Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

Szarvas város címere Az oldalt írta Keserű Zsuzsa, Szenes János és Papp János. Szerkesztette Papp János. Telefon: (66) 450-450. Fotó: Kovács Erzsébet, Benkő László Gratulálunk Szarvas. — Az Európai Mes­terségekért Alapítvány kura­tóriuma, a Tessedik Sámuel Szakmunkásképző Iskola ta­nárai és diákjai megköszönik D. Kiss Sándor kuratóriumi tagként és az iskolában tanár­ként végzett munkáját, egyben gratulálnak a Németh László- díj elnyeréséhez. Vöröskereszt Kardos. — A helyi vöröske­reszt február 26-án 18 órakor tartja soron következő, a tava­lyi évet értékelő, s az idei évet megbeszélő taggyűlését. Lakástámogatás Örménykút. — A legutóbbi testületi ülésen három személy kapott lakástámogatást az ön- kormányzattól. Felújításra egy kérelmező, vásárlásra pedig kettő, 50,15 és 3 ezer forintot. Kertbarátok Szarvas. — A Szarvasi Kert­barát Kör legközelebb február 24-én 15 órakor tart összejöve­telt a Lengyel-palotában. Ek­kor Demeter Péter kertészmér­nök tart előadást a tavaszi munkálatok előkészítéséről. Szűkös megélhetés Csabacsűd. — Ebben az év­ben 60 milliós költségvetésből gazdálkodhat a település. En­nek ellenére intézményeik za­vartalanul működhetnek, kor­látozó intézkedésekre nem lesz szükség, és a közalkalma­zotti béreket is megelőlegezi az önkormányzat január 1 -jé- től visszamenőleg. Részközgyűlés Örménykút. — A Szarvas és Vidéke Takarékszövetkezet tag­jainak e településen február 24- én 14 órakor tartja részközgyű­lését. A tavalyi év értékelése mellett tombolasorsolás is lesz. Tárlat Szarvas. — Kovács Anna bat- tonyai születésű festőművész február 25-éig mutatkozik be a Vajda Péter Művelődési Köz­pontban. Irodaházból szociális létesítmény Csabacsűd. — A felszámolás alatt álló Alföld Termelőszövet­kezet irodaházát szándékozik megvenni a helyi önkormány­zat. A mintegy 5 millió forintba kerülő épület valószínűleg szo­ciális célokat fog szolgálni. SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE 1994. február 22., kedd Fafaragó Szarvas. — A fában rejlő szép­séget észrevenni s meglátni, különösen kivágott állapotában rendkívül nehéz. Művészlélek­re vall, ha valaki egy fatuskó­bán, rönkben emberalakot vagy valami mást lát, s azt faragja ki. A Körösök menti táj bőven rej­teget kiszáradt fát, amely alkal­mas lehet arra, hogy az alkotó kezek s a művész lelke valamit kihozzon belőle. Szarvason Pá­losi Mihály, Erdélyből átte­lepült fafaragó azon kevesek közé tartozik, akik az eldobott legkisebb fadarabból is képesek egy-egy miniatűrt elővarázsol­ni. Szarvason sem igazán is­mert, hogy Pálos Mihály fafara­gó készítette az ótemplomi feszületet, egyéb Madonna­szobrokat magánrendelőknek, s a nemrégiben avatott II. világ- háborús emlékmű is a nevéhez fűződik. Ezen felül faragott öreg pásztorokat és csikósokat több más helyre. Kegyetlen művészsors az övé, mert mint minden nagy­ságnak, neki is meg kell nap mint nap küzdenie a sznob szakértők kicsinyességeivel. Ám mint minden igazi alkotó a maga öntörvényű útját járja. Még akkor is, ha a meg nem alkuvás a lélek alászállásával jár is. Mert még nincs itthon se házban, se hazában. Fafaragá­saival drámai erővel jeleníti meg gyermekkorának paraszti figuráit, s nagy szeretettel nyúl a falusi nép álomvilágához. Újabban mágikus erejű, az ősi pogány hitvilág és a keresz­ténység határán álló témákkal is kísérletezik. Érdemes őt felfedezni, s mint ismeretlen művésszel úgymond kísérletezni. Mert műveivel nem akar mást elérni, mint a kultúra ösvényeit járó művész­barátok számára átnyújtani va­lamit. Pálos Mihály, mint a képen is látható, művei szenvedélyektől telítettek, s a falusi élet megjelenítésére törekszenek Megnyugtatni és biztatni! Természetes emberi érzés az új­tól, az ismeretlentől való tartóz­kodás, de még a félelem is. így van ez sajnos az egyházak meg­ítélésével, a szabaddá vált ke­resztény szellemiséggel és ok­tatással. Több, mint két generáció nőtt fel a mai negyvenesek és gyer- meik, akiknek nem sok szemé­lyes kapcsolata lehetett az egy­házzal. Nem csoda, hogy ma­napság együtt kell éljünk ebből a felemásságból fakadó — már lehet, de még nincs kivel — időszakkal. Bonyolítja a prob­lémát az ellenpropaganda és ri­ogatás (ateista és liberális), de bizonyos egyházi türelmetlen­ség is. Városunkban is megéltünk már az utóbbi három-négy év­ben teljesen felesleges pro és kontra csatározást, mely nem használt senkinek sem. Szarvas város önkormányza­ta, tudatában a kialakult helyzet tarthatatlanságának, elhatároz­ta, hogy nemcsak ingatlanok biztosításával, de tevőleges szervezéssel is segíteni kívánja az egyházi—katolikus és evan­gélikus, illetve ökumenikus (vegyes vallásű) — általános iskolai osztályok indítását. A testület döntése a vagyoni (tulajdoni) kérdésben egyhangú volt a Tessedik Úti Általános Iskola visszaadásával kapcso­latban. Megfogalmazódott az is, hogy minden képviselő saját értékrendje és lelkiismerete szerint önállóan dönti el, mit kíván tenni az ügy érdekében. A Szarvas és Vidéke hetilapunk ezen számát (a legutóbbit — a Szerk.) igyekszünk eljuttatni minden szülőnek, kinek gyer­meke most kerül iskolába. Első­sorban hozzájuk szeretnénk szólni. Tudjuk, hogy a döntés felelősségteljes és nem könnyű, mert gyermekük iskoláztatásá­ról és jövőjéről van szó. Ma általános iskoláink aján­latainak kereszttüzében vannak — versenyeznek gyermekükért —, hogy oda írassák. Komoly programokat és széles választá­si lehetőségeket kínálnak — az Önök megnyerésére, gyerme­keik mind teljesebb oktatása ér­dekében. Ezt a „kínálatot” sze­retnénk most bővíteni azzal, hogy meghirdetjük az evangé­likus egyházzal (ó- és újtemplo­mi gyülekezetek) közösen a ke­resztény szellemű osztályok in­dításának lehetőségét, melyen belül az Önök igénye alapján a többség akarata szerinti szak in­dítható. Hogy ez miben külön­bözik más osztályokban folyó munkától, azt az egyházak kö­zös felhívásából megtudhatják. Az önkormányzat, és személy szerint a polgármester annyit ígérhet, minden erkölcsi és anyagi támogatást megad ezen osztályoknak az esélyegyenlő­séghez és „vigyázó szemünket” rajta tartjuk, hogy betölthesse ama szent célt, mire alapítói szánták. Dr. Demeter László ♦ ♦♦ A polgármester úr írásos vé­leményét a Szarvas és Vidéke hetilaptól vettük át, hogy ez­zel is elősegítsük a 2. Számú Általános Iskola körüli viták jobb megértését és tisztázá­sát. Reméljük, hogy a mi szándékunk is egyértelmű, csak tudósítani és nem for­málni szeretnénk a szarvasi történéseket. Püski-ö rökség Szarvason a közelmúltban adták át a „Tiszta forrás” elnevezésű könyvesházat. Az épületben a Püski Könyvkiadó és sok más keresztény szellemiséget valló könyvkiadó és forgalmazó termékeit kínálja Fáy Krisztina és munkatársai Fejlesztésre nem jut Örménykút. — Nemrégiben fogadták el a képviselők a köz­ség idei fejlesztési tervét. A rendelettervezetből kitűnik, hogy pontosan 19 millió 115 ezer forintból gazdálkodhat­nak. Ebből állami támogatás 11 millió 039 ezer forint. Mű­ködési hitel 886 ezer forint lesz. A gépjárműadó visszaju­tó összege 250 ezer forint, míg a személyi jövedelemadó 30 százaléka jut vissza a faluba, s ez 1 millió 439 ezer forint lesz 1994-ben. A községnek, mint legtöbb hasonló nagyságú te­lepülésnek, igen nagy gondja, hogy a meglévő intézményeit zavartalanul üzemeltethesse. A működési, fenntartási kia­dások jelentős része fel is emészti a bevétel nagy részét. Bérre 8 millió 101 ezer forint jut, tb-járulékra 3 millió 556 ezer. Vallásszabadság Mindig tiszteltem azokat az embereket, akik eltökélten hittek valamiben és hisz­nek ma is. Megbecsülés kell övezze hitüket, hiszen van egy cél előttük, amely egyben értékrend is, s ehhez igazítják mindenna­pi tevékenységüket. Legyenek ezek a sze­mélyek akár vallásosak, akár nem, céltudatosak, kiszámítha­tók és az én tapasztalataim szerint megbízhatók is. Sokkal veszélyesebb a nihilisták, a semmiben sem hívők tábora, akiknél ha van cél, akkor csak az a fontos, az eszköz és módszer, ahogy megvalósítják tervüket, az nem számít. Csak a siker. Mőst, amikor a többpártrendszerre áttért az ország, egyre több oktatási intézmény próbál a világnézeti szabadság zászlaja alatt ökumenikus, egyházi nyitottságií nevelést is felkínálni, mint alternatívát. Felkínálni, s nem ráerőszakolni senkire, miként történt Gerendáson a katolikus óvoda átadá­sakor, amelyben azóta egy kezünkön meg lehet számolni, hány gyermeket írattak be a szülők. De lehetne erre más országos példát is hozni. Örvendetes lenne azonban, ha az ezen az oldalon olvasható polgármesteri tájékoztató szelle­mében nem így történne. Jó lenne, ha az egymással viaskodó ótemplomi és újtemplomi evangélikus gyülekezet nemcsak akkor nyújtana egymásnak baráti jobbot a keresztényi tesh’é- riség jegyében, amikor a 2. Számú Általános Iskola közös megszerzése a cél. Reméljük, hogy az összefogás példa értékű, s ebben az intézményben olyan keresztény szellemű nevelés történhet, amely nem okoz sebeket, és olyan értékren­det ad tovább a gyermekeknek, amely egy életre szólhat. A tulajdonról az önkormányzat már döntött. A szüleik is dönteni fognak, hogy elfogadják-e a kezdeményezést, és ide íratják gyermekeiket szeptember l-jétől vagy más intézmény­be. De bárhogy is legyen, ezt csak a világnézeti szabadság tiszteletben tartásával, s nem a paragrafusok szigorával kellene elérni. p j i Hová vigyék a tejet? Szarvason a Dózsa Termelőszövetkezet felszámolása követ­keztében eladják a Kazinczy u. 4. szám alatti tejátvevő épületét és felszerelését. A helyi gazdák, akik mintegy 7—800 liter tejet hordanak ide naponta, most tanácstalanok, mert nem tudják, mitévők legyenek a tejjel. Az önkormányzat keresi a megoldás lehetőségét Polgárőrök Szarvas. — Nemrégiben tartot­ta éves beszámoló közgyűlését a Szarvasi Önvédelmi Egyesület. A szervezet 1992 de­cemberében alakult, s ekkor öt- venen voltak. Ma már 71-en segítenek a közrend és közbiz­tonság hivatásos őreinek. Tusjak Tamás beszámolójá­ban elmondta, hogy a külterüle­ti csoportjuk 1450, a városi 2188, a közlekedési 1048 órát töltött szolgálatteljesítéssel. Feladatuk közé tartozik a hétvé­gi telkek, halastavak, mezőgaz­dasági területek figyelése. Ugyancsak kiveszik részüket a közlekedési rendőrök munkájá­nak segítéséből, valamint a vá­ros közbiztonságának javításá­ból. Munkájuk eredményeként könyvel ik el a különböző közle­kedési rendezvények, KRESZ- vetélkedő, közlekedésbiztonsá­gi napok lebonyolítását. Ugyan­csak jelentős, hogy a városi cso­port tagjai jelenlétükkel több íz­ben hiúsítottak meg betörése­ket, sőt maguk is fogtak el betö­rőt, kerékpártolvajt, az autó­busz-pályaudvar betörőjének elfogásáért Kondacs Györgyöt és Huszár ik M ihályt a rendőrka­pitány jutalomban részesítette. Az egyesület működési felté­teleit a tagdíjakból befolyó összeg fedezi. A polgármesteri és képviselői alapból, valamint több üzem, szövetkezet és egyé­ni vállalkozó támogatása jelent még komoly segítséget. A váro­si rendőrkapitányság a rádió- technika megteremtésével tá­mogatja a polgárőröket. Ké­sőbb szándékukban áll saját rendszert vásárolni, kiépíteni. Tevékenységük bővítését tűz­ték ki ez évi célként. Amennyi­ben több tagol sikerül beszer­vezni az egyesületbe, úgy a kül­területek fokozott ellenőrzését is biztosítani tudnák. Ha egy motorcsónakkal segítené valaki a szervezetet, akkor talán a Kö­rös rendjének fenntartásában is részt vennének. Képviselőjelöltek Békés megye 5. számú választókerületében a május 8-ai országgyűlési képvi­selői választásokon a következő jelöltek indulnak (a városoldal megjelenése­kor őket ismerjük): , Babák Mihály (Fidesz); dr. Kepenyes János (Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt); Császár Ferencné (Kereszténydemokrata Néppárt); Kepenyes András (Magyar Demokrata Fórum); Szőló'si Istvánná (Magyar Szocialista Párt); dr. Kutas Ferenc (Magyarországi Szociáldemokrata Párt); Gazsó István (Munkáspárt); Bó'di János (Szabaddemokraták Szövetsége, Köztársaság Párt); Tóth Lajos (Agrárszövetség).

Next

/
Oldalképek
Tartalom