Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-30 / 75. szám
GAZDASAG 1994. március 30., szerda Üzleti ajánlatok Német cég a következő termékekre keres magyarországi szállítókat: fa lámpatest, fatálcák, képkeretek; üvegvázák, üvegtálak; asztalterítők, párnahuzatok, kötények; fém lámpatest. székek sth. Előregyártott elemekből készült házak német gyártója hasonló tevékenységet folytató magyar cégekkel vagy ácsműhelyekkel keresi a kapcsolatot együttműködés céljából. Különböző falelemek vásárlásában érdekelt, de szóba jöhet vegyes vállalat alapítása közös gyártás megvalósítására, illetve komplett ácsműhely megvásárlása is. . Német cég elektronikus készülékek gyártásával foglalkozó részlege beszállítókat keres Magyarországon az alábbi területekről: üveg (tükör, üvegtábla), optika (lencsék, reflektorok), fém (burkolatelemek, konzolok és egyéb tartószerkezetek), elektronika (transzformátorok, hálózati kábelek, kábelkorbácsok, panelek), műanyag (fröccsöntött darabok). Német vállalat vásárolna ipari feldolgozás céljára: válogatott uborkát a konzerviparnak, mélyhűtött gyümölcsöt és zöldséget, almaié koncentrátumot, meggy koncentrá- tumot. Egyébként eladnak tejport, cukrot, vajat, mélyhűtött húst, valamint urea 46-ot. Magyar partnercégeket keres. BMKIK Frank Aponyi: Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 77. Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Télefon: (66) 324-976, 442-311 Díszvendégek leszünk Az 1994. évi Padovai Nemzetközi Vásár — amelyet május 21—29 között tartanak meg— díszvendége Magyarország lesz. — Mit jelenthet ez a megtisztelő státusz a magyar vállalkozóknak, üzletembereknek? — kérdeztük Grósz Gabriellát, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főmunkatársát. — Valóban megtiszteltetést, és persze előnyöket. Az üzleti kapcsolatok fejlesztésének kétoldalú kereskedelempolitikai akaratát. A történelmi hagyományokra épülő, de új formákat igénylő együttműködési lehetőségek bővítését. A magyar részvétel hatékony „beterelő” reklámját. — Az érdeklődők hogyan juthatnak el Padovába? —A Magyar Gazdasági Kamara és az Ipari Reklám Kiállítási Kft. szervezésében. A Békés megyei üzletemberek legegyszerűbben nálunk szerezhetik be a jelentkezési lapokat. — A nemzetközi vásárok és kiállítások napjainkra rendre szakosodtak, specializálódtak. A padovai vásáron leginkább milyen áruféleségek mutatkoznak be? — A gépipari, mezőgazda- sági és kerti gépek, az élelmiszer-, textil-, textilruházati ipar, háztartási vegyipar és kozmetikai cikkek. De lesznek üveg, pocelán, kristályáruk, gyógynövény-készítmények, sport-, szabadidő-, camping- cikkek, kézműipari, népművészeti termékek és idegenforgalmi bemutató is. Nem lehet tovább várni! A MOSZ főtitkárának nyilatkozata az agrárpiaci szabályozás hiányosságairól Szükségesnek tartom, hogy a (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége nevében) a sajtó nyilvánosságán keresztül felhívjam a közvélemény, a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdaságban élők'figyelmét, azoknak a mulasztásoknak a várható következményeire, amit az illetékes minisztériumok — elsősorban a Földművelésügyi Minisztérium — az agrárpiaci rendtartási törvény végrehajtásában elkövettek. A parlament még 1993 februárjában megalkotta az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt, amely a piaci szabályozás alapját képezi. A törvény deklaráltan legfontosabb célja, hogy javítsa a piac szereplői számára a lehetőségeik kiszámíthatóságát és piaci esélyeiket. A törvény életbe lépése óta több mint egy év telt el. Ez idő alatt a tárcák illetékesei részéről számos ígéret hangzott el a törvény által biztosított új eszközök és módszerek bevezetését illetően. Ennek ellenére érdemi előrelépés nem történt, és megállapítható, hogy a kormány alig tett olyan intézkedést, ami javította volna a termelők piaci helyzetét és biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá tette volna a tervezést. Sajnos az új év indításakor a piacszabályozás kelléktárából továbbra is hiányoznak a törvény adta eszközök és elmarad a régi eszközök működésének harmonizálása is. Nem hallgathatunk tovább, mert a termelők egyre inkább felvetik az érdek- képviselet felelősségét is e kérdésben. A MOSZ partnerként kívánt együttműködni a törvény alkalmazásában, erre azonban alig került sor és nem a mi hibánkból. Az ígéretek ellenére a garantált árak hivatalos meghirdetése elmaradt és ez fokozza a bizonytalanságot. Az étkezési búzánál már hat hónapos akésés és az előrelátó termelő már a jövő évi vetésre gondol, sem mint arra, hogy már fél éve hitegetik áz idei termés felvásárlásával kapcsolatban. A bizonytalanság kihat a piaci árakra, az értékesítési biztonságra és a banki magatartásra. A termelőknek egyre kevesebb az esélyük a termelés folyamatainak finanszírozására. A termelő ismét a legdurvább módon kiszolgáltatott helyzetbe kerül a mesterségesen kialakított túlkínálati piacon. Az esetleges — eleve késleltetettnek tervezett — intervenció alkalmazásának költségeit is a termelőre kívánják hárítani. Az exportszubvenció elosztási rendszere sem változott a korábbi gyakorlathoz képest. A mezőgazdasági termékek támogatása továbbra is háttérbe szorul és egyre inkább él az a gyakorlat, hogy az importból származó alapanyagok és élelmiszerek exportjára került igénybevételre a költségvetési támogatás, ami csak a kereskemagyar importőröknek. A támogatás révén kialakuló rendkívül alacsony ár azt a látszatot kelti, mintha a magyar termelők alulmaradnának a hatékonysági (és minőségi) versenyben, holott csak a pénzügyminiszterek, a költségvetések versenyében nem vagyunk képesek lépést tartani. Ennek azonban egyértelműen a hazai termelők a vesztesei, az ő piaci részesedésük még tovább zsugorodik. Hosszú távon azonban az ami ma olcsónak tűnik, sokba fog kerülni az országnak. A versenyből nem csak a hazai terA termelők ismét kiszolgáltatott helyzetbe kerültek FOTÓ: FAZEKAS FERENC dők érdekeit szolgálja. A hazai termelők védelme érdekében nem történt érdemi intézkedés. A belföldi piacokon 1993-ban 16 százalékkal nőtt az import eredetű termékek aránya. A marhahús és tejtermék felhasználás és fogyasztás mintegy 40 százalékát kitevő import sem volt elég arra, hogy felkeltse a kormányzat figyelmét a védelmi rendszer gyengeségére és a szükséges intézkedések megtételére. A MOSZ adatai szerint ahogy az állatállomány csökkenése tovább folytatódik, a belföldi piacon egyre nagyobb részarányt foglalnak el az import eredetű élelmiszerek. Jelentősen megnőtt a behozatal a cukorszükséglet kielégítéséhez szükséges félkésztermékből, továbbá paradicsom- sűrítményből, zöldségből, gyümölcsből, tésztafélékből. Az import nem egyszerűen versenyt támaszt a termelőknek. A fejlett országoknak a miénknél sokszorosan magasabb szinten támogatott mezőgazdasága gyakorlatilag dömping áron tudja eladni termékeit a mék, de a termelő is kiszorul és az így keletkező problémák kezelése többe kerül, mint a kellő időben nyújtott segítség. A kormány nem érvényesíti az agrárrendtartási törvényben előírt lehetőségeket, nem alkalmaz lefölözést és nem alkalmaz vámemelést. Egy év nem volt elegendő ahhoz, hogy a lefölözés technikáját a kormányhivatalok kidolgozzák. A belföldi piac védelmét befolyásoló új vámtörvény sem került a parlament elé. He nem sikerül az agrárpiaci törvényt és a belső piac védelmét szolgáló védelmi rendszert működőképessé tenni. akkor az ágazat további helyrehozhatatlan veszteségeket kénytelen elviselni. Nincs idő arra, hogy minden mulasztást együtt, rendszerbe illeszkedő intézkedésekkel pótoljunk, ahogy azt a törvény megkívánta. A kormánynak kell azonnali, érdemi intézkedéseket hoznia a legégetőbb problémák kezelésére, a nagyobb károk megelőzésére és a későbbi piacépítés alapjai megteremtésére. Horváth Gábor főtitkár Üzletember - találkozó A Gazdasági Reform és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának szervezésében 18 ország szakembereinek részvételével kétnapos üzletember-találkozó kezdó'dött kedden Budapesten. A konferencia célja, hogy a résztvevőié megoldást próbáljanak találni a közép-kclet-európai térség országainak gazdasági együttműködésére, az akadályozó tényezők megszüntetésére. Kádár Béla külgazdasági miniszter, a bizottság alelnöke bevezetőjében leszögezte: a gyors és zökkenőmentes piacgazdasági átalakuláshoz fűzött illúzióktól immár búcsút kell venni. A térség országaiban az elmúlt években 17-től 45 százalékig terjedő mértékben csökkeni a GDP; a Szovjetunió importja öt évvel ezelőtt még 110 milliárd dollár volt, tavaly az Orosz Föderáció 30 milliárd rtékben vásárolt külföldről. Az úgynevezett kis-KGST piacvesztése ennek következtében óriási mértékűből három milliárd dollárt tettek ki. Művészeti tárgyak eladásának szervezése Ha valaki képzőművészeti alkotásokat akar venni, akkor vagy egy kereskedőnél vagy egy régiségboltban kell megvásárolnia azokat. Ám ezeket sokszor nem könnyű megtalálni, és többnyire az árak is magasak. Pedig sok művész, festő, keramikus szívesen értékesítené alkotásait, de nem mindig talál erre megfelelő fórumot. Megoldás lehet e problémára egy jól megszervezett eladási akció. A szervező (aki lehet egyéni vállalkozó vagy vállalat is) kibérel egy szabadtéri vagy fedett területet mondjuk egy áruházban, művelődési házban. Ezt követően értesíti a művészeket, hogy ezen a területen helyeket bérelhetnek, egy előre meghatározott összegért, adott időpontban, rendszerint szombaton vagy vasárnap és ott árulhatják alkotásaikat. A helypénzen kívül a művészek a szervezőnek odaadják az értékesített áruk eladási árának 10 százalékát. Ez a szervező jutaléka. Ez a módszer mindenkinek kedvező. A közönség megtekintheti és megvásárolhatja a művészek alkotásait (kereskedők közbeiktatása nélkül) és egyszerre több száz művész munkáiból válogathat. A művész alkalmat kap, hogy közvetlenül a vásárlóknak árusítson anélkül, hogy állandó üzlethelyiséget kellene bérelnie. Találkozhat a művész kollégákkal, akik nemcsak konkurenciát jelentenek, hanem együttműködési lehetőséget is. A szervező pedig annál nagyobb profitra számíthat, minél színvonalasabb az összegyűjtött művészek köre. A szervező első teendője a művészek felkutatása és érdeklődésük felkeltése. A művészek listájának összeállítását követően bérelje ki a megfelelő nagyságú eladóteret! Lehetőleg frekventált helyet válasszon, ahol sok ember megfordul, de semmit ne bízzon a véletlenre, hirdesse meg a vásárt! A művészek maguk gondoskodnak munkáik szállításáról, árusítóhelyük kialakításáról. A szervező jövedelme az összegyűjtött helypénzekből (amely természetesen több, mint a terület bérleti díja^vala- mint a 10%-os jutalékokból tevődik össze. Ez utóbbihoz ön úgy jut hozzá, hogy a vevő bárkitől bármit vásárol, egy központi pénztárosnál fizet. így ön is ellenőrizni tudja a bevételeket, Ily módon jelentős összegre tehet szert egy-egy nap alatt, hiszen a műalkotások árának szinte nincs határa. Persze nem biztos, hogy a legjobb és legkeresettebb művészek is igénybe fogják venni e lehetőséget, viszont nagyon sok kezdő, fiatal művészt fog vonzani, akiknek munkái gyönyörűek ugyan, de még nem elég ismertek. Az ő számukra komoly bemutatkozási lehetőség egy ilyen alkalom. Hasonló szisztémával szervezhet bolhapiacot is, ahol minden megtalálható és mindent el lehet adni. Ennek közönsége nagyobb lesz, mint a műtárgyak vásáráé, de a szervezés ugyanazon az elven működik. (Folytatjuk) KSH-hírek A gazdálkodó szervezetek számának változása A Központi Statisztikai Hivatal 1994 február folyamán 1846jogi személyiségű gazdasági szervezet alapítását jegyezte be, ebből 1702 új alapítás volt és 144 már meglévő szervezetből átalakulás, szétválás vagy kiválás útján jött létre.. Ebben az időszakban 204 cég szűnt meg, amelyek közül 23 felszámolásra került, 41 úgy döntött, hogy véglegesen beszünteti tevékenységét és 140 más gazdálkodási formában működik tovább. Az alakulások és megszűnések egyenlegeként 1994 febmár végén 88 ezer 702 jogi személyiségű gazdasági szervezet működött, 2%-kal több, mint január végén. Ezek 89%-a gazdasági társaság (többségében korlátolt felelősségű társaság), 10%-a szövetkezet és 1 %-a vállalat. Többségük (35%) kereskedelem, javítás ágazatban tevékenykedik, de számuk jelentős az iparban (20%) és az ingatlanügyletek, egyéb szolgáltatás (18%) területén is. A jogi személyiségű gazdasági szervezetek53%-a lOfővel dolgozott, 29%-a 11—20 főt, 9%-a 21—50 főt, 7%-a 51— 300 főt és mindössze 2%-a 300 fő feletti létszámot foglalkoztatott. Február folyamán összesen 16 jogi személyiségű gazdasági szervezet ellen indult csődeljárás, számuk a hónap végére 3098-ra emelkedett. Ezek 67%-a gazdasági társaság, 23%-a szövetkezet és 10%-a vállalat. Gazdasági ágak szerinti megoszlásukat tekintve 32% az iparban, 26% a keresA gazdasági szervezetek száma (az időszak végén) Gazdálkodási forma 1994. 1994. január február Jogi személyiségű gazdasági szervezet 87060 88702 Jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet 99512 102282 Költségvetési és társadalombiztosítási szerv 14882 14894 Egy éb, nem nyereségérdekeltségű szervezet 38523 38575 Egyéni vállalkozás 692678 701239 kedelem, javítás ágazatban, 14% az építőiparban és 12% a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás területén működött. Február végéig 2495 szervezettel szemben fejeződött be a csődeljárás, a cégek 50%- a megegyezett hitelezőivel, 48%-a felszámolás alá került, 2%-ánál pedig egyéb módon szűnt meg az eljárás. A hónap végéig 5022 jogi személyiségű gazdasági szervezet került felszámolási eljárás alá, ezek 58%-a kft., 32%-a szövetkezet. Tevékenységüket tekintve 30% az iparban, 25% a kereskedelem, javítás, 21% az építőiparban és 12% az ingatlanügyletek, egyéb szolgáltatás ágazatban működött. Az APEH adatai alapján február végén 102 ezer 282 jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet működött, 3 százalékkal több, mint az előző hónapban. Ezek 70%-a betéti társaság, 15%-a gazdasági munka- közösség és 12%-a lakásépítő közösség, illetve hasonló szervezet. Á cégek 98%-a 10 főt vagy ennél kevesebb létszámot foglalkoztatott. A legtöbb jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet a kereskedelem, javítás ágazatban (32%), az ingatlanügyletek, egyéb szolgáltatás (29%) területén és az iparban (14%) tevékenykedett. A költségvetési és társadalombiztosítási szervek száma a hónap folyamán 12-vel nőtt, ezek helyi költségvetési szervek voltak. Az előző hónaphoz képest 52-vel emelkedett az egyéb, nem nyereségérdekeltségű szervezetek száma. Február végén az APEH 701 ezer 239 egyéni vállalkozót tartott nyilván, 1%-kal többet, mint januárban. Ezek 35— 35%-a kisiparos és kiskereskedő, 28%-a szellemi szabadfoglalkozású és 2%-a jnező- gazdasági önálló. Az egyéni vállalkozók 45%-a főfoglalkozásban, 43%-a mellékfoglalkozásban és 12%-a nyugdíjasként működött. Az egyéni vállalkozók túlnyomó többsége (99,8%) egyedül vagy csupán néhány kisegítővel dolgozott. Legtöbben a kereskedelem, javítás ágazatban (32%) és az ingatlanügyletek, egyéb szolgáltatás területén (27%) tevékenykedtek.
