Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-26-27 / 48. szám

MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM 1994. február 26-27., szombat-vasárnap Kortársak tisztelete Munkácsynak Pedig a művészi alkotások segítenek visszatalálni történelmünkhöz... A békéscsabai Munkácsy Mi­T ácsik János: Tisztelet Munkácsynak hály Múzeum a névadó születé­sének 150. évfordulója alkal­mából díszes nagytermében Munkácsy és Békés megye mű­vészete címmel rendezett kiállí­tást. Ezen ünnepi megemléke­zés jegyében a tárlat megpróbál új fénytörést adni a Munkácsy- örökség mának szóló üzeneté­vel. Az időzítés okán az elmúlt évről áthozva került megrende­zésre a XXVIII. Alföldi Tárlat, Tisztelet Munkácsynak felhí­vással. Az oldalsó termekbe he­lyezett kiállítási anyag összké­pe a térviszonyok megváltozá­sa okán jelentősen megválto­zott. Hatvan művész másfél­száz alkotását, festményét, plasztikáját és grafikáját tekint­heti meg a látogató. A klasszikus példa igen elté­rő reagálásokat váltott ki az al­kotókból. Kő Pál szobrászmű­vész a tisztelet emelkedett mód­ját eddigi életművének két ki­emelkedő darabjának beküldé­sével teremtette meg. A Szárny­készítő című művét a korabeli művészetkritika értekezések és viták középontjába helyezte. Alkotói tevékenysége és szem­lélete művészettörténeti jelen­tőségű a magyar szobrászat for­manyelvének megújításában. Életművének kiemelkedő da­rabjaival jelentkezett Muzsnay Ákos grafikus is. Rendhagyó módon — saját magára rezonál- va — táblaképpel (Corpus) és éremsorozattal (Zsoltár). Az emberi lét stációit meghatáro­zott ikonográfiái formanyelvbe zárta, öntörvényű módon. Az egységesen magas színvonalú anyagot a Békéstáji Művészeti Egyesület saját jogon alapított díjjal tisztelte meg. Az alkotók tematikusán is megpróbáltak kapcsolódni a Munkácsy-élet- műhöz. Ennek az elvásámak tett eleget színvonalasan Tácsik János festő, aki idézőjelbe teszi viszonyulását a klasszikus ha­gyományhoz. Munkácsy Sira­lomház című képének kivég­zésre váró figuráját — naturáli­sán kiemelve — aranyló háttér­rel, égbe emeli. A végkifejletre utalva a képsíkba kötelet lógat, s a képszélre kiaggatott csen­gettyű finom jelzés: napjaink művésze a mesterségbeli fel- készültség igazolásán túl, ön­maga értelmezésére más formát keres. Fodor József, Várkonyi János nosztalgikus rezignáció- val tekintenek a nagy elődre. Lonovics László Munkácsy pa­rafrázisa kevésbé sikerült, nem szembesülhet eddig látott ellen­tétes tónusú fényritmusainak, festett formatöredékeinek kva­litásával. Címmegválasztásá­ban lazán kapcsolódik Fiilöp Ilona tollrajza, sajátos stílusa, üde színfolt a Petőfi-vers idézé­sével. Lóránt János tájképén érez­hető elmozdulást érhetünk tet­ten. Az elemi formák dinamikus feszülő ívei tektonikus mozgás­ba hozzák az egész képrend­szert, ami már nem marad meg monokróm színképben, hanem —újabb periódusában—ellen­tétes színekben izzik. Vágréti János Madár-torzója az egysé­ges színfelületeket megbontja kisebb formákkal és a tubusból kinyomott (alla-prima) véletlen vonalakra emlékeztető rajzola­tokkal ellenpontozza, amely formák és rajzolatok színkont­rasztot alkotnak az alapfelüle­tek színével. Méltatlanul elha­nyagolt festői teljesítményében az emberi tudat mélyrétegeiben rögzülő szín- és formaelemeket szublimálja, bízva az őszinte mű megváltó erejében, kinyilat­koztató sugárzásában. Erdős Péter Vásárhely szelle­mét pótolja, hiszen a földrajzi közelség ellenére eleddig hűsé­ges résztvevők Németh József, Kéri László... nem jelentkeztek. Fájdalmas a békési tájhoz több szállal kötődő alkotók elmara­dásának sora: Schéner Mihály, Tóth Ernő, Kovács Tamás Vil­mos. Ugyanakkor a szűkebb ha­zának szigorú számvetéssel vá­laszol rendszeresen Ezüst György. Kiállított műve a meg­ismételtek sorába tartozik, mintha már láttam valahol „de- zsavü” tétova felismerésével. A szobor ősi hagyományos bálványjellege mára végképp szertefoszlott, a rohanó városi élet nem ad időt a szobrok jelen­tésével való foglalkozásra. Ha­bár a kiállításon a számbeli fö­lénnyel bíró táblaképek ural­kodnak, mégsem rendelődik alá a szobrászati anyag—nem ada­lékul szolgál a tárlat szerkezeté­ben, mint az oly sokszor tapasz­talható. A bevezetőben említet­teken kívül igazalmas plaszti­kai élmény Tomay Endre And­rás színezett fa-térkonstrukció- ja. Széri Varga Géza a Mun- kácsy-portrét maga előtt tartó fa-fémplasztikája ironikusan jelzi a „kezembe adták, íme, itt van” groteszk tétovaságát. Pié- tája átélt és kifejező, a minden­napok szenvedését sugározza. Kár, hogy nincs bronzba öntve. A fa anyagát használja szobrászatához./ászai Zsolt is, akinek Tanító című szobrának őszinte tisztasága mellett nem mehet el megrendültség nélkül a tárlatlátogató. Kiss György Corpusza az „ennyi maradt” drámai döbbenetét üzeni nekünk. Munkácsy éremsorozatából pórtréfázi- sok — magasfokú mesterség­beli tudás és könnyed elegan­cia sugárzik. Mladonyiczki Béla templomkapuba faragott piétája szakrális koreográfiát követő — ábrázolt tárgyával alázatos viszony, kifejező al­kotás. Búza Barna klasszikus hagyományokat követő port­réi a történelmi emlékezés je­gyében születtek. A XXVIII. Alföldi Tárlat ki­állítása megérdemelte volna — az ünnepi alkalmon túl — a katalógust és műtárgyjegyzé­ket, de éhhez Munkácsy Mihály festőfejedelem tisztelete is ke­vés volt. A díjak elmaradása is jelzi, a művészet támogatása nem áll méltó helyen az értékek rangsorolásában! Pedig a mű­vészeti alkotások megélhető módon segítenek visszatalálni történelmünkbe, megbecsülve egymás emberi értékeit, kultú­ráját ezen elárvult keleti ország­részen, Békés megyében. Szilágyi András Fiilöp Ilona: Alföld II. Zenével az ifjúságért Hajdú Mihály 85 éve született Emlékhangversenyek egész sorával emlékeztek az elmúlt hetekben a megye városaiban Hajdú Mihályra. Bár Oroshá­zán született az Erkel-díjas zeneszerző, zenepedagógus 1909. január 30-án, kisgyer­mekkorától Békéscsabán élt a Zeneakadémiára történt fel­vételéig. Nyolcévesen kezdett el zongorázni, s hogy örökre a zenével jegyezte el magát, ab­ban vitathatatlanul nagy sze­repe volt a város európai szín­vonalú művelődési társaságá­nak, az Auróra Körnek. A kör jóvoltából Békéscsabán a két világháború között felléptek a legnevesebb korabeli zené­szek, Bartók és Kodály több alkalommal is. Hajdú Mihály első nyilvános szereplése is az Auróra rendezésében történt, saját szerzeményével ugyan­csak náluk debütált. Talán a Zeneakadémiára sem mert volna jelentkezni, ha nem ma­ga Bartók biztatja. A Zeneakadémián Kodály Zoltánnál tanult zeneszerzést, s ez volt további pályafutásá­nak az egyik meghatározója. Kodály szigorú volt, ezért ke­vesen tartottak ki mellette, Hajdú Mihály azonban hűsé­ges tanítvány volt, s ennek kö­szönhette, hogy önálló zenei egyéniség vált belőle. Pályá­ját házitanítóskodással kezdte — magántanítványai között Nevét a gyermekeknek kom­ponált darabok révén min­den ifjú zeneiskolás pályája kezdetén megismeri voltak Horthy unokái is —, de már ekkor felfigyeltek Ady, Balassi verseiből írt dalaira. Bár a koncertezést, zene­szerzést soha nem hagyta abba (Kádár Kata című operájáért kapta az Erkel-díjat), az szer­vesen összeforrt jelentős zene­pedagógusi tevékenységével. A budapesti Zeneművészeti Szakközépiskola tanára lett, majd nyugdíjazásáig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola tanszékvezetője (mellette a Zeneművészek Szövetségé­nek elnökségi tagja, az Orszá­gos Zenepedagógiai Szakosz­tály és az Erkel Ferenc Társa­ság elnöke). A legnagyobb nemzetközi sikert is pedagógi­ai munkásságával érte el. Megpróbált könnyen játszható ifjúsági műveket írni, s szinte minden hangszerre komponált zenedarabot. Ugyanakkor be­töltötte nemzedéke feladatát is: úgy emelte a magyar nép­dalkincset európai rangra, hogy kompozícióinak magyar volta a világ minden táján fel­ismerhető. Miközben alkotott, nevelte a jövő zenész nemzedékét — tanítványa volt többek között Kocsis Zoltán, Lux Erika vagy Némethy Attila —, soha nem feledkezett el szűkebb hazájá­ról, a békési tájról. Mindig se­gítette, támogatta szülőföldje muzsikusait tanácsokkal, részükre komponált zenemű­vekkel, s minden jelentősebb itthoni zenei eseményt meg­tisztelt személyes jelenlété­vel, esetleg fellépéssel 1990. július 16-án bekövetkezett ha­láláig. A megyében élő költők többen neki köszönhetik, hogy verseik dal formájában is el­jutnak a közönséghez. A Körösi Csorna Sándor Fő­iskolán rendezett emlékkiállí­tás megnyitóján visszaemléke­zett az egykori kollégára Fa- sang Árpád, a Bartók Béla Szakiskola nyugalmazott igaz­gatója is, s a zenésznek szóló tisz­telgésen túl Hajdú Mihály emberi értékeit is felidézte: — Nagyon jó ember volt, s végtelenül szerény, mert te­hette. Hiszen szerény csak az lehet, akinek van mire sze­rénynek lennie. Büszke- lehet rá az egész ország, megér­demli, méltó rá. Lenthár Márta A Művészetek - Társadalom oldalakat Niedzielsky Katalin szerkeszti POLITIKAI HIRDETÉS EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 8 hétig találkozhat. A VÁLASZTOK) kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VALASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf„ 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! KÖZBIZTONSÁG - KORRUPCIÓ 1. Hogyan alakult a szervezetten elkövetett bűncselekmények száma 1993-ban 1992-höz képest? 1. csökkent- 2. nem változott X. több mint kétszeresére nőtt 2. Hány büntetőeljárás indult 1993 első kilenc hónapjában adócsalás miatt? 1.5216 2.1463 X.45 □ 3. Hány százaléka térült meg a vagyon elleni bűncselekményekből keletkezett károknak 1993-ban? 1.38%-a 2.19%-a " X.7%-a □-más szóval a lopás? 1.5000- Ft-tól 2.3000,- Ft-tól X. 2500- Ft-tól □ 5. A PTK szerint mikor kell megtérítenie a biztosítónak a bűncselekmény-okozta kárt a biztosított szamara: 1. a bejelentéskor 2. mikor a károkozót elfogtál X. mikor a rendőrségi vizsgálat lezárult □ 6. A rendőrség melyik részlegét erősítené anyagilag és technikailag az SZDSZ kormányra kerülése esetén? 1. a „gyalog-rendőrt” 2. a tisztikart X. az adminisztratív áUományt 7. Meddig működött a rendszerváltás után redórségünk a tevékenységét szabályozó Rendőrségi Törvéy nélkül? 1.1 évig 2.2 évig X. a mai napig dl 8. Mit kerestek a határőrök „civil mackóruhában” 1992 okL 23-án a Kossuth téren? 1. „szkinhedeket” 2. határsértóket X. semmi keresnivalójuk nem volt ott d 9. Mennyi volt az ismertté vált bűncselekmények száma 1993-ban napi átlagban? 1.1098 eset/nap 2.312 eset/nap X. 98 eset/nap 10. Hogyan alakult a személygépkocsi-lopások száma 1993-ban 1992-höz képest? 1.10%-kal nőtt 2 nem változott X. 52%-kal csökkent □ 11. Mennyi volt a vagyon elleni bűncselekménvekkel okozott kár 1993-ban összesen? 1.35,9 millárd Ft 21,5 millárdFt X. 350 millió Ft □ 12. Kellett-e a rendőrnek a rendszerváltás után meghozott Szolgálati Szabályzat szerint engedélyt kérni elöljárójától ha házasodni akart 1993-ban? l.Ugyanmár!... 2 kellett bizony! X. csak külföldi ara esetén FORDÍTS! N (A <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom