Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-01 / 50. szám

1994. március 1., kedd MEGYEI KÖRKÉP gÉS MEGYEI HÍRLAP Vannak-e ellentmondások a területfejlesztésben? Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. A mozgáskorlátozottak kedvezményeiről Sokan, nagyon sokan hamis orvosi papírokkal, honorárium révén jutottak hozzá sok esetben a 12 ezer forintos támogatáshoz—de nemcsak ehhez az összeghez, hanem a 150—170 ezerforintos soha vissza nem térítendő összegekhez, amit a mozgáskorlátozottak szövetsége fizetett ki a tagoknak, akik 300 forint ellenében és az orvosi határozattal a zsebükben belépési nyilatkozatot írtak alá, mint tagok! Tudok olyan esetről, ahol az orvos olyan egyének számára intézte el a mozgáskorlátozottság elbírálását, hogy az illető csak bement és már jött is ki, s az ügy pénzadomány ellenében már el is volt intézve! Az ilyen orvosokat kellene eltávolítani, s nem engedni virágozni az ilyen súlyos visszaéléseket! Nem a súlyos mozgáskorlá­tozottak 12 ezer forintját kellene 6 ezer forintra csökkenteni! Vannak, akik milliókat érő vagyonnal rendelkeznek és mégis— lefizetve az on’ost—ez a 12 ezer forint is kell nekik, s a 150—170 ezer is jól jön a többi millióhoz. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Visszhang Vallásszabadság + sajtószabadság Lapunkfebruár 22-ei számában a 7. oldalon „Vallásszabadság" címmel megjelent cikk nyomán érkezett a következő írás, amely szerint a gerendási katolikus óvodára vonatkozóan téves adat látott napvilágot. ■Sfc Örömmel tapasztalom e két új fogalom mind tisztább megvalósulá­sát. Vallásszabadság ~ tiszteletben tartani mások világnézetét egyé­ni életükben, gyermekeik neveltetésében egyaránt. Sajtószabadság = tiszteletben tartani a tényeket és az olvasók érdeklődését a világ dolgai iránt. Efogalmak újak a kialakult többpártrendszerünkben, és még nem is eléggé tökéletesen valósulnak meg. Az 1994. február 22-ei, keddi szám 7. oldalán „Vallásszabadság” címmel megjelent írásba ténye­ket tévesztő adat került, idézem: „...miként történt Gerendáson a katolikus óvoda átadásakor, amelyben azóta egy kezünkön meg lehet számolni, hány gyermeket írattak be a szüléik." A tények pedig a gerendási katolikus óvodával kapcsolatban a következeik: Az óvodát az önkormányzat 1991. március 1-jei ha­tállyal adta élt a katolikus egyháznak. Azóta a beiratkozások így alakultak: 1991 szeptemberében az 55 beíratottból 16 új gyermeket, 1992 szeptemberében az 50 beíratottból 13 új gyermeket és 1993 szeptemberében az 50 beíratottból 21 új gyermeket írattak be szüleik. Az 1994-es beiratkozásig felvételre jelentkezett 7 gyermek. Összesen tehát 57 élj gyermeket írattak be az átvétel óta, amit „egy kezünkön" kissé bonyolult lenne összeszámolni, hacsak nem va­gyunk torzszülöttek. Ezek az adatok a szülők megelégedettségét jelzik, melyet az önkormányzat is többször megállapított: a gyermekek boldog és egészséges tekintete pedig az ő véleményüket tükrözi. A gyermekek, a szülők, az önkormányzat és az egyház megelége­dett a helyzettel, mint láttuk. De gond van, s ennek kialakításához egy (es) párt(ok) segít(enek) hozzá minket. Kár... Seidl Ambrus gerendási plébános Battonyán misézett a szentmiklósi plébános Reméljük, lesz folytatása! Legfőbb gond a (köz)biztonság Az elmúlt hetekben a békés­csabai MDF szervezésében közvélemény-kutatást tartot­tak a megyeszékhely lakossá­gának körében. A mintegy 300 főt érintő kérdéssor azt tuda­kolta a város polgáraitól, hogy mit éreznek saját környe­zetükben a legfontosabb prob­lémának. A hangsúlyozottan nem reprezentatív lakossági szonda végül érdekes ered­ményt hozott. Kiderült, az em­berek többsége leginkább or­szágunk külső, belső és lakó­helyének közbiztonságát érzi a megoldandó legfontosabb kérdésnek. A második számú problémának a környezetvé­delmet tartják a békéscsabai­ak, és a munkanélküliséggel, gazdasággal kapcsolatos gon­dokat — az előzetes várakozá­sokkal ellentétben — csak a harmadik helyre sorolták. Békéscsabai MDF-körök- ből azt is megtudtuk, hogy a párt városi vezetőségének élén változás történt, dr. Kerekes Attila utóda Takács Péter lett. Házi gondozás Mezőhegyesen a házi szociális gondozás több mint 20 éves múltra tekint vissza. Jelenleg 62 rászomló részesül ebben az el­látási formában. Közülük 10 igényel teljes ellátást: mosda- tást, fürdetést, takarítást, mo­sást, bevásárlást, gyógyszerki­váltást, vízhordást, illetve egyéb segítséget: 9-en csak a bevásárlásban kérik a gondozó­nők segítségét. Az ellátottak többsége a szociális étkeztetést is igénybe veszi: közülük 22 személy maga hordja haza az ebédjét, 36-nak házhoz szállít­ják. Az ellátással kapcsolatos feladatokat 4 gondozónő, 4 tisz­teletdíjas ebédkihordó és 1 köz­munkás látja el Mezőhegyesen. Hétvégeken és ünnepnapokon a gondozónők ügyeletet tartanak. Ilyenkor végiglátogatják a se­gítségre szorulókat, szükség esetén orvost hívnak, elvégzik a halaszthatatlan tennivalókat. Környezetszépítés Szarvason a KOMÉP dolgozói rendbe tették az újtemetővel szemben lévő Erkel teret. Itt korábban telekosztásai házak sora épült, s egy utca is kiala­kult. Út kitűzésére azonban hosszú éveken keresztül nem került sor, s a tér elhanyagolttá vált. Most feltöltik a gödröket, takarítanak és fásítanak. Összefogott a falu Dombiratoson már több mint 140 család befizette a gáz­program megvalósításához szükséges 50 ezer forintos ér­dekeltségi hozzájárulást. A befizetők 70 százaléka vette igénybe az OTP kedvezmé­nyes kölcsönét. A településen első ütemben várhatóan 170 helyre fogják bekötni a vezeté­kes gázt. A magánlakásokon kívül a polgármesteri hivatal­ban és az intézményekben is tervezik a fűtés korszerűsíté­sét. A Békés megyeiekben meg­döbbenést váltott ki az a kor­mányrendelet, amely a gazda­sági-társadalmi szempontból elmaradott, és ezért a kormány részéről kiemelten támogatan­dó területek jegyzékét tartal­mazza, mondta el Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ), amikor Futaki Gézával együtt az or­szággyűlésen kérdést intézett a környezetvédelmi és terület- fejlesztési miniszterhez. A megyéből mindössze hat te­lepülés került fel a listára, pe­dig korábban jóval többen vol­tak. A kiegészítő normatív tá­mogatás elmaradása csupán Békés megyében több tízmil- 1 ió forint veszteséget jelent. Képviselőink sérelmesnek tartják ezt a rendeletet és az a — A hivatal elismeri, hogy tévedett... Majd leestem a székről, amikor ezeket a ritkán kimon­dott szavakat Bánfi Ádámtól, a békéscsabai városüzemelteté­si hivatal vezetőjétől meghal­lottam. —- Miben? -— kérdeztem és tényleg kíváncsian vártam a választ... — Annak idején, amikor Bizonyára az olvasó is gondol­kodóba esik, ha felkínálják neki a lehetőséget, hogy szabad szo­ba esetén nyissa meg házát az idegenek előtt. Legyen vendég- fogadója a messziről jött uta­zóknak, mutassa be lakóhelyé­nek erényeit, nevezetességeit, a jó gazda gondosságával bizto­sítsa a vendég nyugalmát, ké­nyelmét. Nem könnyű a feladat, nem is sokan vállalkoznak erre. Vasár­nap mégis összejött egy marok­nyi csapat T ótkomlóson Gyurós Istvánnénál, hogy a Magyar Fa­lusi, Tanyasi Vendégfogadók Szövetségének elnökével, dr. "Csáky Csabával konzultáljon. A baráti hangulatú összejövete­len a szövetség elnöke kiemel­te: — Eddig a kilenclyukú híd, a gulyás, a disznóvágás, a lakoda­lom vonzotta a turistákat. Nap­jainkban viszont új elemekkel kell megismerkednünk, csak így lehet az 1996-os világkiállí­tás idejére 25 ezer férőhellyel gazdagítani a kínálatot. Nem kell hozzá építeni semmit, hi­szen a falvakban üres házrészek állnak rendelkezésre, kihaszná­latlan tanyák",* kell bevonni az véleményük, hogy az nem se­gíti elő Kelet-Magyarország felzárkóztatását. Különösen meglepte őket, hogy a Duna vonalától nyugatra mintegy 450, attól keletre csak 350 te­lepülés nyert kedvező besoro­lást. Végül azt kérdezték, ter- vezi-e a kormány a vonatkozó országgyűlési határozat szel­lemével és a kívánt céllal el­lentétes kormányrendelet mó­dosítását? A rendelkezésre ál­ló pénzforrásokat miként kí­vánják megosztani Kelet- és Nyugat-Magyarország kö­zött? Gyurkó János miniszter azt válaszolta, hogy nem kell meg­változtatni a kormányrendele­tet, mert az nem ellentétes az Országgyűlés határozatával. A megépítettük az autóbusz-pá­lyaudvart, az aluljárójával együtt, a MÁV ígéretet tett ar­ra, hogy kiépíti a buszpályaud­var és a vonatok érkezési olda­la között a közvetlen lejáratot. Nem tette... — Való igaz, elég neuralgi­kus pontja a városnak, a bal­esetveszélyről már nem is be­szélve. — Nos azokon a helyeken. idegenforgalomba. Igaz, a kis­településeken még eltéved az idegen, de azért vagyunk mi, hogy kiépítsük az információs rendszert. Az Alföld komoly versenytársa lesz a Dunántúl­nak, csak tudni kell eladni. A komfortos tanya a városi ember számára hihetetlenül hangzik, de igenis van ilyen — mondta Csáky úr, majd a szakma nehéz­ségeire hívta fel a figyelmét a vendégfogadósoknak, végül a márciusban induló televíziós sorozatról beszélt. — A képernyőn megeleve­nedik a táj, a környezet, ahol a vendéglátás zajlik. Az erre a tevékenységre vállalkozók megismerkedhetnek a marke­tingtechnikákkal, ötleteket me­ríthetnek azoktól, akik már gya­korlott mesterei a szolgáltatás­nak. Megyénkben egyébként kö­zel húsz család tagja a szövet­ségnek. Ez egy életforma. Mun­kájuk áldozatos, némi megszál­lottságra is szükségük van. Leg­közelebb márciusban találkoz­nak a vendégfogadósok Buda­pesten a jótékonysági bálon, ahol a szövetség ifjúsági pályá­zataiból nyílik kiállítás. Cs. I. települési listát a parlament ál­tal megszavazott szempontok szerint állították össze. A területfejlesztés hangsúlya ezu­tán is Kelet-Magyarországra esik, akárcsak eddig. A terület- fejlesztésnek összesen 1318 kedvezményezett települése van, ebből 768 található Kelet- Magyarországon, ami csaknem hatvan százalék, de itt másfél millió ember él, míg a Dunától nyugatra fekvő, maradék negy­ven százaléknyi apró falvakban mindössze 285 ezer fő. A területfejlesztési alap forrásait nem lehet előre elosztani, mert az alap elsősorban pályázati rendszerrel működik. Áz eddigi támogatások 91 százaléka, 12,5 milliárd forint Kelet-Magyaror­szágra került. S.Á. ahol évek óta keresztüljárkál­nak az utasok és lábaik nyo­mán tönkremegy minden kiül­tetett növény, ott szeretnénk az összekötő utakat kialakíta­ni. Megbontjuk a támfalakat, járdákat építünk. —- Valóban jó hír. Mikorra tervezik a megvalósítást? — Az idő függvényeként április végére szeretnénk meg­valósítani a tervet. Falugyűlés Vésztőn Az előző évek gyakorlatának megfelelően Vésztőn öt rész­falugyűlést tartottak február utolsó hetében. A február 24-ire az ún. sziki iskolában került sor, amelyen részt vett Pelcsinszki Boleszláv országgyűlési képvi­selő is. Kaszai János polgármes­ter beszámolójában ismertette az elmúlt időszak eredményeit, kiemelve azt a tényt, hogy 1993-ban Vésztőn 162 millió forintos fejlesztés ment végbe. Ennek része a telefonhálózat bővítése, a szennyvíztisztító építése éppúgy, mint új utak megvalósulása. Hangsúlyosan szólt az idei év nagy beruházá­sáról, a vezetékes földgáz háló­zat kiépítéséről. A hozzászólók megoldandó feladatként említették, hogy nincs hétvégi ügyelet a gyógy­szertárban, sok helyen rossz a járda, a kövesút. Az előbbi ügy­ben Kaszai János elmondta, na­gyon szeretnék megoldani a hétvégi gyógyszertári ügyele­tet, ez további tárgyalásokat igényel. Elismerte, hogy a tava­lyi telefonvezeték építésekor sok helyen megrongálódott a járda, ezeket kijavítják, ám nem célszerű a gázvezeték-építés előtt az utak, járdák felújítására pénzt áldozni. Battonyára látogatott a közel­múltban a bánáti Nagyszent- miklós (Sinnicolau Maré) 9 fős küldöttsége loan Lungu polgár- mester vezetésével. A nagy- szentmiklósiakat, akik között a helyi egyházak, iskolák és a bankáiét képviselői is jelen vol­tak, a battonyai önkoimányzat látta vendégül. A program 10 órakor kezdő­dött a Battonyai Románok Egyesületének klubjában. Itt Takács Dezső polgármester és Ilié Mihail Ciocan lelkész rövi­den ismertette az egykor Csa- nád megyéhez tartozó mező- gazdasági kisváros sok évszá­zados történetét. Ezt követően elkalauzoltak bennünket a helyi román és a szerb templomba. A templomlátogatás után a ven­déglátók a román és a szerb nemzetiségi általános iskolába invitálták küldöttségünket. Utána megtekintettük a 7 ezer lakosú városka 40 ezer kötetes könyvtárát, az ott megrendezett helytörténeti kiállítást és a bat­tonyai gyermekfalut. Mint megtudtuk, az S. O. S.— Kinderdorf International Nagy­szebenben (Sibiu) és valahol Bukarest mellett is tervezi ha­sonló gyermekintézmények lét­rehozását. A gyermekfalu után ellátó-, gattunk a polgármesteri hivatal­ba (ez alatt az idő alatt küldött­ségünk egyik tagja, Gál Márton tisztelendő úr a battonyai római katolikus templomban misé­zett), valamint a helyi kenyér­gyárba. Az ott látottak alapján vendéglátóinkkal együtt elhatá­roztuk, hogy a jövőben nem­csak a kulturális, hanem a gaz­dasági kapcsolatokat is ápolni kívánjuk Battonyával, hiszen határmentiségünk révén csak­nem azonos helyzetben va­gyunk. Ámbár Battonyánál a magyar oldalon már teljesen el­készült a Battonya—Tornya (Tumu) közötti határátkelőhely modem épülete. Vendéglátóink jóvoltából kívül-belül megcso­dálhattuk az objektumot. Saj­nos a mi oldalunkon, Tornya felől még egyetlen kapavágás sem történt! Battonyai programunk hiva­talos része ezzel véget ért. A helyi román lakosság azonban éppen ezen a napon tartotta ha­gyományos farsangi bálját, me­lyet megelőzött a román általá­nos iskola tanulóinak feledhe­tetlen műsora. Nagy örömmel megtekintettük ezt is, táncol­tunk kicsit a bálban, s utána nekivágtunk a 170 km-es haza- vezető útnak. Őszintén reméljük, hogy lá­togatásunknak lesz folytatása, s az előnyére válik mindkét vá­rosnak. Dr. Zvér Martin VÁROSI ORVOS, A NAGYSZENT­MIKLÓSI KÜLDÖTTSÉG TAGJA A hivatal jóváteszi tévedését... A vendégfogadósok megszállott emberek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom