Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-15 / 62. szám
Március 15-ei ünnepi összeállításunk lapunk 9—16. oldalán 1994. MÁRCIUS 15., KEDD ■■■■■■■■ ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 62. SZÁM ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Világháborús emlékműavatás Lakiteleken Közel ötven év után végre megadatott nekünk, hogy méltó módon elsirassuk halottain- kat és szembenézzünk múltunkkal. Igazán erős csak az a nemzet lehet, amely képes vállalni saját múltját, emlékeiben megőrizni az ősök hősiességét és áldozatkészségét — hangsúlyozta Für Lajos honvédelmi miniszter, az MDF elnöke tegnap Lakiteleken, a Templom téren felállított világháborús emlékmű avatásának ünnepségén. A község centrumában közadakozásból és a Lakitelek Alapítvány támogatásával elkészült emlékmű, jelképes sírja a két világháború, valamint 1956 lakiteleki áldozatainak. A három földhalomból kiemelkedő kettős fakeresztre felhelyezett 101 bronz falevél az ismert, a 102. pedig a még ismeretlen halottak emlékét örökítette meg. Petőfi Sándor: A szájhősök UlCeddig tart ez őrült hang zavar még? JKeddiy hőgtöd még a hon nevében? DCined a dión mindig ajdain van, Hincsen annad, so/ia sincs szive fjen / Alit diasználtod főj any elvéteddel? övrül- évre folyvást tart a zaj, Cs nem ott- e, aíiol volt a nemzet? Hincs-e még meg minden régi haj? Aenni, tenni! ahelyett, fiogy szóval Az időt ígg eíharácsoljátod; Uárva néz rég s olg hiála néz az Asten napja s a világ reátod. Xyújtsátod di tettre a dezet már cS áldozatra zseheitedet, Jápláljátod végre a hazát, hi Olg sodáig táplált tiiedet. Áldozat s tett, ez a dét tüdői', melg dl valódi Honfiúi mutatja, De ti gyáva s önző szived vayytoh, delire gyávád s önződ áldozatra. dliszem én, fiogy mint a fád tavasszal, JKegifjodnah a vén nemzeted, De ti Hernyód új lombot nem adtod, Sőt a régit is leeszited. S ó, mi vadság ! fölemelte még a ICépszerőség ődetpaizsára, dlz elámult sodaság, midéppen JKegoáítóit, darjaiha zárja. Jlfeguálíód? őd a Hon eladói. ( dvesziind ez ordítod miatt... diólod tudj a ellenünd, diogy félünd, Adert a félénd eíi mindig ugat. ön ugyan nem állód a seregdez, JKely díséri ődet ujjongatva, ös dia egy dór főzi Ifid vetődöm, Hern egy éhért léped e csapatja, Csad azért, hogy fölfordítsam majd ez A!-nagyoh győzelmi szederét, S haragomnad ostorával vágjam Arcaidra a hi tó jelét! Szatmár, 1847. augusztus Vendégjárás a megyében Jeszenszky Géza: Nem lehet nehéz a kiegyezés Jeszenszky Géza külügyminiszter békésbeli kőrútjának egyik állomása tegnap Békéscsaba volt, ahová Csajányi Melinda MDF-es képviselőjelölt hívta meg. Ezt megelőzően Mezőberényben — ide dr. Csiby Miklós MDF-es képviselőjelölt meghívására érkezett — és Békésen fórum keretében találkozott a választókkal, s „Románia mellett, Szerbiához közel” címmel tartott előadást. A sajtó képviselőivel Békéscsabán, a Hotel Fiumében találkozott és válaszolt a kérdésekre. Többek között arra, hogy a Meciar-kormány bukásával várható-e változás a két ország viszonyában. Köszönet az újságíróknak Az 1848-as' magyar szabadságharc emlékezetére, a magyar sajtó napja alkalmából dr. Farkas László államtitkár találkozott a dél-alföldi régió vezető újságíróival, televíziós és rádiós főszerkesztőkkel. A köztársasági megbízott ebből az alkalomból emlékérmet nyújtott át a meghívottaknak, köztük dr. Árpási Zoltánnak, lapunk főszerkesztőjének. Az államtitkár beszédében kérte, hogy az újságírók továbbra is éljenek a szabad vélemény- nyilvánítás, a sajtószabadság lehetőségével. Köszönetét fejezte ki a sajtó munkatársainak azért, hogy hozzájárultak a magyar demokrácia megteremtéséhez, s meghatározó szerepük van abban, hogy e téren közmegegyezés jött létre az országban. Farkas László végül bejelentette egy dél-alföldi újságíró nívódíj alapítását, amelyet az írott és az elektronikus sajtó egy-egy kiemelkedő alkotója fog elnyerni várhatóan még ebben az évben. — A szlovákok és a magyarok között nem lehet nehéz a kiegyezés — válaszolta a külügyminiszter. — Hiszen az ezeréves közös múlt miatt nehezen választható szét a két nép kultúrája. Nem a konfliktus emlékét, hanem a közös pontokat kell erősíteni. A Vajdaságból érkezett Jeszenszky Géza örömmel tapasztalta a VMDK-val folytatott tárgyalásai során, hogy korábbi belgrádi útja, s a Vajdaságban élő magyarokra nehezedő nyomás enyhülése között kapcsolatot vélnek felfedezni. Egyébként Magyarország hét szomszédja közül néggyel jó a partneri viszony. A tegnap szerzett Békés megyei tapasztalatairól a következőket mondta: — A magyar állampolgárokkal nemcsak pártpolitikusként kell találkoznom. Hiszen csak akkor tudom megfelelően képviselni az országot külföldön, ha jól ismerem az ország belső ügyeit is, és különösen itt, a határszélen élők gondjait. A nemzetiségi klubházban szó volt a Szlovák Kultúra Háza ügyéről, amelyben megállapodás is született, beszéltünk a határátkelőhelyek kérdéseiről és arról, hogy az itt élők szeretnék a pozsonyi tévé adásait fogni. Az evangélikus egyház képviselőivel fontosnak ítélem meg a személyes kapcsolatot, s nem csak azért, mert magam is evangélikus vagyok, de mert a szlovákság és a magyarság egyházon belüli hagyományai szép példái az együttélésnek. (Folytatás a 3. oldalon) Az ünnep bennünk van Ezemyolcszáznegyvennyolc. Nincs még egy dátum a magyar történelemben, amely ennyire jelképpé vált, amely történelmi eseményből azon mély és erős érzések szinonimájává lényegült, mint a szabadság, a hazaszeretet fogalma. Történelmi leckék és személyes tapasztalatok persze arra is megtanítottak bennünket, hogy minden kor, minden hatalom a maga szekere elé próbálta fogni 1848 eszméit, vagy egyszerűen nyílt parancsszóval tiltotta, irtotta az emlékét is. De ezemyolcszáznegyvennyolcban éppen az a legcsodálatosabb, hogy sem ez, sem az nem tudta kiölni a nemes érzéseket. Azt a kis darabka földet, ahol leéli az életét, ahol ismerős sírhantok domborulnak, egyszóval a hazáját szép szavak nélkül féltő—szerető „népfia” a hatalom ellenében, de legalábbis attól függetlenül mindig is megünnepelte a szabadságot jelképező negyvennyolcat. Többnyire úgy, ahogyan a szüleitől, mesélős nagyapjától hallotta. Lett légyen pirosbetűs ünnep vagy munkanap, tűzött kokárdát, öltött díszmagyart vagy sem — méltóbb persze az ünnepi külsőség, de a lényeg mégiscsak az érzés és a gondolat. Mert az ünnep az bennünk van, s a cselekedeteinkben nyilvánul meg. hogy valóban szeretjük-e a szabadságot és ezt a dai ab földet, ami a hazank. j jgoi \ Vizsgáztak a vállalkozók A napokban szóbeli vizsgákkal véget ért az a tanfolyam, amelyet a Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ szervezett Szeghalmon. A részleteket Bátkai József szektorvezetőtől tudtuk meg. — 1993 októberében indult a mezőgazdasági vállalkozókat felkészítő tanfolyam, amelynek célja az volt, hogy 800 órás, heti ötnapos intenzív tanulással a jelentkezőket alkalmassá tegyük arra, hogy mezőgazdasági vállalkozóként, kistermelőként megállják a helyüket. Az elméleti oktatásban az előadásokat neves szakemberek tartották a növényvédelemről vagy az állat- egészségügyről éppúgy, mint az adózásról. A teljes képzés több, mint felét a hallgatók a gyakorlatban töltötték, részben a Sárréti Mezőgazdasági Szövetkezetnél, részint magángazdáknál. A mostani vizsga három részből áll, a gyakorlati részén és az írásbelin mái- mind a húszán sikerrel túl vannak. A vizsgabizottság — melynek elnöke dr. Sziki Gusztáv, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa a Debreceni Agrártudományi Egyetemről — most arra kíváncsi, hogyan tudja a hallgató az általa elkészített üzleti tervet „megvédeni”. A sikeres vizsgával nem ér véget a kapcsolatunk tanulóinkkal, egy évig minden segítséget megadunk nekik, hogy a gyakorlatban hasznosítsák az itt tanultakat. Hittel a jövő felé Csorváson az idén is háromnapos rendezvénysorozat keretében ünnepelték meg az 1848- as forradalmat és szabadság- harcot. Vasárnap dr. Gyulay Endre békés-csanádi megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét, majd dr. Kálmán Attila, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára méltatta a szabadságharc üzenetét. A továbbiakban pedagógusokkal, valamint szülőkkel az új oktatási törvényről beszélt. — Ha röviden be akarnám mutatni, hogy az új oktatási törvény milyen sarokpontokra épül, akkor hat fontos tényt emelnék ki — mondta dr. Kálmán Attila, majd így folytatta: a hitet teszem az első helyre, mert aki nem tud hinni Istenben, az higgyen legalább az emberben, mert csak hittel, meggyőződéssel mehetünk a jövő felé. Az erkölcs a sorban a következő, hiszen korunkban a negyven év itt okozott hatalmas kiesést és pótolnivalót. A tárgyi tudás a harmadik, amely az oktatás történetét figyelve ma azt a legfontosabb üzenetet adja számunkra, hogy kreatív, alkotó emberré kell válnunk. Negyedik a szellem mellett a test edzettsége, hiszen a besorozott fiatal állomány egyharmada gyenge. Ötödikként a hagyománytiszteletet emelem ki, amelynek a népi kultúrára kell épülnie. Végül a nyitottságra való nevelést, a fogékonyságot és azt a gondolkodásmódot, amely a hatalmas információs halmazban kiválasztja a hasznosat, s elkülöníti azt a lényegtelentől — mondotta dr. Kálmán Attila. A mai napon 10 órakor a katolikus temetőben Csorvás nagyközség képviselőtestülete és a társadalmi szervezetek helyeznek el koszorút a szabadságharcos katonák sírjain. P.J.
