Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-19-20 / 66. szám
1994. MÁRCIUS 19-20., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 66. SZÁM A feladattal a tulajdon is „mozduljon”! ggÉ¥ - KÉP A hétvégi magazinja 5-12. oldal / Uj lehetőségek Sok bírálat érte a kormányt, olykor megalapozottan, azért, mert csak szavakban vállalkozásbarát. Erre a hírre rácáfol az a tény, miszerint 1994-től a mezőgazdasági vállalkozók külön preferált hiteltámogatást kaphatnak. (3 oldal) Válás a „Rózsában” A volt Nagy Sándor laktanya felújítása Békéscsabán olyan ütemben halad, hogy van remény a Rózsa Ferenc Gimnázium nyári átköltöztetésére, illetve a tanítás megkezdésére szeptember elsején az új épületben. (3. oldal) Jeszenszky Géza Aradon A Battonya és Tornya, valamint a Méhkerék és Nagyszalonta között megnyitandó új közúti határátkelőhely lesz a témája annak a hétfői, aradi tanácskozásnak, melyre Békés Megye Közgyűlése képviseletében dr. Jeszenszky Géza alelnök vezetésével utazik küldöttség. Románia hivatalos lapjának január 20-i számában olvashattunk arról, hogy a román kormány határozatot hozott az említett határátkelők megnyitásáról. Ebben az áll, hogy csak akkor adják át őket, ha elkészülnek az építkezésekkel, s biztosítható lesz — román részről — a forgalom zavartalansága. A határ túlsó oldalán az átkelőhelyhez szükséges földterületeket a helyi közigazgatás ingyen és bérleti díj megállapítása nélkül adta át az ugyancsak helyi vámhatóságoknak. A létesítés egyéb költségeit a központi költségvetés állja. A kormány- határozatot Nicolae Vacaroiu miniszterelnök írta alá — a pénzügyminiszter, a belügyminiszter és az államtitkár ellen- jegyzése mellett. A gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola és a Munkácsy Mihály Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola sorsáról is tanácskozott legutóbbi ülésén a megyegyűlés. Mindkét intézmény ugyanis megyei fenntartású lesz a jövőben. A kérdés az volt, hogy csupán a használati jog vagy a tulajdonjog kerüljön a megyei képviselő-testülethez. Szilágyi Menyhért, a művelődési, ifjúsági és sportbizottság elnöke hangsúlyozta: a megyére bíNehéz összefüggést látni (illetve nem látni) az említett okiratkérelmek illetékének megemelése és a „fű alatt” megdrágított kérdőívek árának növelése között. Az illeték más „tészta”: valaha, a boldog békeidőkben a közigazgatás, az igazságszolgáltatás költségeinek árát fejezte ki, mára közönséges adóvá „süllyedt”. (Miközben nagyot emelkedett.) Ám mi köze ehhez egy nyomtatott fecninek, melynek valós árát nyilván az elkészítézott feladat csak akkor lenne elvégezhető, ha azzal a tulajdonjog is mozdulna. Ellenkező esetben az intézmények működése kerülne veszélybe. Ezért felkérték Gyula polgár- mesterét, dr. Pocsay Gábort, hogy terjessze újra a város testületé elé a témát. A megyegyűlés végül úgy döntött, hogy kérik a gyulai képviselő-testületet az átvételre kerülő városi intézmények vagyonának átadására. Az intézmények átvételi időpontja a testület döntése alapján július 1. sére, forgalmazására fordított költségek adják (adnák)? — Nem a posta határozta meg áraikat — mondta Németh Mária, a gyulai postahivatal vezetője. — A posta bizományosként értékesíti e nyomtatványokat A személyi igazolvány igénylésére szolgáló lap most is két forintba kerül. Igaz, márciusban új jön helyette, az áráról viszont még nem tudunk semmit. —Drága mulatság lehet elrontani egy ilyen nyomtatvány kitöltését. Battonya: betörőparadicsom? Tegnapi számunkban fényképes híradásban arról tájékoztattuk olvasóinkat, hogy az ünnepek alatt Battonya egyik gázcseretelepéről elloptak 57(1) háztartási gázpalackot. Ezzel a több mint 300 ezer forintos bűn- cselekménnyel azonban korántsem szakadt vége a betöréssorozatnak. Március 17-ére virradóra kirakatbetöréssel Dobozi Józsefné Kossuth utcai óra- és ékszerboltjából közel 12 ezer forint értékű árut tulajdonítottak el. A 20 esztendős B. Csaba battonyai lakosnál és fiatalkorú tettestársánál tegnap lefoglalták az ellopott tárgyakat. M. Gy. — A rontottakat visszacseréljük díjtalanul, az erkölcsi bizonyítvány iránti kérelemre felragasztott illetékbélyeget is ilyenkor kicseréljük újra. A nyomok a Posta Anyag-és Értékcikk-hivatalhoz vezettek. Hecsei Ferencné értékcikkárusítási csoportvezető elmondta, hogy a Belügyminisztérium maga gyártja e lapokat, így az árukat is ők határozzák meg. Úgy gondolja, hogy bele- vehették az ajánlottan feladott, nem szabványos válaszlevél költségeit is. (Azt már mi tesszük hozzá, hogy ilyen alapon minden más hivatal átruházhatná levelezési költségeit ügyfeleire. (De nem akarunk tippeket adni senkinek...) Napokig nyomoztunk, mire néhány ide-oda küldözgetés után rábukkantunk valakire a Belügyminisztériumban, aki hajlandó volt utánajárni az általunk kérdezetteknek. Szabó Esztert, a BM sajtófőnökét kerestük, amikor munkatársánál, BenkőIstvánnál kötöttünk ki. (Folytatás a 3. oldalon) Szakállas történet: árat emelt a belügy Kötelező zsákbamacska? Merő véletlen, hogy éppen egy olyan olvasónk keresett fel bennünket, aki a gyulai postán vásárolt útlevélkéró' lapot. Százötven forintért egyet. Mi kerül ezen százötven forintba?! — tette fel magának az idők során klasszikussá lett kérdést. (Talán emlékeznek Márkus László alakítására, aki egy fotel árán álmélkodott el imigyen.) Mi az erkölcsi bizonyítvány igénylési lapjának árára is rákérdeztünk: a korábban 25 forintos lapocska előbb 80 lett, majd kereken 100. (Az útlevélkérelemhez szükséges nyomtatványt 10 forintról emelték 150-re.) Ennyiért már — összehasonlíthatatlanul kisebb példányszámban kiadott — könyvet is lehet venni... Aki nyer, kormányozzon! Nem tudom, ki hogyan fogadja azt az egyre szélesedő össznemzeti játékot, midőn a találgatós kedvűek a parlamenti választások végkifejletét latolgatják. Persze, hogy ahány ember, annyiféle eredmény születik, melynek folyománya: jóízű veszekedésekbe, hajcibálásokba torkollnak a viták, s ettől kezdve a felek sajnos gyakrabban emlegetik egymás felmenőit, mint a leendő miniszterelnök nevét. Furcsa? Sőt, természetes, hogy eltérnek a vélemények, hogy másként látja az „ígéretes” jövendőt a képviselőjelölt, a pártember, a közvéleménykutató, a szociológus, vagy éppenséggel az elfogulatlan, semleges választó. Ám azt hiszem, valahol igazsága van Lengyel Lászlónak, amikor azt mondja, hogy kormányt alakítani nem nagy attrakció, de kormányozni ugyancsak nehéz feladat lesz. Nemigen találunk olyan politikust, aki húzódozna a bársonyszék gondolatától, de vajon képes-e irányítani egy minisztériumot? Aztán ott látjuk sorban a miniszterelnökjelölteket; gondolkoztunk azon, hogy vajon tartogatnak a paklijukban annyi nevet, amennyivel életképes kormányt állíthatnak össze? Avagy hány hét, hónap, esetleg még annál is több idő telik el, míg a győztes végre előrukkol egy valamire való kormányprogrammal? Folytatódjanak csak a találgatások. Addig nincs tét, amíg nem kell beikszelnünk a tutit. László Erzsébet Haudujudu, Lengyel László? Az örök lázadó politikai harcai Gyerekkorától lázadó, diákvezér, az első hosszú hajú diák, az első farmernadrágos az iskolában — így is jellemezhető (pontosabban: így mutatkozott be) az Erdélyből származó Lengyel László közgazdász, politológus, író csütörtök este Békéscsabán, az ifjúsági ház Haudujudu Klubjának vendégeként. A beszélgetést Bőd Tamás, lapunk munkatársa vezette. Az a Lengyel László, aki „olyan íróféle emberek” leszármazottja volt, s ősei még 70 évesen sem tudták, mivel foglalkoznának leginkább. A beszélgetést Bőd Tamás, lapunk munkatársa vezette. Vajon az örök elégedetlenkedő Lengyel miért lépett be a pártba annak idején? — hangzott a kérdés a 70-es évek elemzésének bevezetőjében. — Az olyan típusú emberek, mint én, szerettek volna hatást tenni a politikára. Úgy éreztük, hogy meg kell vívnunk a politikai harcunkat. Mondták is a pártszervezetben: „Hát ez meg mit keres itt?” Nem voltam azonban egyedül, hiszen volt olyan taggyűlés, amikor a pénzügyminiszternek éppen a helyettese olvasta a fejére, hogy a pénzügyi terv nem teljesíthető. A pártból való kizárását Lengyel László tudatosan megvárta 1988-ban, hiszen — mint emlékeztetett — ezzel hihetetlen válságot idézett elő a (Folytatás a 3. oldalon) „A zene az én csillagom” AII. korcsoport egyik tagja, a békési Okányi Imola Mozart D- dúr Rondóját mutatta be az ifjú zongoristák megyei versenyén FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Kassák Lajos gondolatát választotta mottójául a zeneiskolások Békés megyei zongora- versenyének a találkozót megszervező Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola. A zongora legkisebb szerelmeseitől a középiskolásokig bizonyították tegnap reggeltől késő délutánig Békéscsabán a megye tizenkét zeneiskolájának diákjai tudásukat. Elsősorban a darabbal való érzelmi azonosulást értékelő zsűri minden korcsoportban kiadta az első három díjat, sok esetben ketten is felállítanak a dobogó 'egy-egy fokára. Az I. korcsoport 1. helyezettje a vésztői Harmati Agnes (tanára Fejes Antalné) lett; a II. korcsoportban ketten is kaptak első díjat: a békéscsabai Guba Beáta (Banner Mária) és a békési Száva Mariann (Laczkó Zoltánná); a III. korcsoportban a békési Pataki Enikő (Fejes Antalné) végzett az első helyen; a IV. korcsoport legjobbja ugyancsak békési kislány lett Lakatos Viktória (Fejes Antalné) személyében; az V. korcsoport legjobbjának a békéscsabai Tercsi Beáta (Banner Mária) bizonyult; a VI. (középiskolás) korcsoport első helyezettje a békési Takács Katalin (Fejes Antalné) lett. A zsűrielnök, a budapesti Vígh Sándorné záró szavai szerint a verseny legnagyobb nyereménye mindenki számára a felkészülés időszaka volt, amely az ifjú zenészek egész pályafutásába beépül. A szép zenének szentelt napról mindenki lélekben gazdagon távozott. L.M.’ Tizenhármán maradtak fenn a szamok szűrőjén A Sarkadi 1-es Számú Általános Iskola már harmadik alkalommal vállalta magára az országos Zrínyi Ilona matematikaverseny megyei fordulójának megszervezését. A versenybe ezúttal 48 Békés megyei általános iskola 1489 tanulója nevezett be. Az egyidő- ben kilenc helyszínen folyó szellemi erőpóba legjobbjai indulhatnak az országos versenyen, amelyet Kecskeméten rendeznek meg április 6-án. Mint a tegnapi eredmény- hirdetésen kiderült, Békés megye az idén 13 tanulót küldhet Kecskemétre. A harmadikos tanulók közül Pelle Adriannt (Elek) és Mihók Pétert (Gyula, 3-as iskola), a negyedikesek közül Bauer Esztert (Békéscsaba, Áchim L. A. Általános Iskola) és Kádas Attilát (Békéscsaba, 10. számú iskola). Az ötödikesek közül Katona László (Gyula, 3-as iskola) és Csarnai Tamás (Békéscsaba, József Attila iskola) jutottak tovább az országos megmérettetésre, hatodikból Dénes Attila (Békéscsaba, Áchim L. A. iskola) és Kónya Ilona (Sarkad, 1-es iskola) mehetnek Kecskemétre. A hetedikesek közül Gösi Csaba (Gyula, 2-es iskola) és Roxin Alice (Gyula, Karácsony J. iskola) jutottak tovább, míg a nyolcadikosok közül Szaniszló György (Gyo- maendrőd, 2-es iskola), Béres Csaba (Békéscsaba, 10-es iskola) és Pecsenye László (Szarvas, 2-es iskolá) képviseli majd megyénket az országos döntőn. (A továbbjutottak közül ketten, Gösi Csaba és Pecsenye László már tavaly is szerepeltek az országos versenyen!) M.M.
