Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-31 / 76. szám

ÍBEKES MEGYEI HIRLAP­MEGYEI KORKÉP/HIRDETÉS 1994. március 31., csütörtök Jobb hely a fogyatékosoknak A gyulai képviselő-testület úgy döntött, hogy az enyhén fogya­tékos gyermekek 3. számú Álta­lános Iskolában működő oktatá­sát — mint megyei feladatot — idén július elsejei hatállyal átad­ja Békés Megye Önkormányza­tának. A megyei önkormányzat a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetet áttelepítené a remetei nevelőotthonba, s a felszabadu­ló helyen szívesen elhelyeznék —az oktatási feladatot is átvéve —az enyhén értelmi fogyatékos gyerekeket A változás szakmai előnyökkel, a gyerekek kedve­zőbb ellátásával is járhat. 1 éves a Hírmondó Mintha csak ma lett volna, hogy újra éledt Tótkomlóson a helyi újság. Ennek viszont már egy esztendeje. A lap legfrissebb száma olvasói véleményeket közöl a Komlósi Hírmondóról, beszámol a Viharsarok Szövet­kezet zárszámadásáról, a szlo­vák iskola életéről, a képviselő- testület munkájáról, és termé­szetesen az „ifjú” városban zaj­ló választási előkészületekről. De olvasható a lapban bűnügyi krónika, szlovák nyelvű oldal, moziajánlat és finom sültcsirke recept is. A földmoratórium-törvényre a legbüszkébb Folytatjuk sorozatunkat, mely­ben a Békés megyei ország- gyűlési képviselőket szólaltat­juk meg, kérve, értékeljék az elmúlt négyéves parlamenti és választókerületi munkájukat. Dr. Zsíros Gézától — aki a Független Kisgazdapárt lis­tájáról jutott be 1990-ben a parlamentbe — először azt kérdeztük, mit ígért a válasz­tások előtt, és ebből mi vált valóra. — 1989. augusztus 20-án hirdettük meg agrárprogra­munkat és abban a követke­zők szerepeltek: a termőföl­det 100 hektárig tisztán, köz­tehermentesen visszaadjuk azoknak, akiktől elvették, va­lamint felállítjuk a földrendező bizottságokat. Boldog vagyok, hogy sikerült. A földnél repriva­tizációt hirdettünk meg, hát egy kicsit túlteljesí­tettük, mert közel duplája földterületet szereztek az állampolgárok a licitálásokon, mint ami volt nekik. — Tudomásom szerint Ón ígért tőzsde házat Békéscsabára, kistraktorgyárat a megyébe, ame­rikai tőkét a kistermelőknek. — Ne keverjük a dolgokat. Más a meghirdetett program és más, amikor valaki mond valamit. Egy programot meghirdet az ember, azt felvállal­ja és azért felelősséggel tartozik. — Melyik törvényjavaslatára a legbüszkébb? — Legnagyobb hatása első törvényjavasla­tomnak, a földmoratórium-törvénynek volt, amely lehetővé tette, hogy a kárpótlási eljárásnak meglegyen a földalapja, mert már adták volna el. Csak Békés megyében 6 millió aranykoronának ezzel képeztük meg a földalapját. —Mire volt kevés a négy esztendő? — Én fordítva kezdtem volna, azaz a földtör­vénnyel. El is készítettem saját földtörvény javas­latomat, de a miniszterelnök úr személyes kérésé­re és garanciavállalására visszavontam a Ház előtt. Utána következett volna a kárpótlási, a szövetkezeti és a többi tör­vény. —Egyéni jelöltként Mező- kovácsháza körzetében újra elindul. — Tizenhat pontban hir­dettem meg programomat, ebből említenék néhányat. A kárpótlási eljárás során szer­zett és a részaránytulajdon­ban lévő földtulajdont meg kell védeni. A termőföldtulaj­don bejegyzését minden érin­tett részére két éven belül le­hetővé kell tenni. A földadó­mentességet biztosítani kell a következő négy évben. El kell érni, hogy a mezőgazda- sági kistermelők 1,5 millió forint/fő árbevételig szja-mentesek legyenek. — Képviselősége idején Ön a Békés Megyei Gabonaforgalmi Vállalat vezérigazgatója és a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke­ként is tevékenykedett. Hogyan értékeli ezen területeken munkáját? — A vállalatot 2,2 milliárd mínusszal vettem át, jelenleg hitel- és jelzálogmentes. Pár héten belül meghirdetésre kerül és várhatóan a gazda­körökön keresztül a kistermelők kárpótlási jeggyel és Egzisztencia-hitellel, minimum 25 száza­lék plusz 1 szavazatos tulajdonjogot szerezhetnek a vállalati dolgozókkal együtt. A mezőgazdasági bizottság elnökségem ideje alatt mindig határo­zatképes volt, sikerült a szakmával törődő, egész­séges agrárlobbit életre hívni és működtetni. —A mezőgazdaság helyzetét milyennek ítéli? — Maradjunk a saját házunk táján, Békésben. A múlt évben 17 ezer magángazda vetett őszi búzát és a megye vetésterületének 65 százaléka az ő kezükben van. Szintén tavaly a Mezőgazdasági Műszaki Fejlesztési Alap 30 százalékát Békésben nyerték el és az idén, néhány hónap alatt már megháromszorozódott a sikeres pályázatok szá­ma. Ezek mutatják, hogy megyénk gazdái saját sorsukat kézbe vették. Nyemcsok László „Egy programot meghirdet az ember, azt felvállalja és azért felelősséggel tartozik” Az önkormányzat bravúrja Egyöntetű vélemény volt ked­den délután Dobozon a képvise­lő-testület ülésén, hogy az el­múlt esztendő zárszámadásá­nak sarokszámait tekintve igazi bravúrt hajtott végre az önkor­mányzat. Ä 125 millió 208 ezer forint bevétel, a 125 millió 46 ezer forint kiadás és a 162 ezer forint maradvány azért is dicsé­retes, mert az esztendőre a testület kilátásba helyezett 8,5 millió forint hitel felvételét. Ar­ról már nem is beszélve, hogy helyi pénzforrásokból is útjára kellett indítani az iskolabővítés­re szánt 92 milliós beruházást. A képviselők elfogadták a zár­számadást, de többen javasol­ták, hogy a szanazugi és bel­területi lakótelkek mielőbbi hasznosítása érdekében vegye­nek fel kapcsolatot ingatlanköz­vetítő szervezetekkel, illetve hirdessék meg az eladásra szánt telkeket. A testület megvitatta a gyámügyi igazgatás munkáját. Váradi Mihályné bizottsági el­nök hangsúlyozta, nem múlik el nap, amikor ezen a problémás területen ne lenne konkrét fel­adat. A kiskorúak, iskolások ügyében pedig azon nyomban indézkedni kell, amint a problé­ma felmerül. Utalt arra, hogy ez a munka egyre nehezebb, sokré­tűbb, s a gazdálkodásra szánt pénz pedig rendkívül kevés. Ma már nem tudják megtenni, hogy minden harmadik gyerek in­gyen kapjon iskolakönyvet. A téma kapcsán a képviselők megszavazták, hogy az illeté­kes bizottságok május végéig dolgozzák ki a nevelési segély juttatásával kapcsolatos rende­lettervezetet. I c Könyvet hozhat a nyuszi? A gyulaiak szeme láttára rontot- tak-bontottak a város szívében található Ady könyvboltban, majd lázas építésbe kezdtek. — Mi történik itt? —fordul­tunk Sándor Józsefhez, a köny­vesbolt vezetőjéhez. — A boltot a Bibliofil Kft. bérli a gyulai önkormányzattól. A magas bérleti díj miatt most egyharmadát „albérletbe” ad­juk Csenki János órásnak. —Az önkormányzat hozzájá­rult mindehhez? — Több osztály engedélyére volt szükség, az utolsót most kaptuk meg. Azért tartunk vi­szonylag sokáig zárva, mert az építkezés mellett teljes árufor­galmunkat számítógépre visz­szük, s ez időigényes mű­velet. — Az utóbbi hónapokban mintha szűkült volna az áruvá­lasztékuk. — Nem szűkül tovább. Sőt, a játékárusítást meg is szüntetjük, s ezzel további hely szabadul fel a könyvek számára. Amennyire anyagi erőnk engedi, újabb és újabb könyveket vásárolunk. Új gondolákat hozunk az eladótér­be, s új kirakati állványaink lesznek. A bolt húsz éve nyüt, azóta itt semmilyen felújítás nem volt. —M ikor nyitnak ? — Húsvétra szeretnénk ki­tárni az ajtót a vásárlók előtt. K.A.J. POLITIKAI II TES Felnőttünk az előttünk álló feladathoz! Avagy a választás csak hab a szülinapi tortán. Az alternatív ifjúsági szervezet­ként induló, majd politikai párt­ként parlamenti helyeket szerző Fidesz tegnap volt 6 éves. Az EL­TE Bíbó Szakkollégiumától na­gyon hosszú út vezetett idáig, a hőskor illata az olajfűtés szagával keveredik. A düledező pártirodá­kat, ahol nagyon fiatal fiúk és lá­nyok szaladgáltak, azóta rég le­bontották. Ma már a „forró fejű- ek" nyakkendőt és öltönyt visel­nek, a szervezet pedig nagy bázi­sú párttá nőtte ki magát — meséli Végh László, a Fidesz 30 éves Bé­kés megyei elnöke, aki mellesleg a békéscsabai választókörzet országgyűlési kép­viselőjelöltje. — Ön '90 táján tűnt föl a pártban, mint békéscsabai önkormányzati képviselő. Szerelem volt ez első látásra vagy már régóta szemezett a párttal? — Szerelem volt, mert úgy érzem, hogy akkor és azóta is ez a párt áll hozzám a legközelebb. Akkor még a korhatár is megvolt, s a 26 évemmel abszo­lút mértékkel belefértem ebbe. A célratörő, prag­matikus gondolkodás vonzott a legjobban és az a fajta politikusi mentalitás, amit a Fidesz azóta is őriz a parlamenti törvényhozásban. Nem beszélve róla, hogy úgy indultam, mint Fidesz—SZDSZ kö­zös jelölt a helyhatósági választásokon. Pályakez­dő voltam, 2 éves tapasztalattal az agrármérnöki pályán. Sok bizonytalanságot láttam magam körül az életben, de úgy tapasztaltam, hogy a Fi­desz nagyon reális helyzetfelismerés alapján jelöli ki a célokat. Nem azzal a módszerrel indul a vá­lasztásoknak, hogy divatos, jól hangzó szólamo­kat mond, hanem a keserű valóságból kiindulva egy helyes tényfeltárás során határozza meg a tennivalókat. Sok ember talán azt várná, hogy hi­tegessük őket és olyan dolgokat mondjunk, amiről tudjuk, hogy nem lehet rövid távon megvalósíta­ni. Az a fő erősségünk, hogy kimondjuk a realitá­sokat és nem megyünk bele abba a játékba, hogy hitegessük a választókat Mi nem játszunk az em­berek sorsával... — '89—'90 még a Fidesz hőskora, akkor volt a Duna- gatc-botrány, no meg akkor határolódott el élesen a párt az SZDSZ-től, úgy tekintve magát, mint az SZDSZ és az MDF között álló .elvált szülők gyerme­ke". Közben a gyerekből komoly felnőtt lett, de ez a helyzetmegjelölés talán még mindig igaz. On, mint egykori Fidesz—SZDSZ jelölt hogyan élte ezt meg? — Tényleg akkor nagyon sokan azt gondolták — mivel mind a két párt liberális alapokon szerveződött —, hogy a Fidesz egyfajta ifjúsági mozgalma az SZDSZ-nek, de azt hiszem, azóta széles társadalmi ré­tegeket képviselő párttá fejlődtünk és egy határozott politikai arcula­tot alakítottunk ki. Szerintem az SZDSZ-ben sokkal többféle vonu­lat van jelen, mint a Fideszben, ezért is tudott a Fidesz mindmáig középen maradni a politikai palet­tán. — Az elmúlt évek történéseiből mi az, amire szívesen emlékszik vissza és mi az, amit jobb lenne elfelejteni? — Nagyon jó volt, hogy '94-re fel tudott készülni ez a párt, felnőttünk az előttünk álló feladatok­hoz. A tagságra jótékony hatással volt, hogy meg­szűnt a korhatár és beléphettek az idősebb embe­rek is. Ez csak a párt súlyát növelte. Ha most vé­gignézek a jelöltjeinken olyan embereket látok, akik bárkivel fel tudják venni a versenyt. Az elnö­ki rendszer bevezetésével sikerült elérni, hogy személyi felelősséget lehessen találni és ezáltal irányíthatóbbá vált a szervezet, szakértő munka- csoportjaink hatékonysága megsokszorozódott. Ez volt a legpozitívabb, előtte mindig ezt hiányol­tam, mert addig minden szinten közösségi döntés folyt és nem lehetett megtalálni azt a személyt, aki a döntéseket végrehajtja és értük felelősséget vállal. A történések másik oldaláról gyorsan el kell felejteni a Fodor ügyet, amit ma már tudunk, hogy kiszámított volt, mert Gábor nem adta fel azt az elvét, hogy beálljunk az SZDSZ mögé. Ha nem így, akkor másként robban ki a botrány. Min­den ilyen dinamikusan fejlődő szervezetnek meg kell tanulnia gyorsan és fájdalommentesen kezel­ni ezeket a pártbetegségeket. — A szülinapi torta melleit milyen rendezvények lesz­nek a megyében? — Holnap, azaz április elsején egy nagy megyei szülinapi rendezvényt tartunk Békéscsabán az if­júsági házban. A fél kilenckor kezdődő nosztal­giabulin lesz koncert, a Jazz Mine játszik. A hat­emeletes szülinapi Fidesz-torta mellett a progra­mok között szerepel filmvetítés a Fidesz hőskorá­ból, tombolahúzás és egv sor meglepetés, amiért érdemes eljönni. A belépés természetesen ingye­nes, mindenkit szeretettel várunk, aki otthon már unja a banánt... Miért éppen őt pofozzák? (Valaki viszont végre „helyrepofozhatná”) A szobrokat — időnként — összetörik, ugye? Hallottuk viszont, hogy vannak olyan városok, ahol helyre is állítják... FOTÓ. FAZEKAS FERENC Betörték Pálffy orrát. Melyi­két, melyikét?! Rengeteg ilyen vagy hasonló nevű em­ber vitte valamire, s félek, hogy manapság éppen a leg- vétlenebb szenved a többiek miatt. Nem a kis MÚK elnökségi tagjának képe tört össze. Amúgy is fütyülhetne rá: a Magyar Ifjúság ma már nem érdekli őt (egykor, akár a Nép­szavának, főszerkesztője volt), s viszont. Manapság amúgy sem eshet bántódása az egy párt rendszer hívének. De nem is a Horthy-hadsereg ve­zérkari tisztjének arcára súj­tottak le. Belőle meg később — egyszerre — a KMP és a Kisgazdapárt híve lett, utób­binak az értelmiségi tagozatá­ban tevékenykedett. (Akkori­ban összejött ott egy tagozatra való értelmiségi.) 1949-ben aztán Rajk Lászlóval együtt — honvédelmi miniszterhe­lyettesként — kivégezték. Ha nem rajtuk akart valami szélsőséges bosszút állni, ak­kor kin? Legkevésbé abban hiszek, hogy Pálffy Alberten, a XIX. század kiváló és — névrokonaihoz képest — ga­lambszelíd regényíróján, hír­lapíróján, Gyula nagy szülött­jén. (Gyulai domborművét Kallós Ede szobrászművész' készítette, s 1899. május 28- án leplezték le.) Mégis rajta esett — már vagy két éve — sérelem. A Magyar életrajzi lexikonban az az úr, akinek emléktáblája Gyulán látható, Pálfi néven is szerepel. De ki lehet akkor az a Pálfi, akinek mindig be akarják zúzni a ké­pét? Talán nem kellene ennek kiderítéséig halogatni a szo­bor megjavítását. Sérülésekor lapunk azonnal felhívta a fi­gyelmet a skandalumra. Per­sze hiába, ha az illetékesek nem veszik a lapot... Kiss A. János

Next

/
Oldalképek
Tartalom