Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-11 / 59. szám
ÜÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1994. március 11., péntek író-olvasó találkozó Kétegyházán, a művelődési ház nagytermében ma 17 órától író-olvasó találkozón mutatkozik be Hetényi György mezőkovácsházi költő. Az előadás fő témaköreként a nőknek írt legszebb verseiből nyújt ízelítőt a költő. Fotókiállítás Sarkadon A sarkadi Márki Sándor Múzeumban március 12-én, szombaton 15 órától Bérezi László fotográfus kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítást dr. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató nyitja meg. Bérezi Lászlót 85. születésnapja alkalmából Sarkad város önkormányzata nevében Tóth Imre polgármester köszönti. A kiállítás (hétfő és vasárnap kivételével) naponta 9-től 13 óráig látogatható. Román bál szombaton Méhkeréken Március 12-én, szombaton 19 órakor a méhkeréki művelődési házban román bálát rendez a méhkeréki önkormányzat. A bálban kiváló romániai zenészek és ismert szólisták is fellépnek. Mindemellett pedig a helyi Szabó zenekar szórakoztatja majd az egybegyűlteket: A vacsora után a zene és a tánc addig tart, amíg a vendégek hangulata — ígérte dr. Rúzsa György, a község polgármestere. Versenykerékpárok - pályázatból A szabadkígyósi általános iskolában már több sikeres pályázatot készítettek a tárgyi feltételek javítására. Nemes Lászlóné testnevelő tanár —- többek között — a verseny kerékpárok vásárlására készített pályázata 60 ezer forintos támogatást kapott. A pályázatban szereplő összeget a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport Alap biztosította. A legújabb divat szerint készülnek a modern, kazettáskirakású, tűzzománc keretű tükrök. De láttunk a szalonban rézkeretes Tiffanit is, valamint üvegasztalokat, virágtartókat, függönykarnisokat, lámpatesteket, újságtartókat FOtó: fazekas ferenc. legzetű vállalkozásba 1989- ben fogtam. Az akkor még egyetlen kis üzletemet bővítettem, és megalapítottam az Orosházi Üvegcentrumot. Nagyobb létszámmal — 5 fővel! —, gépesítéssel, újszerű középvállalkozást indítottam be. Jelenleg 34-en vagyunk, üzlet- hálózatunk bővült: ismernek bennünket Szentesen, Csong- rádon, Kisteleken és természetesen az ország számos lakásfelszerelési boltjában, ahol termékeink megvásárolhatók. — A szalonban kaphatók azok a termékek, amivel díjat nyert a Pécsi Nemzetközi Vásáron. De mit kínál az üvegcentrum? — Amikor létrehoztam az üvegcentrumot, az már egy magasabb szakmai minőség- változást jelentett: egy helyben kapnak meg mindent — nagykereskedelmi áron — az üveges vállalkozók és beruházók. Itt minden van, ami üveggel kapcsolatos. —- Azt hallottam, komoly fejlesztéseket tervez. — Soha nem vagyok elégedett. Most olyan alakos, fazet- tázó és különböző idomokat csiszoló gépeket helyezünk üzembe, amelyekkel az üvegasztalok, polcok, tükrök csiszolását magas színvonalon tudjuk produkálni. Abban bízunk, hogy a Világkiállításon — ha nem is mint kiállítók — külső és belső építészeti munkáinkkal, termékeinkkel ott lehetünk. — Említette, hogy Orosházán is tervezi a csongrádihoz hasonló szalon nyitását. Addig viszont hová forduljanak azok, akik már most vásárolni szeretnének? — Az idén meglesz az orosházi szalon is, de bármelyik üzletünkben felveszünk megrendeléseket, hiszen túrakocsink nap mint nap járja üzleteinket. Nagyobb beruházásokra is felkészültünk, szerelési csoportunk bármilyen üveges munkát képes elvégezni. Csete I. „Nekem kell ez az üzlet!” Az üveges mester és a rézkeretes Tiffani A Világkiállításon is megjelenhetnek Itt minden tükörből van? — csodálkoztunk rá az üzlet kínálatára. Tükörképünk nézett vissza a falról, képmásunk csillant meg az asztal lapján, a polcokon, a virágtartókon. Csillogó világba csöppentünk Csongrádon, a Fő utca legszebbnek tartott szalonjában. Mindez egy orosházi vállalkozó, Zsikó István érdeme. Ismerősei, barátai neheztelnek is rá, amiért nem lakóhelyén rendezett be ilyen pompás tükörszalont. — Ami késik, nem múlik — mosolyodik el az üvegek, tükrök értő mestere, majd magyarázatot ad arra is, miért éppen Csongrádra esett a választása. — Ezen az épületen végeztem üvegesmunkát, és annyira megtetszett maga a város — olyan tiszta, olyan sok a zöld növény, barátságosak az emberek —, hogy néhány órás gondolkodás után úgy döntöttem, nekem kell ez az üzlet! Egy éve annak, hogy megnyitottam. Az itt élők jónéven vették ezt a fajta szolgáltatást, meglepően sok a képkeretezésre szóló megrendelésünk. A még jobb ellátás érdekében 5 éves garanciával hőszigetelt üveggyártással, tükörkészítéssel (annak 98 típusával) is foglalkozunk. —Meglepően olcsó itt minden. Megéri ilyen tarifával dolgozni? — Másfél éve nem emeltünk árat, viszont a minőségre igényesek vagyunk. Ha az embereknek elfogadható áron kínáljuk a metszett, boltíves, kazettás, díszített tükröket, lakásdíszeket, kiegészítőket, akkor nem csak a vásárlónak, de nekünk is megéri. — Nem most kezdte a szakmát. Az üvegesek között a Zsikó név jelent már valamit... — Szegeden 1960-ban kerültem kapcsolatba az üveges szakmával. Az orosházi üveggyárban dolgoztam évekig, miközben másodállású iparos is voltam. Nagyobb léZsikó István Eletet mentett a szomszédfiú Vannak hétköznapi hőstettek is — talán ez a summázata annak a levélnek, amelyet nemrég kapott Balogh József- né, a Szeghalmi 1. Sz. Általános Iskola igazgatója. Hogy mi is történt azon a februári napon, arról beszéljen a levél: — „Csuta Gyuri (aki a szomszédunkban lakik) délután fél öt körül arra lett figyelmes, hogy házunk udvarára kivezetett szagelszívó szellőzőcsövéből füst árad kifelé. Azonnal átrohant, hogy megnézze, mi történt. Amikor a konyhába ért, feleségem éppen vizét akart locsolni az égő elektromos szagelszívó berendezésre, amely alatt mellesleg égett a gáztűzhely lángja. Ekkor „Zsuzska néni nem” felkiáltással feleségemet karjánál fogva elrántotta. Ezután azonnal a hálózati csatlakozóhoz szaladt és áramtalanította a készüléket, majd a gázvezeték biztonsági szelepének elzárásával a gáztűzhely lángját is eloltotta. Ezt követően átszaladt az édesapjához, aki a kézi tűzoltó készülékével a lángoló szagelszívó berendezést eloltotta. Cselekedetével Csuta György talán életet mentett meg vagy nagyobb tűz elterjedését akadályozta meg.” A levélben szereplő történethez csak egyetlen megjegyzés kívánkozik: köszönet és elismerés a bátor és talpraesett iskolásfiúnak! Díjnyertes könyvtárhasználók Minden korcsoportban az első tíz között végeztek az országos döntőn a megyénk színeit képviselő diákok a Bőd Péter Országos Könyvtárhasználati versenyen. A Békés Megyei Pedagógiai Intézet és a Békés Megyei Könyvtár által megrendezett megyei döntőről a legjobb négy tanuló utazhatott Budapestre, s nagyon szép eredményekkel tértek haza: mindnyájan bekerültek a legjobb tíz közé. A 12 évesek korosztályát az orosházi BenkőZoltán képviselte a Táncsics Mihály Gimnáziumból (felkészítője Nyilas Istvánné), a 14 évesek közül ketten is versenyezhettek: az okányi Kaszai Anita (felkészítője Kincses Károlyné) és a békéscsabai Erős Zsolt a Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumból (felkészítője Jakubjanszki Edit), s a 16 évesek korosztályából Vági Katalin indult ugyancsak az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumból (felkészítője Nyilas Istvánné). Kati a könyvtár- használat mellett könyvajánlásból is versenyzett, s utóbbiból az előkelő második helyen végzett. Mindnyájuknak gratulálunk! Néptáncos pótfelvételi A Békéscsabai 2-es Számú Általános Iskola néptánctagozata pótfelvételit tart. Az érdeklődőket a Balassi Luther utcai próbatermében várják március 21-én,hétfőn Mórától. Tátika-show Mezőkovácsházán, a művelődési központban március 12- én 14 és 18 órától kerül sor a Tátika-show 100 perces gálaműsorára. Az érdekesnek ígérkező összeállításban 25 produkció, több mint félszáz fellépő sztár műsorán szórakozhat az érdeklődő közönség. Zeneiskolások zongoraversenye A békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola (Szabadság tér 4.) Bartók Termében március 18- án, pénteken 9 órától rendezik a Békés megyei zeneiskolák zongoraversenyét. A tehetségkutató versenyen 74 diák indul nyolc korcsoportban. Bennünk élő Woyzeckünk Nem láttam kritikust jegyzetelgetni a Woyzeck Örökmozgó-beli bemutatója alatt. Snassz lett volna a műbalhé oda. A vászonról ránkgördültek a súlyos vagonok, s szétlapították köznapi gondjainkat, mint a fűmen a Fiú sínre tett fémpénzét a kattogó kerekek. Fekete-fehér a film, mert feketén-fehéren akarja bemutatni az emberi lélek holdbéli tájait. S a salak- és sóderhegyeken tenyésző élet virágait, melyekből — nincsen ebben semmi rendkívüli — vér serken, ha belemetszenek. Akkora terhet vinni a vállon, amekkorát Woyzeck- re rakott az élet, csak magunkon érzünk, olykor csupán legválságosabb pillanatainkban. Mennyit viselhet el az ember megaláztatásból, miért hagyja, hogy rácsukódjon egy budinyi bódé ajtaja, mitől lesz kiszolgáltatott, s miért csapja össze bokáit a korbá- csos lelkűek előtt?! S miért nincs társa — ha van — mindennek elviseléséhez? Kérdések, de nem válaszfal anok. A történet csupaszon egyszerű. El Wojzeck, ahogy éhbéren, nyirkos lakásban és reménytelen sivárságban tengődnek mellettünk százezrek, talán többek, most is. Ölelne, de helyette ölni kényszerül, mert valamit tennie kell a lélek nyomorulása ellen. Tovább, tovább! — hajtogatja őrületes színjózansággal, s szinte megkönnyebbülünk, amikor a borotva fénye kéjesen villan a Kapitány torka előtt, s mikor a társnak rendeltetett, ám az alagsori mosókonyhában hímes mezőkről álmodó Mariba döf higgatag dühe. Iszonyatos. Ám nem felháborítóbb, mint a semmi emberek által osztogatott kín, melyet konszolidált hóhérai mérnek naponta Woyzeckre a magasleses pályaudvari diszpécserközpont megafonjával, a sárba tiport váltókezelő kihívó borotváltatásával, a bomlott agyú orvosi kísérletezgetéssel, Mari — majdnem Carment írtam—mégcsak nem is nyalka rendőr általi elcsábít- tatásával? Ha vágya vagy szüksége van lelke tisztíttatására, nyilván beül majd megnézni a Woyzecket. Szép filmet lát, mert ahogy Máthé Gábor fekete-fehérben fényképezett, színesben aligha lenne utánozható. Gondolom, fekete-fehérben sem nagyon. Mikroszkópon szemléljük a világegyetemet, de nem csupán a fényre alapozva: az egészet itt a lélek tükrözi. Kilencvenhárom perc alatt megértünk mindent, s eljuthatunk akár a végtelenbe is. Ennyi „csupán” az érdeme a három filmszemle-díjat kapott alkotás rendezőjének, Szász Jánosnak. A Gyulán élő színművészről, Kovács Lajosról nem azért kell beszélnünk, mert Woyzeckként, ezzel a sorsformálásával elnyerte a XXV. Magyar Filmszemle legjob férfialakításért járó díját. Sokkal inkább azért, mert — csak azoknak van joguk túlzónak tekinteni ezt az álláspontot, akik megnézték már a filmet, s utána is ez a véleményük — a magyar filmtörténet talán legegyetemesebb, legmegrázóbb sorsláttatását végezte el. Ilyesmit egyszerűen nem lehet eljátszani, le kell vetkőzni hozzá. A földre hulló „ruhadarabokkal” alászállnak a színészmesterség kellékei is, így leszünk, lehetünk valamennyien részesei a filmnek. Ördögi játék, mely révén a húgy szagú és vérlucskos górcső alatt felsejlik a szépség, az igazság —, s ha e filmben ilyesmiről egy szó sem esik, akkor is felismerhetjük — az emberi élet valahol máshol meglévő értelmét. Nem akarom elvenni a kritikusok kenyerét. Ők csak méricskéljenek, farigcsáljanak kedvük szerint. De az is megeshet, hogy törekvéseik ellenére szintén megérinti őket a katarzis utáni vágy. Éppen csak megemlíteni kívánom, hogy megszületett a filmvilág egyik legtisztább alkotása. Igaz, piff-puff nélküli vászonra való, de hát az is valami, ha olyasmit látunk, amit egykor a Tejútrendszer összes mozijában vetítenek majd. Kiss A. János
