Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-23 / 69. szám

MÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1994. március 23., szerda Az első durva „nyugtabukta” A kormány beadta a derekát Szociálpolitikai fórum A megyeháza nagytermében ma délelőtt fél tizenegytől szo­ciálpolitikai fórumot rendez a megyei önkormányzat intéz­ményfelügyeleti osztálya. A bőséges témaválasztékból né­hány: a személyes gondosko­dást nyújtó szociális intézmé­nyek szakmai feladatai és mű­ködési feltételei a módosított szociális törvény keretei között, a gondnokság alatt állók jogi helyzete, a magánotthonok mű­ködési tapasztalatai, a gazdasá­gos működtetés lehetőségei. Kamarai tagozat alakul A Békés megyei könyvvizsgá­lók ma délután 2 órakor Békés­csabán, az APEH 6. emeleti tár­gyalótermében megalakítják a Magyar Könyvvizsgálók Ka­marája Békés megyei szerveze­tét. A szakmai szervezet mint­egy negyven megyei könyv- vizsgáló érdekeit fogja képvi­selni. Az eseményen részt vesz a kamara főtitkára, Kovácsné Báthory Zsuzsanna is. Fogadóóra Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő fogadóórát tart Békéscsabán, a Lencsési Közösségi Házban (Féja Géza tér 1.) 1994. márci­us 24-én, csütörtökön 15—16 óráig. Koncz Zsuzsa Békéscsabán „Ne veszítsd el a fejed!” című nagylemeze bemutató turnéjá­nak békéscsabai állomására március 24-én, csütörtökön es­te érkezik Koncz Zsuzsa az ifjúsági házba, ahol 19 órától láthatják és hallhatják rajon­gói. A Munkáspárt területi listát állít A Munkáspárt az ajánlószeí- vények eddigi gyűjtésében jó eredményt ért el. Több válasz­tókerületben is sikerült már 750 szelvényt gyűjteni, mellyel jogot szereztek Békés megyében területi lista állítá­sára. A párt területi listáját Bánhegyi József, a Munkás­párt megyei elnöke vezeti. Szocialista esték A Magyar Szocialista Párt orosházi szervezete március 24-én 17 órai kezdettel az üveggyári klubban — a Szoci­alista esték rendezvénysorozat keretében — látja vendégül Annus József országgyűlési képviselőt, a Tiszatáj című fo­lyóirat főszerkesztőjét. Szeghalmi kiruccanás Kedves meghívásnak tesz ele­get a gerlai nyugdíjasok klub­ja. Szeghalomra utaznak ma, hogy részt vegyenek egy egész napos baráti találkozón. A vendéglátók a megyéből 300 nyugdíjas érkezésére számíta­nak. A nyugdíjas-találkozón a gerlaiak énekkara és citeraze- nekara — a tervek szerint — műsorral teszi emlékezetessé a napot. (Folytatás az 1. oldalról) is méltányosak voltunk tehát a Pálmával, amikor először csu­pán tízezer forintos bírságot róttunk ki. — Néhány nap alatt négy ellenőrzés, egy napon belül pedig kettő nem lehet a vélet­len műve. — A törvény nem szabá­lyozza, hogy mikor és hány­szor ellenőrizzünk. Munkatár­sainkat nem konkrét helyekre mény még úgy tudta: az ország legtisztább vizű, s halban leg­gazdagabb folyói a Körösök, valamint azok holtágai. Érin­tetlen, vadregényes tájai von­zották, csalogatják a természet szerelmeseit, a kirándulókat, a csendre, a pihenni vágyókat. A civilizáció, a turizmus és az iparosodás azonban utolérte ezt a tájat is, kezdi megfertőzni a környezetet, a pusztulás nyo­mai itt-ott igencsak szembetű- nőek a Körösök völgyében is. Az Országgyűlés környe­zetvédelmi bizottsága ma és Latorczai János ipari és keres­kedelmi miniszter tegnap Szarvason a DATE Mezőgaz­dasági Főiskola előadótermé­ben Békés megyei vállalko­zókkal találkozott. A miniszter bevezető elő­adásában arról szólt, hogy a sajtó igyekezett hírül adni a magyar gazdaság rossz hely­zetét, hangsúlyozni, hogy a mai állapotok lényegesen rosszabbak, mint a ’90-es évek előtt voltak. Latorczai János rövid gazdasági elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy 1985-től számítható a magyar ipar és mezőgazdaság visszae­sése. Már akkor meg lehetett jósolni — hangsúlyozta az elő­adó —, hogy a KGST-orszá- gok egymás közötti elszámo­lása, valamint a szervezet fel­bomlására utaló jelek munka- nélküliséghez vezetnek, s vilá­gos volt az is, hogy a magyar gazdaság mintegy 60 százalé­ka mindössze a Szovjetunió elvárásainak felel meg. — Megítélésem szerint 1990-ben megind.ult a privati­záció, amelynek kezdeti for­küldjük, nem utasítjuk őket, hová, mikor és hányszor men­jenek be. Az említett üzletet illetően a szándékosságot ki­zárja az is, hogy akik negyed­szer voltak ellenőrizni, nem is tudták: itt már előzőleg APEH-munkatársak három­szorjártak, hiszen akkor mind­járt olyan speciális jegyző­könyvet vettek volna fel, ami ilyenkor szükséges. —Elképzelhető: a kezdővállal­holnap kétnapos kihelyezett ülést tart Békés megyében. Ma délután Békés-Dánfokon na­pirendre kerülnek a Körösök holtágainak környezeti-víz­ügyi problémái és a megoldás lehetőségei. Csütörtökön Gyu­lán a honatyák áttekintik me­gyénk környezetvédelmét, ezen belül különösen az Élővíz- csatorna helyzetét, a hulladék- tárolás és az egészséges ivóvíz biztosításának a lehetőségeit. Napirendre kerül az Alföld né­hány időszerű környezet- és táj­védelmi, valamint tájhasznosí­tási kérdése is. —sz— mája már ’88-ban jelen volt, s ez lendületet adott a hazai iparnak. Az ágazat 35 százalé­ka privatizálódott, s a magán- tulajdonba került vállalatok egyharmada van külföldi tőke- befektető kezében. A vállala­tok szerkezetének átalakulása különösen a középkategóriájú kisvállalkozásoknak kedvez. Nehezebb kérdés azonban a technológiai váltás, amely a magyar vállalkozókat nehéz helyzet elé állítja — mondotta Latorczai János. A miniszter szólt a további­akban arról, hogy 1993-ban megszűnt az ipar visszaesése, és idén januárban a tavalyihoz képest négy százalékos növe­kedést lehet kimutatni. Az ipar hatékonysága 10 százalékkal nőtt, bár ennek ára van: nem kevesebb, mint 730 ezer mun­kanélküli. Az év hátralévő ré­szében a növekedés folyama­tosan erősödik, s várhatóan 1996-ban még erőteljesebb lesz. Az előadás végén a minisz­ter a jelenlévők kérdéseire vá­laszolt. Papp János kozó valóban nem tudta, hogy kell az üzletébe pénztárgép. — Üzleti besorolását ismer­nie kell és tavaly nyár óta a Magyar Közlönyben, majd fo­lyamatosan a sajtóban is meg­jelent, hogy január 1 -jétől bi­zonyos üzletköröknél az ilyen­fajta nyugtaadás kötelező, sőt kedvezményes gépvásárláso­kat is meghirdettek. Már előre felhívnám a figyelmet, hogy június 30-ától újabb üzletek esnek ebbe a körbe. —A vastag szalaggal törté­nő lezárás nem túlzás kissé? — Valahogyan jelezni kell a lezárás okát, és az egész ország­ban ezt a tájékoztatót, valamint lezárószalagot alkalmazzuk. —A nyugtaadási kötelezett­ség betartásáról egyébként milyenek a tapasztalataik? — Megyénkben a nyugta­adásra kötelezettek 30—35 százaléka nem tesz eleget az előírtaknak. Az ismétlődő ese­tek száma eléri az ötvenet, és a közeljövőben például egy ven­déglátóhelyet kell lezárnunk emiatt. Sokan abban bíznak, hogy már jól ismerik az ellen­őröket, akik csak reggel 8-tól délután 4-ig bukkanhatnak fel, de ez már idejét múlta, erre építeni felettébb rizikós. Nyemcsok László Békési molnárok kontra Zsíros Géza Élelmiszer-ipari szakszervezeti vezetők tartottak sajtótájékoz­tatót tegnap Budapesten. Men- czer Tibor, a Gabona- és Ma­lomipari Dolgozók Szakszerve­zetének elnöke a sajtó képvise­lőinek elmondta, hogy a békési molnárok kontra Zsíros Géza ügyben jogi segítséget adnak a felperes kollégáiknak, akik a másodfokon is elveszített perükben a Legfelsőbb Bíró­sághoz kívánnak fordulni. Be­jelentette továbbá, hogy a GMDSZ az Alkotmánybíróság­hoz fordul, kérve a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiu­ma 154. számú állásfoglalása alkotmányellenességének megállapítását. A szakszerve­zet véleménye szerint a hivat­kozott állásfoglalás a munka- vállalókat kirekeszti, mivel ki­zárja annak lehetőségét, hogy egy vállalat átalakítása, illetve eladása esetén a dolgozók alap­vető emberi és munkavállalói jogaikat érvényesíthessék. Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke a vállalatoknál folyó bértárgyalásokat ismertette. A szakszervezet 25 százalékos béremelést javasolt az idei tár­gyalások megkezdésekor. Az eddig megkötött megállapodá­sokról elmondta, hogy egy ki­vétellel legalább 20 százalékos béremelést sikerült kiharcolni. A Gyulai Húskombinát Rt.-nél folyó bértárgyalásokról szólva sajnálattal állapította meg, hogy a cég privatizálása körüli bo­nyodalmak hátráltatják a meg­állapodást. Reményét fejezte ki, hogy a nehézségek ellenére is sikerül Gyulán is 20 százalé­kos béremelést elérni. Balesetek Szeghalom külterületén túl gyorsan hajtott tegnap reggel személygépko­csijával S. V.-né szeghalmi lakos. Az egyik kanyart nem tudta autójával bevenni és az árokba borult. A bal­eset következtében a hölgy 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett és kórházba szállították. Szintén tegnap, Békéscsaba és Csa- nádapáca között egy személygépko­csi és egy kisteherautó ütközött. A baleset során hárman sérültek könnyebben. Az Országgyűlés tegnapi mun­kájából egy országos és egy Bé­kés megyei jelentőségű ügy kí­vánkozik kiemelésre. A parla­ment szinte egyhangúan felha­talmazta a kormányt arra, hogy beadja a Magyar Köztársaság csatlakozási kérelmét az Euró­pai Unióhoz. A mi nagy si­kerünk, hogy a T. Ház pénzt szavazott meg a megyei önkor­mányzat számára címzett támo­gatásként az ivóvíz-javító prog­ram folytatásához. Ézt azonban kemény, nagy csata előzte meg! A helyi önkormányzatok 1994-ben induló, új beruházá­saikhoz címzett támogatás el­nyerésére pályázhattak. A kor­mány összesítette az igényeket és tegnap a T. Ház elé terjesztet­te. A tervezetben 24 szerencsés önkormányzattal szemben sok­sok elutasított kérelem állt. Pel- csinszki Bole szláv (SZDSZ) és Markó Ist\’án (MDF) módosító indítványukkal azt próbálták elérni, hogy a Békés Megyei Önkormányzatnak a megyei ivóvíz-javító program folytatá­sához benyújtott, a kormány ré­széről szintén elutasított igé­nyét (Dévaványa és Körösújfa­lu arzénmentesítése) mégiscsak támogassa a T. Ház. Felszólalá­sában Pelcsinszki azzal érvelt, hogy a program egy egységes egész, s ha a beruházást félbe kell hagyni, akkor az nem éri el alapvető célkitűzését. A Népjó­léti Minisztérium bővítette az ellátandó települések körét, az Országgyűlés pedig 1993. má­jus 18-án olyan határozatot ho­— Igyekszem vidékről haza kocsival. Hallgatnám rádió­mon a Kossuthot, nem jön be... Szeretném, ha jó szolgáltatást kapnék, hiszen ez a huszadik század végén talán nem olyan nagy kívánság! —Tessékmondani,kinekszól- jak, hogy szeretném, de nem tu­dom hallgatni a Kossuth és a Petőfi Rádió műsorát? Hetek óta élvez­hetetlen az adás. de kedden dél­előtt aztán egyáltalán nem lehetett fogniakétfőadót. Ilyen, s ehhez hasonló pa­naszáradat borította „ki” szer­kesztőségünket tegnap délután. Egy szóval már nem csak a tele­vízió kábelen eljuttatott és or­szágos sugárzása, hanem a rá­dió adásának minősége is kezd az emberek agyára menni. zott, hogy „elfogadja a települé­sek egészséges ivóvízellátását elősegítő 1993—94. évi kor­mányprogramot azzal — idézte képviselőnk — , hogy a délal­földi települések egészséges ivóvízellátási programját a kor­mány külön tárgyalja meg és biztosítsa annak teljes befejezé­sét” . Nos, erre a kormányülésre nem került sor, a program befe­jezését célzó pályázatokat pe­dig elutasítják — rögzítette a tényeket. A szavazás előtt Kónya Imre belügyminiszter bejelentette, hogy mivel csak 823 millió fo­rint van, egy fillérrel sem több, ha bármit még pluszban besza­vaz a Ház, akkor a koalíciós többség kénytelen lesz lesza­vazni az egész törvényt. A Bé­kés megyei lobby lelkes agitáci- ós munkájának eredményeként mégis 129:98 arányban elfo­gadta a parlament a Pelcsinsz­ki—Markó javaslatot. Az MDF-frakció azonnal szünetet kért, a koalíció tanácskozott, s azt várhattuk, hogy mint annyiszor máskor ilyen esetben, ezúttal is megakadályozzák a kormány vé­leményével ellentétes részszava­zás törvényerőre emelését. Most nem ez történt. Markó István oroszlánként küzdött, ér­velt, ellenállt (erről majd vele készült interjúnkban számo­lunk be részletesebben), míg végül a kormány beadta a dere­kát. A szünet után a T. Ház simán megszavazta a törvényt az elfogadott módosítással együtt. Igaz, a beruházás költsé­geit túlnyomó részben már a következő kormánynak kell ki­izzadnia. s. Á. — Tessék mondani, mi tör­ténik az éterben? — kérdeztük az Antenna Hungária szentesi adójának üzemigazgatóját, Kiss Lajost. — Miután útban vagyok Budapest és Szentes között, válaszolni sem tudok, hogy mi lehetett a probléma. Ha vissza­hív egy negyed óra múlva, tá­jékozódom, és talán többet mondhatok. Mielőtt erre sor került vol­na, Kiss Lajos hívta szerkesz­tőségünket. — Kedden délelőtt 8—11 óráig a solti adó karbantartását végezték. Helyette a lakihegyi adó vette át a sugárzást, amelynek a teljesítése jóval ki­sebb. Ez okozhatta a problé­mát. „A DEMOKRÁCIA OLYAN ESZKÖZ, AMELY BIZ­TOSÍTJA, HOGY NE KORMÁNYOZZANAK BENNÜNKET JOBBAN, MINT AHOGYAN MEG­ÉRDEMELJÜK.” D c , (George Bernard Shaw) Sarokba szorítva Városrongálók és városszépítők Ki ne látott volna facsemetéket kitörő, szemétgyűjtőket felborogató, motorkerékpárral száguldozó, vég nélkül szo- tyolamagot köpködő fiatalokat a város legkülönbözőbb pontjain? Ma már ott tartunk, hogy jelesebb napok előtt a polgármesteri hivatal illetékese nyílt levélben kéri meg a randalírozókat, hogy legalább az ünnepnapok alatt mérsé­keljék városromboló tevékenységeiket. Meg is fogalmazó­dott a szomorú általánosítás: a mai fiatalok ilyenek. A mindennapos szomorú tapasztalatok után felemelő élmény volt résztvenni a Békéscsabai Városvédő és Vá­rosszépítő Egyesület Ifjúsági Tagozatának alakuló ülésén. Jó volt hallani megválasztott ifjú elnökük programbeszé­dét, aki tizenhat évesen nem azzal akar ,,ménéi" lenni korosztálya tagjai körében, hogy beáll a nagyhangú ron­gálok közé, hanem bevallottan kisgyerek kora óta szenve­délyesen foglalkozik természetvédelemmel, környezetvé­delemmel, városa értékeinek megőrzésével. Ugyanaz a korosztály két táborban. Az egyikben a spontán rongálok, a másikban a szervezett, tagkönyvekkel rendelkező városszépítők. Vajon melyik csapat győz? Bi- ' zony a végeredmény a felnőtteken is múlik, hiszen bármi­lyen szomorú, közöttünk is vannak olyanok, akik a pusztítás ifjú mestereinek szurkolnak. Ugye a jövőért felelősséget érzők nemcsak érzelmeikkel, de tetteikkel is az ifjú Vá­rosszépítők mellé állnak? L. M. A nyugtaadási kötelezettség elmulasztása így végződhet FOTÓ: FAZEKAS FERENC Megyénk természeti értékei Néhány éve a hazai közvéle­Gazdasági növekedést jósol a miniszter Mi történt az éterben?

Next

/
Oldalképek
Tartalom