Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-31 / 76. szám

ÜNNEP ELŐTT 1994. március 31., csütörtök Vidám hús vét otthon Az‘ új esztendő talán legvidámabb ünnepe a húsvét. Lehet ez azért, mert a tavasz új lendületet, már-már elfeledett színeket, ízeket hoz szá­munkra. Más színt ölt a terített asztal a sokféle zöldséggel, s egyre sűrűb­ben kerül friss, vágott virág az ottho­nunkba. Egyre többet süt a nap, s megváltozik talán kedvünk is egy kicsit. Ezen összeállításunkkal azt szeretnénk bemutatni, milyen eg­yszerű trükökkel lehet hangula­tossá varázsolni a húsvéti ünnepe­ket otthon a lakásban. Nagyhét vágyakkal, hiedelmekkel A nagyhét, a húsvét előtti böjt utolsó hete a feltámadás ünnepére való előkészület jegyében telik. Jézus virágvasárnapi jeruzsále- mi bevonulásáról manapság is körmenettel emlékeznek meg a Szentföldön. A helyi püspök — ahogy a Megváltó annak idején — szamárháton érkezik, s megszenteli az emberek kezében lévő pálmaágakat. A hívek pedig felsőruháikat terítik az útra vallási elöljárójuk elé. Talán ennek maradványa, hogy falvainkban ezen a napon az udvaron szokás szétteríteni a téli ruhát. Közép-Európában a pálmaág helyébe a barka lépett — a néphit szerint ennek is jótékony ereje van. A kapufélfához erősítve például véd tűzvész és jégeső ellen. Nagycsütörtökön, amikor Krisztus szenvedése emlékére már nem szólhatnak a harangok — mert úgymond azok „Rómába mentek” —, kereplők hívják imádkozni a híveket. Kereplők zajától hangos ilyenkor a határ is: a rossz szellemeket, ártó démonokat ezzel űzik el. A Nagypéntek, a keresztény liturgikus év legcsendesebb napja. Böjttel, imával várja a nép a feltámadást. A kalács elmaradhatatlan eledele a húsvéti ünnepkörnek Asztaldísz háncsból A húsvéti menü hagyományos fogása a főtt sonka és a bárány­pecsenye. Dómján András mesterszakácstól olyan receptet kértünk, amellyel „biztosra mehetnek” a háziasszonyok: ízes, finom falatokat tehetnek az ünnepi asztalra. A húsboltok kínálatából ízlés szerint válogathatunk, de talán a jók között is a legjobb a kötözött sonka. Ezt a főzést megelőző éjszakára hideg vízbe áztassuk be. A vízből kivett, lecsöpögtetett sonkát kuktában mintegy másfél-két óra alatt puhára főzhetjük. A hálót ezután fejtsük le a húsról, hagyjuk egy kicsit meghűlni, s élesre fent késsel vékonyan szeleteljük föl. Köret gyanánt nagyon finom a burgonyapüré. Természetesen nem maradhat el a „kísérő” kemény tojás és kis tálakban elkészít­ve a mustár, továbbá a friss, reszelt torma. Kalács nélkül nincs ünnep Báránygerinc, orosz hússaláta és a főtt sonka Tárkonyos báránypecsenye Ezt a különlegességet a bárány kicsontozott combjából készít­hetjük el. A tepsibe rakott húst zöldségdarabokkal — sárgarépá­val, fehérrépával, zellerrel, karalábéval, vörös- és fokhagymával — rakjuk körül és néhány szelet paradicsommal, zöldpaprikával „koronázzuk” a tetejét. A tepsi tartalmát ízlés szerint sózzuk. Kevés zsiradékot és vizet öntünk rá, majd fóliával fedve körül­belül másfél órára a sütőbe tesszük. Ha a hús már majdnem puha, vegyük le a fóliát, s ekkor süssük tovább, pirosra a pecsenyét. A bárányhúst külön tálon szeleteljük föl. A zöldségektől megszűrt léből készítsük el a pecsenye pikáns, tárkonyos öntetét. A szűrt lét először jól fel kell forralni, majd kevés liszttel megszórva, hideg vízzel felöntve tejszínsűrűségűre főzni. Ha kész, akkor ízlés szerint tárkonylevéllel, tárkonyecettel, sóval és tört fokhagymával ízesíthető. FEB A kalács évszázadok óta a magyar parasztkonyha legrangosabb ünnepi tésztaétele. Erjesztőanyaga a 19. század végéig azonos volt a házi kenyérével. Mindmáig előfordul, hogy a kalács csak formájában különbözik a mindennapi kenyértől, ugyanolyan tésztából lyukasra alakítják. Máskor csak alapanyagában tér el, ahol mindennapi kenyér formájára sütik. Hozzávalók: 1 kg liszt, 2 tojás, 7 dl tej, 3 dkg élesztő, 1 evőkanál tejföl, só, 2 evőkanál porcukor, 11 dkg vaj. A langyos lisztbe elvegyítünk 1 tojássárgáját, 1 kávéskanál sót, a langyos tejben felfuttatott élesztőt, egy evőkanál porcuk­rot, a tejfölt, 5 dkg vajat és a maradék langyos tejet. Jól összegyúrjuk, s ha jól elválik a kéztől, három részletben, három evőkanál langyos vajat gyúrunk bele. Ha kész, belisztezzük, és letakarva, meleg helyen kelesztjük. Ha megkelt gyúródeszkára borítjuk, és három vagy öt cipóra osztjuk szét. Ezekből egyforma rudacskákat sodrunk, és kicsit meghuzogatva három vagy öt ágból fonjuk meg a kalácsot. Jól kivajazott tepsibe kelni tesszük, s ha duplájára nőtt, felvert tojással kenjük meg, s lassú tűznél jól átsütjük. Húsvéti koszorú Az ajtóra akasztható koszo­rú üde színfoltot jelent lakásunkban Hangulatos megoldás, ha bejá­rati ajtónkra, vagy a lakás bár­mely ajtajára ilyen, a koszorú­hoz hasonló dekorációt he­lyezünk. Igen könnyen elké­szíthető, akár a karácsonyi ad­venti koszorúnkat felhasznál­va. A háncsból elkészített fo­natra szalmavirágot, vagy élő barkát, bazsarózsaágat, szálas virágot (frézia, mimóza) he­lyezünk. Az ágakat könnyen el tudjuk helyezni a koszorúba, az élő virág esetében azonban mindenképpen drótot kell használnunk, különben nincs tartása. Színben hozzáillő masnival, szalaggal díszítsük. S a leglényegesebb a kifúrt, festett tojás. Ha magunk nem vállalkozunk e feladatra, bizo­nyára fogunk tudni vásárolni egy-két szép, dísznek való fes­tett tojást. S ha ügyesen tárol­juk, akkor a következő évben is fel tudjuk használni. Hogyan lesz ízletes a sonka és a báránypecsenye? Ötletek ajándékkészítésre Régi tapasztalat, hogy a legszebb emlék, a legkedvesebb ajándék mindig az, amit az ajándékozó sajátkezűleg készít el. Vonatko­zik ez természetesen a húsvéti meglepetésekre is — ezért olyan ajándék-ötleteket mutatunk be, amelyeket kicsik-nagyok egya­ránt kivitelezhetnek. Ilyen például a locsolóknak szánt tojás is. Lehet színesre festett, mintás, de megőrizhetjük eredeti színét is. Az ötlet a körítésen van. Nevezetesen különféle szárított növényeken. Kartonpapírból vágjunk ki egy téglalapot, ragasszuk össze hen­gerformára. A külső borító részére ragasszuk fel a szárított növényt. Például babérlevelet, szalmaszálat, nyáron gondosan megszárított búzakalászt, meggyfa-levelet. Háncsfonallal rög­zítsük. Kedves ajándék, de lehet húsvéti asztaldísz is a következő. Háncsból fonjunk fonatot, majd a két végét dolgozzuk el ügyesen. Ha nem sikerül túl szépre, helyezzünk ide egy szép masnit. Ha kész, vágjunk ki egy megfelelő nagyságú, kartonból készült körlapot, s ragasszuk fel a fonatot. A közepét béleljük ki szalmával vagy hánccsal. Hímes tojást, süteményformákat tehetünk bele. Tojás szárított levelek között A kölni és a parfüm titkairól A húsvéti locsolkodás alapanyagának kiválasztása előtt nem árt kicsit közelebbről megismerkedni a parfümök, kölnik és egyéb szagosító szerek múltjának és jelenének érdekesebb mozzanatai­val. Az óegyiptomi papirusztekercsekből és a Gilgames eposzból tudjuk, hogy őseink körében használatosak voltak növényekből préselt, illetve állati eredetű anyagokkal készült szagos vizek. Közülük a legismertebb a rózsaszirmokból préselt olaj és az olibánum fából származó tömjén. Ez utóbbi egyben a parfüm keresztapja: az olibánum fáját, gyantáját tűzre vetve, azaz füstön át — latinul per fumum — nyerték a tömjént. Ősi illatszer az állatok szexuális vágyát jelző-fokozó mirigyek kivonata is; köztük a mosuszé, amely máig is a szenvedélyes szerelem illatbéli megtestesítője. Ezekhez képest a nevével ellentétben nem német, hanem olasz földön született kölnivíz kisgye­rek az illatfamíliában; a XVIII. században bizonyos Paul Femi- nis nevű olasz férfiú keverte ki először déli gyümölcsök héjá­ból és levéből. A derék parfümőr később Kölnbe köl­tözve folytatta a szagos víz ké­szítését — innen az. elnevezés. Sőt, innen az „otkolon” is, mert az Eau de Cologne (ejtsd odkolony) franciául annyit, tesz, hogy kölni víz. Ennek mindmáig legnépsze­rűbb változata a 4711. A „szám­név” úgy született, hogy a napó­leoni háborúk idején összeírták :§ Köln ingatlanait, s a gyár telke É a 4711-es sorszámot kapta a || listán. H Napjaink kölnije és parfüm­je között a töménységben van elsősorban különbség. A kölni- \ ben az illatanyag 3—5 százalék, a parfümben az arány akár 25 százalék is lehet. Ha adhatok a locsolóknak „szagtanácsot”: dezodorspray-vel, parfümmel ne szereljék föl magu­kat. Jobb és a hölgyek számára kellemesebb ha sima, tiszta illatú kölnivizeket, például Operát, Levendulát, 4711-et vagy Ana- is-Anaist használnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom