Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-21 / 67. szám

Ma Békésről és környékéről, holnap Gyuláról tudósítunk lapunk 7. oldalán 1A HAZA MINDEN ELŐTT! MRS MEGYEI HÍRLAP / _ // 1 994. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ ARA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 67. SZÁM Tegnap délelőtt Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök Kamuton elhelyezte az épülő római katolikus templom alapkövét. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó: lehoczky Péter Finisben a Stúdium Generále „Nem mindegy, milyen minőségben élem le az életem” Akinek felsőfokon gyereke vagy rokona tanul, tökéletesen tisztában van azzal, mennyibe kerül a taníttatásuk. Ösztöndíj ide vagy oda, az albérlet, a megélhetés havonta sokezer forintban mérhető. S akkor még a ruházkodásról szót sem ejtettünk. Az egyetemi statisztikák szerint egyre több diák kényszerül a tanulás mellett alkalmi munkát vállalni, nyilván olyan mértékben, amennyire nő az elszegényedés az ország­ban. Pedig a választásoknak köszönhetően szeptemberben még nem vezetik be a tandíjat az egyetemeken és a főiskolá­kon, aminek életbelépésével újabb tehetségek kényszerülnek majd kimaradni a felsőoktatásból. Ahhoz sem kell nagy fantázia, hogy kitaláljuk, mi lesz a sorsa azoknak a középis­kolásoknak, akiknek a szülei az egyetemi előkészítést vállaló magántanárok méregdrága díjait nem tudják megfizetni. A lényeg az: kevesebb eséllyel rajtolhatnak a felvételiken. SPORT melléklet 12-16. oldal Harckocsikon gördülő' hatalom Az ötven esztendővel ezelőtti március 15-e ünnepi estéjén a szokásos operai díszelőadás után Dietrich von Jagow, né­met követ kihallgatásra jelent­kezett Horthy Miklósnál. Átadta Hitler levelét, melyben a Führer magához rendelte a kormányzót. (2. oldal) A boldoggá avatás postulátora P. Szőke János szalézi atya a hét végén egy budapesti egy­házi eseményre is hivatalos volt: a Központi Szeminári­umban felállították azt a bíró­ságot, amely Mindszenty Jó­zsef bíboros, esztergomi érsek boldoggá avatási eljárását végzi. Paskay László bíboros, prímás, esztergomi érsek Sző­ke atyát az ügy postulátorává nevezte ki. (3. oldal) Kifli a küszöbön Nem mindennapi vállalkozást vezetett be Gyulán Haász Ist­ván, a „Baker” Transz vezető­je: kívánságra házhoz szállítja a reggelit. Friss tejet, kenyeret, péksüteményt. (6. oldal) Az egészséges ivóvízért Mint ismert, a megyei ivóvíz­minőség-javító programba utólag bekerült két település, Dévaványa és Körösújfalu. Ahhoz, hogy e két faluba is eljusson az egészséges ivóvíz, 666 millió forintra van szük­ség, amelyet—a törvényi ren­delkezések figyelembevételé­vel — címzett támogatásként 1995-re megigényelt a megye­gyűlés. Nos, a Munkásképviselet Ala­pítvány egy régi hagyományt felélesztve ismét beindította az országban a Stúdium Gene­rále foglalkozásokat. A térí­tésmentes egyetemi és főisko­lai felkészítés, amely a legne­hezebb anyagi körülmények között élő családok gyermekei számára szerveződött, a hi­ányzó továbbtanulási esélye­gyenlőséget próbálja pótolni. Békéscsabán a 635-ös Ipari Szakmunkásképző Iskolában péntekenként folynak s las­sacskán véget is érnek mate­matika—fizika és magyar— történelem tárgyakból a fog­lalkozások, amelyeken indu­láskor 36 diák vett részt. Saj­nos, a tantárgyankénti másfél óra kevésnek bizonyult, de az előkészítő így is sokat segített a felvételi előtt állóknak. Rágyanszki Ildikó a békés­csabai Ruhaipari Szakközép­iskolában végzett és mentes­séggel felvették a szegedi Élelmiszeripari Fősikola gé­pész szakára. Igen ám, de Ildi­kó érdeklődésétől távol állt ez a szak, fél év után el is búcsú­zott tőle. Most a budapesti Könnyűipari Műszaki Főisko­lára készül. Jelenleg a Súdium Generále matematika—fizika előadásait hallgatja. — Az édesanyám konyhai kisegítő, az édesapám daruke­zelő, van egy középiskolás öcsém, a magántanárt nem bír­nánk fizetni. így kerültem ide, ahol jó előadásokat hallunk, csak az idő szűke miatt kevés lehetőségünk van a feladatmeg­oldásra. Emellett járok német­órákra is. A felvételi közeledtével már a hétvégeken sem utazom haza, annyira tanulok. Tudom, ha sikerül bejutnom, nagy megterhe­lés lesz a szüleimnek, de ők mond­ták azt, inkább tanuljak, mert nem marad más lehetőségem, mint var­rónőnek menni. (Folytatás a 3. oldalon) Az élet ünnepnapján Ki ne emlékezne a novemberi, decemberi kora délutáno­kon ránktelepedő nyomasztó sötétségre, s arra az örömre, mikor december 21-én végre átlépett a Nap a Bak csillag­képbe, s lassan hosszabbodni kezdtek a nappalok? Három teljes hónapnak kellett azonban eltelnie, hogy mára örömünk határtalanná váljon, s a tavasz első napját kö­szönthessük, azt a pillanatot, amikor a nappal végre egy perccel sem rövidebb, mint az éjszaka (ma reggel Békés­ben 5.35-kor kelt fel a Nap, s este 17.48-kor nyugszik le). A közelmúltban elhunyt Oláh Andor így írt Életmód kalendáriumában a tavasz beköszöntőt kísérő érzésekről: „A végzetesnek tűnő terheltségektől, kötöttségektől, köznapi gondoktól teljesen szabadnak érezzük magunkat. Látjuk az élet új lehetőségeit és szerető összetartást érzünk mindennel, mindenkivel. Lényünk kibontakozik a gátoltságból, ajándé­kozóvá, sugárzóvá válik, a föld is kitárja magát és vetésre terül szét. Ez a fizikai és szellemi élmény minden tavasszal jelentkezik, minden évben megnyílik saját természetünk és kiléphet belőle megújult önmagunk.” A tavaszi napfordulóra elkészített horoszkópok Magyar- ország esetében csupa jót ígérnek, melyek következtében a lakosság elégedett lesz egész évben. Szeretnék ebben nem kételkedni, hanem mindnyájunknak szívből kívánni: így legyen! Lenthár Márta Akció a békéscsabai „KGST-piacon” „Meseautón” a kapitányságra - Hamis százdolláros a zsebben — Jézus Mária! Mintha min­denki rablógyilkos lenne ezen a piacon — riadozik egy termetes asszonyság szombaton délelőtt Békéscsabán, a sportcsarnok előtti KGST-piacon. Szó ami szó, „rövidre zárták” a kiutat a rendőrök és a fináncok szombat délelőtt. A „meseautó” pedig ingyen szállította a pacienseket cókmókjukkal együtt a rendőr- kapitányságra. Figyelem az akcióban dol­gozó egyenruhásqkat. Kultu­ráltabban viselkednek a „sok­évi átlagnál”. Igaz, hogy lete­gezik a külföldi állampolgáro­kat, de hát ez érthető! Hogyan magázzák, ha egyszer nem is­merik a nyelvüket? A tegezés meg nemzetközileg elfogadott az idegenek között. Fényké­pezni lehet, nyilatkozni meg nem szeret a beosztott. Keres­sem meg az ezredparancsno­kot —ajánlotta az egyik akció­irányító igazán udvariasan. A piac placcán farkassze­met néz egymással a „vadász és a nyúl”. Áz utóbbinak nincs félnivalója, ha tisztességesek a szándékai és nincs nála olyan áru, amit tilos kínálnia. * Szombaton délután a megyei rendőr-főkapitányságon fo­gadták a sajtó képviselőit. (Folytatás a 3. oldalon) Iskolai kórusok találkozója Szombaton reggel korán elin­dultak Békésről, Csorvásról, Dévaványáról, Gyomaend- rődről, Nagyszénásról, Oros­házáról és Szeghalomról a bu­szok, hogy elhozzák az éne­kelni szerető általános iskolá­sokat Békéscsabára, ahol négy helyi iskola kórusa várta már őket a Belvárosi Általános Is­kola és Gimnázium szépen be­rendezett aulájában az évről évre megrendezésre kerülő kórustalálkozóra. A békéscsa­bai önkormányzat, a megyei pedagógiai intézet és a belvá­rosi iskola rendezésében összehívott találkozót bemu­tatkozás és nem versenyzés céljából szervezték meg, még­sem mentek el üres kézzel a legszebben éneklő csapatok: Prekop János kerámikus ki­mondottan erre az alkalomra elkészített gyönyörű kerámia­tálait vihették haza magukkal a szebbnél szebb műsorokat előadó kórusok. Ugyanis a zsűri — Bartos Károlyné, dr. Sárhelyi Jenőné és Ordasi Pé­ter — több szempontból is mérlegre tette a produkciókat, s az igényes műsorválasztásért és kiemelkedő hangzásért a békési I. Számű Általános Is­kolának, a legjobban összeál­lított és előadott népdalcsokor énekléséért a békési Dr. Hepp Ferenc Általános Iskolának, a legjobban előadott Kodály- műért a dévaványai Ványai Ambrus Általános Iskolának és a legjobban megszerkesz­tett és egyenletes színvonalon előadott műsorért a gyoma- endrődi I. Számú Általános Is­kolának adott át díjakat. L.M. Mítosz és történelem Két év múlva ünnepeljük hon­foglalásunk 1100. évforduló­ját. Azzal a céllal, hogy a mai középiskolások ismeretekben és érzelmekben egyaránt fel­készüljenek az ünnepi esemé­nyek megértésére, befogadá­sára, a Honismereti Szövetség, a Haza és Haladás Alapítvány, a Lakitelek Alapítvány, az Or­szágépítő Alapítvány és a Szakmunkástanulókért Kultu­rális Egyesület három éven át tartó vetélkedősorozatot hir­detett meg Mítosz és történe­lem címmel, melynek szomba­ton délelőtt volt — minden megyeszékhelyen azonos idő­pontban — az első versenye. A Békés megyei döntő hely­színére, a békéscsabai Arany Já­nos Kollégiumba nyolc te­lepülés 17 iskolájának 36 csapa­ta érkezett meg. Négy csoport­ban mérték össze tudásukat az 1993/94-es tanévre megadott témakörből: a magyarság őstör­ténetének és a honfoglalás korá­nak mítoszaiból, legendáiból és hagyományaiból, melyek az Emese álma alcímet kapták (Ál­mos vezér Emese és Turul ná­szából született). A versenyző fiataloknak nem volt könnyű dolguk a köz­pontilag összeállított felada­tok megoldásakor, hiszen a legrégebbi magyar mondák legkisebb részletkérdéseitől kezdve őseink sátrának tipikus berendezéséig mindent kellett tudniuk. Szorgalmuknak, fel­készítő tanáraiknak köszönhe­tően a diákok szépen megáll- ták a helyüket, s a területi dön­tőre — melynek ismét Békés­csaba ad otthont — minden csoportból egy-egy gimnázi­um és szakközépiskola jutott tovább. Mivel három csoport­ban is a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium csapatai lettek az elsők, így hozzájuk a gimnáziumok közül még a gyulai Erkel Ferenc Gimnázi­um csatlakozik. A szakközép- iskolákat képviselő csapatok közül a békéscsabai Kemény Gábor, Hugonnai Vilma, Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola diákjai készülhetnek a következő for­dulóra, valamint az orosházi Katonai, Műszaki, Technikai Szakközépiskola. Lenthár Márta A váci 2-1-es győzelem után... „Nem szeretem ünnepeltetni magam...” Pásztor József a Szaknévsor tablója előtt nyilatkozik Knézy Jenőnek a váci rangadó után. (A találkozó részletei a 16. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom