Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-09-10 / 83. szám
tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM 1994. április 9-10., szombat-vasárnap Nagy siker volt Offenbach Szép Helénája és Szigligetitől a Czigány Egy régi nyár Gyulán A hallgató színésznő' Csemus Mariann a színházi csendről és a föld szeretetéről Valóban régen volt 1894. május 20., amikor a Békés nevű hetilap Színészek jönnek címmel adta tudtál, hogy megérkezik Tiszai Dezső debreceni színtársulata Gyulára. Igaz ugyan, hogy a nagyváradi nyári szezonra szervezte, de azt a koncessziót egy másik direktor kapta meg, így beérték ezzel. S egy hét múlva már arról értesült a város közönsége, hogy pénteken itt is lesznek a színészek. A társulat teljes névsorát is közli az újság szerepkörrel együtt, közte egy olyan név, amely a mai idősebb olvasónak sem ismeretlen: Rózsahegyi Kálmán. A fiatal Rózsahegyinek különösen örültek, mert ő már az előző nyáron belopta magát a gyulaiak szívébe. A társulat Herczeg Ferenc Három testőr című bohózatával nyitott, s az ,,-r -a” szignóval jegyzett kritikus szerint „Az előadás minden tekintetben kifogástalan, csinos, öszevágó volt, a szereplők mindegyike jól betöltötte a helyét.” Rózsahegyiről megjegyezte, hogy tavaly a Dolovai nábob lánya kadétjaként szerették meg, de a mostani kevésbé hálás szerepében is sikert aratott. Ezután jöttek sorban, szinte napi váltásban az operettek, színművek, bohózatok, sőt még operaelőadás is volt. Mascagnitól a Parasztbecsület, méghozzá „...meglepő precisitással, elannyira, hogy a közönség azon része, mely a darabot a dalszínházból ismeri, meg merte reskirozni az összehasonlítást a két előadás között.” A Santuzzát éneklő Kocsis Etelnek akkora sikere volt, hogy „frenetikus tapsokat kapott”. Kozma Turiddu szerepében méltó partner, Galyassy Paula „Lola kis szerepében brillírozott”, Locsarekné pedig „...agykor szép hangja romjaival is elfogadható Luciát produkált.” — írta a szókimondó -r -a tárca formájú kritikájában. így folyt a meglehetős korai nyári szezon hol jobb, hol gyengébb darabokkal, s általában kellő érdeklődés mellett, vagyis szinte mindig telt ház előtt játszottak. Különösen, ha olyan kasszadarab ment, mint a Kaméliás hölgy, amelyben a címszerepet alakító Csemi Berta felsőfokú méltatást érdemelt ki. Több szempontból megéri a szó szerinti idézést. „Szinte lélektani analízissel, a legfinomabb nüanszokig kidolgozott szerepében annyi szerelmet, annyi vágyat és sóvárgást lehelt, s mindezt oly elfogadhatóan, minden túlzott ér- zelgés és sentimentalizmus nélkül, hogy a közönség lenyűgözve, néma csodálattal szemlélte, majd egyes jeleneteknél a taps nyílt színen egyszerre, önkéntelenül viharosan tört ki.” Majd tovább boncolva a színészek játékát, Pethest, Armand alakítóját lehúzzza alaposan, mint olyat, akiről „kevés jó mondható”, mivel se nem rokonszenves, se a játéka nem jó, s szerelmes színésznek végképp nem való. Nagy siker volt Offenbach Szép Helénája, s Szigligetitől a Czigány. Jól sikerültek a jutalomjátékok is, így a legvégső, a karszemélyzeté is, a Próbaházasság. Ezzel el is búcsúzott a társulat gyulai kedves közönségétől. A korabeli krónikás szerint ugyanis a város az egy hónap alatt igazán megszerette őket, mivel „mint társulat nívósak voltak, de mint magánemberek is szívesen látott tényezői voltak a társaságnak.” Gyuláról három heti szabadságra mentek „szerte a hazában”, hogy Tanay Frigyes, a gyulai születésű híres színész utána Máramarosszigetén jöjjenek újból össze. A Tiszai társulat és a város közönsége közti kellemes, jó viszonyt legszebben a búcsúmondat fejezi ki az újságban: „Adja Isten, hogy jövőre ismét körünkbe üdvözölhessük őket.” A társulat, amely ennyire közel került a gyulaiakhoz, népes és jól szervezett volt. Az igazgatón kívül két rendező, továbbá karnagy, zeneigazgató, titkár szerepel a felsorolásukban, no meg ellenőr, ügyelő, súgó, pénztárosnő. Természetesen anyaszínésznő, drámai szende, operett- és népszínmű-énekesnő, szubrett, komika stb., összesen nyolc vezető színésznő, s kilenc kar- és segédszínésznője volt a társulatnak. A férfiak még többen, összesen huszonhármán voltak. A zenekar tíz tagú, a műszaki személyzet pedig — fodrász, festő stb. — hat személyből állt. S mindenki név szerint szerepelt megérkezésükkor az újságban. Am a következő nyáron nem láthatta, csak emlegette őket a közönség. Ok lettek ugyanis a mérce, hozzájuk hasolították a következőt, a Szal- kay társulatát, s ez balul ütött ki az utóbbiakra. A színészetet leginkább élvező és pártoló intelligencia közönyösségével tüntetett, s jóformán csak a tisztikar képviselte. Félház félházat ért, s még az egyébként népszerű zenés darab, a Charlie nénje sem tudott telt házat produkálni a gyulai színkörben 1895. nyarán. Csak az 1896-os évadban billentek helyre a dolgok, kaptak pártolást a színészek, amikor a szabadkai színház igazgatójának, Halmaynak a társulata jött a városba. S különösen nagy siker volt Gyula szülöttének, a későbbi híres Tanay Frigyesnek a vengédszerep- lése, aki akkor még frissen végzett színínövendék ' °^' Vass Márta A szellemétől fosztották meg a művet? A ragyogó Utolsó ítélet Befejeződött a vatikáni Sixtu- si Kápolnában Michelangelo Buonarotti zseniális művének, a kápolna hátsó falát borító hatalmas, 180 négyzetméter felületű freskónak a restaurálása. A művészfejedelem 1534-ban kezdett bele a képbe és 1541. október 31-én tette meg az utolsó ecsetvonást. 453 évvel később, a kápolnát díszítő több Michelangelo- freskó helyreállítása után kezdett bele a Gianluigi Colaluc- ci, Maurizio Rossi, Piergior- gio Bonetti és Bruno Baratti alkotta vatikáni „művészcsapat” , hogy Fabrizio Manci- nelli és Carlo Pietrangeli vezetésével megtisztítsa a művet az évszázadok során rárakódott szennyeződésektől. Akiknek megadatott már a szerencse, hogy láthatták a megtisztított freskót (II. János Pál pénteki szentmiséjét a kápolnából világszerte egyenesben közvetíti a televízió, de az első turisták csak április 11 -én léphetnek majd be a terembe), azok mind sokkhatásról beszélnek. A világ egy komor, rendkívül sötét tónusú, szinte fekete-fehér „ítéletet” tartott számon, s most egy színgazdag, szemkápráztató Michel- angelóval találja majd magát szemközt. A gondos tisztogatás egész művészettörténeti iskolákat semmisített meg, most a festészet tudós ismerői kezdhetik újragondolni a hallhatatlan mesterről hosszú-hosszú vitákban kialakított értékítéletet. A freskók „polírozása” körül már a mostani munkát megelőzően heves szóváltások zajlottak. Az ellenzők véleményét talán James Beck amerikai professzor, a New York-i Columbia egyetem művészettörténész docense fogalmazta meg a legösszefo- gottabban. „A szellemétől fosztották meg a művet. Ez az ítélet nem Michelangelóé, hanem a már nem létező eredeti másolata. Amit most láthatunk, 1990 nyelvén és nem a Cinquecento nyelvén beszél. Modernizálták a művet, ez a pop-art, a színes televízió ízlésvilága. Megváltoztatták a fényeket, az árnyalatokat.” Toti Scialoja festő nyersebben ítélt. „Teljes csőd. A vétkesek húsának és izmainak színe olyan, mint a füstölt lazacé. Az árnyékok feketék, mint a szurok. Az alakok gumiból vannak. Olyanok, mintha egy Walt Disney-filmből léptek volna elő...” Amikor az év elején Csemus Mariann, a Nemzeti Színház művésze születésnapját ünnepelte, a rádió ismét műsorára tűzte Weöres Sándor Psychéjé- ből készített önálló estjének felvételét. Jó volt újra hallani ezt a pompás, egyszemélyes színházat. —Hogyan kezdődött pályája? —1950-ben, színiakadémiai végzettség nélkül, épp csak kilépve a gimnázium padjából, Gellért Endre főrendező leszerződtetett a Nemzeti Színházhoz. Jó kezdet volt, és jó volt a folytatás is. Csodálatos partnereim voltak: Mezey Mária, Dayka Margit, Sulyok Mária, Somogyi Erzsi és mindenekelőtt Tőkés Anna. Évekig játszottam a Bánk Bánban, ő volt Gertrudis, én pedig Izidora, később Melinda. Tőkés Anna monumentális egyéniség volt, hihetetlen ráérzéssel formálta meg szerepeit. Sokat köszönhetek neki. — Sikeres, főszerepeket játszó színésznőként 1962-ben megfagyott a levegő Ön körül. Mi történt valójában? — Akkor magam sem értettem, de mára kiderült, hogy az 1956-ban disszidált egyik öcsém az NSZK-ban belépett az amerikai hadseregbe. A BM rajtam bosszulta meg, utasították a színház vezetőségét, hogy ne adjanak szerepeket.-— Ebben a színházi „csendben ” fordult a pódium felé? — Nyilvánvaló volt, hogy ha valamibe kapaszkodni akarok, akkor az csak a pódium lehet. Háromévenként készítettem egy-egy önálló estet. Jászai Mari, Liv Ullman, Simone de Beauvoire, a Psyche, a Károli Biblia, mind-mind szívemhez nőtt, és a közönség is nagyon szerette ezeket az előadásokat. Azt hiszem, hogy pályám egyik csúcsa volt a Psyche 1972-ben. —És a mélypont? — Abszolút mélypont volt öt és fél évvel ezelőtt, amikor a felnőtt lányom meghalt. Teljes őrületben éltem, végül is a védekezési reakcióm és a túlélés ösztöne segített: könyvet írtam róla, „Ki voltál, lányom?” a címe. —Van-e a színházon, a pódiumon kívül valami más is, amit fontosnak tart az életben ? ^ — A föld szeretete. Van az Őrségben egy kis házam másfél hold földdel. Minden fáját, bokrát én ültettem, mindent én tartok ott rendben. És a kutya! Negyven éve pulitulajdonos vagyok, bizony sokszor el kellett sirámom őket, hiszen az állat rövidebb életű, mint az ember. Most másfél éves a kutyám, remélem, kitartunk már egymás mellett. LászlÓ'Zsuzsa, FEB „Háromévenként készítettem egy-egy önálló estet.” FEB-FOTÓ: KELETI ÉVA POLITIKAI HIRDETÉS EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel ajátékkal mától még 2 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf„ 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! INFRASTRUKTÚRA, KÖRNYEZETVÉDELEM 1. Az 1846-ban átadott első magyar vasútvonalon kb. egy óra alatt jutottak el Pestről Vácra. Hány perccel rövidült az átlagos menetidő az elmúlt 148 év alatt? 1.30-35 perccel Z20-25 perccel X. 10-15 perccel CD 2. A hazai települések hány százalékában nem volt vezetékes ivóvíz 1992-ben? 1.11,3%-ban 2.8%-ban X. 4,5%-ban □ 3. 1993-ban hány millió Ft-os beruházást fordítottak a hulladékból történő nyersanyag visszanyerésére? 1.235milliót 123,5milliót X. Imiiből CD 4. Iható-e közvetlenül a Balaton vize? 1. csak nyáron, mivel telente befagy 2. természetesen, hiszen ma még folyékony X. iható, de csak egyszer 5. Melyik volt az elmúlt év tizedek legkörnyezetsértóbb nagy beruházása? 1. a Tisza tó ZaGagarm-hóerómú X. a bós-nagymarosi vízlépcső 6. A vízminőség v édelmére 1994-ben a KHVM1160 millió Ft-ot kért Hogy an módosította a kormány ezt az igényt a költségvetés benyújtásakor? 1. növelte ~ 2. elfogadta X. 60%-kal csökkentette 7. A telefonhelyzet ugrásszerű javulása mellett miből van több a lakásokba felszerelt állomások közül: fővonalból vagy ikerállomásból? 1. fővonalból 1 fele-fele X. ikerállomásból 8. Hány kmló sebességgel közlekednek átlagosan a magyar személyszállító vonatok napjainkban? 1.70 km/ó fölött 2.60 km/ó fölött X. 50 km/ó alatt 9. Hány km-rel v áltozott a v asútvonalak építési hossza hazánkban 1990 és 1992 között? 1.158 km-rel nőtt 2.42 km-rel csökkent X.0 km-rel 10. Hogyan alakult az autóbuszok száma 1990 és 1992 között? 1. kb. 1000-rel nőtt Zkb. 1000-rel csökkent X. szinten maradt 11. Két évvel az Expo előtt hány ötcsillagos szállodánk van Budapesten kívül? 1. megyénként egy 2. régiónként egy X. egy sincs ÍZ Hol kék a Duna napjainkban? 1. a Fekete-erdőnél 2. Bősnél X-csakaSúauss-keringóben □ FORDÍTS! (j & 1 VÁLASZTOTÓ
