Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-25 / 71. szám
FILMMŰVÉSZET 1994. március 25., péntek „Aki megment egy életet, megmenti az egész világot.” Hét Oscar - Oscarnak! Steven Spielberg volt az idei díjkiosztó abszolút sztárja Tíz éve, az E. T. bemutatása óta készült Spielberg erre a filmre Minden idők filmeseinek legfőbb vágya egyetlen Oscar. Steven Spielberg Schindler listája most, a Los Angelesben kedden este megrendezett 66. díjkiosztón hét Oscart kapott! (Spielberg, a rendező egyébként összesen tízet, mert másik filmje, a Jurassic Park szintén elnyert hármat a rangos kitüntetésből.) Nem túlzás hát azt állítani, hogy a filmvilág idei nagy ünnepének az eddig is igen népszerű és sikeres Spielberg volt az abszolút sztárja, a hét Öscarral kitüntetett műve pedig a filmek koronázott királya. De nézzük sorban Schindler listáját, mármint először a díjakét! A Thomas Keneally regénye nyomán és Oscar Schindler valódi történetéből készült alkotás elnyerte: 1. a legjobb filmért, 2. a legjobb rendezőnek, 3. a legjobb adaptált forgatókönyvért, 4. a leg-^ jobb díszletért, 5. a legjobb operatőri munkáért, 6. a legjobb vágásért és 7. a legjobb filmzenéért járó Oscart. Testvérek között is ritka szép teljesítmény. A rendkívüli sikerhez hozzátartozik még, hogy Spielbergnek maga Spielberg volt legnagyobb vetélytársa. Pontosabban a másik filmje, a Jurassic Park, amely három Oscarban részesült a legjobb filmhangért, a legjobb hangeffektusokért és a legjobb képi hatásért. (A Zongora kapott még 3, a Philadelphia 2 díjat, a többieknek eggyel kellett beérniük.) A charmos Spielberg immár tíz éve, tulajdonképpen az E. T. bemutatása óta dédelgette magában a zsidómentő Schindler történetéről szóló film elkészítését. S az a Spielberg, aki igazán megszokhatta már a sikert, ugyancsak elérzé- kenyült azokban a pillanatokban, amikor a legjobb film és a legjobb rendező díját vette át. Nem nagyon tudta, talán nem is akarta palástolni meghatottságát. Köszönte a mamájának, hogy jó fiúnak nevelte, köszönte a feleségének, Kate Capshawnak, hogy elviseli, sőt, segíti férjét a forgatások nehéz időszakában. A Schindler krakkói forgatásának 92 napját hosszadalmas kínszenvedésnek nevezte, hálálkodott feleségének, hogy ez idő alatt megmentette az életét. Láthatóan küszködött a szavakkal, amikor a film céljáról elmondta: arra a hatmillió emberre szeretne emlékeztetni, akik már nem nézhetik meg ezt a filmet. Érthetővé szeretné tenni az érthetetlent, felfoghatóvá a felfoghatatlant — ez nem kis vállalkozás. Különösen nem az manapság, amikor az elszabadult erőszak, a másság iránti intolerancia, a gyűlölködés, a zsidózás időszakát éljük, és öthat évtizeddel a holocaust borzalmai után. S nem csekély vállalkozás odaát, Amerikában, messze a szégyenteljes európai helyszínektől, ahol a közönségnek nincs személyes élménye, kötődése; csak távoli történelem, fantasztikus irodalom, hihetetlen dokumentum mindaz, amivel szembesül. Vagy még annyi sem, mert a mai napig hallhatóak elméletek, melyek szerint a holocaust nem létezett soha, pusztán kitaláció, ellenpropaganda... Spielberg zsidó ember, de az Ohio állambeli Cincinatti- ben nőtt fel. Zsidó családban nevelkedett, és a nagyszülei sokat meséltek a holocaustról. „Talán éppen azért tudtak róla beszélni, mert nem éltek benne” — vélekedett Spielberg. Legtöbb európai rokonukat 1938 és 1945 között elveszítették. Gyermekkorában találkozott nagymamája tanítványaival, haláltábort megjárt zsidókkal, és egyikük megmutatta neki tetovált karját. Az a látvány nagy hatással volt a gyerekre. Most, a kitüntetéskor mondta: „Egész életemben erre a filmre készültem. Üzenetének lényegét abban látom, hogy felmutassam: sikerült megmenteni azokat az életeket, és ma generációk élnek tovább, mert Oscar Schindler és sok hasonló keresztény így tett. Szeretném, ha a jövő nemzedékei emlékez- ^ nének és megpróbálnák megérteni a történelemnek ezt a tragikus szakaszát. Senki sem tehet semmit, hogy helyrehozza a múltat, az már megtörtént. Egy ilyen film azonban hatást gyakorolhat ránk, figyelmeztet bennünket, hogy ne engedjük újra megtörténni.” Spielberg alighanem elért mindent, amiről rendező-producer álmodik: tisztelik, szeretik, sikeres, gazdag (egyedül a Jurassic Park nyolcszáz millió dollárt hozott). Ezt a sikert csak az E. T. szárnyaiba túl. Kiváló filmjeiért megkapta már a velencei Arany Oroszlán díjat, az Amerikai Éilmakadé- mia legnagyobb elismerését, a Thalberg díjat, az Amerikai Rendezők Szövetsége több elismerését. De ki is ez az Oscar Schindler, akinek az ausztrál Thomas Keneally író a filmmel azonos című regényében (Európában Schindler bárkája címen jelent meg) állít emléket? A könyv 1982-ben, amikor kiadták, rögtön elnyerte a legtekintélyesebb angliai irodalmi díjat, a Booker- díjat. A regényt hazánkban most jelentette meg másodszor az Európa Kiadó. A forgató- könyvet Steven Zaillian írta. Schindler meglehetősen furcsa fickó, enyhén szólva is igencsak ellentmondásos. Tehetséges, ügyes, sőt gátlástalan üzletember és megrögzött szerencsejátékos, aki Lengyelország német megszállása idején, tehát a zavarosban szerezte vagyonát. Vállalkozói érdeke, vagyis az üzlet úgy kívánta, hogy lépjen be a náci pártba, ezt is megtette, de a politika kezdetben hidegen hagyta. Legfőbb célja az volt, hogy élvezze az életet, a gazdagságot, a nőket. A megszállt Krakkóban vásárolt egy zsidóktól elkobzott zománcáru gyárat, megvesztegetések, feketepiaci üzelmek révén jutott hozzá, háborús megrendelésre termelt, olcsó zsidó munkásokkal dolgoztatott, így hamar jelentős vagyont szerzett. Egyszer aztán lovaglás közben szemtanúja lesz a krakkói gettó kiirtásának, ekkor döbben rá, mi történik valójában körülötte. Élhatározza, megpróbál minél több zsidót megmenteni a biztos pusztulástól, azaz átmenteni a gyárába. Amikor a náciféle „végső megoldás” már nagyon fenyeget, zsidó könyvelőjének segítségével listát készít „a nélkülözhetetlen szaktudású munkásokról” — ez Schindler listája —, és vagyonát felhasználva több, mint 1100 zsidót vásárol meg. Gyárát később áttelepíti egy viszonylag biztonságos területre, ahol munkásaival együtt kihúzza a háború végéig. A német kapituláció hírére Schindlemek menekülnie kell. Búcsúzáskor a zsidók egy gyűrűvel ajándékozzák meg, egyik társuk fogából vették ki az aranytömést, abból csinálták. Ezt az idézetet vésték bele: „Aki megment egy életet, megmenti az egész világot.” A Schindler listája a holocaustnak, a háború borzalmának, a népirtásnak, de mindenek fölött az ember győzelmének állít emléket. A túlélés története. De ma már Schindler listája a hét Oscar díj is. Niedzielsky Katalin Liam Neeson alakítja a főszereplő Oscar Schindlert, a zsidómentő német üzletembert Schindler szemtanúja lesz a gettó kiirtásának, ez döbbenti rá, mi történik valójában körülötte Zsidó könyvelőjének segítségével listát készít a munkásokról, ez lesz a menekülők listája
