Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-18 / 65. szám

Békéscsaba város címere Az oldalt szerkesztette Bőd Tamás. Az írások szerzői: B. Sajti Emese, Bőd Tamás, Magyari Barna, Lenthár Márta. A fotókat Kovács Erzsébet készítette Felújítják a Körös Hotelt Békéscsaba. — Az új tulajdono­sok már hozzá is láttak az alapo­san lelakott békéscsabai szállo­da felújításához. Az elképzelé­sek szerint fele annyi szoba lesz, mintegy 32, ám minden szobá­hoz tartozik majd fürdőszoba. Lesz játékterem is az épületben, de nem nyerőautomatákat üze­meltetnek. Sörözőt alakítanak ki, felújítják az éttermet, s ezál­tal szeretnék a kihasználtságot 70 százalékosra emelni. Gyurmaháza Békéscsaba. — Szombaton délután három órától — a Fióka Klub szervezésében — a gyere­kek felépítik „Gyurmaházát” a Békési úti Meseházban. Koráb­ban a Diáktanyán tanyáztak a „fiókák”, januárban azonban elköltöztek a Meseházba, s most oda várják a nehezen beil­leszkedő gyerkeket, hogy köztük megértő barátokra találjanak. Autósmozi kalapács alatt Békéscsaba.—Az Önkormány­zata árverezés útján kívánja a pósteleki autósmozi három évre szóló bérleti jogát eladni. A kiki­áltási ár kétszázezer forint plusz áfa ebben az évben, s ez az infláció mértékével fog növekedni az el­következő években. Az árveré­sen az a jelentkező vehet részt, aki a kikiáltási ár 10 százalékát előre befizeti. A bérleti jogot elnyerőt terheli nemcsak a mozi üzemeltetési, de fenntartási költsége is. Jelentkezni március 25-ig lehet, az árverés időpontja pedig március 28. Mesehét a Meseházban Békéscsaba. — Március 25— 30-áig egy teljes héten át ba­rangolhatnak a meseországgá változó Meseházban a gyere­kek: lesz magyar és szlovák mesemondó verseny, játékos vetélkedő, bábkészítés, rajz­verseny és „Az én mesém” címmel mesebemutató. A hat napon át tartó programok résztvevői mindvégig gyö­nyörködhetnek a meseköny­vekből válogatott kiállításban. Agykontroll Békéscsaba.— A Békési Úti Közösségi Házakban ALFA Agykontroll Házcsoport műkö­dik, mely összejöveteleit ked­denként 17 órakor a Békési út 15. szám alatti épületben tartja. BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE 1994. március 18., péntek Népszerű a matematikaverseny A legjobbak folytathatják A városi tantárgyi vetélkedő elődöntőjén a 2. Sz. Általános Iskola negyedikesei a matematika- feladványokon törik a fejüket fotó: kovács Erzsébet A gyerekek versenyszelleme töretlen. Ezt bizonyítja Békés­csaba Polgármesteri Hivatala Oktatási Irodája tavalyi kez­deményezése, amelyet — a si­kerre való tekintettel — az idén már hagyományos mó­don folytatnak a városban. Az önkormányzat egy évvel ezelőtt eltervezte, hogy meg­próbálnak nagyobb rangot ad­ni a város jól tanuló általános iskolásai tudásának, ezért meghirdettek egy városi tanul­mányi versenyt. A gyerekek olyan nagy számban jelent­keztek és olyan szép eredmé­nyeket értek el, hogy a legjob­bakat a polgármester is fogad­ta. Az első forduló — az isko­lai elődöntők sora — azt a re­ményt kelti, hogy az idei váro­si döntőn is népes csapat küzd a dobogós helyekért. A város minden általános is­kolája vállalkozott a helyi ver­senyek megrendezésére, kö­zülük a már tavaly is szép ered­ménnyel szereplő 2. Számú Ál­talános Iskola negyedikeseinek matematikaversenyére látogat­tunk el. Miközben a kisdiákok szorgalmasan töltögették a fela­datlapokat, Szikszai Ferencné igazgatóhelyettessel a verse­nyekről beszélgettünk. — A tanulók jelentkezését nem korlátozzuk, bárki indul­hat az általa választott tan­tárgyból, s bizony a gyengébb tanulók közül is többen vállal­ják a helyi megmérettetést, így diákjainknak mintegy negye­de bekapcsolódik a küzdel­mekbe. A legjobbakat már itt az iskolában megjutalmazzuk, tiszteletükre rendkívüli isko­lagyűlést hívunk össze, és ün­nepélyesen kihirdetjük az eredményt. A városi döntőre tantárgyanként és kategórián­ként maximum két tanulót küldhetünk, s míg itt a saját kollégáink által kijelölt fel­adatokat oldják meg a tanulók, addig a legjobbaknak már a városi versenybizottság által megfogalmazott elvárásoknak kell megfelelni. Az iskoláktól ezekben a na­pokban érkeznek be az oktatási irodához a nevezések, s meg­kezdődik a városi döntő előké­szítése, melynek szakmai tisz­taságát a Békés Megyei Peda­gógiai Intézet biztosítja. Vállalkozók a centrumban Békés megye gazdasága egyre lejjebb csúszik, sajnos a tér­ségben alacsony szintű a gaz­dálkodás — mondja Sztankó János, az egy évvel ezelőtt ala­pított Békéscsabai Vállalko­zói Centrum Kft. ügyvezető igazgatója. Hármas célt tűztek ki maguk elé, az első az új vállalkozások létrehozásának elősegítése, másodsorban a helyi, működő üzemek, vállal­kozások megtartása és kibon­takoztatása, harmadik céljuk egy ipari park létrehozása kül­földi befektetők segítségével. Inkubátorházat alakítottak, ahol a kezdő vállalkozásokat segítik. Épületrészeket, irodá­kat, műhelyeket, telefont, tele­faxot, raktárát, őrzésvédel­met, fordítást és tárgyalóhelyi­A Békéscsabai Rendőrkapi­tányság információja szerint viszonylag csendesen teltek az ünnepek, ugyanakkor a tol­vajok nem aludtak. Március 13-ára virradóan egy ismeret­len elkövető alapos munkát végzett a Penza-lakótelepi és a Szabadság téri garázsokban. Több mint tíz garázst látoga­tott meg, ahonnan válogatás nélkül vitte el a mozdítható tárgyakat. Akkutöltőtől a hor­gászbotokon át a sörösreke­szekig, mindent felpakolt. séget bocsátanak partnereik számára. A békéscsabai ön- kormányzat által életrehívott vállalkozói centrum kihasz­nálja a város külkapcsolatait. A testvérvárosokba már ismere­tekkel és referenciával felvérte­zetten indul tárgyalni. Egyelőre gond, hogy Magyarországon mindenki értékesíteni szeretne a külföld felé, árut vásárolni om nan már kevésbé. Ennek gyenge felvevőpiacunk az oka. Nemré­giben Sztankó János az angliai Lincolnshire megyében járt, ami hasonlatos Békés megyé­hez. Főként mezőgazdaságból él, komoly gond a munka- nélküliség és az új vállalkozá­sok beindítása. Az itteni képzési és vállakozási centrum kizáró­lag központi támogatást kap. Az eset tanulsága: értékes hol­mikat nem szabad a garázs­ban tárolni. És persze, lopni sem... Fényes nappal, március 13- án a Berényi úti temetőnél par­koló három gépkocsit rámolt ki egy ismeretlen elkövető, aki feltehetően álkulccsal jutott be a járművekbe. Látogatása „eredményeként” aütóstáskák tűntek el igazolványokkal, készpénzzel. A rendőrök fi­gyelmeztetése — miszerint semmilyen értéket ne hagy­Nem forgácsolják szét az ipari és munkaügyi minisztérium pénzeit, hanem régiónként egy- egy helyre összpontosítják. A vállalkozói centrum elké­szítette a megyeszékhely gaz­dasági ismertetőjét. Ebben összegyűjtött szinte minden lé­nyeges adatot, amely a város­ban működő intézményeket, vállalatokat, gazdasági szerve­zeteket jellemez. A naprakész és helyi információk nagy segít­séget nyújthatnak a térségben működő gazdasági szakembe­reknek és befektetni szándéko­zóknak. A múlt héten olasz tex­tilipari szakemberek jártak a megyében a vállalkozói cent­rum szervezésében, ez remélhe­tőleg komoly tőkebefektetést sejtet. junk a gépkocsikban — ezúttal komoly tanulságként szolgál a pórulj áriaknak. A polgármesteri hivatal al­kalmazottjának adta ki magát az a 30-40 év körüli, 170 centi magas, közepes testalkatú csa­ló, aki Békéscsabán, a Kölcsey utca 2-es számú házban meg­látogatta az idős F. I.-t, mond­ván, vagyonfelmérést végez. Valószínű — a családról jól informált eddig ismeretlen, ám megnyerő modorú csaló —, másutt is próbálkozni fog. Ahogyan F. I. óvatosságból nem engedte be a lakásba, cél­szerű, ha más is így tesz. Óvatosságra intenek A város esélyei Békéscsaba földrajzi helyzete adott és semmilyen körülmények között meg nem változtatható, akárcsak Magyar- országé vagy ízlandé és Perué. A gond ott van, hogy hazánk a fejlett európai és angol-szász világ peremvidékén helyezkedik el. A periférián lévő' Magyarország is mintha többfelé bomlana fejlettség, infrastrukturális ellátottság és életszínvonal tekintetében. Eb­ben az összehasonlításban a keleti országrész, különösen a Tiszántúl hú,zza a rövidebbet. Ha kiragadjuk az utóbbi negy­ven év politikai és gazdasági történéseit olybá tűnik, nem mindegy, hogy egy térség — benne egy-egy város — milyen határokon túli régióhoz tartozik. Magyarán Győrnek, Szom­bathelynek és Sopronnak nagy húzóerőt és tőkebefektetést jelent a szomszédos Ausztria és az az egyáltalán nem elhanya­golható körülmény, hogy 400-500 kilométerrel közelebb van­nak Nyugat-Európához. A ketté, esetleg háromfelé szakadó ország képzete már több, mint elméleti felvetés. Éppen ezért érdemes elgondolkodni szűkebb térségünk, benne Békéscsaba esélyeiről vagy esélytelenségéről. Hogyan lehetne felzárkózni az ország középső és nyugati feléhez, hogy Európáról ne is beszéljünk? Valószínűleg nem nagy nekivesel- kedéssel elkészített, de többnyire csak papíron maradt kor­mányprogramokkal. Nekem a svéd megoldás tűnik a legjárha­tóbb útnak. Ott az ország fejlett térségeinek (Stockholm, Göte­borg, Malmö) rovására nagy adókedvezményekkel segítik azokat a vállalkozásokat és befektetőket, amelyek az ország kevésbé fejlett és ezért ritkábban lakott, északi körzeteibe fektetik a pénzüket. Ebben a pillanatban úgy tűnik, ezzel a technikával elérik, hogy országuk nem szakad több—egymás­tól gyökeresen eltérő—fejlettségi régióra. Magyarország helyzete kényes, mint egy kötéltáncos a kötélen próbál átkelni a két part között. Korántsem dóit még el, hogy fel tudunk zárkózni a fejlett világhoz vagy végleg lemara­dunk. Ami fájdalmas, hazánk esélyei ebben a versenyben jobbak, mint Békéscsabáé. A szabadművelődési csoport A békéscsabai ifjúsági házban Kovácsné Füredi Enikő vezeté­sével dolgozik a szabadművelő­dési csoport, s tagjai folyamato­san megújuló ötletekkel, prog­ramokkal igyekeznek — immár korosztálytól függetlenül — a vá­ros érdeklődő polgárainak érde­kes művelődési formákat bizto­sítani, ráadásul minél olcsóbban. A csoport legfiatalabb tagja, Fábián Tamás a zene és a köz­élet iránt érdeklődőknek hívott életre két klubot: a Rock Gyer­mekeit és a Haudujudút. Az előbbiben minden hónapban egy alkalommal találkozhatnak a rock szerelmesei, az utóbbi­ban ismert közéleti személyisé­gek fordulnak meg, akikkel közvetlen beszélgetésre is van mód. lengyel László volt az első vendégük, de már ígéretet kaptak Koltai Róberttól, Eper­jesi Károlytól és Czeizel Endré­től is, hogy ellátogatnak Békés­csabára. Born Gergely területe a tánc és az ezoterika. A táncművészet világnapján olyan tematikus rendezvénnyel kívánja meglep­ni a város néptáncszerető kö­zönségét, amelyben még nem volt részünk. A görög tánchá­zak szombatonként nyitják meg kapuikat, de az érdeklődők nemcsak a tánclépéseket ismer­hetik meg, hanem bepillantást nyerhetnek a hagyományok asztrális rítuskörébe is. Tavaly ősszel nagy sikere volt az aszt­rológiai önismereti hétvégék­nek. így tavasszal ismét lesz lehetőség találkozásra Gonda Istvánnal. Zsótér Mária a főiskolás klu­bot vezeti, amelybe nemcsak főiskolások járhatnak, s a közel­jövőben olyan személyiségeket fogadnak, mint Cseh Tamás, Katona Klári vagy Gerendás Péter. Áprilisban ismét útjára indul a színházbusz. A Házibuli programsorozatban ismert em­berekkel lehet találkozni, így legközelebb Boldog Gusztáv fotográfussal, aki marokkói út­járól tart diaképes útibeszámo­lót. Ugyancsak Marika fogadja azokat az amatőr képzőművé­szeket, akiknek még nem volt önálló kiállításuk, de szívesen nyilvánosság elé lépnének az ifjúsági házban. A csoport vezetője a civil szervezetek gondozásátvállalta magára, s konkrét gyakorlati se­gítséget ad a megalakulástól a pályázatírásig a hozzá fordu­lóknak. A civil szervezetek- kellapunk Kurázsi sarkában foglalkozunk. Mi lesz a nyereséggel? Olvasóinkat továbbra is élénken érdeklik a békéscsabai kábeltelevíziós szol­gáltatásban bekövetkezett változások. Többen jelezték: a lakásszövetkezet a kábelrendszert bevitte apportként a Békéscsabai Kábeltelevízió Kft.-be, ezért tudni szeretnék, hogy a kft. a nyereséget majd miként osztja cl? Valyuch László, a Békéscsabai Kábeltelevízió Kft. ügyvezető' igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: a lakók értéket vittek be a hálózatba, ami persze csak addig érték, amíg üzemel. Az átalakítás a kft. rengeteg pénzét emészti fel, az apporttal rendelkező fogyasztók viszont újabb befizetés nélkül hozzájutot­tak egy korszerűbb vételi lehetőséghez. Elképzelhető, hogy egy idő után a szolgáltató hálózat nyereségessé válik. Ha így történik, a keletkezett nyeresé­get a hálózat további bővítésére (például a tévécsatornák számának emelésé­re), illetve az üzemeltetési díj kompenzálására fordítják. Amennyiben ennél is több nyereség keletkezne, akkor ezt az összeget a bevitt vagyon arányában fogják szétosztani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom