Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-24 / 70. szám
Olvasóink írják ■ Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Visszhang Óvatosak a termelők Ez év február 28-ai számukban megjelent cikkükre reagálva óvatosan jegyzem meg, hogy a konzervgyár megvételére irányuló megbeszélésen az alábbi gondolat senki szájából nem hangzott el: ,,...s legtöbben azt sérelmezték, miért kell a gyárat egészben megvenni, mikor a mamutáég éppen túlméretezettsége miatt volt veszteséges. A konzervgyár megbontása olyan összefüggésben került szóba, hogy valószínű a tésztaüzemre fizetőképesebb vevő is pályázik, így nem kerülhet sor a gyár teljes megvételére." Ezt a gondolatot sem a résztvevők vetették fel, hanem a szervező ügyvezető igazgatóhelyettes. Más összefüggésben elhangzott egy verébbel kapcsolatos szólás. Lehet, hogy valaki a pályázni kívánókat sorolta a veréb kategóriába? Esetleg a tésztaüzemnek már megvan a tulajdonosa? Ezen a megbeszélésen nemcsak a termelők voltak óvatosak. Óvatos volt az önkormányzat is, amikor nem képviseltette magát. Nem figyelt oda Békéscsaba egyik meghatározó gyára sorsának alakítására, nem figyelt oda a konzervgyári dolgozókra, termelőkre és nemjigyelt oda a más megyéből jó szándékkal érkező vállalkozóra sem. Nem figyelt oda Békéscsaba és lakói érdekére sem. A konzerv gyár fiatal dolgozóit, szakembereit hallgatva megfogalmazódik minden jóérzésű emberben, hogy ez a fiatal, felkészült, információkkal naprakész gárda miért nem gazdája még ennek a gyárnak? Mi kell ahhoz, hogy ezt a vállalkozást a legilletékesebbek mondhassák magukénak? Ok, akik jelen voltak a megbeszélésen, és ők, akiket képviseltek? A bölcs, dolgos termelőkkel ügyesen összefogva képesek lennének az eredményes munkára. Ha ők kezdeményeztek volna, az érdeklődés valóban óriási lett volna és eredményes is. Azt a mondatot: „Mikor pedig arra került sor, hogy jelezzék a szándékukat, mekkora tőkével szállnának be, kezdtek kifelé szállingózni az emberek” — úgy fogalmazhatnám át, hogy: amikor a jelenlévők megtudták, hogy a legkisebb összeg amivel beszállhatnak 250 ezer forint, angolosan távoztak. így visszapillantva merem állítni, hogy az összeghatár ilyen magasan történt megállapítása sok millió forintot és sok bizalmat vett el az „alakuló” rt.-től. Könnyebben ad 250 egyszerű ember ezer forintot azért, hogy tegyen valamit városáért, mint egy tehetős ember 250 ezer forintot azért, hogy hasznot lásson belőle. Megjegyezni kívánom, hogy a , falra hányt borsó" nem konzerv és mi a konzervgyártól konzervet, 1000—1200 embernek munkahelyet, ugyanennyi családnak megélhetést, a termelőnek jó piacot, a kereskedőnek jó áruellátást, a fogyasztónak olcsó, jó minőségű árut várunk. Mindezt azért írtam le, ne gondolja azt senki, hogy az érdeklődők szét akarták szedni a gyárat. Szilágyi Istvánné Békéscsaba A családipótlék-kiegészítésről Tisztelt Főszerkesztő Úr! Tisztelettel kérem, hogy a Békés Megyei Hírlap 1994. március 5—6-ai számban első oldalon megjelent, Bede Zsóka által írt „Magyar módra bonyolítva” című írásra válaszként (kiegészítésként) a következő írást szíveskedjék — ugyanazon feltétel mellett (első oldalon)—a kézhezvételt követő napon közölni. Bede Zsóka — a Békés Megyei Hírlap 1994. március 5—6-ai számában megjelent cikkének vallomása szerint—nem szeretné az egyszeri családipótlék-kiegészítéssel kapcsolatos szociális intézkedést megfúrni. Pedig számomra nagyon úgy tűnt! Következtetek erre azért, mert írása tartalmaz jó néhány pontatlanságot és „rosszmájú” kijelentést. Néhány tényre és pontatlanságra hívom föl a tisztelt olvasó figyelmét: 1. A kormány rendelete alapján differenciált családipótlék- kiegészítésre tarthatnak igényt azok, akiknek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a havi 14 ezer 960 forintot. 2. Akik a kitöltött igénylőlapot 1994. március 21-éig (nem pedig 31-éig!) eljuttatják a családipótlék-kifizetőhelyre (munkáltató, nyugdíjfolyósító szerv, megyei egészségbiztosítási pénztár vagy annak kirendeltsége), azok az áprilisban folyósított családi pótlékkal együtt kézhez vehetik a kiegészítést is. Az igények beérkezése szerint folyamatosan fogják megkapni azok a kiegészítést, akik szeptember 30-áig nyújtják be kérelmüket. 3. A polgármesteri hivataloknak nem nő meg ezzel jelentősen a munkájuk—-ellentétben Bede Zsóka állításával —> hiszen csak igénylőlapokat adnak az azt kérőknek, eset légy a jegyző— a kifizetőhelyek megkeresésére — igazolást ad ki a közös háztartásban élés fényére vonatkozóan. A törvények, rendeletek értelmezésével kapcsolatban pedig mint közszolgálati intézménynek egyébként is a lakosság rendelkezésére kell állnia a polgármesteri hivatalnak. 4. Miért nem egyenlő mértékben kapják a családok a kiegészítést? Mint ahogy azt Veress Pálma, a Népjóléti Minisztérium szóvivője a Magyaf Rádióban elmondta, ez a rendelet egy, a későbbiekben folyamatosan átalakuló családipótlék-rendszer kialakításának egy lépcsőfoka. Az igazságosabb közteherviselés OLVASÓI LEVELEK - VISSZHANG 1994. március 24., csütörtök elve alapján az alacsonyabb jövedelmű állampolgárok gyermekei nevelését nagyobb mértékben kell támogatnia az államnak, mint a magas jövedelmű személyek gyermekeiét. Az is természetes, hogy a rendelet figyelembe veszi az életkori sajátosságokat is! Lehet, hogy egyszerűbb lenne az azonos mértékű támogatás. DE ÍGY IGAZSÁGOSABB! 5. Mivel a tb nem rendelkezik a családi pótlékra jogosultak anyagi helyezére vonatkozó adatokkal, ezért kell ezt az igényt az arra jogosultaknak írásban benyújtaniuk a családipótlék-kifize- tőhelyeken. Gondoljuk, hogy lesznek olyan személyek, akiknek nehézséget fog okozni az igénylőlap kitöltése. Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt újkígyósi szervezetének néhány tagja vállalta azt, hogy segít azok kitöltésében. (Helyi hirdetményben már értesítettük a lakosságot.) SzEBELLÉDI ZOLTÁN, A KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT ÚJKÍGYÓSI SZERVEZETÉNEK ELNÖKE ♦ ♦♦ Tisztelt Szebellédi Úr! A megyében működő pártokkal történő kölcsönös megállapodásunk alapján még az olvasói levelekben sem foglalkozunk külön, kiemelten egy-egy párt ténykedésével. Mi pártállástól függetlenül, valóban az olvasók tájékoztatását, kiszolgálását, gyakran „elintézhetetlennek” tűnő ügyeinek pártfogását tartjuk fontosnak. Önnek tökéletesen igaza van, ez a társadalom valóban nem nyugodt lélekben és egyebekben sem. Az egyszeri családipótlék-kiegészítésről három alkalommal, a tudnivalók pontos és részletes ismertetésével közöltünk írást. A kifogásolt publicisztika szubjektív műfaj, de még akkor sem csak a saját, hanem szakember véleményét fogalmaztam meg, amikor az egyszeri kiegészítés jelenlegi formájának költségeiről szóltam. Igenis majdnem annyiba kerül az űrlapok kijuttatása, oda-vissza postázása — nem az önkormányzatok pluszmunkája, hanem a tb-ügyintézők leterheltsége —, mintha a megyénkben családi pótlékra jogosult családok (az egyszeri kiegészítésre mintegy 90 százalék) mindegyike kapott volna. Egyébként az egészségügy rendszerének átalakítását, a reformfolyamatot a Népjóléti Minisztériummal (korábban Egészségügyi és Szociális) állandóan személyes kapcsolatot tartva mintegy húsz esztendeje igyekszem áttekinteni. Az ágazat bonyolultságát és az állandó személyi változásokat tekintve ez nagyon nehéz feladat, amit éppen az egészségügy és a betegek szeretetének jegyében próbálom művelni. Bede Zsóka ,Jü mint él, úgy ítél!” A Békés Megyei Hírlapban 1994. február 14-én megjelent, Kikből lesznek a sírrongálók? című újságcikkre reagálnék. Maga a cím családomra, számomra felháborító. Tekintettel arra, hogy mindennapjainkban emberi sorsok, idős megfáradt emberek pszichéjével foglalkozom—nem tudom ezt csendben elnézni. Az aláírásból kiderítettem azt, hogy ez a cikk az én ötödik osztályos kisfiam és nevezett aláíró kisfia között történt eset kapcsán íródott. A nevemet nem titkolom — Vozár Pálné szülő írom e sorokat. Viselkedésemre nem jellemző a cinizmus, hanem inkább a segítés az én világom. Kifejezetten becsületsértőnek tartom a következő mondatot Mészáros Istvánné, a cikk aláírója részéről: „Meggyőződésem, hogy az ilyen és hasonló esetek károkozóiból kerülnek ki a jövő vandáljai." Ha nevezett cikk aláírója pedagógiai érzékkel megáldottnak vallja magát, mivel önkormányzatunk óvónőként foglalkoztatja Békés városban — tudnia és éreznie kell, milyen hatást váltott ki a rágalmazott kisfiúból és szüleiből egyaránt ezekkel a sorokkal. Az iskolai házirend tiltja mindenfajta játék elvitelét a tanításra, s ha valaki mégis engedi, hogy elvigye a gyereke, ilyen esetre is számítania kell. Egyébként vállaltuk a játék megjavíttatását, illetve Pali fiam azonnal, a játék leesése után felajánlotta ezt a segítséget—ami sajnos nem volt javítható. Gyerekeinket igyekszünk becsületes, megbízható felnőttekké nevelni, ami eddig még úgy érezzük, a legjobb úton halad. Kisfiam mindig őszintén elmond mindent, legyen jó vagy rossz. A sírrongálók azt hiszem, nem az ilyen családi fészekből, mint a miénk, s főként nem azokból a gyerekekből kerülnek ki, akik véletlenül karjukkal lesúrolnak egy poharat vagy ceruzát stb., hiszen ez a játék bármi lehetett volna ezek közül. V ozár Pálné, Békés A jegyzőkönyv útja A Békés Megyei Hírlap 1993. december 7-ei számában „Ritka sorozat" címmel megjelent írásban foglaltakat kivizsgáltattam, amelynek eredményéről az alábbiakról tájékoztatom: Gyula város önkormányzata képviselő-testületének üléseiről készült jegyzőkönyveket nem ,,megállapodás szerint” küldjük meg a Mogyoróssy-könyvtárnak, hanem a szervezeti és működési szabályzat előírása alapján. Az önkormányzatnak 1991. február hónaptól van hatályos szervezeti és működési szabályzata. Ettől az időponttól kezdve megküldött és a városi könyvtárban megtalálható jegyzőkönyveket összevetve a testületi ülések számával és idejével megállapítható, hogy ez idáig mindössze két jegyzőkönyv nem jutott el a könyvtárba. Nevezetesen az 1992. augusztus 24-ei és az 1993. október 25-ei jegyzőkönyvek, ezek pótlásáról gondoskodtam. Ugyancsak intézkedtem a jegyzőkönyvek megküldésének bizonyított átvételéről is. A késedelmes megküldés oka ön előtt is nyilvánvalóan ismert, hiszen a rendkívüli hosszúságú és sok napirendi pontot tartarlmazó ülésekről az egyes jegyzőkönyvek elkészítése néha több hetet is igénybe vesz. Kérem, hogy a jövőben a tájékoztatás objektivitása és a hasonló félreértések elkerülése érdekében keresse meg személyemet vagy a testületi ülések szervezéséért felelős munkatársamat. Dr. Lúczi József, jegyző ♦ ♦♦ Tulajdonképpen azonos módon gondolkodunk a dolog felől: magam is csak azt tudom ajánlani a jegyző úrnak, hogy hasonló félreértések elkerülése érdekében keresse meg a testületi ülések szervezéséért felelős munkatársát. Tőle megtudhatja azt is, hogy a polgármesteri hivatal — az említett kollégájával történt előzetes megbeszélés alapján — december 14-én levelet kapott a Mogyoróssy-könyvtár igazgatójától annak tisztázására: mely előterjesztések és jegyzőkönyvek pótolandók. A könnyebbség kedvéért azokat az anyagokat sorolták fel, melyek a könyvtár birtokában voltak. Van, amit még kérni sem lehet, hiszen csak a hivatal tudja, hogy mikor és hányszor fordult elő olyan eset, amikor az előterjesztést hiányosan küldték ki, illetve közvetlenül az ülés megkezdése előtt csúsztatták a képviselők elé is. (Panaszképpen említeném, hogy ezek hiányában a tudósítók sokszor azt sem tudják, miről tárgy al a testület. Pedig de jó lenne ilyen valódi csúsztatások nélkül tájékoztatni a közvéleményt...) Kiss A. János Casco-ügy A Hungária Biztosító szeghalmi kirendeltségén közös megegyezéssel megszüntettem a casco biztosításomat 1991. december 31- ével. 1991. november 21-én az OTP szeghalmi fiókjánál hivatalosan megszüntettem a KZ—30—52 forgalmi rendszámú személygépkocsi casco biztosítási díjátutalását 1992. január I - jétől. Ennek ellenére az OTP átutalta a pénzt a Hungária Biztosítónak. Egy nap szabadság, irány az OTP, majd a Hungária Biztosító. Az OTP-nél azt mondják, hogy nem tudnak mit csinálni, mert a Hungária Biztosító kérte a leemelést, és nekik ezt teljesíteni kell, de ígéret az OTP-től és biztosítótól, hogy többet nem fordul elő (OTP számlakivonat száma: 28953, kelte: 1992. 01. hó). Valóban 1992. december 31-én minden rendben volt. De jött 1993. február és a számlakivonat (száma: 30630, dátuma: 1993. 01. hó). A tortúra kezdődött elölről. OTP, Hungária Biztosító, egymásra mutogatás és ismét egy nap szabadság. Az OTP-nél ismételt írásbeli megszüntetés 1993. február 17-én. Ezek után eljött az 1994-es esztendő február hava, és a számlakivonat (száma: 46701 és46702, kelte 1994.01. hó). Ezek után elmentem a Hungária Biztosítóhoz —- megint egy nap szabadság természetesen —, ahol visszakaptam a pénzem és megkérdeztem, hogy 1995 februárjában is vegyek ki egy nap szabadságot? A Hungária Biztosító most sem kérte és nem is tudták, hogy hová könyveljék—volt a válasz. Az OTP-hez már el sem mentem. Ezek után a kérdéseim az intézmények igazgatói felé: — Az OTP átutalási betészámlán levő pénzzel a számla tulajdonosa rendelkezik-e vagy nem, esetleg netán a pénz nem is a számla tulajdonosáé? —Mi értelme van az írásban kért megszüntető módosításnak? —A számla mínuszbafutása esetén kifizeti a büntető kamatot? —A Hungária Biztosító ha nem kéri a pénzt, akkor minden év február közepén miért van a számláján az átutalt összeg és miért nem reklamál az OTP-nél? — Hogyan kell eljárni hivatalosan a számlatulajdonosnak, hogy ilyen esetek éveken keresztül ne ismétlődjenek? — 1995februárjában is egy nap szabadságra lesz szükségem a dolog rendezésére?! Skorka Gábor, Szeghalom * A jelen levelet elküldtük az illetékeseknek, alább közöljük válaszukat: Skorka Gábor Szeghalom, Hunyadi u. 2/B. szám alatti ügyfelünk casco biztosítási díj átutalással kapcsolatos panasza jogos. Ügyfelünket írásban megkerestük és tájékoztattuk, hogy az átutalások teljesítésének napjától a Hungária Biztosító Rt. szeghalmi kirendeltségénél történő pénzfelvétel napjáig az átutalt összegre a kamatot megtérítjük. Levelünkben és ezúton is a téves átutalás okozta kellemetlenségekért bankunk nevében elnézését kérjük. Mester Lászlóné Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Betét- és érték ostzályvezető * Skorka Gábor Szeghalom, Hunyadi u. 2/B. szám alatti lakos panaszával kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást adom: Ügyfelünk valóban megszüntette casco biztosítását társaságunknál 1991.12.31 -ével. A biztosítást töröltük és természetesen a továbbiakban díjat sem vártunk Skorka Gábortól. Az OTP-től érkezett díj 1992—93—94. év januárjában értelemszerűen már nem volt könyvelhető a megszüntetett biztosításra, ezért úgynevezett függőszámlára került. A függőszámla minden hó utolsó napjaiban kerül ellenőrzésre és ekkor az esetlegesen társaságunkat meg nem illető díjak visszautalásra kerülnek. Tekintettel arra, hogy Skorka úr minden esetben azonnal felkereste kirendeltségünket, ahogy az OTP átutalta a pénzt, így minden esetben részére a tévesen hozzánk utalt díjat visszafizettük. Úgy gondolom tehát, hogy a szeghalmi kirendeltség dolgozói jelen ügyben nem követtek el mulasztást. Nemes Gyula igazgató, Hungária Biztosító Rt. Békés Megyei Igazgatósága, Békéscsaba
