Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-19-20 / 66. szám
——— y y J A HAZA MINDEN ELŐTT ^ ß ß % • • A &REKES MEGYEI HÍRLAP hétvégi magazinja Adósság Ami a fizetési mérleg problémát illeti, nézzük talán a külső eladósodást. Itt is rengeteg zavaró dolog van, a belső állam- adósságot összekeverik a külső államadóssággal. Ha a belső államadósságot nézem, akkor Amerika rosszab helyzetben van, mint mi. A külső adósság viszont teljesen más kérdés. (Boross Péter miniszterelnök) Csurka-rejtély A mai Csurka István nem túl érdekes. Mi a figyelemre méltó egy olyan emberben, aki fasisztoid nevelést kapott,,és aztán idősebb korában reaktiválja a belenevelt készségeket, mihelyt a történelmi helyzet megfelelő szerepet kínál fel neki? (Eörsi István író) Békési tallózó Kétségtelen, többet kell tennem azért, hogy a család épségben maradjon. Otthon a hagyományos női szerepeket tudatosan tartom fenn, nehogy véletlenül kalapcsere történjen. Amikor otthon vagyok, én mondom este a mesét a nyolcéves fiamnak, én viszem a játszótérre. A főzésről lemondtam, édesanyám vette át a fakanalat. Viszont a mosás az enyém. Férjení, aki pszichiáter, takarít. Azt hiszem, igazuk van azoknak, akik azt mondják, kell hozzá némi mazochizmus, hogy egy nő a politikus szerepét vállalja. (Lukovics Éva, az SZDSZ békéscsabai képviselője —Népszava) *** Lapunk múlt szombati számának Békési tallózó rovatában egy másfél évvel ezelőtti — a Hócipő útján nyilvánosságra került — levélből tallóztunk. A levél címzettje Szabó Tamás tárca nélküli miniszter, aláírója pedig Markó István MDF-es gyulai képviselő volt. Az írás a Gyulai Húskombinát vezérigazgatóját támadta. A Hócipőből átvett és lapunkban közölt sorok a laikus olvasó számára is szembetűnően képtelen állításokat tartalmaztak, de megértjük, ha a tallózás olvastán a vezérigazgató sértve érezte magát. Ezért — bár lapunk csak idézett — a vezér- igazgatótól elnézést kérünk. (Szerkesztőség) Fürkésző Ismét egy Munkácsy-idézet. Ezúttal névváltoztatási kérelmének teljes szövege: „Nagy Méltóságú Magyar K. Belügy Minisztérium! Én Magyar országi, Munkácsy születésű lévén s már több évek óta el hagyva családi Lieb nevemet, mint festő Munkácsy néven működöm. Hogy eddig törvényesen át változtattam volna nevem, attól kiskorúságom tartott vissza, most azonban'be töltve a 24. évet bátorkodom mély tisztelettel folyamodni a Munkácsy mint felvett név törvényesítéséért. Mély tisztelettel maradok Pest, 868. Szept. 30. Alázatos szolgája MUNKÁCSY (LIEB) MIHÁLY.” Kora márciusi napsugár dl végtelenből jött, cfe a platánod IHaítgattad, a sód zord, devély sudár,-----Gsad villámtólreszketned a titánod, T lÜit nádid eqi/ dis daíauánt/ sugár /----O o jel ve zutlant ala, a mogorva----C Jörzseddözöit oly sötét volt a dert! Öe lenn egy csöndes, paraszti Sodoi Ggg alázaío. 'asra. ytnfcor a sugar szelíd arangszaja Súgott valamit, s megdalt a sugár, Hím megszületett március csodája: rányitotta már ámuló estre, Uégteleni deres te. (Uótd CArpádí mim FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Halló! Beszélgessünk! —- Jó napot kívánok, Muzslai Katalin vagyok a Békés Megyei Hírlap munkatársa. Beszélgethetnék Önnel? —Természetesen. —Nagyon szép, de ritka neve van, Blanka. (Beszélgető- partnerem kérésére csak a keresztnevét írjuk meg.) — Édesapám választotta annak idején. Teleki Blanka, a szegények istápolója után kaptam ezt a nevet. Apám úgy remélte, hogy én is hasonló tulajdonsággal rendelkezem majd. —És így van? —Azt hiszem, igen. Most is segítek egy 86 éves néninek, bevásárolok, s megteszek mindent, amit egészségem megenged. — Gond van az egészségével? — Rokkantnyugdíjas vagyok. Elestem, a könyököm összetört, s a mai napig vaskapcsok tartják. így a házimunka is nehezemre esik, mert a másik, egészséges karom túlerőltetett. — Hogyan boldogul a mindennapokban? — Van két lányom, akik rendszeresen járnak segíteni. A nagyobbik nem rég ment férjhez, ő szinte naponta eljön hozzám, a kisebbik lányom Gyomán jár gimnáziumba, most elsős. Őt sajnos csak hét végén látom, mert kollégiumban lakik. —Mivel telik egy napja? — Miután családi házban lakom, a szénhordástól a főzésig mindent meg kell csinálnom. Csak az a baj, hogy minden munka sokkal több időt vesz igénybe, mint annak idején. — Mit kíván az elkövetkezendő évtizedekre magának? — Ha egészségileg nem rosszabbodik az állapotom, akkor a helyzetbe beletörődnék. — Unokák? — Hát, a körülmények nem túl kedvezőek, a lányom munkanélküli, a vejem is csak mostanában kapott állást. így egyenlőre biztosan nem számíthatok rá. Meg aztán segíteni sem tudnék a lányomnak. —Jó egészséget kívánok! „Hitünk olyan, mint a pók hálójának fő tartószála. Ha azt elvágják, a pók belebonyolódik a saját hálójába, és az lesz a veszte. így igaz az, hogy a tudomány vallás nélkül béna, a vallás tudomány nélkül vak. Ribár János lelkész” — A békéscsabai ifjúsági házban megtartott nagy sikerű négyrészes előadássorozata befejezésekor írta Ribár János evangélikus lelkész olvasóink emlékkönyvébe gondolatát a hitről 1994. március 19-20., szombat-vasárnap Száz éve halt meg Kossuth Lajos Monokon, 1802. szeptember 19-én született, és 1894 március 20-án Turinban halt meg Kossuth Lajos államférfi, politikus, kormányzó. A nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem legnagyobb alakja, a Bat- thyány-kormány pénzügy- minisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke volt. A szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült, de élete végéig harcolt a magyar ügyért. Féja Géza Kossuth Lajos című könyvéből való az alábbi részlet: „1849 nyarán hagyta el Kossuth Lajos hazáját, és 1851 szeptemberében szabadult ki- utahiai internáltságából. A törökországi magány bőséges alkalmat adott neki az elmélkedésre, egyúttal azonban döntő próbára tette géniuszát: vajon mennyire bírja a tragikum viselését? Míg az emigránsok marakodásba és más efféle idegfeszültségeket ellensúlyozó „kitörésekbe” menekültek, Kossuth megteremtette a virtuális Magyarországot, s a virtuális Kelet-Közép- Európa politikai képét, és ezeknek a döntő élményeknek birtokában készült fellebbezni az emberiséghez. Életének következő korszaka ennek a fellebbezésnek a jegyében folyt. A magyar tragédia nem sava- nyodott búsmagyarsággá benne, hanem valóban „nagy tervvé”, hatalmas emberi vállalkozássá tisztult... ...Kossuth Southamprtonban szállott partra, ahol újabb próba várta: nem mindennapi erőfeszítések folytak radikális részről, elsősorban az Angliában tartózkodó európai emigránsok és forradalmárok köréből személyének teljes kisajátítására, a kormány pedig megpróbálkozott személyének udvarias elszigetelésével. Kossuth ismét tanúságot tett államférfiúi fehéren Március tizenötödikék Valamikor régen, nagyon szépek voltak a március tizenötödikék. A felnőttek ugyan dolgozni mentek, de nekünk iskolásoknak tanítási szünetet rendeltek el. A faluban nem volt 48-as emlékmű, sőt emlékmű se igen volt, az egy szem első világháborús katonaszobrot kivéve. De mert nagy ünnepeken illett koszorúzni valahol, ezért március 15-én (de március 21 -én és április 4-én is) a világháborús emlékműhöz rakta le mindenki a virágait. Rövid nadrágban, lelkesen énekeltük a 48-as nótákat, hallgattuk a Nemzeti dalt, viseltük büszkén a kokárdát. Később azt mondták, ezek a diktatúra sötét évei voltak, állítólag mi is csak azért mentünk el ünnepelni, mert odahajtottak bennünket. Aztán jöttek újabb évek, úgy 15-20 esztendővel ezelőtt. Az idő tájt két március 15-ei ünnepségről kezdtek szállingózni a hírek. Hivatalos megemlékezés volt az egyik, s a szónokok ott Petőfi örökösének nevezték magukat. Nemhivatalos volt a másik, a rendőrök szét is verték, ettől függetlenül a szónokok azon is Petőfi örökösének nevezték magukat. Később azt mondták, hogy a h i vatalos ünnepség hazug és nemzetellenes volt, a rendőrök által szétvert viszont az igazi. S ha egyszer demokrácia és szabadság lesz az országban, akkor mindenki csak egy megemlékezésre fog járni, amit az akkori nemhivatalosok rendeznek majd. Az idén megint volt március 15-e. Budapesten — hajói számoltam — legalább hat helyen és hatféle indíttatásból ünnepelték meg. Valamennyi szónok—mind a hat ünnepségen — Petőfiék kizárólagos szellemi örökösének nevezte magát. Mellesleg a rendőrök egyik tüntetést sem verték szét. Egyelőre nem tudni, mit mondanak majd a mostani márciusról úgy 10-15 év múlva. Kedves hajdanvolt ellenzékiek, akik szép jelszavakkal és gyönyörű ideákkal indultatok harcba, s puszta leheletektől összedőlt a világ, mondjátok, ezt akartátok? Ugye nem? Arpási Zoltán nagyságáról: nem utasított mereven vissza senkit, nem bántotta meg azokat, akik bárminő célzattal is közeledtek feléje, de gondosan elkerülte a politikai örvényeket és zátonyokat, kijelentette, hogy elsősorban az angol közvéleményhez kíván szólni, tehát alulról kezdte új politikai szerepét. Elfogadta a városok és testületek meghívásait, szerényen, de határozott öntudattal beszélt mindenütt, s kiderült, hogy a száműzött nem menedéket és irgalmat kér, hanem olyan világpolitikai elveket kíván érvényre juttatni, melyek nagyon élénk visszhangra találnak a közvéleményben. Kossuth Lajos rögtön partraszállása után a népek önrendelkezési jogának szentségét és sérthetetlenségét hirdette, a „be nem avatkozási elv” érvényesítése érdekében emelt szót, a világpolitika demokratizálásának elkerülhetetlen szüksége mellett tett hitet. Abban látta Európa forrongásának a gyógyszerét, hogy minden nép szabadon intézhesse a maga belső ügyeit, és a demokratikus érzelmű hatalmak ne tűrjék az abszolutizmus beavatkozását a népek belső életébe. A magyar szabadságharc utolsó szakában Szegeden azt mondotta Kossuth, hogy függetlenségi harcunknak egyetemes emberi jelentősége van. Kijelentése talán naivnak tetszik, de rögtön mély értelmet kap, ha arra gondolunk, hogy Kossuth a magyar sorsélményből valóban világpolitikai elveket tudott teremteni...”
