Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-03 / 28. szám

1994. február 3., csütörtök HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Tankönyvi pótrendelés A Tanosz és a Tankönyvesek Kamarájának javaslatára a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hozzájárult, hogy február 11-éig tankönyvi pótrendelést adhassanak be azok az iskolák, ahol kellő in­formáció hiányában eddig még nem tudtak dönteni a kö­vetkező tanévre rendelendő tankönyvekről. Ezzel párhu­zamosan február 4-éig iskolai könyvek kedvezményes „ki­rakodóvásárát” szervezte meg a Tankönyvesek Országos Szövetsége az ELTE Markó utca 29—31. számú épületé­ben. Itt kedvezménnyel juthat­nak iskolai könyvek gazdag választékához a tanárjelöltek és az iskolai pedagógusok, akik már most meg akarnak ismerkedni a következő tanév újdonságaival. A vásáron csak a már napvilágot látott iskolai könyvek, elsősorban alterna­tív tankönyvek kaphatók. Hagyományőrző versenyek hazai nemzetiségeknek Valamennyi hazai nemzetiség és etnikai kisebbség számára országos versenyeket hirdet a Magyar Művelődési Intézet Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Osztálya. A helyi vers— és prózamondó versenyeket a május 6-7-i országos döntő kö­veti. A Nemzeti Színházban május 7-én megrendezendő gálaműsorban az összes nem­zetiség legjobbjai lépnek fel. Jelentkezni lehet a néptánc, népdal és népszokásokat gyűj­tő, valamint a helyi hagyomá­nyokat felújító, színpadra állí­tó rendezői és koreográfiái versenyre is. A bíróság legyen ügydöntő fórum! Beszélgetés dr. Balsai István igazságügyi miniszterrel A napokban Orosházán járt dr. Balsai István igazságügyi mi­niszter, aki zsúfolt programja ellenére szakított időt egy rö­vid interjúra, hogy néhány ak­tuális kérdésre válaszoljon. —Miniszter Úr! Az igazság­szolgáltatás malmai lassan őrölnek. Az elhúzódó perek mi­att az érintettek elbizonytala­nodnak, elégedetlenek. Van-e remény arra, hogy a helyzet megoldódik? — Amit mond, világjelen­ség. Az igazukat keresők gyors és kifogástalan ügyintézést várnak el tőlünk. A helyzet javítására alapvető korszerűsí­téseket gondoltunk el, elsősor­ban a bírósági szerepkör átér­tékelését. A bíróság legyen ügydöntő fórum. — Elképzelhető-e, hogy a közeljövőben bevezetik a négyszintű bíráskodást? — Időszerű, felelősségtel­jes választ nem tudok adni. Ha felvetődik egy új alkotmány kidolgozásának szükségessé­ge, akkor természetesen meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi háromfokozatú szervezet mel­lett legyen négyszintű. Figye­lembe kellene venni az erőfor­rásokat is, hiszen óriási megter­helést jelentene egy újabb bí­rósági szervezeti rendszer ki­építése. A közvéleményt ége­tőbb kérdések foglalkoztatják. — Térségünkben történtek olyan bűncselekmények, ame­lyeknek az elkövetői—reméljük —majd a bíróság előtt felelnek tetteikért. A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv és a Büntető Eljárási Törvény ké- pes-e arra, hogy a szervezett bűnözésnek gátat szabjon ? — Természetesen. A leg­utóbbi módosítás és a tervezett, a parlament által elfogadott úgynevezett gazdasági bűncse­lekményeket szabályozó feje­zet ennek jegyében születik meg. A jogi környezet teljesen korrekt, a végrehajtásra is meg­vannak a megfelelő eszközök. Viszont a 20 fős kormány és néhány igazságszolgáltató köz­reműködése önmagában kevés. Szükség van a polgári értékrend megszilárdulására, egy értéket termelő középosztályra és lé­nyegesen nagyobb közmeg­egyezésre. — Ön egyetértene azzal, hogy a halálbüntetést újra visszaállítsák? — A magyar büntetőjog eszköztárából ezt a büntetési nemet „kiirtották”. Természe­tesen egy nyugodt, letisztult törvénykezési időszakban meg lehet fontolni, hogy (az Európa Tanácsi- tagságunk, az Európai Emberi Jogi Egyez­ményhez való csatlakozásunk mellett) a törvényhozás ismét kilátásba helyezze a halálbün­tetést — amennyiben nélkü­lözhetetlen ez a büntetési nem. A világ számos országában (nálunk fejlettebbekben) ez a kérdés is időről időre felvető­dik. A teljes tagadás a megen­gedés, esetleg az ismételt be­vezetés felé hajlik.-—Miniszter Úr! Köszönöm a beszélgetést. Csete Ilona A Legfőbb Ügyészség közleménye Alkotmányellenes a Népuralmista Párt? „A Legfőbb Ügyészség beje­lentés alapján vizsgálta, hogy a Világnemzeti Népuralmista Párt működése során megtartot- ta-e a törvényeket. A vizsgálat eredményeként az ügyészség megállapította, hogy a Világ­nemzeti Népuralmista Párt cél­kitűzései és tevékenysége ellen­tétben állnak az alkotmánynak az állampolgárok jogaira és sza­badságára vonatkozó egyes ren­delkezéseivel, így különösen az emberi méltósághoz való jogra, a kisebbségi jogokra, az állam- polgári egyenlőségre, a tansza­badságra vonatkozó rendelkezé­sekkel. A párt tehát az egyesülés alkotmányban biztosított jogát oly módon gyakorolja, amely mások jogainak sérelmével jár. A párt egyes célkitűzései ki­fejezetten a kisebbségekhez tar­tozó állampolgárok alkotmá­nyosjogai korlátozását irányoz­zák elő, emiatt a párt elnöke és egy tagja ellen közösség elleni izgatás miatt büntetőeljárás van folyamatban. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a Legfőbb Ügyészség vizsgálata alapján a Fővárosi Főügyészség keresetet terjesztett elő a párt feloszlatása iránt a Fővárosi Bí­róságnál.” A repülő csészealjak titka Vendégek a világűrből 22. Ufó egy extraszensz szemével Lev Komyejev, a szovjet eszt- rádszínpad azon művészei közé tartozik, aki úgynevezett,külön­leges számokkal” lép fel. Érthe­tőbben: gondolatolvasással, akaraterő-átvitellel és egyéb csodás produkciókkal. Mintegy kétszáz ilyen előadóművész mű­ködik a Szovjetunióban. Szüle­tésük adta képességeiket cirku­szi mutatványokkal kamatoz­tatják a csodákra mindig vágyó közönség előtt. Lev Komyejev a neveseb­bek közé tartozik. S azon túl, hogy hihetetlen képességek­kel rendelkezik, még van egy hobbija. Gyűjt mindent, ami a megmagyarázhatatlan égi je­lenségekkel kapcsolatos. Mint hipnotizőr, munkájának lé­nyege, hogy lelki energiáját kisugározza partnereire, s így készteti őket ilyen vagy olyan cselekvés elvégzésére. Vajon nem lehet ugyanígy begyűjte­ni a környező világból felénk sugárzó energiát, és segítségé­vel olyan jelenségeket indu­kálni, amelyek megtörténtekor nyoma sincs fizikai beavatko­zásnak? Ezek az eretnek gon­dolatok gyakran megfordultak a pszichológiával és parapszi­chológiával hivatásszerűen, elsősorban gyakorlatban fog­lalkozó művész fejében. Komyejev azon is eltöpren­gett, vajon az extraszensz sze­mélyek szuperszenzibilis szervezetét mint receptort, be­fogadót, vevőkészüléket nem lehetne-e felhasználni másfaj­ta energiaforrások érzékelésé­hez, információk gyűjtéséhez. Hiszen az emberi pszichikum tartalékai — erre éppen a pa­rapszichológia mutatott rá —- végtelenek, a telepatikus gon­dolatátvitel lehetőségei kor­látlanok. Miért van az, hogy a jövevé­nyek eddig nem tudtak igazi kapcsolatba lépni az úgyneve­zett „normálisan” szenzibilis emberekkel? Megelégedtek apró és villanásnyi találkozá­sokkal? Ezek a gondolatok ott érlelődtek a leginkább szak­mai gondjaival és fellépései­vel elfoglalt esztrádművész- ben. S amikor elvállalta az észak-kazahsztáni és dél-uráli fellépéseket, bár egy pillanat­ra felvillant benne, hogy a vi­déken az utóbbi időben gyak­ran figyeltek meg ufókat, a ta­lálkozás reális lehetősége meg sem fordult fejében. Annyira azért ő sem hitt a csodákban. 1990 júliusában Cselya- binszk környékén volt ven­dégszereplésen. Az ott történ­tekről hiteles szemtanúként számol be. S miután neki nincs szüksége arra, hogy kiszínez­ze képességeit, most aligha kell kételkednünk szavaiban. Éjfél felé járt. A sima asz­falton sebesen siklott a taxi. Sehol szembejövő forgalom. A sikeres fellépés után a mes­ter és segédje kényelmesen el­terpeszkedtek a hátsó ülésen és félálomban egy-egy semmit­mondó mondatot váltottak egymással. A fényszórók időnként az éj sötétjéből út menti fákat és bokrokat ragadtak ki. A kocsi fennsíkra ért. — Nézzétek, ismét ott van! — hívta fel nyugtalan sutto­gással figyelmüket a sofőr va­lamire. A mester és segédje az ablakhoz tapadtak. A gépkocsi megállt, a fényszórók kialud­tak. Rájuk telepedett a dél-urá­li sötétség. Troick város felett, közvet­lenül a járművel szemben, úgy 150—200 méter magasban, szokatlanul vakító fényt árasztva fényes „csillag” ra­gyogott. Ferde szögben előtö­rő fénysugarak pásztázták a várost, három szokatlanul erős fényszóró. A „csillag” elnyúj­tott ellipszis alakú volt. A fény a belsejéből sugárzott, jóllehet egyetlen közelében levő tár­gyat sem világított meg. Re­megő fénysugarai hihetetlen erős energiaforrásról tanús­kodtak. A taxi utasai dermedten fi­gyelték, mi történik az égbol­ton. Komyejev elsőként ugrott ki a kocsiból, s két karját a szokatlan fényforrás felé nyújtva megpróbált telepati­kus kapcsolatba lépni az isme­retlen értelemmel. Még nem hitte, de remélte, hogy vágya most végre teljesül. — Senki ne közelítsen! — figyelmeztette segédjét és az elképedt gépkocsivezetőt. — Ezt már másodszor lá­tom, és ismét ugyanazon a he­lyen —magyarázta a sofőr úti­társának, s mindketten a kocsi mögé húzódtak, onnan figyel­ték az eseményeket. Komyejev áthangolta ma­gát a lehetséges ufó—ember kapcsolatra, se nem látott, se nem hallott, a kapcsolatterem­tés lett legfőbb célja. Eltelt néhány másodperc, majd a fényes csillag lassan, valamiféle ellenállást leküzd­ve elindult jobb felé, s neszte­lenül elsiklott a város felett. Vágni lehetett a csöndet. A hipnotizőr hangja magá­hoz térítette kísérőit. — Távoznak. Az ellipszis alakú járműben három alakot látok, ember formájúak, csak éppen békaember-felszerelést viselnek. Egyikőjük magasabb. Deréktői lefelé körvonalai bele­olvadnak a fényes járműbe. Bármilyen különös, úgy érzem, a tárgyban fortyogó energia és köztem kapcsolat létesült, jel­zése tükörként verődik vissza énemben, ám érzek valamiféle gátat. Úgy érzem, az energia most távozik, elvész valami fo­lyosóba, alagútba. S közben a „csillag” csend­ben elúszott felettük, mint egy ragyogó, kivilágított gondola Velence sötét vizű lagúnáján. Hirtelen kialudt a reflektorok fénye, vaksötét borult a tájra. Majd valahol messze, a látóha­tár peremén ismét kigyúlt a „csillag”, és fantasztikus se­bességgel távolodni kezdett, hogy végképp belevesszen a nyári éjszakába. (Folytatjuk) A bejegyzéstől a pénzcsinálásig Civil szervezetek regionális találkozója Egyelőre még nehéz megszok­ni, hogy magunk vegyük kezünkbe a sorsunkat, azon­ban az állami költségvetés ki­vonulása a kisközösségek tá­mogatásából idővel a létezni akarókat rákényszeríti az önállósulásra. Általában a mű­velődési intézmények vállal­ták a civil szervezetek istápto- lását a talpraállásig, mert nem akarták lelkiismeretlenül ma­gukra hagyni az anyagiak hiá­nyában szárnyra bocsátott mű­vészeti csoportjaikat, szakkö­reiket. Békéscsabán a Megyei Művelődési Központ, az Ifjú­sági Ház és Általános Társas­kör, valamint a Közösségfej­lesztők Egyesülete a hét végén (5—6-án) immár harmadszor teremt fórumot az alakuló, il­letve működő civil szerveze­teknek a találkozáshoz, infor­mációszerzéshez. — Az első megyei találko­zón még csak az volt a célunk — tájékoztatott Pocsajiné Fá­bián Magdolna szociológus, az MMK munkatársa —, hogy a megye civil szervezeteit megismertessük olyan orszá­gos alapítványokkal, szerve­zetekkel, amelyekhez anyagi támogatásokért pályázhatnak. Közben megismerkedtek egy­mással is, kicserélhették ta­pasztalataikat. A következő alkalommal a települések éle­tét nagyban befolyásoló helyi televíziókat, lapokat hívtuk meg, most viszont szakmai ta­nácskozásra invitáljuk nem­csak megyénk, hanem a régió — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád — civil szervezete­it, s legfőbb témánk az alapít­ványok működésének tapasz­talatai lesznek, s az előadók között hallhatjuk majd dr. Ba­lázs Pétert, a Magyar Alapít­ványi Központ elnökét is. —A helyi társadalom annál aktívabb, minél több kisközös­ség működik egy-egy települé­sen. Megyénkben milyen mér­tékben jelentek már meg a civil szervezetek a városokban és községekben? — Vannak olyan települé­sek, ahol csak egy-egy ember mozgolódik, máshol viszont már egész komoly számban te­vékenykednek bejegyzett kö­rök, egyesületek. Pontos ada­tokkal nem rendelkezünk léte­zésükről, de egyelőre — a nyugdíjasokat, nagycsaládo­sokat leszámítva — elég keve­sen vannak. Megalakulásuk legfőbb akadálya alulinfor­máltságuk. Éppen ezért szer­vezzük a hétvégihez hasonló találkozókat, ahol a bejegy­zéstől kezdve a pályázatírásig mindenben nagyon szívesen segítünk a hozzánk fordulók­nak. A két napion a három me­gyéből nagyon sok egyesület, baráti kör, alapítvány bemu­tatkozik, s aki szeretne megis­merkedni munkájukkal, kí­váncsi a civil szervezetek helyzetére, lehetőségeire, bát­ranjöjjön el meghívó nélkül is, szívesen látjuk és válaszolunk kérdéseire. L.M. Kiállításaikat egymillióan látogatták A hazánkban működő legje­lentősebb kiállításszervező szakmai szervezet a Hungex- po Részvénytársaság, mely tegnap a békéscsabai Garzon Szállóban bemutatkozó tájé­koztatóval lépett a Békés me­gyei érdeklődők elé. A cég helyzetét, tapasztala­tait és lehetőségeit Nagy Ká­roly, az rt. üzletpolitikai és marketingigazgatója ismertet­te. Megtudhattuk: tavaly har­minchét kiállítást szerveztek, ezeket összesen csaknem egy­millió ember látogatta, me­lyek közül mintegy százezer külföldi volt. Az utóbbi időben több vál­tozás történt a Hungexpxínál: a tavaszi BNV-t megszüntették, egyes kiállításokat évente ren­deznek, míg másokat csak két- három éves időközönként is­mételnek. A bemutatáson túl a termékek meg is vásárolhatók. A múltban a külföldi kiállítá­sok szervezését tartották je­lentősebbnek, ma viszont a ha­zaiakra helyezik a nagyobb hangsúlyt. A Hungexpx) Részvénytár­saság az idén huszonöt hazai kiállítást tart. Az első, a Szép­ség és egészség című nemzet­közi fodrász, fodrászkellék, kozmetika, bizsu és egészsé­ges életmód (valamint az eh­hez kapcsolódó Karát című nemzetközi ékszer, drágakő és óra) szakkiállítás, mely éppen ma nyílik a Budapesti Nem­zetközi Vásárközpontban. Magyari Barna Mondeo Amikor a szépség és az erő találkozik Ha Ön már egy Mondeo tulajdonosa, akkor gratulálunk. Ha még nem, akkor lehet, hogy ideje kipróbálnia egyet. Éppen most nyerte el a legnagyobb elismerést, amit csak egy autó kaphat: az „ÉV AUTÓJA 1994 címet. Ezúttal meghívjuk Önöket 1994. február 3-án 8—16 óráig Bé­késcsaba, Baross út 9—21. sz. alatti szalonunkba, egy próbaútra a Mondeo személygépkocsival, valamint 16.30 órakor Békés­csabán, a Dobozi út 108. sz. alatti szervizünk megnyitójára. A megnyitó alkalmával kerül sor az 1993. december 31-éig megrendelt gépkocsik vevői között egy NEW YORK-i út kisor­solására. Az Autó Körös Kft, rövid határidővel vilbljb: — keleti, nyugati típusú személygépkocsik kis- és nagyjavítását — műszaki vizsgára való'félkészítését — műszaki vizsgáztatását. Autó Körös Kft., Márkaszerviz: Békéscsaba, Baross út 9—21. Békéscsaba, Dobozi út 108. Telefon: (66) 327-520, 320-585. Telefon: 06 (60) 384-804.

Next

/
Oldalképek
Tartalom