Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-17 / 64. szám

LEVELEKBŐL 1994. március 17., csütörtök é <D Olvasóink írják ■ Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztó'- ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. A nagy ötlet neve csillagpont... Az ember éleiében kevés nagy ötlettel találkozik, de ez a csillagpon­tos kábelhálózat, ez igazán az. No nem műszakilag! Azonban kasszasiker lesz annak, akik üzemelteti, bár kevesenfogják megtap­solni. Bélkéscsabán, a Lencsési-lakótelep küldöttgyűlésén a fő érv a tönkrement kábelek, erősítők és a sok új csatorna volt. Kábelek: már eredetileg is dilettáns módon építették ki, de ha így is van, a cseréjét könnyen megoldhatták volna. A házak között nem nagy a távolság, így minden ház fedezhette volna a saját szakaszát a felújítási alapjából. A kábel ára 60—1 lOFtlm között van. Mivel van hosszabb és rövidebb szakasz-, átlagosan vegyünk 50 m-t, plusz munkadíj, esetleg alumínium sodrony, pólyaszalag. Az eredmény a leg­rosszabb esetben is 20 ezer forint alatt van, de átlagosan 10—12 ezer forint! épület. Erősítők: a félvezetők 10 év alatt nem öregednek csak úgy el. Az esetleges szakszerűtlen javítások következményeit meg viselje az, aki a munkát átvette. A csillagpontos hálózat lényege, hogy az új tulajdonos, a kft. mindenkit szelektíven (ami ez esetben csak két alternatívát jelent) meg tudjon fizettetni egy olyan rendszerért, ami szövetkezeti tulajdon volt, és amiben őcsak a csillagpontok létrehozását végzi el a házakon belül, a saját érdekében. Igaz elvégzi az esetleges kisebb javításokat, cseréket is, de mint említettem, ez önerőből megoldható lett volna. Ráadásul az, hogy külön kábelt húznak minden lakáshoz, műszakilag nem jobb a lakótelepi házak eseté­ben. Sőt! Több és hosszabb kábel következménye több zaj, nagyobb erősítési igény, szűrők stb. Az utókábelezés esztétikát- lan mivoltáról ne is beszéljünk. Bekábelezik a házat, fúrnak- faragnak akkor, amikor jelenleg a régi kábel nyílegyenesen jön lefelé a falban az erősítőből iránycsatolt dugaljtól irány csatolt dugaljig. Ezeket 5-6 éve cserélték le a régi ellenállásos helyett, hogy a tévék ne zavarják egymást. A csatornakiosztásnak „a csomagtervben ” műszaki okai nem lehetnek, csak üzleti, mert ha a gyerek rágja a fülét a szülőnek a Carton Networkért, akkor fizeti a drágábbat. Különben a szolgáltatás csak addig kerül a jelenleg kihirdetettbe, amíg az egész el nem készül. Ezt már az újságban olvastam. Azután? A HBO-nakjó, ha sokan lemondják az előfizetést? Megkérdeztem az önkormányzatot, nem igaz, hogy leszedetik a kisközösségi rendszereket. Egy ház éves kábelelőfi­zetési díjából megépíthető, beleértve a kisközösségi műholdas vételt alapszinten. 19 lakást és havi 820forintot alapul véve már elegendő összeg áll rendelkezésre, nagyobb házak esetén az egy lakásra jutó költség csökken. A megvalósítás után előfizetési díj nincs. Igaz, nincs benne a HBO, de az gondoskodjon a műsora eljuttatásáról, ha azt akarja, hogy előfizessék és ne csillagpontos árukapcsolással! Adamik Tibor Bölcsődebotrány Gyulán Városunk önkormányzatának képviselő-testülete február 28-ai rendkívüli ülésén újra megvitatta az egyesített városi bölcsődék szervezetének és működésének korszerűsítése címet viselő napiren­di pontot. Két megoldás lehetséges: 1. A jelenlegi három bölcsőde (egy Gyulaváriban, egy a Béke sugárúton, egy a Törökzugi-lakótelepen) közül vagy a törökzugit vagy a Béke sugárútit be kell zárni. Ez a radikális lépés nem jó senkinek! —Lebenszky Attila (városunk alpolgármestere) a február 21-ei ülésen a rossz kihasználtságra hivatkozott. O ugyanis látogatást tett a bölcsődékben—amikor tombolt az influenza—és megállapította, hogy több a gondozó néni, mint a gondozott. Nem tudom, miért nem sétált pár házzal odébb, mert akkor azt is megállapíthatta volna, hogy az iskolában a 30 fős osztályokban mindössze 8—10 gyermek van jelen. Zárjuk be az iskolákat is? — Lipták András (MDF) a következőket mondta tömören: A bölcsődét utálják a gyerekek, utálják a szülők, szenvedés a gyermek­nek, szenvedés a szülőnek. Lehet, hogy a bölcsőde egy szükséges rossz megoldás, de ki tud jobbat—MOST—1994-ben ? Lipták András felszólalására azonnal reagált egy minden tekin­tetben elismert, kompetens szakember, dr. Kovács Agnes. A doktor­nő elmondta—többek között—, hogy Lipták képviselő bölcsődével kapcsolatos álmai körülbeül 20 év múlva valósulnak meg. Mégis erre a radikális, rossz megoldásra szavazott: Lúczi József (jegyző), Lebenszky Attila (alpolgármester), Krész Ferenc, Lipták András, PetróczkiIstván, Danes László, Tóth Kálmán. 2. Ésszerű létszámcsökkentéssel és költséggazdálkodással mű­ködjön tovább mindhárom bölcsőde. Éz egy olyan kompromisszumos megoldás, amely jó: —Első és legfontosabbként a gyermekeknek, akik már megszok­ták édesanyjuk helyett a gondozó nénit, az otthon helyett az új környezetet. Ne játszanak hát velük labdaként, ne dobálják őket néhány millió forintra való hivatkozással! Amikor tízmilliós nagyságrendű össze­gekfolynak el különböző csatornákon, amelyek csupán egyéneket és nem pedig széles réteget, közügyet szolgálnak. —Jó ez a megoldás a szülőknek. Mert ha azon szerencsések közé tartoznak, akik dolgozhatnak, van munkahelyük, akkor nem utolsó szempont az sem, hogy reggel, munkakezdés előtt két gyermekkel milyen távolságokat kell megtenni. Milyen közlekedési eszközt tudnak igénybe venni? A Béke sugárút ugyanis a város fő közlekedési útvonala. A város legtávolabbi pontjáról is (Paradicsomi-lakótelep) egyszerű a meg­közelítése. Ez a városrész olyan centrum gyermekintézmények tekintetében, ahol egymást követi az iskola, az óvoda, a bölcsőde. Egy olyan létfontosságú egység, melyet 20 évig senkinek sem jutott eszébe megbontani. —Jó ez a megoldás a képviselő-testületnek is, mert ezzel legalább nem veszít tovább amúgy is megtépázott tekintélyéből, népszerűsé­géből. Egyébként a Béke sugárúti bölcsőde szülői közössége felajánlot­ta segítségét az épület felújításához, szűkös anyagi helyzetük miatt társadalmi munkaformájában. Végezetül két kérdés: ' 1. Hogyan lehet ez bölcsődekorszerűsítés? Amikor össze akarnak zsúfolni olyan életkorú apróságokat, akiknek nagyon fontos a velük való törődés, gondoskodás, a szeretetteljes környezet. 2. Kit képvisel ez a testület? Mert hogy nem a polgárokat, a város lakosságát, annyi bizonyos. A tények ugyanis arra engednek következtetni, hogy ezen képvi­selő-testületi tagok széles látóköre, empátiás képessége... igencsak megkérdőjelezhető. (Tisztelet a kivételnek!) Hiszen nemcsak ügyvédek és orvosok élnek ebben a városban sem, mint bárhol a világban. Ha nekik nincs is szükségük a bölcsődére, de sokak, a többség sajnos igenis rákényszerül, nekik elengedhetetlenül szükséges. Nem is említve az egyre sokasodó hátrányos helyzetű családokat, gyermekeket. A bezárás mellett szavazó urak ügyvédi, orvosi, képviselői, sőt panamázó életmódjukból származó jövedelmekkel rendelkeznek. (Akinek nem inge, ne vegye magára!) Ok el sem tudják képzelni, hogy élnek családok havi húszezerből vagy még ennél is kevesebből. És ők alkotják a túlnyomó többséget. Sajnálatos, de ez a nagybetűs VALÓSÁG! A Béke sugárúti bölcsőde szülői közössége, 30 aláírás Szardínián nincs is prostitúció Egy magyar vállalkozó, aki egy olasz társaság résztulajdonosa, kijelentette, hogy az általuk Szardínia szigetén bérelt éjszakai lokálban nem alkalmaznak prostituáltakat, csupán néhány ma­gyar táncosnőt. Fogadjuk el igaznak ezt, hiszen a szórakoztató­ipar egy szakma! A nemrégen megjelent újságcikkben szereplő többi állítást viszont nemfogadhatjuk el. Az illető vállalkozó azt is kijelentette, hogy Szardínián nincs is prostitúció, s hogy a nemrégiben római konzulátusra menekült magyar lányról szóló újságcikkek hami­sak. Állítólag a lányt prostitúcióra akarták kényszeríteni. Szardínián nincs prostitúció, csak a világon mindenhol. Ilyes­mire nem is lehet kényszeríteni félrevezetett, kényszerhelyzetbe hozott nőket, csak egy szigetről még meg sem lehet lépni. A világon nincs is lánycsempészet, csak az Interpol már Damaszkuszból is hozott haza eltűnt magyar lányokat. Akinek pedig a legtöbb pénze van, az mindig igazat mond. Egy illető például kijelentette, hogy nem ismeri az örömlányokat. Csak éppen őszervezte őket. Azt is kijelentette, hogy hisz Istenben. Ez is teljesen jogos, hiszen az Ördög még tud is Isten létezéséről. (Név és cím a szerkesztőségben) Bölcskei anziksz Bort... békességet Árad a Duna vize Elfolyik a Fekete-tengerbe Jaj de nagy a veszedelem Ha zajlik a szerelem az emberben Arad is, zajlik is Fázik is, melege is van tőle Ott bent a szíve körül száz fokot mutat a hőmérője... (Az egyik legismertebb bölcskei nóta) A címben ne tessék keresni a hiányzó, minden bizonnyal sokaknak beugró „búzát” szócskát, e helyre most ildo­mos a pártjelszó. S hogy miért, alább remélhetően kiderül. Akik az ország eme fertá­lyáról utaznak a Balaton irá­nyába, többnyire Dunaföldvá- ron keresztül jutnak át Pannó­niába. Eleddig magam is leg­alább ötvenszer zötyögtem át autóval a Duna-hídon, de egy­szer sem vettem észre az első kereszteződésnél virító, Bölcske felé mutató táblát... Pedig ott vart, s ha az ember balra fordul, nyolc kilométert maga mögött hagyva könnyen rá is talál a dombok közt meg­húzódó, az országosztó fo- lyónk és a 6-os út ölelésében meghúzódó valamivel több, mint háromezer lelket számlá­ló községre. Az első tavaszias szombat napsugara mindjárt „felöltöz­tette” a domboldalt is. Igaz, a szőlőskertekhez vezető kapta­tok félútján található Béke tér még kihalt. De ha tartósan ma­rad a langy, már nem sokáig árválkodik az útosztó tér köze­pén lévő kerekeskút, mert ahogy mondják, elég két, erős tavaszi nap és megtelik a füves. A bölcskeiek itt hány­ják-vetik meg saját dolgaikat a szőlőbe menet vagy éppen a nap végeztével, már hazafelé. Pesti ismerősöm büszkén me­séli, hogy mióta pincét vásá­rolt a közelben, vagyis egy ki­csit bölcskei'lett és rendre itt tölti a hétvégéket, úgy érzi, szinte újjászületett. Pedig nem is a körúti forgatagból jött, mégis. Ráadásul ahogy a he­lyiek látták, hogy nem csak „befektetésnek” szánta a kis házikót, hanem gyorsan rend­be is hozta, mi több lakja is, már be is fogadták. Százhatvanöt minta Ezen a szombaton azonban már csak azért sem látni négy­kerekűeket a kertek közt, mert jeles napra ébredtek: a Kék Duna étteremben lesz délelőtt a 27. helyi borverseny. Este pedig, a díjkiosztó után bál, a harapnivalót mindenki maga hozza. Sokan ott vannak hát már tíz körül a központban, az étterem tálalójában pedig nem kevesebb, mint 165 kettős bor­minta sorjázik a polcokon, ahogy a szabály előírja. A zsű­ri is elfoglalja helyét, jöhet a kóstolás. Kiss József polgármester nyolcadik éve áll a község élén és ahogy mondja, arra a legbüszkébb, hogy ez idő alatt mindössze két névtelen levelet kapott. „Az anonimnak a pa­pírkosár az iktatója” — erről ennyi a mondanivalója. Amúgy ő főszerkeszti a helyi újságot, a Mi újság Bölcskén? című, lakossági tájékoztató al­című kiadványt, amelybe bár­ki írhat kedve szerint, csupán egyet nem: a mocskolódás ti­los! Azt kíméletlenül „kihúz­za”. No és arra is büszke, hogy a józanabb hang az erősebb Bölcskén. Mi több a legerő­sebb. Dr. Sűrű János, a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke: — Jelenleg mintegy 1500 hektár földet bérelünk, ehhez valamennyi erdő és legelő is tartozik. Művelünk még 700 hektár szántót is. Az adóbevallástól a sertésfelvásárlásig Nyitott szövetkezet a mienk, úgy szeretnénk alakítani a gazdálkodást, hogy erőnk egyharmada maradjon a nö­vénytermesztésre, kétharmad egyébre, ez utóbbiban jelen­tős szolgáltatás is benne fog­laltatik. Kezdve onnan, hogy aki kéri, annak megműveljük a földjét és kisgépeket is igénybe vehet bárki. Forgal­mazunk vetőmagot, műtrá­gyát, növényvédő szereket, nyitottunk egy vegyesboltot, begyűjtjük és hűtjük a tejet és természetesen sertésfelvásár­lással is foglalalkozunk, napi áron, most 115 forintot tudunk adni kilójáért. A legújabb kez­deményezés — ilyen talán ke­vés van az országban is — hogy adminisztrációs megbí­zást is teljesítünk, az adóbe­vallás elkészítésétől a hitel­igény megkérvényezéséig, a gázolajtámogatás dokumen­tációjának elkészítéséig. Ab­ból indulunk ki, hogy aki ed­dig sohasem csinálta, annak nagy segítséget jelenthet, ha avatott könyvelőt, pénzügyest talál... Koncepciónk lényege: Bölcskén legyen béke és nyu­galom, mindenkinek megte­remtsük a lehetőséget földje megműveléséhez. Mi taga­dás, mi, a szövetkezet is meg akarunk élni, fenn akarunk maradni! Szeretnénk együtt­működni a magántermelők­kel. Az elnök azt mondja, meg­próbálnak egy nyugati típusú szövetkezetét kialakítani. Az első lépéseken túl vannak és bizakodnak... A siller a király? A bölcskei borról aligha kérdez­hetne bárki is avatottabbat, mint idős Bátor Marci bácsit, aki nyugdíjas pedagógus és már az apja és annak apja is termelt bort a közeli dombokon. — A mi boraink legjellem­zőbbje, hogy homoki. Ezek vagy nagyon jók, vagy — ezt halkan mondom — csendesen elviselik a kritikát. Eve válogat­ja. Apámtól tudom, hogy ha a vegyesen szüretelt szőlőt hor­dóba tette, a siller számára a világ legjobb bora volt... Néze­tem szerint, amióta úgymond borkultúráról beszélünk — szó­val kezelik a szőlőt — egészen más a helyzet. Szegény hagyo­mányos boroknak nem sok jö­vőjük van, bár a bölcskei kötött talaj sokat segít abban, hogy mi mégis jót készítsünk. Nem faj­tatiszta, de ki bánja? Például van egy kevesek által ismert, Bálinka nevű szőlő, akad aki Budai rizlingnek hívja, nálunk a napszámos emberek pedig sár­ga pálinkának. Nos, ha ebből sok terem, akkor a többi szőlő is szép termést hoz. Mint a tava­lyiak is. Amiről délelőtt még tana­kodtunk, vagyis, hogy a lakhe­gyi mézes, a olaszrizling, a kékfrankos, esetleg a vegyes kap-e majd a zsűritől több aranyjelvényes minősítést, es­tére eldől. Igaz, a késői szüret miatt a savak egy része már elveszett, de így is 11 bornak jut a fehérek közül aranyérem. A vörösek közt kilenc „győztes” van, a óborok közt három, a sillerek közt egy. Összesen hu­szonegy bor érdemli ki az elis­merést, a szép ajándékokat. Fábián István Nem koccintanak, hanem mustrálnak és kóstolnak A szerző felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom