Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-18 / 65. szám
GAZDASÁG 1994. március 18., péntek Terméktanácsok Aki fát ültet, az a jövő nemzedékeinek, saját gyermekeinek tesz szolgálatot FOTÓ: FAZEKAS FERENC Tavaszi indítás A Nagykamarási Mezőgazda- sági Szolgáltató Szövetkezet gazdálkodásában az elmúlt években komoly nehézségek mutatkoztak. Az aszály és jégkárpéldául tavaly több mint 80 millió forintos kiesést jelentett a szövetkezetnek. Ennek ellenére az átgondolt lehetőségek és a különböző intézkedések után ügy tűnik mégiscsak sikerül talpon maradniuk. A tervek egyike, hogy a dolgozók téli kényszerpihenője után március 15-étől visszahívják a női munkaerő egy részét és * újraindítják a baromfiágazatot. Egyenlőre két óllal „nyitnak” —- mondta az elnök —, viszont ha a termelés sikeres lesz, akkor a többi ágazat újraindításával is megpróbálkoznak. Csabai vadászok faültetési akciója Frank Aponyi: Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 72. Felgyorsult a terméktanácsok szervezése. Az agrárpiaci rendtartásról szóló tavaly elfogadott törvény teszi lehetővé a termék- tanácsok szervezését annak érdekében, hogy képviseljék egy- egy termékkörben tevékenykedők érdekeit. A terméktanácsok működésének feltétele, hogy elismerésüket kérjék a minisztertől, alapszabályukat pedig a hivatalos lapban hirdessék meg. Feltétel, hogy a termelők, a feldolgozók, valamint a forgalmazók legalább 35 százaléka tagsági viszonyban álljon a terméktanáccsal. E feltételeknek eddig három érdekképviseleti szervezet, a tej-, a juh- és a toll- terméktanács felelt meg. így az elismert terméktanácsok az általuk képviselt termékkörben az agrárrendtartás hatáskörébe tartozó intézkedések kezdeményezésében és végrehajtásában az elismeréstől kezdve az FM tárgyalópartnerei. A Békéscsabai Nimród Vadásztársaság ingyenes faültetési akció keretében 20 000 darab akácfacsemetét ajánlott fel a vadászterületükön — A Békéscsaba—Szabadkígyós- Újkígyós—Csabaszabadi- Csorvás alsó—kétsopronyi községhatár—Fiala csárda— Békéscsaba útvonalon belül — tevékenykedő' földtulajdonosoknak. Hrabovszki János, a vadásztársaság elnöke az ingyenes akciójukról mondja: — A földtulajdonosok megkapják tőlünk a csemetéket, amelyek a továbbiakban az ő birtokukba kerül. Nekünk csak az a kérésünk, hogy a facsemetéket a jó gazda gondosságával ültessék el és gondozzák a jövőben. Hiszen aki fát telepít, nevel, az a gyermekeinek, a jövő generációinak tesz szolgálatot. —Mikor vehetik át a gazdák a kisfákat? — Március 19-én és 20-án, reggel nyolctól 12 óráig a Te- lekgerendási Földművelők Szövetkezetének Aradi-majorjában és a Csabaszabadi Szövetkezet Telpisz-majorjá- ban. — Haszonközpontú világban élünk, óhatatlanul felmerül a kérdés: a vadászoknak, illetve a földtulajdonosoknak mi lesz a közvetlen hasznuk a faültetésből? — A fasorokkal, erdőfoltokkal javul az apróvadak élőhelye, búvóhelyet találnak a hasznos madarak, állatok, egyszóval környezetünk megőrzését, gazdagodását segítjük elő. A gazdálkodók szintén jól járnak, mert a fa az övéké lesz, arról nem beszélve, hogy a mezővédő erdősávok hiánya mekkora károkat okoz a mező- gazdaságnak. Egyes becslések szerint volt olyan év, hogy a megyében a szélvihar százmilliós kárt hagyott maga után! Ma sincs szinte egyetlen fa sem az új parcellák mentén, az újonnan kialakított utak, birtokok mellett. S még valami, a vadásztársaság ezzel is megpróbál kapcsolatba kerülni, együttműködni a földtulajdonosokkal. — Tervezik-e a faültetési akció folytatását, vagy egyszeri kezdeményezésről van szó? — Ha sikeres lesz, akkor ősszel folytatjuk! Sőt, jó lenne elérni, hogy a megye más településein hasonló megmozdulásokat szervezzenek a vadász- társaságok a vadgazdálkodási alap jóvoltából. Végül pedig szeretném megköszönni minden támogatónknak a segítségét, különösen a Békés Megyei Hírlapét, hiszen Önök térítés- mentesen, közérdekű közleményként hozták le március 16- án vadásztársaságunk földtulajdonosokhoz szóló felhívását. Lovász Lakásfelszerelések és kiegészítők Ha önnek kifinomult ízlése és megfelelő kézügyessége van, készíthet olyan egyedi lakásfelszerelési tárgyakat és kiegészítőket, amelyek mutatósak, nem túl drágák és különlegesek. Lehet ez egy virágállvány, cipősszekrény, képkeret vagy bármi más használati vagy dísztárgy. Az ehhez szükséges alapvető eszközök, olyan szerszámok, amelyek nagy részével már valószínűleg rendelkezik is. Adjon fel hirdetéseket ehhez hasonló szöveggel: „Egyedi kisbútorok, lakberendezési és dísztárgyak készítése!” Amikor jelentkeznek a hirdetésre, keresse fel az érdeklődőt otthonában! Legyen segítségére nemcsak az árajánlat elkészítésében, hanem adjon hasznos lakberendezési ötleteket, tanácsokat is! így nemcsak kivitelező, hanem tanácsadó is válhat önből, ami anyagilag is kedvezőbb. Használja szabadon képzelőerejét és barkácstehetségét egyaránt, de a megrendelő igényeinek maximális figyelem- bevételével! Elkészült munkáiról készítsen fényképeket és azokat használja fel további megbízásainál! Ha úgy találja, hogy a fentiek nem hoznak elegendő megrendelést, akkor a legnépszerűbb munkáiból készítsen el néhányat lakásfelszerelési üzletek számára is, és ajánlja fel bizományosi forgalmazásra! Lakberendezők is igényt tarthatnak az ön által készített speciális darabokra, amelyek segítségével maguk is bővíthetik kínálatukat Amikor megrendelésre dolgozik, akkor a következőképpen alakítsa ki az árat: számolja az anyagok árát és a munka elkészítésére fordított munkaidőt! Ez utóbbit nehéz előre megbecsülni (ez csak a tapasztalattal fog könnyebbé válni), így eleinte óvatosan kell az árajánlatot elkészíte- nie.Ebben a vállalkozásban kreativitását és tervezői készségét is kiélheti. Ha mégis híján volna az ötleteknek, akkor lakáskultúra folyóiratokból mindig újakat meríthet. (Folytatjuk) Szeretne Ön több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos előadás-technikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Békés Megyei Hírlap újságolvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel, menedzserekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1122 Budapest. Goldmark K. u. 14. Tel.: 155-3161; 175-1477; (9—16 óráig). Fax: 1551-524. A már leadott ötleteket meghallgathatja telefonon is, és amerikai utazást nyerhet! Hívja a 06 (90) 309-008-as telefonszámot! Kertimagvakról kovácsházi szemmel A hazai vöröshagyma-vetőmag hiányát nehezen lehet józan érvekkel megmagyarázni A kertimagvak csoportja értékben és súlyban eltörpül a vetőmagforgaíom egészéhez képest, mégis egy fontos és nélkülözhetetlen növényi kört foglal magában a zellertől a cukkiniig. A több mint 50 növényi faj mindenkor kitűnt a magtermesztésének nehézségi fokával, az erőteljes évjárati hatás jó vagy rossz áldásának következményeivel, így nem csoda, hogy hol sok, hol kevés, azaz hiányhelyzet alakult ki belőlük. A kertimagvak termelési múltjának felelevenítése e cikknek nem célja, mégis meg- jegyez- h e t ő ,' hogy sok-sok ellentmondás húzódik meg e növények vetőmag termelése és forgalmazása körül. Kevés olyan periódus lelhető fel, amikor a növények Vetőmagtermelése, bel- és külföldi forgalma egyensúlyban volt. Azért volt ilyen például a század elején Mautthner Ödön, Kellner Ilka idején és később a kertimag-célgazdaságok termelésének egy-egy fellendülő szakaszában. A közelmúltban egyensúlyról nem igen beszélhetünk, mivel a vetőmagtermesztés ezen szegmense is „önmagát keresi”. Ez a szindróma pedig a kelleténél is súlyosabb „béklyót” jelent az átrendeződő mezőgazdaságunk ezen sávjában, mert a kertimagvak néhány faja kivételével igen jól termeszthetők a magángazdaságokban is. Sőt a kézimunkaigényes kultúrák már rég elhagyták a tipikus nagyüzemi kereteket. A genetikai háttér sem ad okot a túlzott pesszimizmusra, hisz hazai fajták egész sora Közép- Európában (ritka kivételként Nyugat-Európában) is jelen van. Valami mégsincs rendben a kertimagvak háza táján. Mező- kovács- háza és k ö r - nyéke jelentette korábban és ma is a kerti- nagvak termelésének egyik fellegvárát. Nos innen, az ország délkeleti csücskéből hogyan ítélhető meg a helyzet? —-kérdeztük dr. Varga Sándort, a Hort se ed Magszaporító és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatóját. — A legnagyobb probléma a piaci viszonyokra való átállásban rejlik. A szereplők, a nemesítők, termelők és a forgalmazók nincsenek egy hullámhosszon. Akinek a genetika, azaz a fajta a birtokában van, nemigen mer termeltetni, mert az már vállalkozás és ez nem az igazi „énje”. A termelőkapacitás feleslegére a bérmunka (szakszerűen nevezve: export céltermeltetés) jelent gyógyírt, mégha alacsonyabb áron is. Az összes szereplő közül a kereskedő mutat legnagyobb rugalmasságot. Ha nincs belföldi áru (pedig lehetné!) hát hozunk külföldről — vallják ők. Ezen előzmények után nem csoda, hogy sokkal több külföldi fajta szerepel a tényleges vetőmag-kereskedelemben, mint kellene. Azon növények körében, ahol a hibridizáció túlsúlyban van és késlekednek a magyar hibridek, bizony ez teljesen érthető. De olyan növényeknél, mint a vöröshagyma, a gyökérzöldségek vetőmaghiánya, illetve importja nehezen védhető meg. — A behozattfl tehát rossz megoldás? — Félreértés ne essék, nem a behozatal ellen szólok, csak a miértjét feszegetem, mert olyan növényekről van szó, amelyek vetőmagja kemény cikknek számított a KGST-s világban is. Sajnos a formálódó terméktanácsok még messze nem urai a helyzetnek, s így adódhat elő, hogy az 1990—91 óta szünetelő vagy csak alig-alig meglévő termelés (amelyet éppen cégünk tart fenn) a korábbi készleteket teljesen leapasztotta. Eljutottunk oda, hogy a termelő és a termeltető hiába szeretne termelni, bizonyos növényfajok elit magjához hozzá sem jut, mert az a kutatóintézetek tulajdona. Ők pedig a fajtahasználat kizárólagos jogát a legnagyobb kiszerelő cégnek adták el. akinek nem elsődleges érdeke a zsákos, nagybani forgalom, így fordulhatott elő, hogy néhány zöldségfajtából már a mezőkovácsházi Hortseed Kft. szállít a kiszerelő cégeknek, sőt újabban a belföldi forgalmat bonyolító külföldi érdekeltségű cégeknek, igaz teljesen üzleti alapon. A legnagyobb baj ott van, hogy egykét kis cég nem tudja felvállalni az „országos űrt”, elsősorban a fajtahasználat gyakorlata miatt. Nem tudjuk elfogadni, miszerint a hazai kutatás abban érdekelt, hogy — túlélése reményében — ne termeltessen. A piaci viszonyok pedig átveszik a „terepet”, legfeljebb jóval kevesebb hazai fajtával, mint egyébként lehetne. — Mit tud nyújtani a mezőkovácsházi cég? — Cégünk több faj tucatnyi fajtájával rendelkezik. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy ezek részaránya minél nagyobb legyen a vetésterületből. A hazai megmérettetés mellett, egyidejűleg több országban is bejelentettük fajtáinkat, így a sikeres fajtavizsgálatok után azok fajtalistára kerülnek, szabaddá válik forgalmazásuk az európai gyakorlatnak megfelelően. Példaként hozhatom a Piroska névre hallgató vöröshagyma fajtánkat, vagy a Békési fehér bokor- babünkat, amelyek kategóriájukban a legnagyobb részarányt képviselik Magyarországon. Számottevő gyökérzöldség (sárgarépa, petrezselyem, pasztinák) vetőmagtermeltetésünk és forgalmazásunk is. Még mindig a legkedveltebb a Danvers 126-os és a Fertődi vörös fajta, pedig hazai hibrid is — Fena FI néven — rendelhető lenne. Termőtájanként változik a hosszú és félhosszú petrezselyem fajták iránti igény. Pasztinákból a Fertődi félhosszú a legkedveltebb. Bár ezekből tonnás nagyságrendben értékesítettünk, de mint kiderült, mégis kevésnek bizonyult, mert más termeltető cégek alulbecsülték az igényeket. Az import ár viszont kijózanító hatást gyakorolt a kertimagvak terén. Kertimag- forgalmunk az aszályos év ellenére jóval meghaladta a 60 millió forintot és örvendetes, hogy ezen belül a hagymafélék részaránya elérte az 50 százalékot. Cégünk ebben a megyében, ahol a század elejéig visszanyúlóan ilyen tradíciói vannak a kertimagtermelés- nek, nem tehet egyebet, mint jó példával szolgálja e feszültséggel terhelt, piaci viszonyok felé igyekvő ágazatát a mező- gazdaságnak.
