Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-04 / 53. szám
e Mezőkovácsháza címere Az oldalt írta és szerkesztette: Halasi Mária. Telefon: (68) 381-011. Az oldal fotóit készítette: Kovács Erzsébet Piaci helypénz Mezőkovácsháza. — A legutóbbi önkormányzati ülésén tárgyalta a testület a közterület-használati díjak és a piaci helypénz felülvizsgálatát. A módosítás szerint például az alkalmi és mozgóárusítás, kiállítás, vásár városközponti díja 30-ról 40-re, a búcsúi kirakodó 35-ről 50 forintra emelkedik naponta. A piaci helypénz 30-ról 40-re, asztalon történő árusítás esetén 40-ről 50 forintra változik. Fontos napirend Végegyháza. — A község közrendjének és közbiztonságának elemzése során kiderült, hogy a kisebb vagyoni értékű betörések és a lopások száma a néhány hónappal ezelőtti beszámolás óta mit sem változott. A kimutatás szerint szinte minden harmadik napra jut egy betörés. Ezért úgy döntött a képviselő-testület, hogy a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság illetékeseinek jelenlétében a hét elején tartott ülésen ismét napirendre tűzik a témát. Emellett szó esett még a népjóléti bizottság 1993. évi munkájáról, a földkiadó bizottság tevékenységéről, valamint az önkormányzati költségvetés elmúlt évi végrehajtásáról. Térítési díj Mezőkovácsháza. — 1994 szeptemberétől változnak a zeneiskolában fizetendő térítési díjak kedvezményei. A szabályok szerint a térítési díj mértéke a szakfeladatra jutó kiadások egy tanulóra eső hányadának 5 százaléka, 1994- ben 1500 forint egy évre. Ebből tanulmányi eredmény és szociális rászorultság alapján kaphatnak különböző mértékű kedvezményt a növendékek. *■ A lakosok is! Magyarbánhegyes. — Korábban sok kritika érte a szeméttárolás körüli állapotokat, ezért az önkormányzat az elmúlt évben megpróbálta „kerítésen belülre szorítani” a gondokat. A rend fenntartása érdekében azonban kérik a helyi és a nagybánhegyesi lakosságot, hogy a szeméttelep üzemeltetésével és használatával kapcsolatos alapvető szabályokat tartsák tiszteletben, így a kerítésen belül és ne a bejárati útra helyezzék el a kiszállított hulladékot. A környezet tisztasága közös érdekünk! MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Gerincjavító torna — gyakorlati bemutató a családtagok részvételével a Nemzetközi családév 1994. megyei vetélkedőjén. Háttérben (középen) a győztes Petróczki család Gyuláról Az egyént nagyon sokféle hatás éri szűkebb és tágabb környezetében. Születésünk pillanatától alapvető igényként jelentkezik a valamihez, a valakihez tartozás érzése. A társhoz, a személyhez való kötődés a családi kapcsolatokban teljesedik ki. Nem létezik a világon olyan intézményi nevelés, amely a család szerepét, annak belső világát, a testilelki harmóniát a családi minta példájára át tudná venni. A családi összetartozás az egyéni kiteljesedés és az önmegvalósítás folyamatának is fontos alkotó eleme. A generációk együttélése pedig még jobban erősíti mindezeknek a velünk született igényeknek a beteljesülését. -Az ENSZ által meghirdetett Nemzetközi családév 1994. vetélkedősorozat ezért is nagy jelentőséggel bír, mert bemutatja, példázza az ősi értékeket és továbbviszi a települések életét^ hangulatát. Nemes vetélkedés volt, így Almáskamaráson is, ahol a benevezett családok magas tudásról, a szervezők pedig emlékezetes vendéglátásról tettek tanúbizonyságot. Bár a feladatoknál itt-ott akadtak buktatók, de reméljük nem ezek maradtak a mérvadók. A szakmai program mellett ugyanis szép emlék marad a helyi általános iskolások tornabemutatója vagy az a nem mindennapi kiállítás, amelyet a versenyzők hobbimunkáiból rendeztek. Feltétlen említést érdemel, de helyhiány miatt nem sorohatjuk fel a fővédnökök, védnökök, a zsűri, a technikai munkatársak és a szervezők részvételét, valamint külön hangsúlyt kaphatna akár a nagyszámú lelkes közönség is. A versenyben, s egyben a megyében is példát mutató részt vevő családok voltak: Andrékó család Kardoskút, Kovács család Telekgerendás, Szarka család Mezőgyán, Petróczki család Gyula, Szokolai család Almáskamarás, valamint a Pet- rovszki, a Kertész, a Kiss és az Oszlács család Békéscsabáról. Gratulálunk! 1994. március 4., péntek Nem elég a tehetség Nem az első eset, hogy olyan tehetséges gyermekkel találkozom, aki valamilyen született adottsága vagy éppen az önnön szorgalma által nyújt többet társainál. Az oktatási rendszer módot ad ugyan a differenciált foglalkoztatásra, vagyis a tehetséggondozásra, de vajon marad- e erre elég idő? — gondolkodtatott el a mezőkovácsházi kislány esete. Ha pedig sikeres a ,,.munka”, vajon hol kamatoztathatja? A cikkünkben írt eset sem egyedi, hisz a mezőkovácsházi leány nem az egyetlen, aki valamilyen jogcímen jutott a külföldi tanulmányhoz. Ez mind szép, de honnan lenne egy tizenéves diáknak több százezer forint megtakarított pénze? Az esetek zömében tény, hogy az így felajánlott vagy megpályázható tanulmányokhoz alapítványok, pályázatok, ösztöndíj-lehetőségek is kapcsolódnak. És ahol nincs? Teremtse elő a szülő? Igen, de ehhez megfelelő információ és jó kapcsolat kell. Ha tudunk, hát ehhez segítsünk nekik! Szponzorok voltak Almáskamarás. — A nemzetközi családév alkalmából rendezett vetélkedő sikeréhez, a helyiek közreműködése mellett, nagymértékben hozzájárultak a bőkezű szponzorok. Nevük felsorolása csupán szerény köszönet az ügy érdekében kifejtett munkájukért: Népjóléti Minisztérium Nemzetközi Családév Titkársága, Józan Élet Egészség- és Családvédő Szövetség, Békés megye képviselő-testülete. Békés Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány, Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma 2. számú szervezete Békéscsaba, polgármesteri hivatal és általános iskola Almáskamarás, Magyar Vöröskereszt, Békés Megyei Vöröskereszt, Gabonaipar Békéscsaba, Húskombinát Gyula, Orosháza-FOOD Élelmiszeripari Rt., Zalka Tej Rt. Nagybánhegyes, BUREK Sütőipari és Kereskedelmi Bt., Békéscsaba, Sylvania Trans Bt., Békés, Molnlycke Kft., Nagykáta, Pannonliver Baromfifeldolgozó Rt., Mezőkovácsháza, Tevan Nyomda, Békéscsaba, Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon, Tarhos, Általános Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző, Szabadkígyós, Általános Iskola és Diákotthon, Magyarbánhegyes, VILLAND Sütőipari Kft., 23. számú üzeme. Nagykamarás, Merényi László egyéni vállalkozó, Almáskamarás. Apa és fiú, mint megbízható munkatárs Pártok „összhangban” A magyarbánhegyesi hírlapkézbesítők, Prekop Nándor és fia, László a reggeli „startnál” Felkínált lehetőség... nincs különösebb gond, a befizetések egy kicsit széthúzódnak, de szerencsére ma már teljes a lista. László tervezi, hogy hamarosan átköltözik családjával a Jókai utcába, de ez csupán egy kis tervmódosítással jár a munkát illetően. A községben 242 előfizetője van a megyei Hírlapnak és az emberek is megbarátkoztak az új kézbesítési formával — állítják mindketten. Annak örülnek a legtöbben, hogy korán megkapják a lapot, aminek a jövőben is igyekszünk megfelelni — teszik még hozzá. A lapért Nagy- bánhegyesre reggelente kocsival mennek, az utcákat inkább kerékpáron járják végig. Mint mondták, nem bánták meg, hogy beléptek a terjesztők közé, így sok érdekes napi dologgal találkozhatnak. Remélik, hogy a személyes kapcsolat a lakosság és az újság javára válik. / Utpályázatok Magyarbánhegyes. — Ha fúj a szél vagy süt a nap, ehhez a munkához bizony korán kell felkelni ■— mondta Prekop Nándor és fia, László, akik a Békés Megyei Hírlap házhoz szállításával foglalkoznak a településen. — A feladat úgy került hozzánk, hogy a fiam gázdíjbeszedő, ezért gondolták „kézhez áll” a dolog és felkérték a munkára. — Én egyedül nem tudtam volna ekkora területet ellátni, hát szóltam a papának, aki szívesen csatlakozott — egészíti ki a fiú. Nem ámítás, de a hétórási vonat előtt már mindenki elolvashatja a napi híreket. Egyik kuncsaft meg is jegyezte, hogy „amilyen korán jön az újság, akár a csésze kávét is vihetnénk mellé” — modják nevetve. Kezdetben ugyan voltak buktatók, hisz a régi szokásokat nehéz áttörni, de az is igaz, hogy a jót viszont könnyű fnegszokni. Hogy Prekopék mennyire komolyan vették a feladatot, azt az is bizonyítja, hogy két útvonaltervet is készítettek a legcélszerűbb és leggyorsabb megoldás érdekében. Az újság kihordásával Medgyesegyháza. — Két útépítéssel kapcsolatos pályázatot nyújtott be a település az országos szervekhez. Elsőként a településközpont vasúti sorompóval ellátott átkelési szakaszának tehermentesítése került szóba. Megvalósulása esetén a Deák utcában burkolatmegeró'sítést és szélesítést végeznének, majd az Arany J. utca második szakasza 5,5 méter széles, új burkolatot kapna. Ugyanúgy, mint az Árpád utca a gépműhelyig. A Béke utcában szintén burkolatmeg- eró'sítés és szélesítés várható, illetve a gépállomásnál levő vasúti átjárónál fénysorompó létesül. Ezáltal tehermentesítenék a főutat, csökkentenék a balesetveszélyt és rendezettebbé tennék a falu központját. Mindez várhatóan 3,2 millió forintba kerül az önkormányzatnak. A másik pályázat tárgya a kerékpárút építése. A cél itt is a főútvonal tehermentesítése. A településen már épült kerékpárút, a másik legforgalmasabb hely a Gárdonyi utcai szakasz. Megépítése két fázisban kivitelezhető: a vasúti átjárótól a helységjelző tábláig tartana az első szakasz, s a költségek 20 százaléka érintené az önkormányzatot, ami 420 ezer forint. Második szakaszban folvtatódr na az útépítés a nagysorompóig. Ehhez azonban egyeztetésre van szükség a MÁV Rt. Szegedi Igazgatóságával. Baukó Ildikó Szolgáltatás új helyen Mezőkovácsháza. — Bár megszűnt a szolgáltatóház a településen, de a szolgáltatások tovább élnek. A törzsvendégek bizonyára tudják, de a körzetből bejáróknak talán segíthetünk azzal, hogy megemlítjük: a szolgáltatóházban működő „Ujjné-féle” női, az „Ale-féle” férfifodrászat, valamint az Ábrahám fotóműhely átköltözött az Árpád utca másik oldalára, a rendőrség melletti volt TÜSZSZI épületébe. A többi szolgáltatás (cipő, órás) a Mozaik Áruházban kapott helyet. Mezőkovácsháza. — A művelődési központ kezdeményezésére a városban működő párt- alapszervezetek írásos megállapodást kötöttek a választási kampány idejére a „ház” igény- bevételéről. Ennek megfelelően „A művelődési központ a választáson induló pártok jelöltjei, illetve a független jelöltek számára a 7. számú körzetben egy alkalommal térítési díj nélkül választási kampány célMezőkovácsháza. — Nyúlánk, kellemes megjelenésű, mosolygós és a 17 évesek bájával piruló kamaszlány — állapítom meg elsőként, amikor Katiik Viktória harmadéves gimnazistával találkozom kovácsházi otthonukban. Viktória a Battonyai Mikes Kelemen Gimnázium angol nyelvet tanuló diákja, aki a Youth For Understanding (YFU) nemzetközi szervezet egyéves külföldi tanulmánnyal kecsegtető ajánlatára jelentkezett. A meghirdetett országok közül ő Dániát választotta. — Amikor megérkezett a felvételi meghívás, nem akartam hinni a szememnek — mondja. — Január 24-én Budapesten egy bizottság előtt kellett vizsgáznunk. Nagyon izgultam, de a végére minden érdekesnek tűnt. Szituációs kártyákon és játékos megoldásokon át mérték fel képességeinket. Ez a nap nekem nagy élményt jelentett. Februárban kaptam meg az értesítést, hogy felvettek Dániába az 1994—95-ös tanévre, amely után bevallom, átérezve a nagy lehetőséget, el is pityeredtem. Egy csomó angol tesztlapot kellett kitölteni, bemutatkozólevelet írni a fogadó családnak és orvosi vizsgálaton is át kellett jára—a pénteki nap kivételével — előzetes egyeztetés alapján rendelkezésre bocsátja a nagytermet a hozzákapcsolódó erősítéssel, valamint a földszinti klubot egyidejű használatra”. A dekorációról a pártnak kell gondoskodnia. Ezen felül a pártok egyeztetett kérése alapján, amennyiben a jelöltek kétharmada kéri, úgy május 5-én egy együttes bemutatkozásra szintén átengedi a nagytermet. esni. Már egészen beleéltem magam a lehetőségbe, amikor kiderült, hogy az összes költséget magunknak kell előteremteni. De honnan? — esik kétségbe. Anyukámék nem tudnak ekkora összeget adni, az iskola és az önkormányzat szegény, teljesen tanácstalan vagyok. Mondják, hogy keressek szponzorokat, de nem ismerek olyat, akinek félmilliója lenne csak úgy. Nekem ez életem nagy lehetősége. A tanítás egy éve alatt tökéletesíthetném az angol tudásom, megtanulnám a dán nyelvet és megismerhetném más nemzet életét. Visszaérkezve szívesen részt vennék tolmácsolásban, kapcsolatépítésben, gondolva itt az Expóra, nemzetközi bemutatókra is. Jó és hálás segítő lennék. Hogy mire lenne szükség? Legelőször március végéig 80 ezer forintot kellene befizetni, mint szervezési költséget, de sajnos nincs miből. (Kérjük tehát, hogy azok a cégek, esetleg dán kapcsolattal már rendelkező jó szándékú vállalkozók, kft.-k, alapítványok, akik tudnának segíteni, és kölcsönös megállapodás mellett szponzorálnák Viki egyéves tanulmányait, kérjük jelezzék a szerkesztőség „Vonalban vagyunk...” rovatánál.)
