Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

1994. február 23., szerda BUNBE(L)ESES Nem mind arany, ami réz Tört, zúzott, gyújtogatott, majd angolosan távozott Vandalizmus a művelődési házban---------------------fPlREKES MEGYEI HÍRLAP Ba llagok az utcán tele gond­dal, bajjal. Megáll mellettem egy rossz külsejű, ápolatlan, vörös hajú férfi. Vagy a szom­szédos országból települt át, vagy a hatás kedvéért csak „mímelte”, hogy rosszul be­széli a nyelvünket. Amikor mellém ért, hirtelen lehajolt. — Na, nézze már, milyen szerencsém van — kiált fel és egy vastag „aranygyűrűt” tart az orrom elé. — Megnézné, hogy arany-e? — kérdezte és már nyújtotta is kezembe a ka­rikagyűrűt. Mit tehettem, aranyszakér­tővé léptem elő. Benne a jel­zés: 14 k. meg még valami jel. Mondom az ápolatlan pacák­nak, ez úgy néz ki, hogy arany. Magamban még dühöngtem is, hogy nekem miért nincs ilyen szerencsém? Alighogy messze elszáguldottak gondo­lataim, már ajánlotta is: — Ve- gye meg, 2000 forintért oda­adom. Kissé gyanús volt, hogy ilyen hamar meg akar a szeren­cséjétől szabadulni. Annyi pénz se volt nálam, meg fél­tem, hogy jön a hátunk mögött a gazdája vagy egy rendőrnyo­mozó, aztán tessék, kész a le­bukás. Mondom a fickónak, hagyjon békén, nincs annyi pénzem. — Na, odaadom 1000-ért, nagyon kell a pénz—kuncsor- gott. Én meg nagy könnyelmű­en odaszóltam, 500-at adok ér­te. Pechemre a férfi nem sokat teketóriázott, kezembe nyom­ta a gyűrűt. Gyorsan szétnéz­tem, ki láthatta, le ne bukjak, mert akkor elájulok. Szégyellem kimondani, de van önkritikám: azért csak örül­tem, hogy ilyen kevés pénzért hozzájutottam egy 3—4 gramm súlyú aranygyűrűhöz. El is hatá­roztam, hogy a két lányomnak csináltatok belőle egy-egy vé­konyka kis gyűrűcskét. Mutatom nagy boldogan az uramnak, az rá se néz a gyűrű­re, azt mondja: — nagy hülye vagy te anyám! Mondom neki, hogy beszélsz a hites felesé­geddel? — Látszik, hogy nem olvasol újságot — válaszolja. — Ugyanis azt írják, mostaná­ban nem az szokás, hogy ara­nyat kínálnak a gagyizók, ha­nem lehajolnak előtted és úgy tesznek, mintha találták volna az aranynak kikiáltott rezet. Nem hittem az uramnak! Megnézettem a gyűrűmet. Az ékszerész kezébe sem vette, lát­ta, hogy rézzel van dolga... Hát így jártam, s azért meséltem el magának a történetet, hogy okuljanak belőle mások is. Lejegyezte: B. V. Addig jár a korsó a kútra... Igazi aranybányának találta egy rutinos tolvaj, V. Z. a bé­késcsabai, Tompa utcai sarki tüzép-telepet. Éjszakánként, amikor lélek sem mozdul a környéken, el-ellátogatott a telepre, könnyedén átmászott a kerítésen, és sorra vitte el a gázpalackokat. A rendőrségre többször is bejelentették a lo­pást, ám nem sikerült nyakon csípni a tettest, egészen a leg­utóbbi időkig. Újabb gázpalack rako­mányt helyezett „magánkéz­be” V. Z„ nem is sejtve, hogy a bejelentések után a rendőrök sűrűbben tüntették ki fi­gyelmükkel a környéket. A nagy dézsma közepette csap­tak le V. Z.-re, aki ellen több rendbeli bűncselekmény elkövetésének gyanújával, őrizetbe vétel mellett folytat­ják az eljárást. Műsoron kívül újabb produk­ció helyszíne volt a dobozi művelődési ház. Az intéz­mény igazgatója ma már nem számlálja, hogy az utóbbi években hányszor törtek be éj­jel az épületbe, ám a múlt heti, csütörtök éjjeli esetet inkább a vandalizmus egyik változatá­nak nevezhetjük, mint sima betörésnek. A hívatlan vendég a „szoká­sos módon”, az udvar felől, a mozihelyiségen keresztül tá­madott, öt ajtót tört össze, s az igazgató irodájában kötött ki. Hogy eltüntesse nyomait, egy hatalmas virág alatt meggyúj­totta az újságokat. A tűz sze­rencsére nem tudott nagy pusztítást végezni, mert égés közben a virág rádőlt, és meg­fékezte a lángokat. Az isme­retlen a trezorból közel 12 ezer forintot vitt el, de ezzel még egyáltalán nem állt szándéká­ban távozni. Az emeleten egy iskolai oktatásra kijelölt helyi­ségben csinált felfordulást, aztán — értelmesebb tenni­való nem jutott eszébe — ott is gyújtogatott, de a tűz ismét elaludt. Végül a büfé pénztár­gépét tette tönkre, s ezután ki­ballagott az épületből, hogy a szomszédos óvodában garáz­dálkodjon tovább. Ott azon­ban rövidre sikerült a látogatá­sa — valaki megzavarhatta —, és elinalt. A rendőrség ismeretlen tet­tes ellen indított eljárást. L. E. Éjszakai portya lebukással Könnyű préda? Rosszul fogták a nyakát... — juthatott eszébe a békéscsabai M. I.-nek, amikor a minap „éj­szakai portyáján” elkapták a rendőrök. A rosszul alvó, ám annál szorgalmasabb éjjeli tol­vaj Békéscsabán a Szarvasi út és Szigetvári utca környékére specializálta magát. Sötétedés után kiszemelt néhány családi házat, átmászott a kerítésen, és „portatakarítást” végzett. Sze­rette a régiségeket; mázsát, mángorlót, vajköpülőt vitt el, s mindent, amit az udvaron, a melléképületekben, a folyosó­kon talált. Még a baromfiállo­Mit csinálhat egy fiatal fiú, akit szorgalmasan taníttatnak a szülei Békéscsabán, a Szé­chenyi szakközépiskolában, s aki egyszer csak nem tud mit kezdeni magával. Elindul vi­lágot látni. Néhány héttel ezelőtt Kiss Norbert összepakolta holmiját a Vandháti úti kollégiumban, s úgy döntött, körülnéz a volt Ju­goszláviában. Persze nem szólt senkinek, magához vette az út­levelét, némi pénzt, és vonatra ült. Egészen Belgrádig utazott, miközben — állítólag — ellop­ták az útlevelét és a pénzét. Nem volt mit tenni, körülnézett a vá­rosban; négy napig bolyongott, Úgy tűnik mozgalmas idősza­kot élnek a végegyházi óvodá­ban, mert a február elején tör­tént betörés után újabb ese­mény adott okot a szóbeszéd­re. A Mezőkovácsházi rendőr- kapitányságra érkezett beje­lentés szerint T. Zoltánná sú­lyos testi sértés bűntettének el­követése miatt tett feljelentést K. Katalin ellen. A történet ott kezdődött, hogy T.-né betegség miatt, há­rom napig az óvodában helyet­tesítést vállalt és ezen időszak utolsó napján történt egy kis baleset. Az egyik óvodás, T. András elesett és lehorzsolta a térdét. Mivel nem az édesany­ja vitte haza a gyermeket, így a baleset nyomait otthon később vették észre. A sértett elmon­mányt is megdézsmálta; összekötötte a tyúkok lábát, és már vitte is... Néhányszor élettársa is be­segített; legutóbb egy szintén lopott kézikocsira pakolt, az asszonynak adogatta a keríté­sen túl a holmikat, miközben megérkeztek a rendőrök és el­kapták M. I.-t. Érdekesség, hogy tavaly ha­sonló módon „tisztítottak meg” néhány portát a Vandhá­ti úton és az Oláh István utcá­ban. Akkor nem került meg a tettes, most viszont sikerrel jártak a rendőrök. egy doboz Mackó sajton élt, s a vasútállomáson aludt. Aztán nem bírta tovább, felkereste az ottani magyar nagykövetsé­get, ahol ellátták pénzzel, iga­zolással, így elindulhatott ha­zafelé. A baj csak az volt, hogy még ekkor sem Kevermesre igye­kezett — a szülei mit sem tud­tak róla, a rendőrség is kereste már—; Budapesten kötött ki, s hamarosan a Rózsadombon ta­lálta magát néhány alkalmi cimborájával. Üvegeket gyűj­töttek, a Keletiben éjszakáz­tak, mígnem egy járőr előállí­totta az eltűnés miatt körözött Kiss Norbertét. dása szerint még aznap, úgy 16 óra körül K. Katalin, az anyu­ka hangos kiabálással ment vissza az óvodához és felelős­ségre vonta T.-nét, hogy miért nem vigyázott a fiára. A válasz kivárása helyett azonban pofo­nokkal és ökölcsapásokkal adott nyomatékot felindultsá- gának. E furcsa „érvelés” egyenes következménye lett az orrcsonttörés, amelynek az orvosi látlelet szerint is 21 nap a gyógyulási ideje. A nem mindennapi „felelősségre vo­násnak” pedig több szülő és a dada néni is tanúja volt. Az ügyben a vizsgálatot Mihály Antal nyomozó vezetésével, orvosszakértő bevonásával folytatják. — HM---­K evesebb baleset Az elmúlt esztendőben 23 százalék­kal kevesebb személyi sérüléssel járó baleset történt megyénk útjain, mint 1992-ben. Ezzel nemcsak a balesetek növekedését sikerült megállítani, ha­nem az 1987-es szintre való vissza­szorítását. Az eredmény többek kö­zött a tavaly meghirdetett közleke­dési évnek, illetve az ezzel kapcsola­tos szigorú és gyakori rendőri intéz­kedéseknek is köszönhető. Haragudtak a vállalkozókra? Szomorú kép fogadta február 10-én reggel az Uhrin és Társa Szállítási Gmk telephelyén a dolgozókat. A zárt udvaron belül tárolt tehergépkocsik fülkéjének üvegeit valaki, vagy valakik betörték, a fény­szórókat, irányjelzőket és visszapillantó tükröket meg­rongálták. — Az eset mindannyiunkat meglepett, hisz nem tudjuk mire vélni az okát — mondta Uhrin Mihály szállítási vállal­kozó. — A telepre már máskor is betörtek, de ekkora kártétel még nem volt. Feltételezzük, hogy akerítés kiskapuján akar­tak először bejönni, mert szét­verték a kilincset, de valami miatt mégiscsak a kerítésen másztak be. A két kutyát kábí­tószerrel etethették meg, mert erre utaltak a nyomok. Már amennyi megmaradt, mert pechünkre éjszaka esett az eső és sok mindent elmosott. Tu­lajdonképpen a tehergépko­csik ablakait és az elektromos részeket rongálták meg, harc- képtelenné téve így a járműve­ket. A kár az előzetes becslé­sek szerint 50 ezer forint. Hogy személyes bosszú vagy más vezérelte az elkövetőket, ki tudja — tárja szét a kezét a vállalkozó, A mezőkovácshá­zi rendőrség ismeretlen tettes ellen folytatja a nyomozást. Nem a hó volt a hibás... ...legfeljebb annyiban, hogy hullott. Az elmúlt hétvégén a lerakodott havat takarította ko­csijáról egy férfi Békéscsabán, a Szigetvári utcában. Egy autós elhaladni próbált mellette, ám a szűk utcában nem tartotta meg a kellő oldaltávolságot, és magá­val sodorta a férfit, aki súlyos sérüléseket szenvedett. A gép­kocsi vezetője ugyan megállt a helyszínen, ám nem győződött meg a sérülést szenvedett álla­potáról, s így távozott a hely­színről. Később önként jelent­kezett a rendőrségen, s ellene cserbenhagyás miatt indítottak eljárást. A rendőrségi bejelentésekből megállapítható, hogy legtöbb­ször a magánüzletek, kisebb telephelyek esnek áldozatául az illegális vagyonszerzésre specializálódott egyéneknek. Feltehetően e két esetnek is csupán az a közös vonása, hogy február elején megköze­lítőleg azonos időben történ­tek, illetve módszereiben jel­lemzőek a mezőkovácsházi térségben tapasztalható betö­résekre. A végegyházi művelődési ház előterében üzemelő büfé esetében könnyű dolga volt a betörőknek, mert egyszerűen csak az ajtót kellett befeszíte­ni, hogy bejussanak a helyi­ségbe. A kedvesnek éppen nem titulálható „vevők” a gyors terepszemle után meg­rongálták a berendezést, majd édességet, kávét, cigarettát és néhány üveg italt vettek ma­gukhoz, közel 42 ezer forint értékben. Másik bejelentés a Mezőhe- gyesi Cukorgyártól érkezett, amikor észlelték, hogy a ma- gyarbánhegyesi telephelyen levő mérlegházba (közismer­tebben a Bánhegyes—Kuná- gota útkereszteződés répa de­pójába) ismeretlen téttesek törtek be. A betörőknek itt csu­pán a lakatot kellett leverni, s máris vihették az épületben ta­lált négy konvektort, illetve a telefonkészüléket. Az okozott kár 50 ezer forint. A vallomásokból gyakran kiderül, hogy ezek a kisebb üzletek, telepek általában „könnyű prédái” a betörők­nek, mert az esetek igen ki­csiny százalékában találkozni valamiféle őrzéssel, védelem­mel. Természetesen a rendőrség megteszi az ilyenkor szokásos intézkedéseket, de talán célra­vezetőbb lenne megfogadni a tanácsot: védjük jobban érté­keinket! H.M. Külkereskedők!!! Búzaliszt-kiviteli engedély birtokában romániai üzleti kapcsolattal rendelkező partnereket keres a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat lisztexport bonyolításához. értékesítés!!! A Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat értékesítésre felajánl: • 1000 tonna árpát megegyezés szerinti áron • 2000 tonna kukoricát megegyezés szerinti áron. Az értékesítési ár meghatározása és a fizetési feltételek egyeztetését követően az ám a GMV Békés megyei telephelyéről elszállítható. Minimum 10 tonna értékesítési mennyiségtől. Mindkét esetben érdeklődni az általános vezérigazgató-helyettesnél vagy a termelési és kereskedelmi osztályvezetőnél lehet az alábbi címen: s> j Na / o, ®líí i Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, Békéscsaba, Deák F u. 11. Telefon: 447-422, 451-244. Meglépett, hogy láthassa Belgrádot A következmény: orrcsonttörés Megpofozta az óvónénit

Next

/
Oldalképek
Tartalom