Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-29 / 74. szám

1994. március 29., kedd MEGYEI KÖRKÉP A közrend védelmében A végegyházi önkormányzat már többször foglalkozott a betöréses lopások megelőzé­sének lehetőségeivel. A leg­utóbbi tárgyalás során a Me­zőkovácsházi Rendőrkapi­tánysággal megállapodtak ab­ban, hogy közösen lépnek a megoldás érdekében. A kimu­tatások szerint, tavaly október óta a betörések száma 40, sőt volt olyan, hogy egy éjszakára 4 betörés is esett. Ráadásul az eltulajdonított tárgyak értéke is növekedést mutat. Terve­zik, hogy minden napszakban lesz rendőr a területen, vala­mint a bűnügyi osztályon belül külön csoportot alakíta­nak ki, amely a végegyházi ügyeket fogja össze. Lakossági zsűri ellenőrzi a beruházást A békéscsabai új hulladékke­zelő mű megvalósításának el­ső szakasza lezárult, felépíté­se már az érintett szakembe­rek munkája lesz. A Békés Megyei Környezet- és Termé­szetvédelmi Kft. ügyvezető igazgatójától, dr. Cserei Pál­tól megtudtuk, hogy az előké­szítő munkában oly aktívan részt vevő lakossági fórum to­vábbra is képviseli a város és környéke polgárainak érdeke­it. Eddigi munkájukat megkö­szönve a továbbiakban az ön- kormányzat kérni fogja a be­ruházás ellenőrzésében való részvételüket. A kivitelezés előkészítésének stádiumában az új hulladékkezelő műről a lakosság továbbra is megkap minden információt. Ennek része a március 30-i, szerda esti mezőmegyeri lakossági fórum is, ahol 18 órától az Arany János Művelődési Ház­ban Bánfi Adám városi fő­mérnök, a polgármesteri hiva­tal városüzemeltetési irodájá­nak vezetője tart tájékoztatót a munkálatok jelenlegi sza­kaszáról. I Műtrágya- és vetőmagvásár, lucemaföldbérlet! Megrendelést veszünk fel 34%-os ammónium-nitrát műtrágyára áprilisi, májusi, júniusi átvétellel. Értékesítünk még fémzárolt lucerna- és kukorica­vetőmagot, továbbá nagybálás gabonaszalmát. A kukorica-vetőmagvak márciusi, áprilisi árából 4% kedvezmény! Kukoricasiló vétel-eladás. 1994. évi hasznosításra nagyobb területű, jó beállottságű lucernaterületet bérelünk. Érdeklődni: Debrecen, Tüzér u. 4. Telefonifax: (52) 413-282, telefon: (52) 416-046, 342-027, telex: 72-629. Megvalósult a színházról szőtt álom A Jókai Színistúdió óriási közönségsikert aratott Felszabadult pillanat az előadás után a rendezővel, Bartus Gyulával fotó: such tamás Bár vasárnap este, a színházi világnapon nem volt előadás a Jókai Színházban Békéscsa­bán, mégsem maradt színházi élmény nélkül a város színmű­vészetet kedvelő közönsége. Ráadásul amiben része volt a nézőknek az ifjúsági házban, nem csupán pótlék volt—pro­fik helyett amatőrök —, ha­nem fergeteges siker. A Jókai Színház és az ifjúsá­gi ház stúdiójának tagjai — szakemberek vezetésével — két éve tanulják a színészmes­terséget, gyötrik magukat be­szédműveléssel, énekkel, tánccal, helyzetgyakorlatok­kal, s bemutatójuk azt bizonyí­totta, hogy nem hiába. A „Mindig színházról álmodtál” című diák-musical szövege, zenéje, jelenetei, mind-mind közös munka volt, s így a siker sem csak egy-egy „sztáré”, ha­nem mindenkié. A történetben volt minden: humor, szerelem, féltékeny­ség, líra, verekedés, remények és csalódások, s mindez lendületesen, fiatalosan, két felvonáson keresztül örömteli játékkal. Ráadásul ügyesen váltogatták egymást a látvá­nyos táncjelenetek, és a mély tartalmat hordozó konfliktu­sok. A fiatalok átéléssel elő­adottjátékát talán az is segítet­te, hogy róluk szólt a történet: egy középiskola drámatagoza­tos diákjainak meg kellett küz­deni a színpadra jutásért, ke­mény versenyhelyzetben em­bernek maradni, túlélni a „ti­zedelést”, a szerepekre való kiválasztást, a taposósdi játé­kát indiánosdi helyett egészen addig, míg rezignáltan megfo­galmazták: az egyiknek si­kerül, a másiknak nem. S bár reménykedve kérdezték — ugye jó vagyok? — elfogad­ták, hogy míg egyesek a szín­falak mögé szorulnak, mások kiállhatnak a reflektorfénybe. Király Péter remek zenéjére látványos táncjeleneteket ké­szített Novák Éva, s Szente Béla szövegei jól énekelhető- ek voltak, a Bartus Gyula— Szente Éva—Szente Béla által összeállított sztori hűen visszaadta a fiatalok gondolat- és érzésvilágát, s a rendező, Bartus Gyula sokkal többet adott a stúdiósoknak, mint a két felvonás színre vitelét. Ne­héz a gyerekek közül bárkit is kiemelni, mert mindenki szív- vel-lélekkel játszott, de még­sem mehetünk el Sánta László, Szente Vajk, Vári János, Mé­száros Tibor, Borók Beryl, Ko­vács Olga és Nagy Gabriella játéka mellett. A stúdiósok pro­dukciója méltó volt az ünnep­hez, a színházi világnaphoz. L.M. Olvasóink írják i Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzője előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Visszhang Az utolsó szó jogán a Beteg a földrendező bizottság című cikkhez Nem kívánok parttalan vitát indítani. Annak semmi értelme. Ezzel ezt az ügyet befejezettnek tekintem. Főleg nem kívánom átvenni azt az útszéli hangot, amit a bizottság — elismerem — kétségbeesésé­ben használt. Úgy gondolom, demokráciában élünk, ahol a rablógyilkosnak is megadatik a védekezés joga. Ugyanis vádlóból vádlottat csináltak, a legjobb védekezés a támadás elve alapján. Mivel a felvetett problémák megtárgyalásából kizártak, ezért kényszerülök a nyilvá­nosság előtt megvédeni állításaimat. Ne higgye Maczák úr (mert mindennek ő az értelmi szerzője), hogy kétségbe vagyok esve ama kijelentésére, hogy semmilyen újságban megjelenő cikkemre nem reagálnakv Talán előnyösebb lett volna számukra, ha erre sem reagálnak. Én konkrét tényeket írtam meg. Nekem nagyon vigyáznom kell, hogy csak olyat írjak, mondjak, amit tényekkel alá tudok támasztani, mert árgus szemek figyelik megnyilvánulásaimat, hogy lecsapjanak rám. Ezt tudtomra is adták. (Nem nehéz kitalálni kik!) Ezért kényszerültek támadóim a megfoghatatlan általánosításra. Azt írják, állításaim valótlanok. Nincs mögöttük bizonyítás. Erre csak annyit: Az elsőpontban foglaltakat legalább 30—40félreveze­tett, megfélemlített licitáló igazolhatja. A második pontban foglal­takat pedig igazolja a birtokomban lévő megyei egészségbiztosítási pénztár 3—7/94. számú tájékoztatója, melyből idézek: „.Eljárásunk során megállapítottuk, hogy bejelentése megalapozott volt. Pelle László munkáltatójánál működő társadalombiztosítási kifizetőhely felé a táppénz megvonása iránt intézkedtünk.” Dátum: 1994.1.13. Ezek szerint Pelle úr vagy tényleg beteg volt az egész érintett időszak alatt és így természetesen nem végezhetett érdemleges munkát, vagy pedigfélrevezette orvosát. Ami nem nagyon hízelgő egy esetleg több közéleti szerepet (falugazda, gazdakör elnöke, földtulajdonosok alel nőké) betöltő, erkölcsifedhetetlenséget igénylő személy számá­ra . Ha mindezek Maczák úréknak nem bizonyítékok, akkor nincs mit mondanom. Ebből kifolyólag a személyemet érintő mocskolódásra sem időt, sem papírt nem kívánok pazarolni. A békéscsabai paraszt­társadalom meg tudja ítélni, ki mennyit és hogyan dolgozik az érdekében. A szomorú ebben csak az, hogy hogyan tudták Maczák úrék a földrendező bizottság egyes általam is becsületesnek tartott tagjait e szégyenletes válasz aláírására rábírni. De minden rossz­ban van valami jó, így legalább megnyugtatták háborgó lelkiisme­retemet, hogy megfutamodtam a nehézség elől, amikor lemondtam a földrendező bizottsági tagságomról. Medovarszky Janos Megindult a Gyulát elkerülő út beruházása Vége a török inváziónak? Gyula város tanácsi vezetése is kísérletet tett a belvárost el­kerülő út megépítésére, s e szo­rító gond elől az új vezetés sem menekülhetett. Más kérdés, hogy a jó szándékon kívül pénz is kell az ilyesmihez, messze több, mint amennyi egy kisvá­ros rendelkezésére állhat. A kormány lassan két évvel ez­előttinek nevezhető Békés me­gyei látogatására a megyei köz­gyűlés jól időzítette a téma „fel- melegítését”: elindult a megva­lósítás folyamata. — Elkészültek az engedé­lyezési tervek — tudtuk meg Béres Istvántól, a gyulai pol­gármesteri hivatal városfej­lesztési és környezetvédelmi osztálya vezetőjétől. — A be­ruházó a Békés Megyei Közúti Igazgatóság. Az engedélyező szerv pedig a Közlekedésfel­ügyelet. Természetesen több szakhatóság is közreműködik az engedélyezésben. — Hol kezdődik, merre hú­zódik és meddig tart a várost elkerülő út? — A szociális otthon hizlal­dájához vezető bekötőút tér­ségében egy négysávos útból az egyik sávpár a régi nyomvo­nalon a városba visz, a másik két sáv pedig a gyulavári híd­hoz. A négy sávos útpálya épí­tését még az idén elkezdik, először a Veszély csárda kör­nyéki csomópontot alakítják ki. Az új elkerülő út legjelen­tősebb csomópontja a Kétegy- házi úton, a gázcseretelep tér­ségében lesz. Az építés első ütemében a gyulavári híd és a Kétegyházi úti csomópont kö­zötti szakasz készül el. Tudni­illik ez máris lehetővé teszi a városmag tehermentesítését a határ felé tartó átmenő forga­lomtól. —Mikor indul az útépítés? — Várhatóan jövő március­ban. Addigra el kell végezni a területkisajátításokat. Az em­lített első szakasz — mely a 8,5 kilométeres hosszból 5,5 kilométernyi út elkészültét je­lenti — építési költsége eléri az 500 millió forintot. A város most tanulmányozza, hogy miként kapcsolódhatna be erő­teljesebben a létesítés folya­matába, például területek megszerzésével és felajánlá­sával. Már a kormányülés előtt is sokat jelentett, hogy a pol­gármester ebben az ügyben rendszeresen leveleket jutta­tott el a szaktárcához. A várost elkerülő útnak meg kell felel­nie majd az elsőrendű, egy számjegyű út követelményei­nek. Például padkával kell megépíteni. Az érintett telkek tulajdonosait arra kérjük, hogy legyenek türelemmel: az ille­tékesek azonnal megkeresik őket, amint minden beruházási kérdés eldőlt. A tervezők arra törekedtek a nyomvonal kiala­kításánál, hogy a lehető legke­vesebb magántulajdonú földet vegyék igénybe. K. A.J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom