erkel-mű a premieren Június 24-én kezd a Gyulai Várszínház „Nagyot kell kiáltani ahhoz Gyulán, hogy Pesten meghall­ják” — válaszolta Pocsay Gá­bor, Gyula polgármestere egy újságírói kérdésre tegnap dél­után a budapesti Fészek klub­ban, ahol a Gyulai Várszínház június 22-től augusztus 16-áig tartó 31. évadjáról tartottak sajtótájékoztatót. Az első bemutató június 24- én lesz, amikor a kolozsváriak Erkel Ferenc: Hunyadi László című dalművét adják elő a Tó­színpadon. Június 26-án a gyu­lai várszínpadon a Bánk bánt játssza a Kolozsvári Magyar Opera — mindkét Erkel-mű- vet Dehel Gábor rendezi. A kolozsvári magyar társulat ba­lettkara június 28-án és 29-én lép föl Gyulán. Július 1-jén és 2-án a Nemzeti Színház ven­dégjátékként Goldoni: Csete­paté Chioggiában című vígjá­tékát adja elő, július 3-tól 9-ig pedig egy spanyol—olasz táncszínház szerepel a Körös­parti fürdővárosban. Július 14- től 17-ig Pilinszky-esteket lát­hat a Gyulai Várszínház kö­zönsége. Huszka Jenő Gül ba­báját július 21-től hét estén át élvezhetik a városban nyara-* lók. Július 29-e és 31-e között ismét megrendezik — immár negyedik alkalommal — a végvári esték rendezvényso­rozatát. A háromnapos prog­ram hagyományosan több tíz­ezer látogatót vonzott, s ha­sonló érdeklődésre számíta­nak a rendezők, akik a várszín­ház komoly programjai közé könnyed szórakozásként iktat­ják be a népszerű rendezvény- sorozatot. Folytatva a nyári színház Shakespeare-sorozatát, au­gusztus 11-től a Lear királyt játssza a várszínház. A drámát Sík Ferenc rendezi, s a címsze­repben Bessenyei Ferenc ját­szik; az előadások előtt Mol­nár Ferenc: Előjáték a Lear királyhoz című művét színész­jelöltek adják elő. A hagyomá­nyos lírafesztivál augusztus 16-án lesz, az est első része a (Folytatás a 3. oldalon) Haragszom rád Furcsa dolog a privatizáció. Olyan állami tulajdont adnak magánkézbe, aminek jelentős része a gyalázatosán leszo­rított bérekből, töméntelen társadalmi munkából, a csalá­doktól elspórolt pénzekből, a majd jobb lesz bizakodásá­ból állt össze is. És most ezek az emberek úgy érzik, becsapták őket. Még azok is így élik meg, akik dolgozó­ként részeseivé válhattak a vállalat vagyonának. Ez történt a csabai sütőiparnál is, ahol mindenféle ügyeskedésekkel 331 dolgozó jutott résztulajdonhoz az önprivatizáció eredményeként. Az út járatlan volt, s bizo­nyára történtek olyan dolgok, amiért a volt dolgozók joggal verik a tamtamot. A baj ott van, hogy a Sütőker a dolgozói tulajdonlás érdekében igen nagy terhet vállalt magára, s mindezt akkor, amikor beszűkült a piac, amikor a kis pékségek a rugalmasabb gazdálkodás előnyeit él­vezve alá tudnak menni az áraknak, s amikor a kereskede­lem szégyentelenül magas árréssel juttatja el a fogyasztó­hoz az árut. Márpedig privatizálni kell, mert a túlnyomó állami tulajdonlás bebizonyította életképtelenségét. De nem mindegy, hogyan. Az ördög a részletekben bújik meg... B. Sajti Émese A közalkalmazotti szakszervezetek kongresszusa A közszolgálati szakszerveze­tek szövetsége elutasítja az egyes pártok által választási kampányfogásként használt olcsó állam — olcsó közigaz­gatás szlogenjét, s egyúttal sürgeti a koncepciózus, em­berbarát közigazgatás meg­alapozott reformját — egye­bek között ezt is tartalmazza a szövetség szerdai beszámoló­feladatmeghatározó és tiszt­újító közgyűlésének határoza­ta. Dr. Szabó Endre, a szövet­ség elnöke az eseményt köve­tően elmondta: a közgyűlésen az egyik legfontosabb kérdés­kör a közszolgálat, a közigaz­gatás jövőjével, a köztisztvise­lők és közalkalmazottak eg­zisztenciális gondjaival fog­lalkozott. Az új parlamenttől elvárják, hogy még az idén módosítsa a köztisztviselői és a közalkalmazotti törvényt, megteremtve ezzel a stabili­tást, az egzisztenciális bizton­ságot. Alapszabálymódosítással operatív ügyintéző testület­ként 13 fős elnökséget válasz­tottak. Döntöttek arról is, hogy szeptembertől a nyugdíjbavo- nuló Szabó Endre helyett Michalkó Péter, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgo­zók Szakszervezetének titkára látja majd el a szövetség elnöki tisztét. Társelnöknek dr. Bár­dos Juditot és Novák Csillát választották. (MTI) ITT A TAVASZI NAGYTAKARÍTÁS, ÍME HOZZÁ EGY JÓ TÁRS! Hasznos társa a — porszívózásban — kárpittisztításban — házi árvizek megszüntetésében — nagy teljesítmény — kényelem — három gép egyben. Ára: 25 900 Ft. Akció április 16-án, szombaton csak 23 900 Ft-ot kell fizetnie érte! /S - i, Békéscsaba, Baross út 10., LUELEKTROHÁZ telefon: 325-588. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8—19 óráig, szombaton 8—14 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom