Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-09 / 33. szám

Területi döntők után Lezajlott megyénkben a Jó­zsef Attila országos szavaló­verseny — Orosháza és Békés után — harmadik területi dön­tője Békéscsabán, ahonnan ugyancsak tízen jutottak to­vább a Gyulán február 19á-én megrendezésre kerülő megyei döntőbe. A Komárom-Esztergom Megye Közgyűlése, a tatabá­nyai művelődési intézmé­nyek, valamint az MSZP által meghirdetett kulturális ren­dezvénysorozat országos dön­tője Tatabányán lesz április 7- étől 10-éig, amelyen hat József Attila, vagy az ő gondolatvilá­gát reprezentáló művel vehet­nek részt a legjobbak, me­gyénként 2-2 szavaló. Képviselői fogadóóra Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő fogadóórát tart Békéscsabán, az SZDSZ Békés megyei iro­dájában (Szent István tér 10.) 1994. február 10-én, csütörtö­kön 17—18 óráig. Testületi ülés Békés város önkormányzata február 10-én, csütörtökön dél­után két órakor a városháza dísztermében tartja soronkövet- kező ülését. A napirendek közül kiemelt fontosságú lesz a város költségvetésének megvitatása, majd az a beszámoló, mely tag­lalja a szülőotthon működését, s annak szakmai feladatainak bő­vítési lehetőségeit. Felhívás A megyei tűzoltó szövetség fel­hívja a megye általános, szak­munkásképző és középiskolái­nak figyelmét, hogy akik gyer­mek- vagy ifjúsági tűzoltó szak­körrel működnek vagy működ­ni szeretnének, jelentkezzenek a Békés Megyei Tűzoltószövet­ség tagozataként megalakítan­dó megyei diáktűzoltó szövet­ségbe. A szövetség célja me­gyei szinten képviselni, össze­fogni a diáktűzoltók szakmai irányítását, versenyeztetését, szakmai táborok szervezését. Bekapcsolódni és aktívan részt venni az országos diáktűzoltó szövetség munkájában, vala­mint a nemzetközi diáktűzoltó mozgalomban. Érdeklődni és jelentkezni a Békés Megyei Tűzoltószövet­ség székhelyén (Békéscsaba, Kazinczy u. 9.) Molnár György titkárnál, valamint a területileg illetékes önkormányzati tűzol­tóparancsnokságnál lehet. Köszönet Néhány hónap múlva lejár 4 éves országgyűlési mandátu­munk. A parlamenti ülésnapo­kon az országos napilapokkal együtt minden képviselő szá­mára rendelkezésre áll az az­napi Békés Megyei Hírlap, melyből mi, megyei képviselők is tájékozódni tudunk az ottho­ni eseményekről. Köszönetün- ket szeretnénk kifejezni tudósí­tójuknak, Simonffy Ágnesnek is, aki a legkitartóbb újságírók közé tartozik. Rendszeres je­lenléte és valósághű tudósítá­sai révén az ország más vidé­keit képviselő társaink elisme­rését vívtuk ki." Dr. Fut aki Géza, dr. Lukovics Éva, dr. Pelcsinszki Boleszláv SZDSZ-es képviselők KÖRKÉP Állóháború az orvosperben Vád: különösen nagy kárt oko­zó csalás, közokirat-hamisí­tás, kábítószerrel való visszaé­lés alapos gyanúja. A vádlott két orosházi orvos, dr. Ke­resztár}’ Imre onkológus, osz­tályvezető főorvos és dr. Antal Tibor alorvos. Az ügyről ko­rábban már részletesen írtunk, s most Keresztúry Imre kere­sett fel bennünket, hogy a bíró­sági döntésről, illetve nem döntésről tájékoztasson ben­nünket. — Az ellenünk indított munkaügyi per már háromszor került elhalasztásra. A döntést kétszer nem indokolták, majd egy év után szakértő bevonását kérték, nem tudjuk miért. Megítélésem szerint álvádról, koncepciós perről van szó, melynek valódi oka, hogy in­gyenes onkológiai szűrővizs­gálatot végeztünk kollégám­mal munkaidő után. Az ingye­nesség sokak érdekeit sértette. A gond nem itt van, hanem azóta sincs megoldva Oroshá­zán az ez irányú betegellátás. Hetente kétszer két órában jár ki egy onkológus, akinek ez a hatodik állása. A kórház osztá­lyát és a szakrendelést sem szakorvos vezeti — mondta dr. Keresztúry Imre. A főorvos azóta nem kívánt személy az orosházi kórház területén, ide csak mint men­tőorvos léphet be. Magánren­delőjében tavaly több mint 500 beteg fordult meg, s mint közölte, kénytelen őket Gyu­lára és Szegedre küldeni, hogy megfelelő kórházi ellátásban részesüljenek. Dr. Antal Tibor jelenleg a CIBA-WIESEN Dispersa nevű svájci gyógy­szergyártó cég magyarországi összekötője. A két orvosnak nincs más kérése, minthogy döntse el végre a bíróság, az ellenük felhozott vád megala­pozott-e vagy sem. A betegek­nek addig még türelemmel várniuk kell Orosházán. Papp János A szülők nem értik... A Szarvasi Újtemplomi, Ótemplomi Egyházközösség levelet fogalmazott meg 1994. január 31 -én, melyben kérte az önkormányzatot, hogy a kép­viselő-testületi határozat 8. számú pontját úgy módosítsa, hogy a 2-es számú általános iskola 1996. szeptember 1 -je helyett legkésőbb 1994. már­cius 31 -éig egyházi tulajdonba kerüljön. Ugyancsak ebben a levélben arra kérték a város képviselő-testületét, hogy feb­ruár 7-ei testületi ülésen erről gyors döntést hozzanak. A szülői munkaközösség (Szmk) kérdőívet küldött a 2-es számú általános iskola ta­nulói szüleinek, melyen kérték, „aláhúzással jelezzék, hogy 1994. szeptember 1-jétől akar­ja-e, hogy a 2-es számú általá­nos iskola az egyház tulajdonba kerüljön? Igen. Nem.” Az Szmk felmérését Maro­siné Iványi Mariann ismertette a testületi ülésen. 473 szülő válaszolt névvel, címmel, alá­írásával ellátva a kérdésre, közülük 87,1 százalék nemet mondott, 8,4 százalék igent és 4,5 százalék tartózkodott. A polgármester, dr. Deme­ter László sérelmezte a kérdő­ívben megfogalmazott tarta­lom helyességét, másrészt, hogy a nyitott polgármesteri hivatal ajtaján miért nem lép­tek be a szülők, ha felvilágosí­tásra volt szükségük. Bődi Já­nos önkormányzati képviselő is szerencsésebbnek tartotta volna, ha jobb előkészítés mel­lett a szülők, az önkormányzat és az egyház megtárgyalja az evangélikus egyházközségek kérését. Deme Zoltánná, új- templomi lelkész megnyug­tatta a szülőket, hogy aki álla­mi iskolába íratja be a gyerme­két, az nyugodt lehet, ilyen oktatásban lesz része a nyolca­dik osztály végéig. A vitában sok minden el­hangzott, a szülők arról bizto­sították az önkormányzatot és az egyházat, hogy nem vallás- ellenesek, ám úgy érzik, hogy gyermekeik sorsát érintő dön­tés előtt talán nem lett volna haszontalan kikérni a véle­ményüket. A jogban jártas ön- kormányzati tagok viszont azt próbálták megmagyarázni, hogy mi a különbség a tulaj- donbavétel és a birtokbavétel között, s hogy ne aggódjanak a szülők, érdekeiket nem csor­bítja a döntés. Végül is úgy határoztak, hogy a beadványt önálló napirendként tárgyal­ják legközelebbi, március 7-ei képviselő-testületi ülésükön, ám előtte fórum keretén belül kérik ki az általános iskolások szüleinek véleményét, s vála­szolnak mindazokra a kérdé­sekre, amelyek az egyházat, az önkormányzatot és a szülőket foglalkoztatják. Papp János Az orosházi Munkáspárt-jelölt Sajtótájékoztatóra voltak hi­vatalosak az újságírók tegnap délelőtt Orosházán. A pártok házában mutatkozott be a Munkáspárt 6. számú válasz­tókörzetének képviselő-jelölt­je, Dobróka János, aki 45 éves, gádorosi születésű, két gyermek apja, dolgozott a szö­vetkezeti mozgalomban, majd a pártapparátusban. — Sorsom Orosházához és a környékhez köt. Jól ismerem az itt élő emberek vágyait, gondja­it. Ebben a pártban látom azt a politikai erőt, elszántságot, ami a munkásság támogatásához, felkarolásához kell. Hat alap­szervezet 520 tagjának felkéré­sére vállaltam el a jelöltséget— mondta bevezetőjében a jelölt, majd tájékoztatta a sajtó megje­lent képviselőit, hogy pártja is aláírta a választási etikai kóde­xet, éppen ezért nem a Munkás­párttól kell félteni a 94-es vá­lasztások tisztaságát. Programja kapcsán Dobró­ka János kifejtette, hogy kiáll az agrárhelyzet javítása, a munkanélküliség visszaszorí­tása mellett, a fiatalok, a nyug­díjasok, a nők érdekei védel­mében. A város gondjai közül a legégetőbbnek az üveggyár, a bamevál, a 47. számú főút­vonal sorsát, a kórház rekonst­rukcióját tekinti. A beszámoló végén dr. Ko­vács Pál kampánymenedzser kijelentette: pártjuk felkészült a választásokra, 11 településen dolgoznak aktivistáik, megkez­dik a falufórumokat, február 16- án pedig kampányindító gyű­lést tartanak. cs. i. A hús- és tüzelőutalványokról Február 10-étől megszűnik a békéscsabai polgármesteri hi­vatal szociális irodájában a tüzelőutalványok osztása a rá­szorultaknak — tudtuk meg Tamás Béláné irodavezetőtől. 325, átlagosan 5000 forint ér­tékű utalványt adtak ki, de a tüzéptől kapott információik szerint ezután a nyugdíjfolyó­sító igazgatóságtól kapják meg a rászorulók ezt a termé­szetbeni átmeneti segélyt. Az élelmiszer- és húsutalványo­kat továbbra is a szociális iro­dában igényelhetik a rászoru­lók és Békéscsabán, a Ka­zinczy utcai Filia-húsboltban válthatják be. Eddig 207 ilyen élelmiszer-utalványt osztot­tak ki, átlagosan 1500 forint értékben. Segítség és önkontroll Békés, Mezőberény és Sarkad egy-egy általános iskolájában ismerkedett a cigány tanulók helyzetével tegnap Lakatos Béla, a Szegedi Területi Okta­tási Központ cigány etnikai oktatásszervezője, akit a na­pokban neveztek ki a cigány oktatáspolitika koordinálására a dél-alföldi régióban. A Sze­gedi József Attila Tudomány- egyetemen végzett fiatal szak­ember örömmel tapasztalta, hogy alig akad cigány család, amely ne járatná gyermekét óvodába vagy iskolába, ugyanakkor azt vallja, hogy a kettős identitásé cigányságnak kellő önkontrollal fel kellene adnia felemelkedése érdekében sértettségét, s ugyanakkor — kultúráját, hagyományait meg­őrizve —alkalmazkodnia az or­szág elfogadott normáihoz. Mi­vel az oktatás ugyancsak alap- feltétele a fejlődésnek, az ál­lamnak és az önkormányzatok­nak az iskolák felé kellene a rászoruló cigány tanulók támo­gatását irányítani a gyakran helytelenül funkcionáló csalá­dok helyett. L. M. Önkormányzati képviselőt választanak Köztudomású, hogy Csabasza- badi tavaly július 1-jétől önálló település és nem Békéscsaba ré­sze. A 16. számú választó- kerülethez ugyanakkor más területrészek is tartoztak — Ke­rek, Fürjes, Felsőnyomás — és ezek Kesjár Mátyásnak a képvi­selő-testületből történő távozá­sa miatt önkormányzati képvi­selő nélkül maradtak. Éppen ezért február 13-án vasárnap időközi választást tartanak a 16. számú körzetben. A jelöltek: Nagy Sándor (MDF), Dr. Rigó Mihály (SZDSZ), Szakái János (MSZP). A választási elő­készületekhez tartozik, hogy tegnap a békéscsabai polgár- mesteri hivatalban a szavazat­szedő bizottság Domokos Lász­ló alpolgámester előtt esküt tett. „AZ ERÉNY ÉS TUDÁS NAGYOBB AJÁNDÉK KINCSNÉL S NEMESSÉGNÉL.” Shakespeare 1994. február 9., szerda Változás a szerzői jogban Az Országgyűlés a termőföld­ről szóló törvényjavaslat álta­lános vitájával megkezdte ta­vaszi ülésszakának második munkanapját. Az előterjesztő Szabó János földművelésügyi miniszter elmondta, hogy az átalakulás eredményeként az ország 8,2 millió hektárnyi földterületének 70-80 százalé­ka ma már magántulajdonban van. Kiemelten szólt a földvá­sárláshoz kapcsolódó korláto­zásokról. A javaslat általános vitára való alkalmasságáról történő szavazásnál hat igen és öt tartózkodás volt az ered­mény. Ezután egyhangú szavazás­sal megerősítette a Magyaror­szágon élő szlovén nemzeti ki­sebbség, illetve a Szlovéniá­ban élő magyar nemzeti kö­zösség különjogainak biztosí­tásáról szóló egyezményt. Következő napirendi pont­ként módosította az európai jogharmonizáció jegyében, valamint a szellemi tulajdon­ról szóló magyar—amerikai kormányközi megállapodás értelmében a szellemi tulajdon védelméről 1969-ben hozott törvényt. Ezzel egyidejűleg és ezzel összhangban, a ma­gyar—EK társulási megálla­podás előírásainak megfelelő­en a Ház elfogadta „Az elő­adóművészek, a hangfelvétel­előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről” szó­ló, 1961-es római nemzetközi egyezményhez való csatlako­zást célzó országgyűlési hatá­rozati javaslatot. Ä módosítá­sok érintik mind a szerzői és előadói jogot, mind pedig a szabadalmi oltalom rendsze­rét. Ezután megválasztották az Országos Választási Bizottság tagjait. Az Országgyűlés az Országos Választási Bizottság titkárának Kara Pált, a Belügy­minisztérium helyettes állam­titkárát választotta meg. Utolsó napirendi pontként a Tisztelt Ház áttért a gazdasági kamarákról szóló törvényja­vaslat részletes vitájára. Én­nek lezárására azonban nem került sor. A képviselők szerdán bi­zottságokban folytatják mun­kájukat. Mi lesz az orosházi üveggyárral? Megyénk egyik képviselője, Varga Zoltán (NDSZ) az orosházi öb­lösüveggyár érdekében lobbizott tegnap a parlamentben. Azt kérdezte az ipari és kereskedelmi minisztertől, van-e esély arra, hogy a gyár bekerüljön az adósságkonszolidációs programba, és mikorra várható a végleges döntés ebben a kérdésben. Pohankovics István államtitkár válaszában elmondta, hogy a mi­nisztériumnak szándékában áll a Pannonglas Ipari Rt. reorganizáció­jának elősegítése. Az 1992 nyarán megindult felszámolás akadályozta meg azt, hogy egyedi intézkedéseket lehessen hozni az állammal szem­beni terhek kezelésére, illetve a bankhitelek rendezésére. Folyik a felszámolás, melyet a Reorg Rt. irányítja. Az orosházi és a sajószentpé- teri gyárakat többször próbálta a felszámoló értékesíteni, először volt külföldi befektető is, a második menetben azonban visszaléptek a külföldiek. A felajánlott vételárak nem voltak megfelelők a felszámoló számára, hisz néhányszáz millió forintos ajánlatok érkeztek az általá­ban nyolc-tízszeres vagyonértékre. A felszámolónak 1994. június 30- áig van esélye a munka folytatására. Ha nem járna sikerrel, a hitelezők közötti vagyonfelosztásra kerülne sor. A felszámoló az új rendelkezé­sek szerint kérte a felszámolás meghosszabbítását egy évvel, melyre ígéretet kapott. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy adóskonszolidációra csak önálló vállalatok léphetnek. Mivel a részvénytársaság keretében az orosházi üveggyár nem önálló, jogilag nem vonható ki a felszámolás alól. A feladat tehát az, hogy a felszámolás során egy piacképes, önálló szervezetté kell alakítani a gyárat. Az államtitkár szerint a gyár helyzetét jellemző néhány adat valóban biztató ahhoz, hogy ezt köve­tően bekerülhessen az adósságkonszolidációs programba. Megegyezés a pártokkal (Folytatás az 1. oldalról) összefüggő észrevételeiket, ki­fogásaikat a további lépések előtt egyeztetik a megyei vá­lasztási csoport vezetőivel, szakértőivel. A résztvevők közös felhí­vással fordulnak a pártokhoz, a független jelöltekhez a jog­szabályok, az írott és íratlan erkölcsi, etikai szabályok ma­radéktalan betartására annak érdekében, hogy tisztességes, az állampolgárok jó érzését, az egyes emberek becsületét nem sértő kampányt folytassanak. Szólnak a választópolgárok­hoz is, hogy aktív közreműkö­désükkel alakuljon meg az ér­dekeiket képviselő Ország- gyűlés. Végezetül leszögezik: „Közös érdekünk, hogy a vá­lasztópolgárok döntő többsé­gének szavazata határozza meg hazánk következő négy évének sorsát.” L. E. Sarokb a szorítva Májusban veletek ugyanitt?! Még két hónap és lejár a parlament és a kormány mandátu­ma. Minden bizonnyal számtalan értékelés készül majd tevékenységükről, melyek homlokegyenest ellenkezni fog­nak egymással, de hát ez a politika velejárója. Most inkább arról szólnék, hogy a mostani „gárda” jó néhány tagja szíve szerint „prolongálná” parlamenti, sőt kormánysze­replését. Nem kevesen közülük most fedezik fel, hogy vidék isvan, „rajzanak" is kifelé a fővárosból a szélrózsa minden irányába, a legkülönfélébb pártszínekben. Van olyan is, aki az egész színskálát is képes lenne végigjátszani egy mandátumért. Ha jóindulatú lennék—de miért lennék az, ők sem voltak azok—, akkor azt mondanám, buzog bennük a hazáért való tenniakarás, ám inkább féltik busásan jövedelmező igazgatótanácsi, felügyelő bizottsági helyei­ket. Természetesen nem általánosítok, csupán egy jelen­ségre hívom fel a figyelmet, azért, hogy a címben szereplő kérdés ne váljon kijelentéssé, mert velük nem szívesen találkoznék tavasszal ugyanott, ahol jelenleg vannak. Gila Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom