Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-23 / 69. szám
1994. március 23., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Elhunyt Jankai-Deutsch Tibor Jankai-Deutsch Tibor ifjú korában barátja emlékére készítette ezt a domborművet Határőrök érdekképviselete Elfogadta ügyrendjét a Határőrség Sorállományú Érdekképviseleti Testületé. Az érdekképviselet célja, hogy figyelemmel kísérje a határőr sorkatonák alkotmányban, törvényekben, parancsokban biztosított jogainak érvényesülését, elősegítse szolgálati- és életkörülményeik, szociális helyzetük javítását. A szervezet részt vesz a határőröket is érintő jogszabályok előkészítésében, és véleményt nyilvánít a sorozott állományt érintő kérdésekben. Műegyetemi állásbörze Az idén is szerveztek a Budapesti Műszaki Egyetemen állásbörzét. Tavaly 41 cég vett részt a rendezvényen és több mint 250 munka- és tanulmányi lehetőséget ajánlottak fel a diákoknak. Az érdeklődés azóta megnövekedett. A tegnap megkezdődött idei állásbörzén már 54 cég 400 állásajánlata közül válogathatnak a diákok. A vállalatok elsősorban kezdő mérnököket keresnek, de a közgazdasági és jogi egyetem végzősei számára is kínálnak állást. Távozik posztjáról a MiW vezérigazgatója Csárádi János, a MÁV Rt. vezérigazgatója március 31-étől távozik a vasúti társaság éléről. Csárádi János munkaviszonya a Schamschula György közlekedési miniszterrel létrejött közös megegyezés alapján szűnik meg. Egymilliárd fejlesztésre A kormány 1994-re a különböző alapokból egymilliárd forintot biztosít Jász-Nagykun- Szolnok megye fejlesztésére. Az intézkedési terv — az ország többi keleti megyéjéhez hasonlóan — jelentős pénzügyi segítségben részesíti az agrárszférát. A méheskert tövises akáccal volt körülkerítve, ezen aztán se ki, se be nem jöhetett senki. Ennek a nyírott kerítésnek apró levelű, de az akácág levelével azonos volt a levélzete. Tehát hosszú szár, s apró, kemény, sötétzöld levelek. Ezt húztuk marékkai, s Irma nyakába szórtuk. Édesnagymamámnak panaszkodott, az elővette a cirokseprűt, s azzal, vagyis a nyelével akart bennünket megcsápolni. Anyukám nem engedte! Azelőtt se, azután se emlékszem, hogy meg akart volna verni bennünket. így,”az idők távolából nézve, nagyon le kellett adni a hitét, akaratát, véleményét és felfogását a világról, annak dolgairól, hogy Apukámék mellett kellett élnie. Márpedig kellett. A házon haszonélvezete volt, s hogy a nyolc kis magyar hold földre halmozta az adósságot — a bankból vett fel kölcsönt s kifizetni nem tudta, Tegnap kaptuk a hírt, hogy Békéscsaba szülötte, Jankai-Deutsch Tibor festőművész 95 éves korában, hosszú szenvedés után, 1994. március 20-án elhunyt Los Angelesben. A neves festőművész 1899- ben született Békéscsabán. Munkásságáról már 1930-ban megemlékezik Békéscsaba képzőművészete című munkájában Haán Albert. Jankai-Deutsch Tibor életének fordulópontjait Dér Endre muzeológus írása alapján idézzük fel. „A fasizmus tobzódása idején megjárja annak poklait. Maga is kiszolgáltatott páriaként hányódik-vetődik a borzalmak sűrűjében. S amikor a ritka szabadulok között hazatérhet, megrendítő, döbbenetes erejű szénrajzok sokaságával iparkodik a szégyenteljes közelmúlt ellen lázítani.” Jankai-Deutsch Tibor a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett, s a háború előtt többször járt tanulmányúton külföldön, így Párizsban, Olaszországban és Amerikában is. De mindig visszatért Békéscsabára, szülővárosába. A háborút követően kivándorol Amerikába, ahol elméleti fel- készültségét művészet-pedagógusként kamatoztatta. Legutóbb Los Angelesben a George Papperdine College tanára volt. Sok helyütt volt önálló kiállítása Amerikában, de a legutolsó magyarországi bemutatkozását 1991 -ben éppen Békéscsabán, a Békés Megyei Könyvtár GaléAz 1944. március 22-ei börtönkitörésre emlékeztek tegnap Sátoraljaújhelyen az 50. évforduló alkalmából. 1944 tavaszán több mint 400 cseh, horvát, magyar, román, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nemzetiségű politikai foglyot őriztek a sátoraljaújhelyi börBertalan Ágnes, sorozatunk szerzője Anyukámék fizették ki, de csak a harmincas évek legvégére! —, lemondott a földről, lemondtak a lányok is. Apukámék váltották meg a négy és fél holdnyit a lányoktól, amit 1936-ban tagosításkor a Ferriájában rendezték. A Munkácsy Mihály Múzeum két festményét őrzi, s ott található az a műkőből készült domborműve is, amit elhunyt fiatal barátja síremlékére készített. tönben. A foglyok kitörést terveztek eredetileg a nyár elejére, ám a március 19-ei német megszállás után, félve attól, hogy a nácik lemészárolják politikai ellenfeleiket, már március 22- én megkísérelték a felkelést Az így kirobbant tűzharc és a börtönből kijutott foglyok üldözése tályban egy tagban kaptak meg. Tótiban is volt egy ka- tasztrális hold, ezt a háború után kapta Apuka, mint annyian mások, mint a Nagyezüst, Kisezüst, Bronz és Károly csapatkereszt tulajdonosa. Nem „folyamodott” a vitézségi éremért. Ezeket a meglévő érméket is mi játszottuk el, Palkóval. Édesnagymamám — Anyuka elbeszélése szerint — imádta a lányait, és mégsem akart egyikhez sem menni lakni, élni. Egyszer azt mondotta nekem Anyuka: „Olyan vagy, mint nagyanyád. Kiszolgálod a lányaidat!” Nem tudom. Nem is vitatom — akkor se vitattam —, hiszen fiam nem volt, nincs, hogy azt hogy szerettem volna, hogyan szolgáltam volna ki. Emlékszem, egyszer — a húszas években — elment Édesnagymamám Váradra Erzsiké nénihez, hogy most ott lesz egy darabig. Két vagy három hét múlva hazajött. Nem tetszett neki az az élet, amiben Erzsiké néni élt. Erzsiké néninek akkor valami kis zöldséges üzlete volt. És nem éltek jól Czellérrel. Nagyanyám elbeszélése szerint egyszer akkor ment be a belső szobába, amikor Czellér egy „halom” pénzt sepert be a fiókba. Édesnagymamám csak a pénzt látta, s azt, hogy titkolja Czellér. Nem tudta, hogy az az illegális Lapunk úgy értesült, hogy Jankai-Deutsch Tibor szülővárosának, Békéscsabának kívánta képzőművészeti hagyatékát adományozni. B. S. E. során 54 antifasisztát öltek meg, a kitörést követő megtorlásnak pedig tizenegyen estek áldozatul. A tegnapi megemlékezésen Göncz Árpád képviseletében Válóczy István ezredes, a köz- társasági elnök számysegédje mondott beszédet. kommunista párt valamilyen segélye volt. Édesnagymamámnak az sem volt rendes dolog, hogy Czellér kommunista. Mert hiszen Apukát hiába „büntették” helyi internálásra a kommun után — Nagy Imre, akkori református pap jótállása révén nem tudta felfogni ésszel ezt a kommunista- ságot. Az is igaz, hogy Apuka sokszor hajtogatta, ő csak a Kommunista kiáltványt olvasta, semmi többet az egész ideológiából. Ez elég lett volna arra, hogy az akkori paraszti életet megmásítsák. Czellér Lajos tehát — a vasmunkás — igazi kommunista. O volt az, aki valamikor a X. Isonzói csatában, amikor hárman maradtak életben a nagy rohamnál — a harmadik nevét nem tudom — Czellér vasmunkás volt Váradon s aktív tagja az erdélyi kommunista pártnak. Csak Erzsiké néni második férjétől, Gaál Kálmán bácsitól tudom, hogy a románok engedték szervezkedni a pártot—már csak úgy, szemet hunyva, hogy aztán lecsapjanak és rendre tartóztassák le a magyarokat. Mert ők voltak többségben a pártban. Csak zárójelben: Kálmán bácsi fél szemét nem a kommu- nistáskodásért verték ki, hanem mert amikor bevonult katonának, magyarul daloltak, azért. (Folytatjuk) Megemlékezés a börtönkitörés 50. évfordulóján Apja neve: Szabó Pál 6. A múlt komor emlékei Ma is Biharugrán él Bertalan Ágnes írónő, Szabó Pál (Biharugra, 1893 — Budapest, 1970) író, politikus leánya. A következő napokban részleteket közlünk ezeken a hasábokon Bertalan Ágnes önéletrajzából. Mélyrepülésben a gyulai képviselő-testület Nincs fontosabb dolguk? (Folytatás az 1. oldalról) megszüntetése miatt keletkezett veszteségek túlzottnak tűnnek. Dr. Erdmann Gyula méltánytalannak nevezte Kosa Zsuzsanna lehetetlen helyzetbe hozatalát, s elismerte: a 10 millióval irreálisan magas összeget juttattak az áfésznek. „Ez elfogadhatatlan az adófizetővel szemben” — mondta a képviselő önkritikusan. Dr. Lipták András — szokása szerint—titkos szavazást javasolt. (Később okát is adta: „A titkos szavazás lényege: nem lehet megállapítani, ki, hogyan szavazott.) Újabb talány: Lebenszky Attila egy kérdésre válaszolva előbb kifejtette, hogy az áfész kereste meg a hivatalt a Százéves visszavétele miatt, aztán — ha jól értettük — számon kérte a polgármesteren, hogy Markó István országgyűlési képviselővel járt el kezdetné - nyezően ebben az ügyben. Felolvasott egy levelet is, melyet még október végén írt Kosa Zsuzsanna a polgármesternek: jelzálog bejegyzéséhez kért hozzájárulást 2 millió forint > hitel erejéig (amennyiben az önkormányzat a bérleti díj fizetésétől nem tud eltekinteni). Dr. Pocsay Gábor polgármester „csúsztatást” talált a felolvasásban. Közölte: nem tett ajánlatot a visszavételre. Kérte: írással bizonyítsák a vádat. Dr. Gyarmati Sándor emlékeztetett, hogy a levelezés a polgármester birtokában van. Lebenszky Attila a Vagyonigazgatóság vezetőjét „idézte meg”: kinek az utasítására kezdett tárgyalni a cukrászda — úgymond — visszavásárlásáról? Daróczy László nem adott egyértelmű választ. Kontor Judit már a múltkori ülésen is azt firtatta: miért kétharmados többséggel kell dönteniük ebben az ügyben? A jegyző először a jelentős értékre, később az ügy várospolitikai jelentőségére hivatkozott. Egyre idegesebb hangulat alakult ki. Kontor Judit — Krész Ferenc fennhangon kifejtett véleménye után — megjegyezte: „Az itt elhangzottak kissé megforgatták a gyomromat.” SzitÚgyiné Nagy Judit: „Nincs jogunk úgy viselkedni, ahogy a képviselő urak itt viselkednek. A pályázók becsületes emberek.” Az emiatt megsértődött Kontor Judit megkérdezte: „Itt mindenki sz..„ szemét alak?!” A pályázók egyre vissza akartak térni a szakmai ügyekre, nem sok sikerrel. Aztán szavazni kezdtek. Senki, semmilyen módszerrel nem jutott az áhított többség birtokába. A szavazási polémiák közepén Kosa Zsuzsanna kifakadt: „Mi van a háttérben? Teljesen komolytalan a vita, nincs fontosabb dolguk?” — érdeklődött a képviselőktől. A patthelyzetet azzal oldották fel, hogy a pályázat eredménytelensége miatt a Százéves cukrászda üzemeltetésével 1995. március elsejéig megbízták Kosa Zsuzsannát. Hát, itt tartanánk... Kiss A. János A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjelöltje a 2. sz. választókörzetben dr. Kovács Pál László. FOGADÓÓRÁJA: minden szombaton 15—16 óráig Gyula, Esze Tamás u. 2. sz. alatt A képviselőjelöltünket támogató „ajánlási szelvényüket" ugyanitt köszönettel fogadjuk mindennap 17—18 óra között. ^ y. y. »_*■ ■ ■■ y. »■. ■ ■■ ■ ■■ y. \ ■■■ ■■ „Sárga Telefon" Információszolgálat (66) 325-769 PÁLYÁZATOT HIRDET ÜZLETKÖTŐI ÁLLÁSRA az alábbi városokban történő foglalkoztatásra, rugalmas munkaidőben, azonnali belépéssel. Békés 2 fő Mezőkovácsháza 2 fő Békéscsaba 5 fő Orosháza 3 fő Gyomaendrőd 1 fő Szarvas 2 fő Gyula 2 fő Szeghalom 1 fő PÁLYÁZATI FELTÉTELEK:-----érettségi bizonyítvány-----jó megjelenés és beszédkészség-----büntetlen előélet. J elentkezés írásban, kézzel írott önéletrajz és bizonyítványmásolat beküldésével 1994. március 28-áig. V Cím: Tfeliow Informatikai Bt., ^ 5602 Békéscsaba 2, pf. 66. ^
