Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-17 / 64. szám

>RÉKÉS MEGYEI HlRLAP­KÖRKÉP 1994. március 17., csütörtök o Lengyel László az ifiházban Ma este 7 órakor Lengyel László közgazdász, politoló­gus, közíró az ifjúsági ház ven­dége. A Haudujudu Klub ven­dégeként beszél tapasztalatai­ról, politikáról vallott nézetei­ről és bemutatja legújabb könyvét, a Magyar alakokat. A szervezők minden érdeklődőt várnak a rendezvényre. A be­szélgetés a Casinóban lesz. Képviselői fogadóórák Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő fogadóórát tart Gerla polgár- mesteri hivatalában 1994. március 18-án, pénteken 15— 16 óráig. Kádár Péter országgyűlési képviselő március 18-án Me- zőgyánban 16 órától, Geszten 18 órától tart fogadóórát, mindkét helyen a polgármes­teri hivatalban. Máig éló ósmítoszunk Ma este 18 órakor az űjkígyósi római katolikus plébánia hit­tantermében Molnár V. József grafikus, néprajzkutató tart előadást „Máig élő ősmíto­szunk” címmel. A rendez­vényt az űjkígyósi székhelyű Ipolyi Arnold Népfőiskola szervezi. Kertésztalálkozó Medgyesegyházán ma délután 17 órától a KEMIRA és KITE kertészettel — ezen belül a dinnyetermesztéssel — fog­lalkozó szakemberek kertész­találkozóra hívják a lakossá­got a művelődési ház nagyter­mébe. A találkozó témaköre a dinnyepalánta nevelése, a fu- zárium elleni védelem lehető­ségei, tápoldatozás, tápanyag­utánpótlás, valamint egyedi fajta és termesztési kérdések lesznek. Márciusi vetélkedő Mezőkovácsházán március 15-én rendezték meg az általá­nos iskolások és középiskolá­sok városi vers-, próza-, dal- és hangszeres versenyét, amely­nek első helyezettjei lettek: Vers, 1-től 8. osztály: Botás Enikő, Németh Valéria, Mol­nár Linda, Janó Viktória. Pró­za, 3-^-4. osztály: Stuber And­rea. Ének kategória, 3-tól 8. osztály: Németh Valéria, Mi­hály Katalin, Fritz Izabella, Janó Viktória. Hangszeres előkészítős: Dalicsek Nikolett, hangszeres II. osztály: Matula Adrienn. A gimnázium tanulói körében, az értékelés alapján csak második helyezéseket ad­tak ki. Szélszította tüzek Az elmúlt néhány napban gyak­ran riasztották a tűzoltókat azért, mert a munkaszüneti na­pokon hétvégi házaik környé­kén gazt égetők nem számoltak az erős széllel. Szerencsére a legtöbb esetben kisebb kárral megúszták a jó szándékkal bajt okozók, nem úgy kedden késő délután Szarvason, amikor is a kertben végzett gazégetés nyo­mán meggyulladt egy deszká­ból lévő szerszámos kamra, s nemcsak a benne lévő kerti gé­pek estek a tűz áldozatául, ha­nem kilenc hasas birka is. Helyben is hódítani... Csak a saját hazájában nem tud próféta lenni? — a kérdés nem költői, bár a békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Rt.-re sajáto­san illő; mert lehet, hogy tud­nának, de valahogy eddig nem fordítottak rá elég gondot. Legalábbis ez derült ki abból a tegnapi megyeszékhelyi ter­mékbemutatóról, melynek már a meghívójáról is kitetszik (Takács Győző révén a jövő­ben művész tervezi a cég, illet­ve a bábolnai vállalatcsoport megjelenítését), hogy új uta­kon szeretnének járni. Nem igazgatók és osztály- vezetők fogták körbe a csirke­sonkás, baromfi géproládos és más finomságokkal teli asz­talt, hanem boltvezetők, áru­beszerzők. Akik naponta talál­koznak termékeikkel, igaz, akad amelyikre csak a feltéte­les mód igaz. Knyihár Pálné, az egyik csabai ABC-áruház vezetője mondta: ,,Nem is em­lékszem, hogy mikor kaptunk például libamájat. A rendelést ugyan mindenre felvették ed­dig, de nem mindenből jutott. Remélhetőleg mostantól vál­tozik a helyzet.” Ehhez azon­ban az is kell, hogy az egykori, napi 100 ezer csirkevágás he­lyett a jelenlegi 28 ezerről leg­alább negyvenezerre felfussa­nak, ami rövid távú cél is — ezt már Éber Józsefné üzletkötő­től tudtuk meg, aki szerint kel­lemes gonddal állnak szemben azóta, hogy nem három-négy nagyobb forgalmazó céggel állnak kapcsolatban a megyé­ben. Az évi 5 milliárd forintos forgalmat lebonyolító Barom­fifeldolgozó Rt. új marketing- igazgatója, Balogh Andrej hangsúlyozta, hogy az eddigi­nél sokkal jobban szeretnék Békés megyét is kiszolgálni, hiszen ez alapvető kötelessége minden helyi cégnek. A házi­gazda szerepét vállalaló Gar­zon Szálló vezetője, Vozár Márton igazán méltó kereteket biztosított a nem formális, a protokollízen messze túljutó termékbemutatónak. , , , . (fabian) Újra startol a művésztelep Kétegyházán Kétegyházán már 14 éve mű­ködik művésztelep. Az idén július 1-jétől 17-éig dolgoz­hatnak, tanulhatnak szokásos telephelyükön, a kétegyházi Andrássy-kastélyban az alko­tótáborba jelentkezők. A tábor programját úgy alakítják ki a szervezők, hogy az megfelel­jen a különböző felkészültségi szintű résztvevőknek. Az al­kotótáborba ugyanis éppúgy jelentkezhetnek hivatásos képzőművészek, mint a kép­zőművészet iránt csak kedvte­lési szinten érdeklődők. Ez utóbbiaknak lehetőségük lesz arra, hogy könnyen kezelhető anyagokkal (tus, kréta, akva- rell, tempera), tanári segítség­gel megismerkedjenek a raj­zolás és a festészet legalapve­tőbb tudnivalóival. Emellett más képzőművészeti ágakba (korongozás, formázás, tűzzo­mánckészítés) is betekintést nyerhetnek az érdeklődők. A tábor a filmkészítés kedvelői számára is tartogat meglepeté­seket. Ebben az (el)ismert HIL Stúdió közreműködik majd a táborban. Érdeklődni, jelent­kezni a következő címeken le­het: Ungvári Mihály, Köte- gyán, Kossuth u. 88. vagy Har- gittainé Megyeri Valéria, Két- egyháza, Batthyány u. 12. A jelentkezők a részletekről áp­rilis 6-án 9 óra 30-kor értesül­hetnek a gyulai Püski Köny­vesházban.---RIA N api küzdelem az értelemért Az értelmi fogyatékosok nap­közi otthonai dolgozóinak a hét végén Gyulán megtartott tavaszi konferenciáján beszél­gettünk Gombkötő Ilonával. A Békéscsabai Egészségügyi Gyermekotthon képviseleté­ben, a lányosztály főnővére­ként hallgatta végig az előadá­sokat. — Mozgássérült és értelmi fogyatékos gyerekeket gon­I dozunk — mondta. — Van egy napközi otthonunk is a Luther utcában. Az otthonban 2-30 év közötti korúak talál­hatók. Tizennyolcadik szüle­tésnapjuk után megindul az eljárás szociális otthoni elhe­lyezésük érdekében. Ez azon­ban hosszadalmas művelet, hiszen gyakorlatilag csak ak­kor juthat be valaki, ha elhalá­lozás miatt helye akad. Ezért sok a túlkorosunk. Kétszáz gondozottunk hatvan százalé­ka ebben a cipőben jár. — Biztosítottak a működési feltételeik? Van elég pénze a gyermekotthonnak? — Nem bőségesen. Semmi­féle bevételünk nincs, a megyei önkormányzathoz tartozunk. Csupa jól képzett ember dolgo­zik nálunk. Például a süketné­mák számára kitalált BLISS- nyelvet is alkalmazni tudjuk. Ez az eljárás a képkommunikáción alapul. Ép értelmű emberekre találták ki, mi viszont az értelmi fogyatékos gyerekekre is „átve­títjük” használatát. Kialakítjuk „én” tudatukat, lefotózzuk őket például evés közben, s ehhez a képhez rendeljük a jelképet. Van köztük, aki teljesen süket­néma volt, s már mondatokat tud alkotni. Képes tőlem kér­dezni ezzel a módszerrel, s én tudok válaszolni neki. —Mit tart az otthonban dol­gozók legnagyobb erényének? — A megértést, a türelmet, s azt, hogy bele tudjuk élni ma­gunkat mások helyébe. K.A.J. Véradónap Körösladányban Március hetedikén a helyi Vö­röskereszt szervezésében és a polgármesteri hivatal anyagi támogatásával véradónapot szerveztek Körösladányban. Ombódi Mihályné titkártól azt is megtudtuk, hogy a mostani akció keretében hatvanhétén adtak vért. Külön örvendetes az a tény, hogy míg legutóbb tizenkét olyan személyt talál­tak, aki nem adhatott vért, mert vére nem volt alkalmas egészségügyi felhasználásra, ez a szám most a negyedére csökkent. A kiszűrés leggyak­rabban előforduló oka a magas vérnyomás, a nem megfelelő vérsüllyedés, illetve a vércu- korszint: A mostani véradás eredményeként mintegy 25 li­ter vért juttathattak el a rászo­rulóknak. „Ex-szakkörösök” kerestetnek A gyulai Erkel Ferenc Művelő­dési Központ keresi azokat a volt rajzszakkörösöket, akik 1965 és 1994 között a művelődési köz­pont rajzszakkörébe jártak Haj- dik Antal, Koszta Rozália, Szé­kelyhídi Attila és Attiláné, Kot- roczó Dénes, Balogh Imréné, valamint B. Jász Jolán tanárok­hoz. A volt szakkörösök munká­iból visszatekintő képzőművé­szeti kiállítást rendeznének má­jus elején. A szakkörösök ápril is 10-éig jelentkezhetnek az Érkel művelődési központban, B. Jász Jolánnál (Gyula, Béke sgt. 35.) vagy Undvári Mihálynál (Köte- gyán, Kossuth u. 88.). „EGY KIS HIÚSÁG ÉS EGY KIS GYÖNYÖR; ÍME, EBBŐL TEVŐDIK ÖSSZE A LEGTÖBB NŐ ÉS FÉRFI ÉLETE.” (Joseph Joubert) Ütközés kerékpáros előzése közben Egy kerékpáros súlyos sérülésével végződött az a baleset, amely tegnap kora délután Békéscsabán, a Bánát utcában történt. V. Gy.-né békéscsabai lakos megbillent biciklijén, ezért a kistehergépkocsijával őt előzni szándékozó K. A.-né félrerántotta a kormányt, és így összeütközött a szemből érkező személyautóval. A kerékpáros elesett, súlyosan megsérült. Ä két gépjárművezetőnek nem esett baja fotó: lehoczky Péter Megemlékezésekkel kezdődött Három történelmi évfordulóról emlékezett meg Szabad György házelnök az Országgyűlés szer­dai plenáris ülésének kezdetén. Március 15-e kapcsán kiemelte: 1848 realizálta a társadalmi érdek- egyeztetés folyamatának eredmé­nyeit, megteremtve a jogegyenlő­séget, felszámolva a kiváltságo­kat Szabad György külön szólt Kossuth Lajosról, akit az átala­kulás irányadó személyiségé­nek nevezett, s aki 100 eszten­dővel ezelőtt, március 20-án hunyt el. Az Országgyűlés elnö­ke hangsúlyozta: Kossuth vilá­gossá és egyértelművé tette a patriotizmus és a sovinizmus közötti különbséget, és képes volt társítani a nemzeti libera­lizmust a demokráciával. Ez utóbbit azért is különösen fon­tosnak tartotta a házelnök, mert — mint rámutatott — tragikus következményekkel járhat, ha a nemzeti jelleg és a demokrácia nem párosul szerves egységben. A harmadik történelmi évfordu­lóként Szabad György Magyar- ország 1944.márciusi németmeg­szállásáról emlékezett meg. Ezt követően — Szabad György javaslatára — az Ország- gyűlés egy percig a napokban elhunyt történész-akadémikus­ra, Benda Kálmánra emlékezett. A parlament ezt követően az útalapról, majd az egyházak tá­mogatási keretének felosztásá­ról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költség- vetési támogatásáról szóló elő­terjesztéseket tárgyalta. A „külterület” eltörlendő! Az útalap témakörét érintve szólalt fel tegnap dr. Petcsinszki Boleszláv (SZDSZ) szeghalmi képviselő'. Emlékeztetett: egy éve a parlament megalkotta a jövedéki törvényt, amellyel a háztartási tüzelőolaj fel- használását korlátozta. Az ipari fűtőolaj felhasználása viszont ko­moly mértékben megdrágította a kistermelők számára a mezőgazda- sági termékek előállítását. Milyen lehetőségei lehetnek ebben a helyzetben jelenleg a kister­melőknek? — kérdezte a képviselő. — Az általános forgalmi adó körbe bejelentkezhetnek, tehát annak visszaigénylésére lehetőségük van. Felemás a helyzet a fogyasztási adóval. A szántóföldi növényter­mesztést folytatók hektáronként meghatározott mennyiségű gázolaj fogyasztási adójának egy részét támogatásként igénybe vehetik. A fűtési célra felhasznált olaj után azonban nem jár támogatás. Az útalapról szóló törvény sajnos teljes mértékben kizárta a kistermelői kört a visszaigénylés lehetőségétől — hangsúlyozta. A képviselő utalt arra, hogy egy korábbi — sikertelen — indítvá­nya szerint a kistermelők is igényelhessék vissza az útalapot és a fűtési célra felhasznált olaj fogyasztási adójának egy részét a vállalkozók­kal együtt. A kormány mostani előterjesztését pedig azért tartja elfogadhatatlannak, mert az csupán a külterületi földet használó kistermelők számára adja meg a lehetőséget. Ez azonban aligha hozna változást, mert a fóliák, üvegházak, istállók általában nem külterüle­ten találhatók. A mezőgazdasági bizottság viszont javasolja a „kül­területi” szó eltörlését, tehát valamennyi földhasználóra ki kívánja terjeszteni az útalapról szóló törvényt. Ezért kérte képviselőtársait Pelcsinszki Boleszláv, hogy a bizottság javaslatát támogassák. L. E. Sajtónívódíj munkatársunknak A Matáv Rt. Szegedi Igazgató­sága a magyar sajtó napja al­kalmából ítélte oda a regioná­lis sajtónívódíjat a rádió, a te­levízió és a sajtó munkatársai­nak. Ez a díj — ahogyan azt teg­nap Szegeden, a Matáv szék­házában Engedi Antal igazga­tóhelyettestől megtudtuk, szervesen illeszkedik a Ma­gyar Sajtó című lapban nyilvá­nosságra hozott országos saj- tónívódíjhoz. Rigó János, a szegedi tanár­képző főiskola médiatanszék­vezetője köszönte meg a médi­ák munkatársainak munkáját: — A nívódíjjal olyan újságíró­kat, tévéseket és rádiósokat kí­vántunk díjazni, akik kiemel­kedően törekedtek arra, hogy bemutassák a dél-alföldi régió telefonhelyzetét, a helyi táv­közlés törekvéseit, nehézsége­it. Szakmai zsűri ítélte oda a díjakat azon szerzőknek, akik korrekt hangvételű, igényes stílusú műveikkel a lakosság­gal való kapcsolatunkat javít­ják... A nívódíj egyéni első helye­zettje Steiner Ágnes (Kecske­méti TV), második helyezett Béla Vali (lapunk munkatár­sa), míg a harmadik helyezett megosztott díját Balázsi Irén (Reggeli Délvilág) és Nyilas Péter (Délmagyarország) kap­ta. Szerkesztőségi nívódíjat a Szegedi Rádió munkatársai kaptak. Sarokba szarifva Keserű emlék Ünnep volt. Március 15-e. Érzelmében, tartalmában talán a leggazdagabb. így érezhetik ezt azok az erdélyi magya­rok is, akik több száz kilométert utaztak azért, hogy részt vegyenek az anyaországi megemlékezéseken. És azok a felsőboldogfalvi általános iskolások is, akik azért jöttek, hogy elmondják, elénekeljék, eltáncolják, mit is jelent nekik odaát ez a nemzeti ünnep: a mindennapok megaláz­tatásában, a kisebbségi lét gyötrelmében a megmaradást, az összetartozást, magyarságuk megőrzését. Tudják, ha ez a szál elszakad, odavesznek ők is. Rajtunk múlik, hogy szeretettel, odafigyeléssel erősítsük e köteléket, hogy az anyaország féltő, segítő keze elérjen hozzájuk. Sajnos, az ünnepre idelátogató székelyföldi gyerekek— valamilyen oknál fogva — ezt nem kapták meg. Szomorú­an, csalódottan indultak haza, s tarsolyuk ezúttal üres maradt. Pedig nagyon vágytak egy kicsi szeretetre, megér­tésre, bátorításra. A gyerekek szemébe nézve elszégyelltem magam. De azok, akik valóban tehettek volna a látogatás sikeréért, nem látták ezeket a szemeket. Valójában ennyire számíthatnak ránk? Muzslai Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom