Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-11 / 59. szám
a A körösladányi Wenckheim- kripta a csonka kereszttel Az oldalt szerkesztette: Gila Károly Telefon: (66) 371-139. Az oldal fotóit Balogh László készítette Kulturális ajánlat Dévaványa. — Művelődési ház. Március 18-án este hét órakor Mindenki kedvére címmel vidám, zenés műsor, Lorán Lenkével és Tahi Tóth Lászlóval. Március 27-én nyugdíjastalálkozó a környék klubjaival együtt. Szeghalom. — Városi művelődési központ. Március 17—18-án 14 órakor ifjúsági mozi: Beethoven. Március 23- án délelőtt nyugdíjasklubok térségi találkozója. Március 26- án tavaszi bál a táncbarátok körének szervezésében. Vésztó'. —Sinka István Művelődési Központ. Március 26—27-én Békés Megyei Színjátszó Napok. Nagy az érdeklődés Bucsa. — A polgármesteri hivatal segítséget nyújtott a kárpótlási ügyek intézésében. Nemcsak árulták a szükséges nyomtatványokat, hanem legalább háromszáz alkalommal annak kitöltésében is közreműködtek. Nőtt a munkanélküliség Ecsegfalva. — A faluban tovább nőtt a munkanélküliek aránya, meghaladja a harminchárom százalékot. Ez azt is jelenti, hogy a munkanélküli-segély lejárata után adható jövedelempótló támogatás iránti igény is növekedni fog. Diákok Angliába mennek Füzesgyarmat. — A helyi és a bihamagybajomi általános iskola kirándulást szervez Angliába. Az autóbuszos túra programjában szerepel Canterburry, London és Windsor nevezetességeinek megtekintése. Az utazás 26 ezer forintos költségének csökkentéséhez néhány alapítvány és a MÓL Rt. támogatása járult hozzá. Terítéken a közbiztonság Okány. — Február 24-én tartotta ülését a helyi képviselő- testület, ahol egyebek mellett napirenden szerepelt a falu közbiztonsága is. Mint az írásos előterjesztés megállapította, nőtt az elkövetett bűncselekmények száma, ezen belül legnagyobb mértékben a személyi tulajdon elleni lopások mértéke emelkedett, az 1992. évi 7-ről 20-ra 1993-ban. Családi körben Dévaványa. — A februárban megtartott közmeghallgatás szinte családias hangulatban, alig ötven helybeli részvételével zajlott le. Papp Tiborpolgármes- ter ismertette az előző év teljesítményét, majd részletesen szólt az idei feladatokról is. SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE 1994. március 11., péntek A falusi turizmus közösségi vállalkozás A békés—bihari térséget felölelő program keretében a megyei művelődési központ a közelmúltban a falusi vendéglátás témakörben kétnapos tanácskozást szervezett Biharugrán. A részletekről kérdezzük Pocsaji- ifc Fábián Magdolnát, aki a té<- ma „gazdája”. — Hogyan kezdődött ez a program ? — A békés—bihari térségi összefogás, mely hét települést — Körösnagyharsány, Bihar- ugra, Zsadány, Körösújfalu, Geszt, Mezőgyán, Újszalonta —érint, tavaly kezdett el foglalkozni azzal a gondolattal, hogy a Falusi Turizmusért Országos Egyesület bevonásával meg kellene vizsgálni, volna-e lehetőség a régió ilyen jellegű hasznosítására. Alapelvünk az volt, hogy ez térségi összefogásként könnyebben megvalósulhat, mintha külön-külön próbálkozna minden település. — Milyen konkrét lépések történtek eddig az ügyben ? — A térségbeli érdeklődők részére szakmai utat szerveztünk Baranya megyébe, ahol a gyakorlatban láthatták az egyesület munkájának eredményeit. A békés—bihari régióra vonatkozó pályázatunkba beleépítettük a falusi turizmus tematikáját, most ennek első lépéseként hívtuk össze az érdeklődőket Bihar- ugrára. — Hányán vettek részt és mi volt a téma ezen a kétnapos tanácskozáson? — Hét településről mintegy húsz fő volt jelen, feladatunk volt egyebek mellett a helyi értékek összegyűjtése. — Hallhatnánk erre konkrét példát? — Egész listánk van ezekről az értékekről, amelyek között természeti értékek éppúgy szerepeltek, mint hagyományok, szolgáltatások. Például Zsadányban természeti erőforrás az őstölgyes, a Holt- Korhány, kulturális érték a fancsikai kastély, az Árpádkori templomhalom. Egyben feltárták azt is, mi az, ami problémát okoz, itt például az érdektelenség és a pénzhiány. —Hogyan tovább? — A következő lépésben megpróbáljuk a térségben meglévő akaratot szervezetté formálni, szeretnénk egy területi egyesületet alakítani. Erre rövid időn belül sort kerítünk. Ezután kérdőíves felmérést végzünk a lakosok körében, megszervezzük az érdeklődők képzését is. Végezetül egy kiadványt tervezünk megjelentetni a térség propagálására, mely remélhetőleg kedvet teremt arra, hogy minél többen meglátogassák ezt a csodálatosan szép, ám ismeretlen vidéket. Mi győzünk egy orrhosszal! Szeghalmon, a Fáy utcai óvodában már túlvannak a farsangi mulatságon. A szülők bevonásával az idén is sikerült emlékezetessé tenni a bulit, volt sok érdekes jelmez, vidám játékok és főleg nagyon jó hangulat Rejtőzködő értékeink A világjáró fokos A Szeghalmi Sárréti Múzeum gyűjteményében szerényen megbújik egy különös tárgy. Kinézetére egyszerre fegyver és túrabot. Szeghalmon készült, vas fokosfején „P. Gy.” és „1929.” bevésésekkel. A nyelén — régi szép túrázó szokás szerint — a felkeresett helyek emblémái, címerei réztáblácskákba foglalva vannak felszegezve. Egy vállalkozás emlékei, kalandos, megpróbáltatásokkal teli út bizonyítékai: Praha, Plzen, München, Zürich, Frankfurt, Bruxelles, Mainz, St. Gallen, Graz... ♦ A bot tulajdonosa, készíttetője, Patai Gyula 1908 decemberében született Szeghalmon, s az itteni Tóth nyomdában kezdett inasoskodni, majd miután összekülönbözött a nyomdatulajdonossal, Berettyóújfaluban helyezkedett el, szintén nyomdában. Már szeghalmi működése során lelkes szervezője volt az itteni 561. sz. cserkészcsapat kirándulásainak, majd ugyanezt tette új lakóhelyén is. Ezeken a kirándulásokon érlelődött meg benne későbbi vállalkozásának gondolata. A főpróbára 1928-ban került sor, amikor társat fogadva "maga mellé, gyalogosan bejárták Magyar- országot. Novemberben, Szeged, Kiskőrös, Pécs érintésével Zalaegerszegig jutottak, majd decemberben Szombathely, Sopron, Győr, Veszprém, Budapest, Eger, Miskolc következett, majd Debrecenen át január közepén ismét Berettyóújfalu. Az úton nyomdákban dolgozott egy-egy hetet, cserkészotthonokban szállt meg. 1929 májusában — hosszas okmánybeszerzés után — elindult álmát megvalósítani. Budapesten belépett a Természetbarátok Turista Egyesületébe, majd nekivágott európai útjának. Kassától végigjárta Csehszlovákiát, majd Németország nagyvárosait és szép tájait. Személyes találkozót kért és kapott Vilmos császártól is. Ezután Hollandiát, majd Belgiumot kereste fel, innen folytatta útját; Mainz, Párizs, Tull érintésével Franciaországot barangolta végig. Svájci útját Bernnél kezdte, ahonnan Tirol érintésével a Duna völgyében a januári hidegben Bécsig gyalogolt. Innen Graz felé vette az útját és 1930. február elején lépett Szentgotthárdnál ismét magyar földre. Szeghalomba március 29-én érkezett haza, közel egyéves távoliét után. 1931 áprilisában most már kibővített útvonalon (Kárpátalja, Bretagne, Olaszország, Jugoszlávia) ismételte meg vándorúját. Vándorlása során a világ minden táján segítették nyomdásztársai, a turista- és cserkészegyesületek, az egyik csapattól a másikhoz vitt jókívánságokat, üdvözleteket. Az útja során felkeresett nevezetes helyekről a Sárréti Múzeum több száz képeslapot őriz. 1929— 32 között Patai Gyula közel 15 000 kilométert tett meg jobbára gyalogszerrel, hogy olt- hatatlan tudásvágyát kielégítse, s ezzel a régmúlt idők vándorinasainak hagyományát is felelevenítse. Kele József A fehér köpeny becsülete Mindig zavarban vagyok, ha egyesek dolgairól ima mások érzik magukat megbántva, ezért már most az elején sietve leszögezem: amiről szó lesz, az a hétfői okányi falufórumon történt és — hál’ istennek — nem általánosítható. Indulatos szavak hangzottak ott el arról, legyen-e gyógyult alkoholistákat gondozó szociális otthon a faluban vagy sem. Ez a helyiek ügye, az csak magánvéleményem, hogy nem mindig annak van igaza, aki a leghangosabban kiabál. Ami megszólalásra késztet az az, ahogyan a vita során a már ott működő fogyatékosok otthonáról esett szó. Azt még megértem — bár nagyon sajnálom—, hogy az okányiak egy része irigyli tőlük a tavaly átadott új épületüket. Mondom, ennek sem örülök, de tudomásul veszem. Am az, hogy magát nagy hanggal egészség- ügyi dolgozónak valló teszi ugyanezt, az felháborít. Miért kell sajnálni tőlük az emberi körülményeket, hogy ezentúl nem tízen, hanem csak hárman vannak egy szobában, hogy kétszobánként fürdőszobájuk van?! Én úgy gondolom, hogy aki magára veszi a fehér köpenyt, azt azért teszi, hogy beteg és rászoruló embertársain segítsen. Az otthonbeliek körülményeit az iskola viszonyaival — ráadásul mint kiderült, nem is valós módon—összehasonlítani nem szerencsés dolog, bár hangulatkeltésre nyilvánvalóan kiválóan alkalmas. Tulajdonképp nem nagy ügy az egész, mindössze én lettem szegényebb egy illúzióval, hiszen kiderült, hogy aki fehér köpenyt vesz magára, az nem feltétlenül szereti is a hivatását. ^.JscNem jószívűségből jött ide Amikor megtudtam, hogy egy szegedi vállalkozó Biharugrán létesített üzemet, megmondom őszintén, nagyon kíváncsi lettem rá. Nos Tóth Gyula nem okozott csalódást, valóban nem mindennapi egyéniség. A Mó- ravárosi Nagyker egyébként helyi származású cégvezetője, aki az elmúlt évben rendkívül előnyös áron vett egy üzemépületet Biharugrán, elmondta, a szezonális hiányosságok kiküszöbölése a célja. Hogy világosabb legyen az ügy, példát is hoz. Amikor a befőzési szezon tart, az itteni vegyes üzemben a fiatal lányok celofánt csomagoltak, befőzőgumit szortíroztak. Most éppen papírzsebkendőt raknak százasával csomagba, mert ennek van a szezonja. Jelenleg 12, zömmel első munkahelyes lánynak biztosít folyamatos munkalehetőséget, ám biharugrai jelenlétét tovább kívánja erősíteni. Tervei között szerepel az UNIKON itteni varrodájában dolgozók „átvétele” a gépekkel együtt, ebben hamarosan döntés is várható. Amiért pedig egyéniségnek tekinthető Tóth Gyula, az az, hogy nem csinál titkot belőle, nem jótékonykodni jött a faluba, hanem mert üzletet lát benne. Mindez azért nem tartotta vissza attól, hogy több tízezer forinttal támogassa az új óvoda építését és ne kívánjon részt venni a falu közéletében is. Elég, ha odafigyelek Anyu beszélt rá a versenyre A TIT által nemrég rendezett többfordulós matematikaversenyen sikeresen szerepelt a Körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskola nyolcadikos diákja, Gál Péter is, aki a döntőbe került. Kérdésünkre elmondta, az idei feladatok között volt könnyebb és nehezebb is, döntőbejutásával elégedett. Kedvenc tantárgya nemigen van, a matekot viszont könnyen tanulja, sokszor elég, ha az órán odafigyel. Erre a versenyre nem önszántából, hanem némi anyai rábeszélésre jelentkezett. Továbbtanulási terveit illetően megtudtuk, hogy a Békéscsabai Számítás- technikai és Gépészeti Szak- középiskola informatika szakán szeretne továbbtanulni. Péter jellemzésére még egy momentum, amit már egyik tanárától tudtunk meg. A versenyt követő napon biológiából kellett számot adni tudásából. Mivel este későn ért haza, kérésére elkerülhette volna a felelést, ám ő nem élt ezzel a lehetőséggel. így a biológia ötös mellé még egy jeles kívánkozik akaraterőből és cél- tudatosságból.
