Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-11 / 84. szám

Gorazdéban kritikus a helyzet - A boszniai szerb csapatok tegnap megkezdték a bevonulást (2. oldal) Kistelepülesek népművelői Körösladányban Az elmúlt héten Körösladány­ban rendezték meg megyénk kistelepülései népművelőinek tanácskozását. A 35 megjelent szakember—köztük a népmű­velő szervező-ügyintézői tanfo­lyam hallgatói — először a há­zigazda település és Kamut kul­turális életével ismerkedett meg. Ezt követően Kovács Sán­dor, a Művészeti és Szabadmű­velődési Alapítvány vezetője tartott előadást, melyben részle­tesen szólt az alapítvány helyze­téről, a kuratórium döntési me­chanizmusáról. Elmondta, hogy a kormány által biztosított 530 millió forintból mintegy há­romszázat fordítottak a volt szakszervezeti kulturális intéz­mények életben tartására, míg a fennmaradó összegre 5020 pá­lyázat érkezett be, melyből két­ezernél több kapott valamilyen támogatást. Elismerte, hogy a kistelepülések helyzeti hátrány­ban vannak, amit igazol az is, hogy az elnyert összegek 75 százalékát a nyolcvan legna­gyobb település kapta. Ezen ígérete szerint a jövőben változ­tatni fognak. Határozottan cá­folta ugyanakkor azt a vádat, hogy a pályázatok elbírálásánál politikai vagy egyéb befolyáso­lás történt. Nem Dudás gyilkosát keresték ••• A békéscsabai sportcsarnok placcán kirakodott KGST- piacra úgy csapott le a rendőrség szombaton délelőtt, mint héjjá a védtelen csirkékre. A yard emberei buszokkal és teherautókkal érkeztek. Pillanatok alatt zárták körül a piacot. Ugyanez történt a városba bevezető utakon is, ahonnan egy teremtett lélek sem jöhetett be a megyeszékhelyre, addig legalábbis nem, amíg tüzetesen le nem ellenőrizték. SPORT melléklet 12-16. oldal / Ujrakötötték a szálakat Három napon át 22 kórus és több mint 600 résztvevővel zaj­lott Békéscsabán az Óvó- és Ta­nítóképző Főiskolák V. Orszá­gos Kórustalálkozója, melynek zárónapját szombaton a Békés­csabai Rézfúvósegyüttes nyi­totta meg. (6. oldal) Közel kétezer jelölt Mintegy 1830 egyéni jelölt in­dulását, illetve csaknem 250 területi és 14 országos listát hi­telesítettek már a választási bi­zottságok. A folyamatos feldol­gozás során tegnap is bővült az egyéni jelöltek száma, és elő­fordulhat, hogy még ma is gya­rapodik a névsor. Az Országos Választási Bizottság hétfőn dél­előtt várhatóan állást foglal egyebek között a Magyarorszá­gi Zöld Párt még vitatott orszá­gos listájának sorsáról, 17 óra 30-kor pedig kisorsolják az or­szágos pártlisták szavazólapi sorszámát. Kiállítás és eredményhirdetés A kardoskúti művelődési ház hetedszer írta ki a nyugdíjasok megyei vers- és prózaíró pályá­zatát. A múlt szombati ered­ményhirdetést összekötötték Váradi Kornél nyugdíjas rajzta­nár tárlatának a megnyitásával. Verskategóriában első díjat ka­pott Pribék Sándor és Orbán Gyuláné; másodikok lettek Sza­bó Sándomé, Makra Sándomé, Vad Zsigmond. Harmadik he­lyezettek: Veres Gyuláné, Gál- völgyi Béláné és Baranyi Tibor. Prózában a két első Borbíró La­jos és Csongrádi Pál lett. Máso­dik díjasok Gönczöl Gizella, Gábor Károlyné és Réti József- né. A harmadik díjat Molnár Sándor kapta. Az akción részt vett dr. Ábra­hám Béla rendőr alezredes, a Békés megyei főkapitány köz- biztonsági helyettese is, aki vállalkozott egy villáminter­júra. Bár a kezében lévő rádió és köztem kellett, hogy meg­ossza figyelmét, hiszen azon sorra-rendre érkeztek a külön­böző jelentések, jelzések. — Mostanában a rendőrök és a vámosok köreiben az a módi, hogy ellepik a piacok környékét? — A KGST-piacok foko­zott ellenőrzése és az ott elő­forduló jogsértések hatékony visszaszorítása az egyik cé­lunk — válaszolta az alezre­des. — Köztudott, hogy az 1994-es esztendőt az országos rendőrfőkapitány a közterületi rend éveként hirdette meg. Ezért is kerül sor ezen a napon erre az akcióra. — Nemrégen a szegedi Z. Nagy gyilkosság borzolta a ke­délyeket Csőn grád megyében. A borzasztó bűncselekményt ugyanilyen óriási rendőri erő­ket felvonultató akció követte. Békéscsabán az elmúlt hetek­ben Dudás Zoltánt ölték meg brutális körülmények között. Van összefüggés a mai razzia és a gyilkosság között? — Hangsúlyozom, ez a mai egy közbiztonsági akció, amit a velünk együtt működő szervek­kel hajtunk végre. Célunk a kül­földiek fokozott ellenőrzése és a csempészettel, vám-, deviza­bűncselekményekkel összefüg­gő eredményesebb felderítés. „Gyermekünkért, jövőnkért” A Szarvasi 1. Sz. Általános Iskola és a megalakult iskola­szék a jövő színvonalas iskolá­ja érdekében alapítványt ho­zott létre „Gyermekünkért, jö­vőnkért” elnevezéssel. Céljuk a tehetséges diákok támogatása, a nehéz szociális helyzetben lé­vő tanulók anyagi felkarolása. Az alapítvány anyagilag és er­kölcsileg elismeri mindazok munkáját, akik a fenti célok elé­rése érdekében kiemelkedően tevékenykednek. Akik anyagi erejükhöz mérten támogatni tudják a tanulóifjúság ilyen mó­don történő segítését az OTP Bank szarvasi fiókjánál vezetett elkülönített számlára felaján­lott pénzüket fizessék be. Direkt kapcsolat nincs az Ön által említett bűncselekmény és a mai akció között. — A Dudás-ügyben fel- merültek-e külföldi kapcsola­tok, személyek, akik esetleg itt a piacon is megfordulhatnak? — A Dudás-ügyről nem kí­vánok nyilatkozni, hiszen nem én vagyok az illetékes. Két­ségtelen, rengeteg adat fel­merült, de ezek ellenőrzése most van folyamatban. —Szombat délelőtt a város­ban és az utakon több rendőr található, mint ahányon—egy kis túlzással—lakjuk a megye- székhelyet. Elárulná hányán vesznek részt az akcióban ? —Valóban nagy erőket moz­gatunk meg, több mint kétszázan dolgozunk ezen a délelőttön. — Ha nem titok, hol talál­kozhatunk ma még Önökkel a városban?-— A kocsmákban, a közuta­kon, a játéktermekben, egy­szóval mindenütt, ahol szük­ség lehet ránk. B.V. (Razzia a békéscsabaiakért cím- melfolytatás a 3. oldalon) Mit ér a vers? Mennyit ér egy vers manapság? Öt kiló karaj árát? És egy verseskötet? Futja-e belőle legalább öreg autóra? Mi a haszna egy lírai költeménynek, mire jó a költészet, egyál­talán, mire jó a művészet, a kultúra? „Menő fej”, jeles személyiség-e a kiemelkedő tehetségű költő errefelé? Van-e rangja nálunk a kultúrának, fontos-e a műveltség a mai magyar társadalomban? Ma, a költészet napján, József Attila születési).i, •iun őszin­tén meg kell vallani: ennek az elanyagiasult, ellélekielenedő, politikával átitatott világnak eltorzult értékrendjében egyre szűkülő körben számít értéknek a „haszontalan” poézis, a művészet, a kultúra. Ám ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a vers, a tiszta szó, a haladó gondolat, a művészet magasabb- rendű volt és marad minden időben—bárha kisajátítja, ejti vagy felemeli a mindenkori hatalom. Magasabbrendű és öntörvé­nyű: tehetség híján akkor sem születik remekmű, ha támogat­ják, de a tompamihályok nagy viharok idején is megszólal­nak, és biztatják társaikat, mint madár a fiait: „... Vagy ha elmúlt, s többé vissza nem jő / A víg ének s régi kedvetek: / Legyen a dal fájdalmas, merengő, /Fiaim, csak énekeljetek!” A költő Nagy László írja Megismerésről, nyelvről és versről polemizálva: „...Á természettudományok meg­előzték a szót a megismerésben. De a költők se most jöttek le a fáról. Eddington asztalát, a látszatit és a valóságost egységbe fogja a költő. József Attila ódabeli asszonya pedig nemcsak a biológiai tudás csodája a költészetben. A szó nélkül nem történhet semmi...” ~, , Szervátiusz Tibor kiállítása A jeles szobrászművész orosházi kiállításáról szóló tudósítá­sunk a 3. oldalon Házavató Újkígyóson Szombaton délelőtt avatták Újkígyóson a népfőiskola új székházát és a felújított régi ház udvarán leleplezték Pólyák Ferenc fafaragóművész Ipolyi Arnoldról készített szobrát. (Tudósításunk a 3. oldalon.) Özön kínai pénz Gyulán? Az „itt vannak a kínaiak! ” felki­áltás hallatán először azt hittem, hogy Kínában portyázó kedves kollégáim tértek haza idő előtt. Aztán kiderült, hogy a kínaiak már régen Gyulán tartózkod­nak, csak talán nem annyira szembeötlően, amennyire most a Gyula és Vidéke ÁFESZ-szel kötendő megállapodásuk láttat­ja őket. Várhatóan ma írja alá a Három Híd Kft. (Pekingből pénteken visszaérkezett) kínai ügyvezető igazgatója és Schre- yer József, az áfész igazgatója a Ritmus étterem bérbeadásáról szóló szerződést. (A közelmúlt legendája szerint a kínai üzlet­ember — akinek már ötven üz­lete működik a megyében, az országban ennél is több — két éve még gyékényről árulta por­tékáját a gyulai piacon.) — A káefté kínai éttermet kíván nyitni a Ritmus étterem helyén — mondta Schreyer Jó­zsef. — Nagyon magas, az elő­zőnél csaknem háromszor na­gyobb bérleti díjat ajánlottak. A szerződés megkötése után a Ritmusban birtokba lép a Há­rom Híd. Több milliót, talán tízmilliót is ráfordítanak a fel­újításra, átalakításra. Ahogy hallottuk, az eddigi bérlő meg­beszéléseket folytatott a kínai­akkal, s hozzájárult a bérleti jogviszonya megszüntetésé­hez. A kínaiak — hírek szerint — bejáratot kívánnak nyitni a Szent István úti homlokzaton, s az exkluzív étterembe (az átépí­tés néhány hónapja után) foto­cellával működtetett ajtón át léphetünk majd be. K.A.J. A Holocaust 50. évfordulójára A Hitgyülekezet megemlékezése a Phaedra Moziban Steven Spilberg Schindler listá­ja című alkotásának békéscsa­bai bemutatója előtt a Hitgyüle­kezet péntek este tartott meg­emlékezést a haláltáborokban és munkaszolgálatban meghalt zsidó milliók emlékére. A Holocaust Bizottság ez al­kalomra írt levelét Pintér Lajos lelkész tolmácsolta, melyből megtudhattuk, hogy a zsidóság üldözése a római és bizánci kor­szakra vezethető vissza. A kö­zépkorban az inkvizíciós testületek üldözték a másképp gondolkodókat, s az első gettók is ekkor jelentek meg Itáliában. A felbújtók az egyházi méltósá­gok és politikusok voltak, no és az ideákat magáévá tevő tömeg. A yorki, lengyelországi, orosz atrocitásokkal szemben az egyetlen pozitív példát Dánia szolgáltatta. — Hajdú Sándor megemlé­kezett arról a kétezerötszáz csa­bairól, akiket Auswitzba és a nyolcszáz vidékiről, akiket Bécs mellé deportáltak 1944. június 25-én. Ebből a kétezeröt­száz Békés megyei zsidóból mindössze háromszáz tért vissza, a munkaszolgálatból pe­dig csak néhány. Napjaink problémája az újra erősödő antiszemitizmus, a vé­get érni nem akaró erőszakhullám — hangzott el —, ezt bizonyítja az 1993. november utolsó heté­től múlt hét péntekéig az a húsz eset, amikor a csabai zsidó ima­ház összes ablakán egyszerre repültek be a téglák... : —ssy

Next

/
Oldalképek
Tartalom