Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-28 / 49. szám

A HAZA MINDEN ELŐTT! MRS MEGYEI HÍRLAP 1994. FEBRUAR 28., HÉTFŐ ARA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 49. SZÁM Télbúcsúztató román és szlovák bálákat rendeztek a hét végén Békésben Az elmúlt hét végén két megyénkben éló' nemzetiség, a román és a szlovák rendezte meg hagyományos bálját. Az országos román bálát hároméves szünet után idén a Magyar TV Szegedi Körzeti Stúdiója, a Magyar Rádió román szerkesztőségei, valamint a Gyulán megjelenő Női című román nyelvű lap rendezte meg az Erkel Hotelben szombaton. A nagy vigasságra három megyéből, Hajdú, Csongrád és Békésből mintegy négyszáz vendég érkezett. A gazdag zenés-táncos műsorban aradi népzenei együttes, a szegedi „Hóra” együttes (képünkön), a méhkeréki hagyományőrző együttes és kitűnő szalonzenekar biztosította a jó hangulatot Több mint húsz éve rendezi meg a Magyarországi Szlovákok Szövetsége békéscsabai szervezete a szlovák bátyus bálát. Idén ismét egyetlen komoly gond akadt, nem tudták az igényeket kielégíteni a szervezők, s belépő híján sokan otthon maradtak. A bál résztvevői alaposan felpakolva érkeztek, gusztusos és ízletes sütemények sorakoztak a nagy kosarakban, na és persze, mellette ott volt az itóka is. Mint már annyi éve, Resetár András és zenekara húzta hajnalig a talpalá valót, a csabai szlovák pávakör is kitett magáért, ahogy a vendég nagylaki szlovák csoport is B. S. E. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Térségünk felzárkóztatása a cél Alföldi számadás Óvatosak a termelőit Az Egyensúly gázt és munkahelyet ígér A mezőkovácsházi Egyensúly Kft. szakemberei 1982 óta vállalnak gázszerelési mun­kákat. Egy-egy család életé­ben szinte történelmi pillanat­nak számít, amikor házukba, lakásukba bekötik a gázt. (9. oldal) Egy fészekben négy generáció A nemzetközi családév 1994 vetélkedőjének első forduló­ját a megyében Almáskama­ráson rendezték, ahol a te­lepülést a Szokolai család képviselte. Az összesített eredmények alapján a 4. he­lyen végeztek. A Szokolai családot mutatja be írásunk (10. oldal) Nincs döntés Biharugrán A napokban tartotta közgyűlé­sét a körösnagyharsányi műve­lődési házban a biharugrai Sza­bó Pál Szövetkezet. A 218 tag több mint a fele eljött ugyan, ám az érdemi döntéshez szükséges kétharmados arány nem volt meg. A szövetkezetnek a több, mint kétszázmilliós vagyonnal szemben tizenhárommilliós hi­telállománya van. Legnagyobb gondjuk, hogy alig maradt föld­területük. Az igazgatóság leg­utóbbi ülése alapján három le­hetőség közül választhatnak a megjelentek: megpróbálnak ki­várni, a bérbe vehető földeken gazdálkodni vagy a csoportos szétválással élve több működő­képes egységet alakítanak vagy kimondják a szövetkezet meg­szüntetését, a meglévő vagyont értékesítik. A hozzászólásokból hamar nyilvánvalóvá lett, hogy a tag­ság hangadó része ez utóbbit szeretné. Miután sem a szétvá­láshoz, sem a megszüntetéshez nem volt meg a szükséges tagi létszám, az ülés azzal ért véget, hogy a közeljövőben újabb kí­sérletet tesznek a vitás kérdések rendezésére. Gila A hét végén Gyulán rendezték az Alföldi számadás rendez­vény-sorozat újabb tanácsko­zását. Ezt megelőzően Debre­cenben, Kisújszálláson, és ta­valy ősszel Hódmezővásárhe­lyen tartottak hasonló összejö­vetelt. Ezúttal szakmai mű­helybeszélgetés keretében vi­táztak a paraszti kultúra ha­gyományőrző szerepéről, megújításának lehetőségeiről, valamint a mezőgazdaság mai helyzetéről és jövőbeni kilátá­sairól. Az Alföld-program kereté­ben szervezett eszmecsere ajánlás elfogadásával ért vé­get. Ez többek között tartal­mazza, hogy a különböző tu­dományos és művészeti ágak, az oktatás, az igazgatás és a gazdálkodás gyakorlatának képviselői fejtették ki nézetei­ket és fogalmazták meg együtt ajánlásukat felelősséget érez­ve az Alföld sorsáért és jövőjé­ért. A megfogalmazók három csoportba sorolták a tenniva­lókat. Nézetük szerint először a mezőgazdasági fejlődés tel­jes tárgykörét kell kidolgozni, kiemelve a kutatás, az oktatás, a szaktanácsadás, a környezet- védelem, az erdősítés-fásítás tennivalóit. Másodsorban ag­rártörténelmünk tapasztalatai­nak hasznosítására van szük­ség, és végül a népi művésze­tek és mesterségek értékeinek to vábbhagyomány ozására. Kiemelik az Alföld természeti adottságainak megőrzéséhez, gazdaságának és infrastruktú­rájának fejlesztéséhez nélkü­lözhetetlen egy kormányprog­ram kidolgozása. Az elhangzott előadások jól tükrözték, hogy az Alföld múlt­ból örökölt lemaradása az utób­bi években csak megerősödött. A hazánkba érkező nyugati tőke mindössze 9 százalékát ruház­zák a legnagyobb, Magyaror­szág csaknem felét magába (Folytatás a 3. oldalon) Szakértelem, tisztesség, nemzeti elkötelezettség Ezt ígéri az MSZP A szocialisták bizakodással te­kintenek a választások elé, mert hiszik, hogy a magyar nép bölcsen dönt és leváltja azt a jobboldalt, amely nem tudott élni a választóktól kapott fel­hatalmazással — jelentette ki Horn Gyula tegnap az MSZP kongresszusának 377 küldötte előtt, a Nemzeti Sportcsars- nokban. A szocialista pártel­nök bírálta a kormány elmúlt négyéves tevékenységét. A kormánykoalíció hibájául rót­ta fel, hogy ideológiai szem­pontok szerint vezényelte az átalakulást, szétzilálta a vidék társadalmát, felszámolta a pri­vatizáció minden érdemi el­lenőrzését, magánosítás cí­mén vagyonokat osztogatott, majdnem elzárta az országot a keleti piacoktól, ezzel is csök­kentve a munkahelyek számát, és hogy párthűség alapján osz­togatja a pozíciókat. (Folytatás a 4. oldalon) Óriási érdeklődés mutatkozott a szolnoki székhelyű Eurokon- takt Kft. felhívása iránt, amely­ben tőkéstársakat keresett a Bé­késcsabai Konzervgyár megvé­teléhez, elsősorban a termelők érdeklődésére számítva. A pá­lyázat benyújtásának határideje kedd 8 óra, így sok töprengésre nem volt módja annak a mint­egy harminc érdeklődőnek, akik összegyűltek szombaton az ifjúsági házban, hogy meg­hallgassák a kft. ügyvezető igazgatóját, Nagy Lászlót. A résztvevők alaposan kive- sézték az esetleges résztulajdo­nosi előnyöket és hátrányokat, érdeklődtek a biztosítékok, a pi­Békéscsabán, a 16. számú egyé­ni választókerületben tegnap, a második önkormányzati képvi­selő-választás alkalmával a 928 szavazásra jogosult polgár 26 százaléka ment el voksolni, te­hát lényegesen többen mint két héttel ezelőtt. Dr. Rigó Mihály ac felől, s a legtöbben azt sérel­mezték, miért kell a gyárat egészben megvenni, mikor a mamut cég éppen túlmérete- zettsége miatt volt veszteséges. Sokan azért is morogtak, mert a negyedik pályázat ha­táridejét igen rövidre szabta az AVÜ. Mikor pedig arra került a sor, hogy jelezzék szándéku­kat, mekkora tőkével szállná­nak be, kezdtek kifelé szállin­gózni az emberek a teremből. Nagy László közölte, túl kevés tőke jött volna össze, így még abban sem bizonyos, hogy in­dulnak a pályázaton. A döntést a mai napra halasztotta. állatorvos, az SZDSZ színeiben 146 szavazattal (61,3 százalék) előzte meg a második helyen végzett MSZP-s Szakái János gépészmérnököt (20,2 száza­lék), és a harmadik helyen vég­zett MDF-es Nagy Sándor ag­rármérnököt (18,1 százalék). B.S.E. Dr. Rigó Mihály győzött Feltámadt memoriter A lopás a rendőri szakzsargonban „vagyon elleni bűncse­lekmény” vagy „jogtalan eltulajdonítás”. Mindkét kifeje­zés érzékelteti: aki lopásra vetemedik, annak falra hányt borsó a tulajdon szentsége és sérthetetlensége. A lopás és az ellene való küzdelem tehát egyidős a vagyonnal, a tulajdonnal, alighanem: az emberiséggel! Az ókori Kelet zordon törvényhozói ugyanolyan hévvel (és eredménnyel) hadakoztak a tolvajok ellen, mint például a mi Szent László királyunk. A Bibliában pedig már jóval László uralkodása előtt megfogalmazódott a „Ne lopj!” erkölcsi parancsa. (Ugyanitt az emberöléstől is eltiltat- tunk, viszont egy tyúktolvaj karjának a levágása még hosszú ideig nem okozott különösebb ribilliót.) Napjainkban is égető szükség lenne a tolvajok megrend- szabályozására. A jelenleginél szigorúbb törvények kelle­nének! — vallják sokan. A témáról beszélgetvén, egyik (nem irodalmi műveltségéről híres) ismerősöm Katona József Tiborcának szavait idézte: „...és aki száz meg százezert rabol,/bírája lészen annak, akit a/szükség garast rabolni kényszerített.” Vajon miért támadt föl benne a régen bebiflázott memoriter? Ménesi György A mi sportünnepünk... Egy évig a mienk... — Pásztor József vezető edző és Szenti Zoltán, a Békéscsabai Előre Futball Club csapatkapitánya (Visszapillantónk a 15. oldalon) FOTO: LEHOCZKY PETER ABC ÁRUHÁZAK, ahol jó vásárolni... — mert árüházaink felkészülten, udvarias kiszolgálással várják kedves vásárlóinkat, — mert áruforgalmi szakembereink az ország egész területéről biztosítják a hagyományosan jó áruellátást, — mert modern áruházi technikával biztosítjuk áruink célirányos elhelyezését, bemutatását és értékesítését,-mert 1000’ 71 készpénzes vásárlás esetén 7t-os ajándékutalványt adunk március 1-től

Next

/
Oldalképek
Tartalom