Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-09 / 57. szám
o BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE A rajz a békéscsabai menekülttáborról készült. Aki készítette fiatal tehetség. A volt Jugoszláviából menekült. Jelenleg itt él a táborban Az oldalt írta és szerkesztette: Béla Vali. A fotókat: Fazekas Ferenc készítette Egészségesen élni Újkígyós. — Ma este 18 órakor Újkígyóson, a kultúrházban Bokor Katalin előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A közismert természetgyógyász az egészséges életmódra próbálja megtanítani azokat, akik igénylik a segítségét. Kézimunka-kiállítás Szabadkígyós. — Március 10-én, csütörtökön fél kettőkor nyílik az a kézimunka-kiállítás, amelyet az érdeklődők a szabadkígyósi kastélyteremben csodálhatnak meg. Mezőgazdasági gépbemutató Békéscsaba. — A Földtulajdonosok Egyesülete az Agro- ker Vállalattal közösen mező- gazdasági gépbemutatót és termeltetési tájékoztatót szervez. Az eseményre március 11-én 16 órakor az Agroker békéscsabai (Szerdahelyi út 14.) telephelyén kerül sor. Ünnep az iskolában Gerla. — Március 12-én, szombaton tartják a gerlai iskola tornatermében a március 15-ei megemlékezést. Az ünnepségen fellép a nyugdíjasok egyesületének énekkara is. Kerékvetők kaphatók Békéscsaba. — A városüzemeltetési iroda igény szerint úgynevezett kerékvetőt biztosít azoknak, akiknek gépjármű a háza előtti gondozott területen kárt okozhat. Ezek kivédésére esztétikus, fából készült kerékvetőt igényelhetnek az iroda ügyfélfogadójánál. Galambtenyésztők beszámolója Szabadkígyós. — A napokban tartotta ünnepi ülését a galambtenyésztők egyesülete. Köszöntőt őr. Lami András állatorvos mondott. Az elmúlt év eredményeiről pedig Molnár Lajos, az egyesület titkára számolt be. Nyolc párt megbeszélése Újkígyós. — Az elmúlt héten Újkígyóson nyolc párt képviselője találkozott abból az alkalomból, hogy szavazatszedő és számlálóbizottsági tagok kijelölésére javaslatokat tegyenek. Békésen megegyeztek abban is, hogy ki hova teheti ki plakátjait. Sikeres jelmezbál Szabadkígyós. — Sikeres farsangi mulatságot rendezett a szülői munkaközösség a településen. Olyannyira nagy volt az aktivitás, hogy a községi kultúrház „szűknek” bizonyult. Hatvan kis jelmezes vonult fel a nagyközönség előtt. „Babazsúrra” hívtak Száz év Nem túlzók, ha azt írom, hogy erre az eseményre már évek óta készülnek Újkígyóson. Csatlós Gyuláné Molnár Ma- tild 1894. március 5-én látta meg az isten kék egét. Matild néninél kedvesebb, szellemesebb öreg hölggyel még nem találkoztam. Szelleme frissebb, mint sok, nála akár fél évszázaddal fiatalabbaké. Humorát bárki megirigyelheti. Matild néni Újkígyóson, a Szent Erzsébet szeretetotthonban él. Nincs a napnak egyetlen perce sem, hogy ne csinálna valamit. Bibliát olvas, nézegeti az unokák, dédunokák fényképeit és főként horgol. Ajándékba az ismerősöknek, a rokonoknak vagy éppen annak, aki meglátogatja őt. Hetek óta tudja, hogy nagy ünnep lesz a születése napján. Szellemességére jellemzően megjegyezte: — Nem bánom, csak ki ne öltöztessenek, mert nem engedek bohócot csinálni magamból. Matild nénitől tudom, hogy nagy családban született, hogy akkor volt a legboldogabb, amikor húszévesen férjhez ment, s szomorúan meséli, hogy kezdetben nem szerette az anyósa. — Csak akkor dicsért és jött rá, hogy rosszul ítélt, amikor halála előtt egy évig egyedül én gondoztam — meséli. Csatlós Gyulával való házasságából négy lánya és két fia született. Közülük a két fiú és egy lány már nem érte meg édesanyja századik születésnapját. Ünnepelte viszont a hászáz szál piros szegfű Matild néni — két leánya fogja közre — elfújja a száz szál gyertyát, amivel az emeletes tortát díszítették rom lánya, a nyolc unokája, 15 déd- és hat ükunokája. A szeretetotthon vezetője, Balogh Józsefné Marika tette emlékezetessé Matild néni számára (is) ezt a kis ünnepséget, ami szentmisével kezdődött. A százéves Matild nénit elsőként a szentmisén Szigeti Antal esperes úr köszöntötte és ismertette életútját. Ót követte — már a szeretetotthon ebédlőjében — Bozó Imre polgármester, aki Gyulay Endre püspöknek és Göncz Árpádnak az üdvözlőlevelét olvasta fel. Szép gesztusa volt a polgármesternek és Bálintné dr. Toman Piroska jegyzőnek, hogy az önkormányzat nevében száz szál gyönyörű vö- rösszegfűkosarat adott át a meghatott Matild néninek. Az ünnepeknek még ahhoz is volt ereje, hogy délután tévéinterjút adjon... Kiszely Erzsiké a kertjét is maga gondozza nagy szeretettel. Állítja: ahhoz, hogy valaki fiatal maradjon, a lelkében is és a környezetében is rendet kell tartania Tanácsolták Újkígyóson, ha akarok egy „tüneménnyel” találkozni, menjek el a Hosszú utcába hozzá. Úgy hívják, hogy Kiszely Erzsébet. Mindössze 80 éves és egyik alapítója a nyugdíjasklubnak. Kopogtatok a régi kis ház szobájának ajtaján. Találok benn három cseverésző, ká- vézgató, jó kedélyű „öreg hölgyet”. Na, gondoltam, ebből sem lesz beszélgetés, mert nem fogom megzavarni őket. Hogy mennyire tévedtem! Kiszely Erzsébet nemhogy 80-nak, de hatvanévesnek sem látszik. Pillanatok alatt úgy kapcsol be a tár- salgásukba, mintha legalább húszéves ismeretség fűzne össze bennünket. Kiderül, hogy látogatói egyike, Balogh Imréné, Manci néni a testvére, Bánfi Andrásné, Marika pedig a barátnője. Ók aztán nem zavarják abban, hogy az életéről beszéljen. Megtudom Erzsikétől (dehogy jutott eszembe nénizni, nem is illett volna hozzá), hogy nagy szeretetben nőttek fel ők nyolcán testvérek. Az édesapja egy végtelen ingelligens parasztember volt. Valamikor, a század elején Erzsiké a Szív újságban azt olvasta, hogy Pesten csecsemőgondozói tanfolyamot indítanak. 19 évesen felment a fővárosba és 70 forintos tandíj lefizetése mellett elvégezte az egyéves kurzust. Munkácson, a méltóságoséknál egy három- gyerekes családban kezdett el nevelősködni. A háború után a budakalászi textiles bölcsődében 23 esztendőn keresztül volt gondozónő. Beszél Zilahy Lajosról, akivel egy ismerős családnál találkozott, humorosan meséli a „nagyságáéknál” történt eseteket. — 1969-ben jöttem vissza Újkígyósra. Bizony ez a kis település a főváros után akkor egy kicsit „szűknek” bizonyult. De aztán hamar megtaláltam a helyem. Az első beiratkozok között voltam a nyugdíjasklubban. Voltunk a klubtagokkal kirándulni az ország szinte valamennyi helyén. Mondanom sem kell, nagyon jól érezzük magunkat ezeken a kiruccanásokon. Ha hívnak, megyek, szívesen vagyok társaságban... # Több mint kétórás látogatásom Kiszely Erzsébetnél csak azért fejeztem be, mert egy másik találkozóra kellett sietnem. Szerencsémre. Mert talán még mindig ott ülnék és hallgatnám ennek a kedves, sok beszédű, tartalmas életutat bejárt hölgynek a történeteit. Örülök viszont annak, hogy Kiszely Erzsébet így búcsúzott tőlem: — Szeretettel meghívlak hozzám egy „babazsúrra”, ilyen korúak leszünk mind, mint te meg én... Még 1993-ban kezdte el építeni a Nova Invest Békéscsabán, a Bartók Béla út és Haán utca sarkán az eredetileg 33 kislakást magába foglaló épületet. Miután a kislakásokra nem volt fizetőképes kereslet, időközben 21 hetven négyzetméteres lakássá alakították át a tervet. Hogy a nagylakások elkel- nek-e vagy sem, nem lehet tudni. Mindenesetre az építők felkészültek arra is, hogy esetleg üzleteknek és irodáknak adják el a belvárosi épületet. 1994. március 9., szerda A névtelen levél Már megint kaptam egy névtelen levelet. Ez azonban nem olyan, mint általában a névtelen levelek! Ez a híradás arról tudósít, hogy van egy szerény fiatalember, aki tehetségének, ügyességének köszönhetően szép eredményt ért el Ausztriában. írjunk róla, megérdemli... Forgatom a kulturált írással megírt lapot, s elgondolkodom. Ki érti ezt? Mostanság már a jót, a szépet is csak névtelenül,,merik" közölni az újsággal? Hát hova jutottunk? Borzasztóan furdal a kíváncsiság, vajon mitől félt a lapot küldő, hogy nem vállalta a nevét? Van-e, létezik-e az országban valaki, aki hajlandó lenne felnyitni a szemem” és a fülembe súgni:—Félj leírni a rosszat, de a jót is, azért, mert... Tehát, miért? Tavasz eleji pillanatképek Gerláról A városgazdálkodási vállalat dolgozói gyönyörű napsütésben kezdték el a tavaszi gallyazást a múlt hét végén a gerlai kastélyparkban. Andó János, az emelőkosaras gépkocsi vezetője, amíg beszélgetünk, figyeli a magasban dolgozó kollegáját: — Védettek ezek a fák — Zleovszki Pálnéval azonnal egy hullámhosszra kerülünk. Készségesen sorolja, mi minden történik a településen: a hét végén a nyugdíjasokkal rendet csinálunk itt, a parkban. Utánunk jönnek a nagycsaládosok és a sportolók. Szeretnénk valamilyen módon az utakat is helyrehozni. Ez a A kép bal oldalán Megó Sándorné (aki egyébként a település megelégedésére a lapunkat is teríti) Zleovszki Pálnéval a kastélypark szépítésének tervét beszéli meg mondja —, eléggé tönkrementek már. Ezzel a gallyazással talán javítunk rajtuk valamit. Cigarettázó férfi sétál el mellettünk. Szabó József sóhajt egy nagyot, amikor azt kérdezem tőle, „mi foglalkoztatja mostanában a gerlaia- kat”? — Csak címszavakban sorolom — kezdi a válaszát —, mert nem lenne elég a jegyzetfüzete — kevés a kereset, a létminimum alatt élünk. Közrendfenntartó, magyarul utcaseprő vagyok. Alig viszek haza 10 ezer forintot, a feleségem ugyanennyit. Ebből élünk négyen. Goduncov Mihály né kérésemre leszáll a kerékpárról: — Hogy mi foglalkoztatja a ger- laiakat? Hát eddig leginkább a gázbekötés. Azzal már sínen vagyunk, most már az utakat kellene helyrehozni, amit a gázvezetéssel tönkretettek... Beszélgetésünkhöz többen csatlakoznak. így szokott az lenni, pláne ilyen kis településen. Kíváncsiak az emberek. gallyazás, látja, jól jön a rászorultaknak. Az önkormányzat ugyanis ingyen osztja szét nekik. Legalább ötvenen kapnak belőle... — Mondd el, hogy a nagy- családosok is segítenek a park szépítésében — szól a beszélgetésünkbe Megó Sándorné, a nagycsaládosok ügyintézője, aki sorolja is, hogy mi mindenre készüínek. Az idősek napközi otthonába invitál Zleovszkiné. Molnár Mihályné, az otthon vezetője és Pálinkás Mátyásné éppen reggeliznek. Molnárné arról tájékoztat, hogy kilenc bentétkezőjük van és nyolc házi gondozott. Lenne több is, aki rászorulna a gondozásra, csakhogy erre nem telik a nyugdíjukból. — Ánnak is örülnek, hogy kivisszük nekik az ebédet, s kapnak egy-két jó szót hozzá. Szó esik beszélgetésünkkor arról is, örülnének a településen, ha a rendőrség sűrűbben ellenőrizne, ha lehetne háztartási tüzelőolajat kapni...
