Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-21 / 67. szám

KÖRKÉP 1994. március 21., hétfő Az FKGP országos listát állít A Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt 18 me­gyében megfelelt a területi lis­taállítás feltételének. Ezzel egyidejűleg a Független Kis­gazdapártjogosult az országos lista állítására. Napirenden a mezőgazdaság Március 24-én a békési műve­lődési központ nagytermében tájékoztató gyűlés lesz a me­zőgazdaság aktuális kérdései­ről. Előadók: dr. Szerdahelyi Péter, a Földművelésügyi Mi­nisztérium helyettes államtit­kára, valamint dr. Zsíros Géza, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke. Lakossági fórum Szarvason a 6. számú válasz­tókörzet önkormányzati kép­viselője, Laurenczy Jenőné la­kossági fórumot tart március 24-én 18 órai kezdettel a volt ifjúsági ház nagytermében. Az érdeklődők itt tájékozódhat­nak a rájuk vonatkozó lakossá­gi útépítési pályázatról. Győztes matematikusok A napokban rendezték meg Bé­késcsabán, a Kemény Gábor Szakközépiskolában a Bolyai János Matematikai Társulat és a MTESZ hagyományos mate­matikai tesztversenyét Békés megye középiskolásai részére, A népes — 42 diákból álló — mezőnyből Tóth Balázs, a bé­késcsabai Rózsa Ferenc Gim­názium diákja lett az első, a második helyen Aleksza György, a békéscsabai Széche­nyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépis­kola diákja végzett, a harmadik helyet Csorba Zoltán szerezte meg magának, aki ugyancsak a Széchenyi színeiben indult. Uh- rin János, a Bolyai Társulat tit­kára, a verseny szervezője ez­úton is köszöni az iskolák felké­szítő és szervező munkáját. Elkelt a vágóhíd Mezőmegyeren, az Új utcában Varga Géza bérelte az önkor­mányzat tulajdonában lévő vágóhidat és mázsaházat. A közelmúltban vásárlási szán­dékával jelentkezett a polgár- mesteri hivatalban. A gazda­sági bizottság támogatása alapján a márciusi közgyűlés hozzájárult az üzemek eladá­sához, melyeket áprilistól már tulajdonosként működtet az egykori bérlő. Orvos nélkül Orvos nélkül maradt Bél- megyer: kedvezőbb feltételek miatt öt esztendő után megvált az 1265 lelket számláló község­től a háziorvos. Már kétszer ír­tak ki pályázatot az állásra, ed­dig eredménytelenül. A leendő háziorvost egy négyszobás, fel­újított, központi fűtéses, rende­lővel ellátott lakás várja. A Lottó Unió Kft. tájékoztatá­sa szerint a 11/94. játékhét nyerőszámai a következők: 5,23,27,31,37,42. Pótszám: 10. Joker nyerőszám: 055926. Akció a „KGST-piacon” (Folytatás az 1. oldalról) Laczó László őrnagy, az Or­szágos Vám- és Pénzügyőrség szóvivője, Bakos Gyula őr­nagy, a Csongrád—Békés Me­gyei vámparancsnok és dr. Ab- rahám Béla, a megyei főkapi­tány helyettese. A tájékozta­tón elmondták, hogy Szeged és Nyíregyháza után harma­dikként került sor Békéscsa­bán erre a nagy erőket bevont akcióba. Az ellenőrzöttek közül leg­többen szabálysértést követ­tek el. Vámszabályt 33-an sér­tettek meg, míg devizasza­bálytalanságot 24-en követtek el. A lefoglalt áruk értéke megközelíti az egymillió fo­rintot, devizában ez a szám 567 ezer forintot mutat. A saj­tótájékoztató idején még ötve- nen vártak elszámoltatásra. * A hétvégi akció során általá­nos közbiztonsági és közleke­dési feladatokat is elláttak rendőreink. Totális ellenőr­zést végeztek a Békéscsabát dhagyó gépjárművek között. Százhúsz kisebb szabálysértő­vel szemben intézkedtek, s szabtak ki helyszíni bírságot. Előállítottak két körözöttet, bekísértek egy román állam­polgárt, aki hamis 100 dolláro­sától szeretett volna megsza­badulni. Harminchét tartózko­dási engedélyt vontak be. Sze­rencsére azonban az ellenőr­zések során nem találtak sem lőfegyvert, sem lőszert. A több ezer ember igazoltatása során atrocitás nem történt. A szombati, békéscsabai eseményen megjelent Bekker Pál politikai államtitkár és Ar­nold Mihály, a vám- és pénz­ügyőrség országos parancsno­ka. Béla Vali A hét végén az utakat is ellenőrizték a rendőrök. Felvételünk a Csabacsűdre vezető úton készült FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Páter Szőke János Csorvás díszpolgára Csorváson tegnap, március 20-án, Kossuth halálának 100. évfordulóján a nagyközség ünnepi testületi ülés keretén belül rendeletet alkotott a köz­ség jelképeiről és elismerése­ket adott át. A rendezvényen megjelent dr. Farkas László címzetes államtitkár, köztár­sasági megbízott. Dr. Farkas László ünnepi beszédében arról szólt, hogy boldog az a nép, amely ünne­pelhet anélkül, hogy megha­misítaná történelmét. S bár az 1848-as szabadságharc elbu­kott, erkölcsileg a nemzet mégsem vallott kudarcot, mert a remény és a szabadságszere­tet tovább él. Szilágyi Menyhért polgár- mester bemutatta azt a címert, melyet Markó József grafikus tervezett és Kukla Imre csor- vási iparművész készített. A község címere: álló, csúcsos talpú, kettéosztott címerpajzs. Felső kék mezőjében arany színű inggel fedett 3 arany­színű búzakalászt tartó kar. Alsó zöld mezejében az „erdé­lyi hérics” aranyszínű virága. A község zászlaja: szabályos téglalap alakú, középen füg­gőlegesen osztott, bal oldala halványkék, jobb oldala fehér színű, közepén a község címe­re helyezkedik el. A címer alatt Csorvás felirat látható. A zászlót Kószó András készí­tette. A képviselő-testület az ünne­pi alkalomból kitüntetések ado­mányozásáról is döntött. Páter Szőke János püspöki helynök, aki Csorváson született egy asz­talos család 13. gyermekeként, később 1948-ban külföldre került, tanulmányai után pappá szentelték és 1975-től karitatív feladatokat végez. O koordinál­ja a kelet-európai egyházi segé­lyeket. Békés megyében az ő révén legalább 30 adomány ér­kezett, köztük Csorvás is nem egyszer szerepelt. A képviselő­testület Páter Szőke Jánost ha­zánk nemzetközi elismertségé­ért végzett tevékenységéért, va­lamint Csorvás település fejlő­déséért végzett munkájáért Csorvás nagyközség díszpolgá­rává avatta. Fejes Ferencné Pé­ter Éva nyugdíjas pedagógust, aki 1948 óta tanít a faluban és 20 évig vezette a díszítőmű­vész szakkört, a település fej­lődéséért végzett munkájáért „Csorvás nagyközségért” em­lékplakett elismerő kitüntetés­ben részesítette. Samu Má­tyást, nyugdíjas önkéntes tűz­oltó századost 50 éves társa­dalmi tevékenységéért és Csorvás fejlődéséért, közbiz­tonságáért végzett munkájáért a ~ képviselő-testület ugyan­csak „Csorvás nagyközsé­gért” emlékplakett kitüntetés­ben részesítette. Az ünnepi testületi ülés vé­gén az általános iskola tanulói színvonalas koncertet adtak. P.J. ... és mint a boldoggá avatás postulátora P. Szőke János szalézi atya a hét végén egy budapesti egyházi eseményre is hivatalos volt: a Központi Szemináriumban felállí­tották azt a bíróságot, amely Mindszenty József bíboros, eszter­gomi érsek boldoggá avatási eljárását végzi. Paskay László bíboros, prímás, esztergomi érsek Szőke atyát az ügy postuláto- rává nevezte ki. A csorvási ünnepség végén erről kérdeztük a nagy tekintélyű egyházi személyiséget. — Maga a postulare kérést jelent. Ez egy elég hosszadalmas eljárás és két részletből áll. Az első a Budapest—Esztergomi Főegyházmegyében zajlik, miután a Bécsi Főegyházmegye — kérésünkre átadta a boldoggá avatási eljárás ügyét, majd folyta­tódik Rómában. Lehetőség szerint azonban mi két éven belül szeretnénk elvégezni feladatunkat, annál is inkább, mert már 1985 óta állnak rendelkezésre olyan adatok és dokumentumok, amelyek elősegítik munkánkat. Mostantól egy kicsit vissza is települök Magyarországra és a középpontban az áll, hogy meg­hallgassunk — a vatikáni előírás szerint 60—80 tanút —, akik megerősítik, vagy esetleg megcáfolják Mintszenti bíboros élet­szentségét. A munkát szakértők is segítik. Szeretném elmondani, hogy nemcsak róla van szó az eljárás során, hanem három erdélyi főpapról is: dr. Seffler János szatmárnémeti püspökről, dr. Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspökről és talán — vele kellett volna folytatnom a sort — egy másik erdélyi főpapról, Márton Áron püspök is, az ő boldoggá avatási eljárási ügyükben is elvégezzük munkánkat. (fábián) Páter Szőke János Finisben a Stúdium Generále (Folytatás az 1. oldalról) Hegyesi Zoltán nem tud le­mondani nagy szerelméről, a történelemről. — Itt végeztem 17 évesen a 635-ösben ács szakon. A szüle­im szerették volna, ha gimnázi­umba megyek, de akkor még lázadoztam. A történelmet min­dig is szerettem, sokat olvastam róla. Eleinte a szakmámban dolgoztam, de később olyan munkahelyet kerestem, hogy le -tudjak mellette érettségizni. Be­teghordóként dolgoztam a kór­házban, mikor a békési gimná­ziumban leérettségiztem. Mun­kanélküli lettem, a munkaügyi központ támogatásával elvé­geztem a vendéglátói üzletve­zetői szakot. A napi 12 órás munka mellett nem tanulhat­tam volna, így két éve vagyok munkanélküli — meséli. — Van egy másfél éves kisfiam, a feleségem ápolónő és meg­szokta, hogy nem tudok az ál­momról lemondani. Vállalta, ha sikerül, nappalin tanulha­tok a debreceni KLTE történe­lem szakán. A szüleim nyugdí­jasok, betegek, sokat kell ott­hon is segítsek, s ez megviseli az ember lelkét. Teljes erőből tehát most sem tanulhatok. Magántanárra érthető módon nincs pénzem, így kerültem ide. Nagyon jó és érdekes fel­fogásban hallhattam jó néhány előadást Komáromi Istvántól, dr. Köteles Lajostól. Egyéb­ként a budapesti ELTE is indí­tott 5900 forintért felkészítőt, mentem is volna, de a 23 ezer forintos útiköltséget képtelenek lettünk volna kifizetni. Tele van az életem vargabe­tűkkel, sokszor visszaléptem egy-egy lehetőség elől. A most végzőkkel szemben tízéves hátránnyal próbálok most fel­vételizni. Huszonhét évesen, a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy akkor kell tanulni, amikor alkalom van rá. Bár úgy tartom, még most sem ké­ső, hiszen nem mindegy, az ember milyen minőségben éli le a hátralévő évtizedeit. B. Sajti Emese Épül a Szent Gellért-templom Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között helyezték el Kamuton az épülő római kato­likus templom alapkövét. Ezt megelőzően a művelődési házban 11 órakor szentmisét tartottak. Az ünnepségen részt vett: Gyulay Endre szeged- csanádi megyés püspök, Fodor Imre püspöki titkár, a romániai Gyergyó testvérfaluból Szilá­gyi Lőrinc katolikus plébános, Páva Pál kétsopronyi katoli­kus plébános, Réthy István gyulai plébános, Bielek Gábor békéscsabai, jaminai apátplé­bános, Juhász János békési plébános és Fülöp Menyhért Kamut község plébánosa. Az áldozás utáni könyör­gést követően Gyulay Endre kíséretében elindult a körme­net, majd a szeged—Csanádi megyés püspök megáldotta és rögzítette az alapkövet. Az ünnepség végén a Ka­mud Néptánccsoport tartott bemutatót, végül a gyülekezet megvendégelésére került sor. Bróda Ibolya Kossuth-megemlékezések Füzesgyarmaton Kossuth Lajos halála centená­riumának méltó megünneplé­sére emlékbizottságot hoztak létre Füzesgyarmaton. Borbí­ró Lajos helytörténeti kutató kiállítást rendezett, amelyet a március 15-ei ünnepség kere­tében nyitottak meg. Március 18-án Koósné Horváth Angé­la, Pálfiné Bíró Éva, valamint három nyugdíjas pedagógus, Barkóczi Istvánná, Bucsi Mi- hályné és Pécsi Istvánná veze­tésével színvonalas, szavala­tokkal tarkított műveltségi ve­télkedő zajlott le ebben a té­makörben. A jól felkészült versenyzők közül az első he­lyezett csapat a közönségből alakult gárda lett, megelőzve a MÓL Rt. és az általános is­kolacsapatát. Március 19-én a Sáriné Péli Márta által szerve­zett Kossuth-emlékműsorra került sor. A megemlékezés az egykori politikushoz méltó volt. A képviselő-testület által felkért emlékbizottság tagjait csak az szomorította el, hogy éppen azok nem voltak kíván­csiak a rendezvényekre, akik őket erre a munkára felkérték. „...AHOL NEM SZABAD A BÍRÁLAT, OTT NEM ÉDES A DICSÉRET...” (Beaumarchais) SafókÉa szorítva Hátha kell majd a föld Öreg, sokat megélt ismerősömmel beszélgettem a minap. Világéletében a mezőgazdasággal foglalkozott és — saját bevallása szerint — azért nem vitte semmire, mert ő csak dolgozni tudott, nem ért rá se karriert csinálni, se pénzt keresni. A tsz-ben dolgozott, ameddig az ki nem ment alóla, most nyugtalan nyugdíjas. Ahhoz már nem érzi magát elég erősnek, hogy önállóan vállalkozásba fogjon, de nem tudja azt sem elképzelni, hogy nyugdíjasként otthon üljön. Művel- geti a visszalicitált földjét és azonfüstölög, hogy miért etetik a parasztokat azzal, hogy mennyire segítik a beindulásukat. Ahogy ő megfogalmazta: akinek eddig kint volt az ülepe a gatyából, annak ezután is kinn lesz; pénzhez, tőkéhez csak az * tud jutni, akinek erre kellő anyagi fedezete van. Meg egyéb­ként is fél kölcsönt felvenni, a gyerekeinek sem kell a föld, városban lakik mindkettő. Titokban mégis abban bízik, hogy majd csak lesz értéke és becsülete a földnek, addig meg — ismét őt idézve—az öregasszonnyal kettesben nekik őrizzük a földet, hogy bármikor át\’ehessék tőlünk. Gila Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom