Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-15 / 62. szám
Kossuth emlékezete Békésben Kossuth Lajos Iratai (Részletek) ,,Vegyenek el mindent tőlünk, csak a szabad sajtót adják meg, s nemzetem szabadsága, nemzetem boldogsága felől kétségbe nem esem.” Annak az országnak, amelyben nem lehet az összes nézeteket és bármely nézetet szabadon vallani és megtárgyalni, rossz a kormányzata, rosszak az intézményei. Nem az emberek és elvek elítélendők, hanem a kormányzat és az intézmények." „Én, mivel alkotmányos ember vagyok, nem képzelhetek kormányt, melyet ellenőrizni szükséges ne legyen; mivel ember vagyok, emberi gyarlóságomat érező, nem hiszek kormányban isteni csalhatatlan- ságot vagy angyali jóakaratot; s mivel hazámat jobban szeretem, mint akárkinek a kegy mosolyát vagy akárkinek baráti kézszorítását, nem ismerem el oly kormány lehetségét, melynek, ha vét vagy hibázik, vétkét vagy hibáját szolgai önmegtagadással tűrjem. ” „Hogy a képviselő kötelezve van híven ragaszkodni a programhoz, melynek alapján képviselőül lett megválaszU’a, az oly igazság, mely a képviseleti rendszernek sarkalapját képezi. — E nélkül a „képviseleti kormány” (mint az angolok helyesen nevezik) megszűnik ,,képviseleti” lenni s parlamentáris formák mezébe burkolt abszolutizmussá változik, ami apalástolatlan abszolutizmusnál még kárhozatosabb, mert mind a kettő nyomás, de az első hozzá még csalás is." ,A jövő áldozatokat fog tőlünk kívánni, miket meg kell adnunk, de két dolog az, mit áldozatul hozni semmi esetben sem lehet: a haza függetlensége és a becsület. ” A békési Jantyik Mátyás Múzeumban kiállítás nyílik március 18-án Kossuth Lajos és 1848—49 emlékezete Békés megyében címmel, melyet a Munkácsy Mihály* Múzeum egyik munkatársa, Kocsor János muzeológus rendez. — Milyen jelentősebb események színhelye volt megyénk a szabadságharc idején?—-kérdeztük a fiatal szakembert. ' — Szerencsére nagyobb harcok térségünkben nem voltak, de a Nemzetőrség tagjaiként a békési fiatalok is kivették a részüket a csatákból, s többen is ott voltak Arad ostrománál, vagy harcoltak a délvidéken. Vasvári Pál járta ezt a vidéket, az ő toborzó beszédei után indultak hadba elődeink. A kiállítással az a célunk, hogy Kossuth kultuszának megyei vonatkozásait mutassuk meg, s ezért a kort idéző fegyverek mellett olyan tárgyakat, dokumentumokat kívánunk az érdeklődők elé tárni, amelyek a megye és Kossuth kapcsolatát reprezentálják. Látható lesz például az a levél, amelyet Kossuth saját kezűleg írt a békési ifjaknak, vagy éppen azok a koszorúszalagok, amelyeket Békés megye küldött Kossuth Lajos temetésére. —Miért éppen Békésen rendezik meg az emlékkiállítást? — Pillanatnyilag ott van hely az elhelyezésére, de ez vándorkiállítás lesz, tehát a megye több városában is bemutatjuk. Az orosházi Thék Endre utcában látható annak a háznak a falán a 45 évvel ezeló'tt elhelyezett emléktábla, amelyben 1849-ben megszállt Kossuth Lajos Békéscsaba Száz év után is Kossuth A békéscsabai Kossuth-szobor felállítása kétszeresen is jelentős esemény volt 1905. szeptember 19-én a városban: közkívánatra emléket állított a korabeli képviselő-testület az egykori kormányzó-elnöknek, s egyben a neves hazafit ábrázoló alkotás lett Békéscsaba első köztéri szobra. A mű megalkotására pályázatot írt ki a város, s Horvay János díjnyertes munkáját még bronzba öntés előtt megmutatták Kossuth Lajos legidősebb fiának, Kossuth Ferencnek, akit a leleplezési ünnepségsorozatra is meghívtak. Az avató előestéjén a városban tett sétakocsikázásáról így számolt be az akkori Békés Megyei Közlöny: „Mindenütt díszes transzparensek, színes villanyégők és gyertyák sokaságának fénye lobogott. A városháza erkélyén villanycsillárokból Kossuth neve ragyogott a nemzeti trikolór színeiben, az ablakokban és kereskedések kirakataiban pedig a Kossuth arckép volt díszes dekoráció keretében. A városháza tetőzetéről és a Fiume Szálló erkélyéről pedig bengáli tűz szórta vakító sugarait, az Egyház utcán pedig villannyal gazdagon világított diadalkapu tündökölt.” Másnap a szoboravatót ünnepi istentisztelet előzte meg az evangélikus nagytemplomban és díszközgyűlés a városházán (mely valójában akkor még csak községháza volt), a leleplezési ünnepségen pedig Fábry Sándor alispán mellett Kossuth Ferenc is beszédet mondott. Az ünnepségsorozatot a Vigadóban tartott bankett zárta. A városban évtizedek óta a Kossuth tér a központja minden évben az 1848—49-es szabadságharc résztvevői előtt tisztelgő március 15-ei ünnepségeknek. szeresen népszerűsítette írásaiban a társadalmi haladást, a nemzeti érdekek védelmét. Merész gondolataiért négy évre börtönbe zárták, de szabadulása után töretlenül folytatta megkezdett munkáját: 1841 -ben ő indította útjára a Pesti Hírlapot. Közéleti tevékenységének is ugyanaz volt a célja, mint írásainak, s nem véletlenül lett 1847-ben az akkori országgyűlés ellenzékének a vezére. A forradalom és a szabadságharc idején vállalt feladatai közismertek: a hadsereg megszervezésével, a nemzeti ellenállás gazdasági, társadalmi és politikai alapjainak megteremtésével az egyik legfontosabb szerepet töltötte be a függetlenségért vívott küzdelemben. A függetlenség elvesztésébe kényszerű emigrációjában sem nyugodott bele, az elnyomás alatt sínylődő ország felszabadítása céljából el is indította a Magyar Légió megszervezését, s a legegyszerűbb emberek is mindvégig reménykedtek visszatérésében. Sajnos erre nem került sor—még magyar állampolgárságától is megfosztották —, s idegen földön, Turinban halt meg 1894. március 20-án. Temetése után a magyar települések egész sora választotta Kossuth Lajost díszpolgárává, s emeltek szobrot tiszteletére a városok főterein. így volt ez megyénkben is, ahol napjainkig tisztelegnek emlékének szobrokkal, emléktáblákkal avagy éppen névadójául választja egy-egy intézmény. Kétnapos szoboravató Sarkad „Az én vezérelvem tehát az: hogy hazánk állami függetlenségét s nemzeti önállását feladni, vagy annak megcsonkításába beleegyezni nemcsak nem kell, de nem is szabad semmi körülmények közt, semmi nyomás miatt, semmi áron... életfeltétele ez fajunknak, nemzet vagyunk s jogunk és erőnk is van, hogy ne engedjük magunkat tartománnyá süllyeszteni. Jogunk is, erőnk is van, hogy öncél legyünk, s ne idegen célok eszköze...” Orosháza Akik ma kitűzik kabátjuk hajtókájára a kokárdát, valószínűleg az idén hat napon át le sem veszik, ugyanis március 20-án ismét emlékezünk: ezen a napon lesz száz éve, hogy elhunyt Kossuth Lajos. A magyar nemzeti függetlenségért, a szabadságjogok biztosításáért vívott küzdelem legnagyobb alakja a magyarság 19. századi történelmében vitathatatlanul az a Kossuth, akit már az 1848. március 15-ei forradalom fellobbanása előtt is üldöztek a nemzet függetlenségéről vallott eszméiért. 1832-ben lett újságíró, s kezdettől rendAz oldalt írta és összeállította Lenthár Márta, a felvételeket Fazekas Ferenc készítette
