Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-16 / 63. szám
1994. március 16., szerda NAGYVILÁG HlgffPLUSZ Iráni bűnözési statisztika Iránban egy év leforgása alatt 90 tonna kábítószert foglaltak le a hatóságok, és több mint ezer „rabló, bandita és ellenforradalmár” került rendőrkézre — közölte Reza Szeifollahi tábornok, az iráni rendfenntartó erők parancsnoka az ÍRNA hivatalos hírügynökséggel. A mérleget abból az alkalomból vonta meg a tábornok, hogy az ázsiai országban március elején kezdődik az új év. Szeifollahi ugyan szám szerint közölte, hány bűnözőt tartóztattak le Iránban, ‘de arra nem tért ki, hogy mi lett a sorsuk. Elmondta például, hogy tavaly március óta 14 612 kábítószercsempészt és 43 064 drogfogyasztót fogtak le, de nem szólt az ellenük lefolytatott bűnvádi eljárás kimeneteléről. Megfigyelők ezzel kapcsolatban rámutatnak: az iráni törvények rendkívül szigorúan büntetik a kábítószer-csempészést, illetve -fogyasztást, és bizonyos mennyiségen felül automatikusan halálbüntetést szabnak ki a lebukott elkövetőre. * * * A rendkívül súlyos büntetések ellenére mégis sokan próbálkoznak a bűnözés eme válfajával, ami azt példázza, hogy elsősorban a fejekben kellene rendnek lennie. Nagyobb felvilágosító tevékenységre lenne szükség, nagyobb létbiztonságra, jobb életkörülményekre, mert ezek a dolgok csökkenthetik a bűnözést. Sajnos azt is hozzá lehet tenni, hogy csak csökkentheti, de megszüntetni talán soha, semmilyen körülmények között nem lehet. M. B. Földrengés Mexikóban • Erős földrengés rázkódtatta meg hétfő éjjel azt a dél-mexikói tartományt, amelyben idén január elsején indián felkelés tört ki. Áldozatokról, károkról egyelőre nincsenek jelentések. A földrengés közép-európai idő szerint tíz óra körül történt, epicentruma mintegy 72 kilométerre délnyugatra volt a Chiapas állambeli Co- mitantól. A mintegy 20 másodpercig tartó, a Richter-skála szerint 6,3 fokozatot elérő rengéseket az epicentrumtól 820 kilométerre fekvő Mexikóvárosban is érezni lehetett. Tűz az űrközpontban Tűz pusztított a bajkonuri űrközpontban —- jelentették az orosz hírügynökségek kedden. A lángok emberáldozatot nem követeltek, de 3 milliárd rubelt meghaladó károkat okoztak az egyik indítóálláson és a központot kiszolgáló katonai létesítményekben. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Kikapcsolták a mikrofonját A román képviselőház tegnapi ülésén Borbély Imre temesvári RMDSZ-képviselő napirend előtti felszólalásban emlékezett meg március 15-éről, a magyar nemzet ünnepéről, majd megkísérelte magyar nyelven is összefoglalni rövid felszólalását. Ezt a teremben nagy felzúdulás fogadta, az ülést vezető Radu Ber- ceanu, a jelenleg ellenzékben lévő Demokrata Párt képviselője figyelmeztetett arra, hogy az alkotmány értelmében a román az államnyelv. Borbély Imre válaszul megjegyezte, hogy a parlamentben elhangzottak idegen nyelvű felszólalások — amire az volt a válasz, hogy külföldi és nem román állampolgárok részéről. Végül a temesvári képviselő csak a felszólalást záró, a magyaroknak és minden velük ünneplő felebarátuknak szóló jókívánságait kezdte magyarul mondani — mire az ülés elnöke a mondat közepén kikapcsolta a mikrofont. Borbély Imre felszólalásában méltatta az 1848-as forradalmat, és az újrakezdés ünnepének nevezte március 15-ét, utalva arra, hogy 1989 óta a Az ülés elnöke a mondat közepén kikapcsolta Borbély Imre mikrofonját térség a közép-európai diktatúrák bukása utáni újrakezdés útkeresését éli. Kifejtette, hogy 1848-ban a polgárosodás és a nemzettéválás kényszerpályái szembefordították a Kárpátmedence geográfiai peremnemzeteit a magyar centrummal. E tragikus szembenállásra 1848—49-ben a birodalom összes népeinek önrendelkezése, autonómiája jelentette volna a megoldást, ami a mindenről az úgynevezett szubszidiaritás, a lehető legalacsonyabb megfelelő szinten való döntés elve alapján egy föderális berendezkedést feltételezett volna. Az akkori vezetők, Kossuth Lajos, Nicolae Balcescu és Avram láncú — felismerték ezt, de tragikus késéssel. A mai Románia, amelyben éppen úgy több nemzethez tartozó polgárok élnek, mint a hajdani birodalomban, átörökölte az ebből fakadó problémákat. Azt a megoldást, amelyet egyes román erők Eszak-Bukovina hasonló problémájára ajánlanak, vagyis a határrevíziót, az RMDSZ, mint destruktív, destabilizáló utat, elvetette. Az erdélyi magyarság törvényes képviseletét a politikai realizmus és a békeszeretet késztette annak az építő és kompromisszumos megoldásnak a kidolgozására, amelyet be Kő önrendelkezésnek, autonómiának neveznek. Leszögezhető^ hogy ma is, mint 1848-ban, a párhuzamos igazságok tárgyalásos szembesítése, a méltányosság és a szubszidiaritás elveinek érvényesítése hozhatja meg a stabil megoldást — hangsúlyozta rövid felszólalásában az RMDSZ képviselőjeA francia politikai élet előterében a délszláv válság Eduard Balladur miniszterelnök hét végi boszniai útja és az ENSZ döntéshozatali módszereinek nehézkességére vonatkozó bírálata váratlanul ismét a francia politikai élet előterébe állította a délszláv válságot. A hétfői párizsi lapok arról cikkeznek, hogy Balladurnek „két fronton”kell helytállnia (az első természetesen az „ifjúsági minimálbér” bevezetése miatt támadt elégedetlenség), s útjával a Boszniával kapcsolatos francia álláspontot akarta nyomatékosabbá tenni. Mit jelent ez az álláspont? Először is az ENSZ már meghozott határozatainak egyértelmű tiszteletben tartását. Párizs — amely hatezer katonát állomásoztat a volt Jugoszlávia területén — érthető módon aggódik biztonságuk miatt, s nem érti: ha szükséges, miért nem alkalmazzák a légierőt az ENSZ-csapatok védelmére. Korábban ezt a politikai akarat hiánya magyarázta, ám február eleje óta (amikor a NATO a keményebb boszniai fellépés mellett voksolt) sokkal inkább a döntéshozatali lánc bonyolultsága akadályozza a hatékony ellenlépéseket. Csak egy konkrét példával élve: a szerb támadásról beszámoló francia katonának előbb saját zászló- alja parancsnokságát kell értesítenie az esetről, az tájékoztatja a Szarajevó melletti ENSZ-központot, amely továbbítja a hírt a kéksisakosok boszniai parancsnokának. A tábornok ezután felhívja főnökét, a Zágrábban lévő ENSZ- főparancsnokot, aki kéri a légierő bevetésének engedélyezésére hivatott ENSZ-megbí- zott, Jaszusi Akasi beleegyezését. így azután szombaton a repülőgépek csak az első szerb ágyúlövés után négy és fél órával kapták meg a tüzelési engedélyt — amikor már bottal üthették az agresszor nyomát. Nem csoda, hogy Balladur szeretné elérni e bonyolult rendszer leegyszerűsítését, hiszen — mint egy bihaci francia tiszt a hét végén elmondta — a szerbek immár nyíltan kinevetik őket, mikor az ellencsapás lehetőségével példálóznak. Ám a francia aggodalmaknak ez csak az egyik forrása. A boszniai válság kirobbanása óta Párizs végig kezdeményező szerepet játszott a megoldás keresésében (elég csak utalni Mitterrand elnök szarajevói látogatására, az Európai Unió legújabb béketervére, vagy a Szarajevóra vonatkozó NA- TO-határozatra), s most úgy látszik: az eredményeket mások aratják le, Franciaország, illetve Nyugat-Európa teljesen háttérbe szorul. Hiszen a NATO-határozat végül Oroszország megdicsőülését hozta, a boszniai muzulmánok és a horvátok közötti megállapodás felett pedig az Egyesült Államok bábáskodott. A francia „gloire-ra” oly büszke párizsi vezetés persze nem örül az események ilyen alakulásának: nyilván ez is szerepet játszott abban, hogy Juppé külügyminiszter hétfőn újból megismételte az amerikai, orosz és európai nézetek mielőbbi egyeztetésére vonatkozó, már többször elhangzott francia felszólítást. A partraszállás ötvenedik évfordulója Június hatodikán huszonötezer amerikait, köztük egykori katonákat várnak az északfranciaországi Normandiába a szövetséges csapatok 1944-es partraszállásának 50. évfordulója alkalmából — jelezték a franciaországi utakat szervező amerikai utazási irodák. Az előrejelzések szerint a rendezvénysorozatra összesen 100—150 ezer látogatót várnak, jóllehet 1984-ben, a negyvenedik évforduló ünnepségein—amelyen Ronald Reagan akkori amerikai elnök is részt vett — csak 90 ezren gyűltek össze — állítja George Hem, a „Maison de la France” igazgatója. A június 6-i hétre már minden szervezett útra elkeltek a helyek. Az olcsóbb idegenforgalmi irodák 1850 dollárért utazást, egy hét szállodai elhelyezést, reggelit és vacsorát biztosítanak. AII. Erzsébet nevét viselő luxushajón azonban két hét 26 400 dollárba kerül. — Minden bizonnyal ez lesz az utolsó évforduló, amikor az egykori katonák eljönnek, hogy ismét megtekintsék a helyet, ahol annak idején a szabadságért harcoltak. Vajon hányán érik meg a hatvanadik évfordulót? Hiszen az akkori harcosok ma 70—75 évesek —tűnődik Henry Schaft, az HSA New Y ork-i utazási iroda igazgatója. — Az idei évforduló semmivel sem nagyobb jelentőségű, mint a többi. Ám kétségtelenül az utolsó, amelyen sokan közülünk még jelen lehetnek. Tábornokaink már rég elmentek — mondta a 74. évében járó Leonard Lommell. Több tucat amerikai utazási iroda ajánl szervezett utakat áprilistól egészen október végéig. A programban gyakran szerepel egykét napos angliai tartózkodás, amikor a résztvevőknek megmutatják azokat a helyeket, ahol az akciót előkészítették. Ezután Normandia azon részeit tekinthetik meg a jelentkezők, ahol 1944. június 6-án a szövetséges csapatok partra szálltak. Az utat párizsi városnézés vagy Mont Saint-Michel-i kirándulás zárja. A Louisiana állambeli Battlefield (magyarul „csatatér”) utazási iroda által szervezett emlék- utakra már most háromszor annyian jelentkeztek, mint 1984-ben egész évben. A legkedveltebb ajánlat a 2995 dolláros kéthetes út. Az iroda sikerét részben annak tulajdonítja, hogy nemcsak júniusban, hanem egész évben szerveznek normandiai utakat. Az érdeklődés azonban a sajtónak is köszönhető: tavaly szeptember óta folyamatosan írnak a lapok a közelgő évfordulóról és az előkészületekről. — A partraszállásról még soha nem jelent meg ennyi cikk — mondja George Hem. Ünnepi megemlékezések Szlovákiában A szlovákiai magyarok számos helyszínen emlékeztek meg március 15-ről. Petőfi Sándor megcsonkított Pozsony-ligetfa- lusi szobránál, a somorjai „Pipagyújtónál” és a révkomáromi Klapka-szobomál Csóti György, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke is koszorúzott. Mindhárom helyen ezernél több ember volt jelen. A Pozsonyban, Somorján és Révkomáromban koszorúzó Csóti György mellett Boros Jenő, pozsonyi magyar nagykövet és Bauer Győző, a Csemadok országos elnöke, valamint a magyar politikai erők és társadalmi, közművelődési intézményeinek képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit. „Nem lehet szabad az, aki a másiktól elvitatja azt a szabadságjogot, hogy nevét anyanyelvén használhassa” — mondta Somorján Csóti György, aki ezt követően Révkomáromban a várvédő Klapka György szobra előtt a város egykori, mai és mindenkori kiállásának tányéré, Klapkáék kitartására, és az idén január 8-án megtartott révkomáromi nagygyűlés résztvevőinek akaratára emlékeztetett. A Kassához közeli Magyarbődön az Együttélés, a Rákóczi Szövetség és a Páneurópai unió küldöttsége a falu lakosaival közösen emlékezett a faluban eltemetett kétszáz honvéd sírjánál, majd a kassai magyar Thá- lia Színházban megrendezett ünnepi emlékesten vettek részt. Hasonló ünnepségek voltak Léván, Rimaszombatban és Losoncon, Nagykaposon és Ki- rályhelmecen. A szlovákiai magyarok nem csak az ünnepen, de már az azt megelőző napokban és számos helyen emlékeztek március 15. szellemi, erkölcsi örökségéről. A szlovákiai magyarok emlékünnepségeiről szinte sehonnan sem hiányzott a Csemadok, az Együttélés, a Magyai" Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Polgári Párt koszorúja, s nem hiányoztak a szlovákiai magyar politikai erők képviselői sem. Rendzavarásról egyetlen helyről sem érkezett jelentés. Hány szóval italoznak oroszul? Oroszország, amely a szeszfogyasztást tekintve a világ élvonalához tartozik, alighanem egyedülálló nyelvi találékonyságról tesz tanúbizonyságot az italozás szó rokonértelmű változatainak használatában. Ennek bizonyítására a Moszkovszkij Komszomolec című lap szerzője több mint 150 kifejezést gyűjtött össze. Kiderült, hogy az orosz ábécének nincs olyan betűje, amellyel ne kezdődne valamilyen,,szeszelésre’’ vonatkozó szó. Van viszont olyan betű, amellyel akár harminc szó és kifejezés is kezdődik, nem számolva a nyomdafestéket nem tűrő szavak hosszú sorát. A vonatkozó betűknél, a e-nél és a jo-nál a szerző diszkréten jelzi, hogy az olvasó maga is kitalálhatja, hogy mely kifejezésekről van szó. Megtalálhatók a vodkaínséges időket idéző kifejezések is. így a „belakkozni” vagy „behígítózni”. A hadseregben, illetve a gorbacsovi száraztörvény idején sokan fanyalodtak ugyanis az ipari szeszt tartalmazó anyagokra oly módon, hogy furfangosan kivonták belőlük az alkoholt. Annak idején olcsó kölniket is fogyasztottak Oroszországban, s innen származik például a „bepacsulizni”. A szinonima-szószedet elkészítője a lap hasábjain további gyűjtésre ösztönözte olvasóit, hozzátéve, hogy nem marad adósa a találó kifejezések gazdáinak. Jelezte, hogy a témába vágó lesz a honorárium... Mindennap feladhatja hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja fel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig. Kukorica eladó (szárított). Kétegyháza, Úttörő u. 49. Telefon: (66) 380-185. Békéscsabán a belvárosban másfél szobás, bútorozatlan lakás kiadó. Érdeklődni: Bartók Béla út 61—65.2. em. 7.15—17 óráig. ÉLET-, LAKÁS-, GÉPJÁRMŰ-, VAGYONBIZTOSÍTÁS. n A Providencia Osztrák—Magyar Biztosító Rt. értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy a békéscsabai kirendeltsége 1994. március 16-ától új helyre költözött. Címe: Békéscsaba, Irányi u. 1. szám. (Univerzál Áruház mellett.) Telefon: (66) 328-405. ÉLET-, LAKÁS-, GÉPJÁRMŰ-, VAGYONBIZTOSÍTÁS. POLITIKAI HIRDETÉS FÜGGETLEN JELÖLTKÉNT INDUL A VÁLASZTÁSON CSANÁDY PÁL 5673 Kamut, Tanya 166. sz. Várja levélben ajánlottan megküldeni a kopogtatócédulákat az alábbi helységekből: Tarhos, Doboz, Kamut, Kétsoprony, Telekgerendás, Murony, Csárdaszállás, Köröstarcsa, Bélmegyer, Békés. Köszönöm a bizalmukat!
