Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-15 / 62. szám
0 MEGYEI KORKÉP / HIRDETÉS 1994. március 15., kedd Az első felelős magyar minisztérium Gróf Batthyány Lajos nyolc minisztere társaságában A lakosság álmát őrzik A magyarság első felelős miniszterelnöke, gróf Batthyány Lajos már 1848. március 23- án a miniszterek személyére vonatkozó kész névsorral állt az országgyűlés alsóháza elé. Listáján ,a magyar politikai élet jelentős egyéniségei szerepeltek, köztük mind a liberálisok, mind a konzervatívok megtalálhatók voltak. A Batthyány-kormány külügyminisztere (akkor a király személye körüli miniszternek mondták) Eszterházy Pál herceg, közmunka és közlekedésügyi minisztere gróf Széchenyi István, hadügyminisztere Mészáros Lázár, pénzügyminisztere Kossuth Lajos, vallás- és közoktatási minisztere Eötvös József, belügyminisztere Deák Ferenc, földműves-, ipar- és kereskedelmi minisztere pedig Klauzál Gábor lett. Társadalmi hovatartozását tekintve az első független felelős magyar kormányt négy főnemes és öt köznemes alkotta. Tehát míg a francia forradalmi kormány főként polgári egzisztenciákból (ügyvédekből, hírlapírókból, üzletemberekből) tevődött össze, az új osztrák vezetés pedig főként állami alkalmazottakból állt, addig a Batthyány-minisztérium szinte teljes egészében a föld- birtokos nemesek kormánya lett. Az első alkotmányos kormány működésének szabályait az 1848. évi III. törvénycikk mondta ki: „...A minisztériumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásért felelős. A minisztérium székhelye Buda-Pest. Mindazon tárgyakban, melyek eddig a m. kir. udvari kancelláriának, a k. helytartó tanácsnak, ide értvén a bányászatot is, köréhez tartoznak, vagy azokhoz tartoz- niok kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és általában minden honvédelmi tárgyakban Ő Felsége a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar minisztérium által fogja gyakorolni. Az érseket, püspökök, prépostok, s apátoknak és az ország zászlósainak kinevezése, a kegyelmezés jogának gyakorlata, és a nemességnek, címeknek s rendeknek osztása, mindig az illető felelős magyar miniszter ellenjegyzése mellett, egyenesen Ó Felségét illeti. A magyar hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazását, nemkülönben a katonai hivatalokra kinevezéseket, szintúgy Ó felsége fogja (...) a miniszterek ellenjegyzése mellett elhatározni. (...) A minisztérium áll: egy elnökből, s ha az maga tárcát nem vállal, kívüle még nyolc miniszterből. A miniszterelnököt az országból való távollétében a nádor s a királyi helytartó, O Felsége jóváhagyásával neveziki.(...)” Gróf Batthyány Lajos erős és hatalmas Magyarországot akart teremteni (az osztrák birodalom határain belül, vagy ha az felbomlana, anélkül), ám úgy, hogy az uralkodó továbbra is közös legyen. Mindig a törvényes utat választotta, ugyanakkor nem ismerte a megalkuvást. Sohasem hátrált meg: amikor az ország érdeke úgy kívánta, attól sem riadt vissza, hogy magára vállalja a nemzetőrség megszervezésének, vagy az újonnan alakuló honvédség felállításának feladatát. Az első független magyar kormány 1848 szeptemberében (amikor az ellenforradalom fegyverrel támadt Magyarországra) mondott le. Ezt követően — Kossuth vezetésével — Országos Honvédelmi Bizottmány vette kezébe az ország irányítását. A következő esztendő tavaszán Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották, s ő nevezte ki a második felelős minisztériumot, Szemere Bertalan kormányát. E kabinet működésének végére a cári intervenció tett pontot. Magyari Barna Battonyán már két éve működik a polgárőrség. A szervezetnek jelenleg 30j igazolvánnyal rendelkező tagja van. Valamennyien lelkesen látják el önként vállalt feladatukat. Eredményesen együttműködnek a helyi rendőrőrssel, több bűnügy felderítésében, illetve megakadályozásában vettek részt. Sajnos a korszerűtlen, kis hatósugarú rádiók lecserélése — anyagiak hiányában — egyelőre megoldhatatlan. Ugyancsak gondot jelent a Szombati lapszámunkban beszámoltunk, hogy Békéscsabán megalakult a Magyarok Világszövetsége Karitatív Bizottságának helyi szervezete. Ezzel kapcsolatban jelezzük, hogy pénzbeli adományaikat az MVSZ Alapítványnak a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nél vezetett, Magyar Segélyszolgálat elnevezésű 216- 27473-7007 számú forint- és az OKHB HU HB Magyarok Világszövetsége Alapítvány Megtalálták Gyulán a Pandúrlaktanya néven ismert műem- lékjellegű épület hasznosítási módját. A képviselő-testület elhatározta, hogy—elvetve a korábbi elképzeléseket: üzletház, irodaház, vállalkozói tárgyaló legyen — a földszintjén helyezi el a Gyulai Idegenforgalmi Rendszert működtető Toursys irodát, valamint az országos Tourinform gyulai egységét. polgárőrök gépkocsihasználatának elszámolása. „Egy-egy éjszakai szolgálatban 50-100 km-t is megteszünk, s azt senki sem kívánhatja, hogy mindezt saját zsebből fedezzük” — fogalmazott egyikük. Az anyagi gondok enyhítése érdekében azt tervezi a csoport, hogy támogatásért fordul a helyi vállalkozókhoz és mindazokhoz, akik hajlandók némi pénzt áldozni a köz-, illetve a vagyonbiztonságra. M.Gy. Magyar Segélyszolgálat 401 9279 00 216 941 számú deviza- számlájára kérik befizetni. Emellett várják fuvareszközökkel, raktárhelyiséggel rendelkező szervezetek, intézmények, vállalkozók és magánszemélyek jelentkezését és munkafelajánlásait is. A világszövetség karitatív szervezete várja felajánlásaikat Budapesten, a Benczúr utca 15-ben (1068) és Békéscsabán a Botyánszki Pálné utca 38. szám alatt. Az emeleten Lajos Ferenc és kortársainak képei kapnak helyet, ha ő valóra váltja szándékát, s a városnak adományozza grafikai gyűjteményét. Ugyanott otthonra találhatna a Dürer Társaság is, melynek működése nagyban Lajos Ferenc személyéhez kötődik. Az állandó kiállításon időről időre megjelenhetnének a ma élő gyulai festők alkotásai is. Magyar Segélyszolgálat A Lajos Ferenc-képek otthona? POLITIKAI HIRDETÉS HA UNOD A BANANT, FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE
