Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-15 / 62. szám

1994. március 15.. kedd PRIVATIZÁCIÓ Hogyan lett a Panda Maciból Eskimo? Beszélgetés Szabó Tamás tárca nélküli miniszterrel — Ön a közelmúltban nemegyszer sikerágazatnak nevezte a privatizáci­ót. De mihez képest? Mi a viszonyítási alap? — Nemzetközi privatizációs nor­ma valóban nem létezik, nekünk arra kell törekedni, hogy minél gyorsab­ban és minél jobban privatizáljunk. Mérhetjük pl. azt, hogy a környező országokba mennyi működő tőke áramlik. Nos, ennek több mint a fele hozzánk jött, ráadásul gyorsuló ütemben. — Nem lassult tavaly ez a folya­mat? — Csak a hírekben! A valóságban nem. 1990-ben 1 milliárd dollár alatt, 91- ben valamivel 1 milliárd fölött, 92- bem 1,5 fölött, 93-ban már 2,3 milliárd dollár volt a befektetés összege. Ez siker, nem? Mint aho­gyan az is sikernek számít, hogy a nálunk megjelent 7 milliárd dollár kb. 350 ezer munkahelyet köt le. Vagyis ennyivel kisebb a munka- nélküliség — a privatizáció követ­keztében. A magángazdaság ugyanis felőrölte a csődtömeg jelentős részét. Ha nincs ez az eltökéltség a magán- gazdaság megteremtésére, akkor nem működne 600 ezernél is több egyéni vállalkozás — 89-ben 250 ezer volt —, nem alakult volna 150 ezer társasvállalkozás, és a négy év­vel ezelőtti néhány száz után ma nem dolgozna 15 ezer külföldi vegyes vál­lalat. — Ha már a külföldieket említi, kiárusítják az országot — mint aho­Szabó Tamás gyan sokszor koalíciós partnereik is vádként fogalmazzák — vagy ma­gunknak termelünk hasznot? — Sokszor hallom, hogy a drága szent magyar anyaföld drága szent terményét mások, a külföldiek élve­zik, vagy hogy azért veszik a külföl­diek a magyar feldolgozóipart, hogy kiszorítsák az alapanyagot a piacról. Mi a valós helyzet? Az, hogy hiába szeretem a Symphoniát, ha nem tu­dom eladni Bécsben, Párizsban, vagyis az a néhány óriáscég, amely megvette a dohányfeldolgozó ipart, eleve versenyt teremtett, tetejében kisebb nikotintartalmú, Európában is versenyképes, ismert márkanévvel eladható terméket állít elő. A világ így megismerheti a mi termékünket, mert ugye nem kell mondanom, hogy azt a bizonyos doboz cigit magyar ember állítja elő. Mindehhez persze jó alapanyag kell. A feldolgozók el­kezdtek egy hatalmas fejlesztési programot, új technológiákat vezet­tek be, újfajta kultúrákat finanszíroz­nak a termelők számára, és szakem­berek szerint két év múlva kétszere­sére nő a dohánytermelés. Ha tehát több embert lehet foglal­koztatni, akkor több áfa és több sze­mélyi jövedelemadó folyik be, vagy­is a bérből, fogyasztásból nő az állam haszna. De hozhatok másik példát is. Fejér­ben a Pharmalat megvette a székesfe­hérvári tejipari vállalat jelentős ré­szét, és a cég tőkeértékének megfele­lő összeget befektetett, teljesen meg­újította a technológiát, vett harminc kis Mercedest, viszi a hosszú ideig eltartható tejet és egyebet, minden kis faluba, és kiszorította a holland im­portot. Magyar ember, magyar tehén magyar teje, magyar munkával, ma­gyar fogyasztót szolgál, és még ex­portra is jut. Csak mellékesen teszem hozzá, hogy a győriek már sürgettek, hogy siessünk a privatizációval, mert kiszorulnak a hazai piacról a Fejér megyeiek miatt! Ugyanez a helyzet a Veszprémben gyártott és nem kifogástalan minősé­gű Panda Maci fagyival. A gyárat megvette az Inilever, költött rá más­fél milliárd forintot, fölvett 300 em­bert és az Eskimo jégkrémet egész Európában eladja négy gyárából, amiből az egyik a veszprémi. Helyi hírek • DÉL ALFÖLDI REGIONÁLIS RT. Az Á VÜ Igazgató T anácsa 1994. február 23-ai határozata alapján a ta­valy májusban alakult Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Kft. (Békécsa- ba) március 1 -jétől részvénytársasági formában működik tovább. A társa­ság új neve: Dél-alföldi Regionális Rt. • BÁNATPÉNZ. Hozzájárult az ÁVÜ IT, hogy az Appel und Frenzel konzorcium az Orosháza—Food Rt. részvényeinek adásvételi szerződé­sét megkösse, az előzetes pénzügyi és jogi átvilágítást követően. A fizetés teljesítésének határnapja ez év márci­us 30-a. Amennyiben a konzorcium eláll az üzlettől, a 25 millió forint bánatpénzt az ÁVÜ nem fizeti vissza. • KÁRPÓTLÁSI JEGGYEL IS. A Békés Megyei Állami Építőipa­ri Vállalkozás Rt. részvényeinek pá­lyázat útján történő megvásárlásakor kárpótlási jegyet is elfogad az Állami Vagyonügynökség. A határidő: már­cius 23. A jegyzett tőke 138 millió forint. Az Állami Vagyonügynökség Békés megyei ügyfélszolgálati irodájának címe: 5600 BÉKÉSCSABA, Andrássy út 22. Telefon: 66/443 490 Telefax: 66/443 490 Jöhetnek a kisbefektetők Áprilistól KRP-kísérlet Magánosítás részletre és kárpótlási jegyért Az új privatizációs program­ban a 18. évet betöltött magyar állampolgárok 100 ezer forin­tos keretet kapnak, amelyből állami tulajdoni társaságok részvényeit vásárolhatják. A keretet kamatmentesen hasz­nálhatják fel a kisbefektetők, 5 éves részletfizetéssel. Az első kísérleti szakaszban a Pannó­nia Hotels, a Global TH. a Pan- nonplast Műanyagipari és a Soproni Sörgyár Rt. mintegy 4 milliárd forint értékű papírjait ajánlják föl. A forgalmazással az OTP Bank Rt.-t bízták meg, amely versenyben nyerte el a feladatot. Csépi Lajos, az ÁV Rt. ve­zérigazgatója bejelentette, hogy a következő szakaszban várhatóan a Matáv, a Villa­mosipari Tröszt, a Pick Rt. és néhány gyógyszeripari cég részvényeihez lehet hoz­zájutni a KRP keretében. Az érdeklődők a kárpótlási je­gyek részvényekre cserélésé­vel is vásárolhatnak vagyon­részt. Egyelőre 60 OTP-fiókban regisztrálják a KRP-ben való részvételt, ami kétezer forint­ba kerül. Az eredeti kárpótol­tak számára ingyenes a beje­lentkezés. Limitálni fogják az egy-egy cég megvásárolható részvényeinek minimális és maximális jegyzési értékét. A nyilvános kibocsátás az azon­nali készpénzes fizetésre is módot ad. CSELT L3LI1 Nem ingatlant, üzletet vettünk Az emberek fantáziáját megmozgatta az a vásárlás illetve privatizáció, amelynek során — mint rebesgették, igencsak nyomott áron — egyben kelt el a gyulai Komló étterem és szálloda, a Park Hotel, a csabai Körös Hotel és a Márvány Cukrászda, az orosházi Katlan étterem. Igen hosszas utánajárást követően sikerült az ügyvezető' igazgatóval, Szabó Attilával találkozni, hogy a volt Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat magánosításáról beszélgessünk. A privatizáció lebonyolításával az ÁVÜ a szegedi Kapitál Kft. szakértői szervezetét bízta meg. Érthető módon nem adtak felvilágosítást a folyamat­ról, de megjegyezték, hogy az állami kereskedelem privatizációja két szakasz­ban történt, az elsőben a volt szerződéses, bérbe kiadott üzleteket előprivati­zálták 1992. december 31-ig. Békésben így megközelítően száz üzletet értéke­sítettek. A második körben az A VÜ döntésének megfelelően a fentebb említett egységeket együtt értékesítették. Elvégezték a vagyonfelmérést, amelyet jó­váhagyott az ÁVÜ, s a tenderkiírást követően vette meg egy konzorcium, mégpedig nem limitáron alul. — Szeretném hangsúlyozni — mondja Szabó Attila —, nem ingatlanvásárlás történt, hanem egy vállalatot kellett jogutód­lással megvenni annak összes kötelmeivel együtt. Az embe­rek sok mindent beszélnek. S még a bank sem veszi figyelem­be, hogy van egy holt ingatlan- érték, és van egy üzleti. Van, aminek kicsi az ingatlanértéke, de magas az üzleti, és lehet for­dítva is. Tudni kell, hogy ugyan jó helyen van a Komló, de napi 15 ezer forint veszteséget ter­mel, és legalább ötvenmilliót rá kellene költeni. A Körös is veszteséges. Tehát a konzorci­um, amely nyílt pályázat útján megvette ezeket az üzleteket, komoly rizikót is vállalt. A szál­lodákba pénzt kell fektetni, hogy jól működjenek. S valami akkor működik, ha van gazdája. — Tudhatnánk valami köze­lebbit a konzorciumról? Úgy ér­tesültünk, öt ember tulajdonába kerültek ezek a létesítmények. — A konzorcium öt magán- személyből állt össze. Eleinte a résztvevők csak a jól működő egységeket akarták megvenni, folyt az alkudozás, háromszor borult is az egyezség, míg végül az érdekeket össze lehetett egyeztetni. A vendéglátóipari vállalat korábban átalakult Bé­kés Vendégfogadó Kft.-vé, s azt hirdette meg az ÁVÜ, tehát azt vette meg a konzorcium. A jog­utódlással egyben behajthatat­lan kintlévőségeket, tartozáso­kat is örököltünk, meg peres ügyeket. —Mindezeket figyelembe vé­ve is jó üzletet csináltak, mert a nemrég felújított gyulai Park Hotelt, aminek nyil­vántartási értéke 74 millió, mindössze 24 millióért vették meg — állították többen. — Külön az in­gatlanokra nem volt összeg meghatároz­va, a kft. egészét hir­dették meg. Fel­mérték az ingatla­nokat, az adósságot és kintlévőséget, valamint azt, ha valaki műkö­dőképes céget akar belőle csi­nálni, akkor mennyit kell befek­tetnie. A Körös Hotelnél már meg is kezdődött az átalakítás, mert jelenleg ott balkáni állapo­tok uralkodnak. A hotel is napi 12 ezer forintos veszteséget ter­mel. Nyereségessé csak komoly beruházás révén lehet tenni. Te­hát nem véletlen, hogy az ÁVÜ nyilvános pályázata iránt 12 ér­deklődő volt, és tudomásom szerint csak egyetlen pályázat érkezett be. A konzorcium sem a csikkzsebéből fizetett, szüksé­ge volt az Egzisztencia-hitelre is. A privatizációnak nem az a lényege, amit sokan gondolnak, hogy olcsón vagyonhoz jutni. Bár magam is látok a privatizá­cióban hibát, amikor spekuláci­A gyulai Park Hotelt két éve újították fel, s az új tulajdonosok szerint is szak­mailag képzett gárda vezeti FOTÓ: FAZEKAS FERENC ós célokból kerülnek valakik kezébe a vállalatok, s nem a működtetés céljából. — Elárulná az összeget, mennyiért jutottak ehhez a vál­lalathoz? — A pályázati alapár 160 millió volt, s mi ezt ajánlottuk meg. A kintlévőség több mint 10 millió és ehhez vannak még egyéb tartozások is. Tehát fo­galmunk sem volt arról, mit is vettünk meg. A dolgokba még nem látunk bele teljesen, mert némely egység önálló gazdasá­gi társaságként működött, s azok gazdálkodásába nem te­kinthettünk bele. Jelenleg 240 üggyel kell megbirkóznom. Te­hát ebben a vásárlásban benne van a bukás kockázata is. B. Sajti Emese ABC a privatizációhoz Tallózó a hazai sajtóból Tartós állami tulajdon A kormány rendeletben sorolja föl azokat az állami vállalatokat, illetve gazdasági társaságokat, amelyek csak részben privatizálhatok. Azok a szervezetek kerültek erre a listára, amelyeknél — ezt a gazdasági stratégiai, nemzetgazdasági vagy más fontos érdek indokolja vagy — a vagyon országos közszolgáltatási célt szolgál, — egységes rendszerben működtethető gazdaságosan, — koncessziós tevékenységet végeznek, — különösen hosszú időt venne igénybe az előkészítés az értékesítésre. A kormány 2 évente fölülvizsgálja a besorolást, de hamarabb is lehet változás a listán. MÓL-cserearány. Március 21 -tői 2 darab kárpótlási jegyért 3 MOL-részvény t lehet majd jegyezni — döntött az ÁV Rt. (Állami Vagyonkezelő Rt.). Mint ismeretes, a vállalat részvényeiből az első lépcsőben névér­téken 967 millió forintnyit ajánlanak fel kárpótlási jegyért cserében. A megszerezhető papírok elsőbbségi részvények, 12 százalékos fix osztalékot ígérnek. (Világgazdaság III. 9.) Tudja-e? Dolgozói tulajdonszerzés Az összes kedvezmény nem haladhatja meg az átalakuló vállalat saját tőkéjének 10 százalékát, illetve a 12 havi bruttó alapbértömeg összegét. A kettő közül az alacsonyabb összegű veendő figyelembe. Ha minden dolgozó részt vesz a kedvezményes vásárlásban, akkor arányosítani kell a kedvezmény mértékét a résztvevők és a teljes létszám között. Az ÁVÜ az eladási ár feléig árengedményt és részletfizetési kedvez­ményt adhat. (E-hitel is igénybe vehető.) (Jövő héten: vagyonértékelés, vagyonértékesítés.) A befektetési jegyről hogy nagyobb biztonságot nyújtó, kárpótlási jegyért meg­szerezhető értékpapír, mint a részvény. A befektetési jegyet befektetési alapok bocsátják ki, amelyek a befektetési jegyek ellenértékéből. — attól függő­en. hogy értékpapírról vagy in­gatlanbefektetési alapról van szó — értékpapírokat, illetve ingatlanokat vásárolnak. A be­fektetési jegyek tulajdonosai végső.soron ezeknek az érték­papíroknak. illetve ingatlanok­nak a közvetett tulajdonosai, s -ezek hasznából részesülnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom