Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

a 1994. február 22., kedd HAZAI TŰKOR Bejutni az Európai Unióba! Göncz-Klepsch találkozó a parlamentben ÜBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP „Megbélyegzett” képviselők Marinko kecskeméti őrizetben Magda Marinkét, az alföldi és vajdasági gyilkosságsoroza­tok egyik gyanúsítottját való­színűleg Kecskeméten állítják majd bíróság elé — jelentette be Kacziba Antal rendőr vezé­rőrnagy, az Országos Rendőr­főkapitányság bűnügyi fői­gazgatója hétfőn a Bács-Kis- kun Megyei Rendőr-főkapi­tányságon tartott sajtótájékoz­tatón. Megerősítette azt a hírt, hogy a tippadással, illetve fel- bújtással gyanúsítható sze­mély Kecskeméten van őrizet­ben. APÜSZ panaszkodik Az APEH Üldözöttek Szövet­ségének vezetője nemzetközi sajtótájékoztatón számolt be hétfőn arról, hogy miként ér­vényesül az állam elnyomó hatalma szervezetük és általá­ban a társadalommal szemben. Az APÜSZ nyilvántartási ké­relmét első fokon elutasította a Fővárosi Bíróság, amiben azt látják megnyilvánulni, hogy a kormányzat nem képes elvi­selni a másságot. Amint azt kifejezték: még azoknak a szervezeteknek az elnyomásá­ra is megtesz mindent, ame­lyek csak egy kis fricskát nyomnak az állam orrára. Az APEH Üldözöttéinek Szövet­sége többek között az elutasí­tás miatt kezdeményezte egy párt létrejöttét. A Peches Ül­dözöttek Szövetségének Párt­ja néven fellebbezést is bead­tak az elutasítás ellen. A Nemzeti Kulturális Alap pénzei A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) becslése szerint ez év­ben 440 millió forinttal gaz­dálkodhat. Az összeg nagysá­ga azért bizonytalan,. mert a tavaly áprilisban létrejött alap a befolyt kulturális járulékból gazdálkodik, ami maximum 20 százalék lehet. Az első év­ben 2500-an fizették be, de ez jóval kevesebb, mint az érin­tettek száma. A költségvetés havonta 11 millió forinttal tá­mogatja az alapot. A vagyon­politikai irányelvek szerint a privatizációs pénzekből is ré­szesülnek, de mértékére nincs előírás. Vád és ellenvád Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter megkeresésére kezdett nyo­mozást az Országos Rendőr­főkapitányság gazdaságvédel­mi egysége Fazokas Károly ügyében. A nyomozás a Köz­lekedési, Hírközlési és Vízü­gyi Minisztérium által meg­hirdetett regionális telefonten­derek lebonyolítása tisztasága ügyében indult meg. A vizsgá­lat során a rendőrség tetten érte és letartóztatta Fazokas Ká­rolyt, az ÁV Rt. portfolió igaz­gatóját, aki 1 millió forint csú­szópénzt vett át egy közvetítő­től azzal az ígérettel, hogy a regionális pályázaton résztve­vő egyik vállalkozó számára előnyt szerez a pályázat elbírá­lásához. A rendőrség tájékoztatása alapján az ÁV Rt. ügyvezetése Fazokas Károly munkaviszo­nyát azonnali hatállyal a múlt hét péntekén megszüntette. Az ügyben tovább folytatják a vizsgálatot és annak lezárása­kor a nyilvánosságot részlete­sen tájékoztatják. Mint ismeretes, az ügy előz­ménye az volt, hogy Fazokas vádolta az illetékes minisztert, Schamschula Györgyöt csú­szópénz elfogadásával. „Magyarországon vala­mennyi felelős politikai erő egyetért abban, hogy prioritá­sa van hazánk Európai Unió­hoz való csatlakozásának” — mondta Göncz Árpád hétfőn azon a megbeszélésen, amikor találkozott Egon Klepsch-sel a Parlamentben. A köztársasági elnök a szívélyes, baráti han­gulatú eszmecserén emlékez­tetett arra, hogy február elején létrejött és már megkezdte működését a Társulási Parla­menti Bizottság, amely Ma­gyarország és az Európai Unió közötti intézményes kapcsola­tokat hivatott segíteni. E bi­zottság a következő időszak­ban Magyarország teljes jogú tagságának előmozdításában hatékonyan és hasznosan köz­reműködhet. Egon Klepsch elismeréssel szólt a magyaror­szági demokratizálódási és jogalkotási folyamatokról, ki­emelve, hogy a térség más ál­lamaival összehasonlítva az ország és Nyugat-Európa kö­zött a legkisebb a különbség e területeken. Emlékeztetett ar­ra is: a második választás a fiatal demokratikus országok életében azért is jelentős, mert igazolják a demokratikus el­A tervezett október végi határ­időnél mintegy fél évvel koráb­ban, már ez év tavaszán részle­gesen forgalomba helyezik az M0 autóút újabb szakaszát, va­lamint az MI autópálya Győrt elkerülő részét. A munkálatok teljes befejezése a forgalom biz­tosítása mellett történik meg — hangzott el azon a hétfői sajtótá­jékoztatón, amelyen Scham­schula György miniszter az or­szágos közúthálózat-fejlesztési programról adott áttekintést az újságíróknak. A szaktárca vezetője el­mondta: 1990—1993 között mintegy 40 milliárd forintot költött a tárca az országos köz- úthálózat fejlesztésére. Míg 1989-ben ennek fejlesztésére, fenntartására és üzemeltetésé­re fordítható pénzügyi lehető­ségek nem érték el a 9 milliárd forintot, addig 1994-ben meg­közelítik az 50 milliárdol. Az elmúlt időszak kiemelkedő A kormány több fontos gazda­sági törvény tervezetét készí­tette el, arra számítva, hogy ezeket még a mostani parla­menti ciklusban jóváhagyják a képviselők. A héten foglalko­zik a Gazdasági Kabinet a de­vizáról szóló törvénytervezet­tel, felgyorsítják a közbeszer­zéssel kapcsolatos jogszabály előkészítését, s már döntött a kormány az Eximbankkal, va­lamint a biztosítókkal és a biz­tosítással foglalkozó terveze­tekről — mondotta Botos Ba­lázs pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár-helyettes a hétfői sajtótájékoztatón. Kétmilliárd forintos alaptő­kével kezdi meg működését a Magyar Export-Import Bank Rt., valamint a Magyar Ex­porthitel Biztosító Rt. A pénz arra elegendő, hogy a két pénz­intézet az idei export mintegy 10 százalékát segíthesse. Első­sorban olyan cikkek külkeres­kedelmét hivatottak támogat­ni, amelyekhez normális felté­kötelezettséget, és azt, hogy a választópolgárok tudatosan döntenek a különböző lehető­ségek között. Göncz Árpád és Egon Klepsch véleményt cserélt a volt Szovjetunióban végbe­menő belpolitikai folyama­tokról, külön foglalkoztak az oroszországi, ukrajnai és belo- russziai helyzettel, és azok várható hatásaival a közép-eu­rópai térségre. *** A megbeszélést követően Göncz Árpád a Parlament Nándorfehérvári termében át­eseménye volt Kelet-Közép- Európa első koncessziós au tópálya-szerződéseinek megkötése. A tavaly aláírt két szerződés keretében az M1 au­tópálya Győr és az országhatár közötti szakasza 1995 végére, az M15 autópálya Mosonma­gyaróvár—országhatár közöt­ti szakasza 1997-re, a Szek- szárd térségi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó 20 kilomé­teres autóút pedig 1997-re el­készül. Remélhetőleg még ez év tavaszán sikerül megkötni az M5-ös, valamint az M3-as autó­pálya továbbépítésére vonatko­zó koncessziós szerződéseket Az M7-es autópálya folytatásá­ra kiírt versenytárgyalás a kez­deti szakaszban tart, szerződés- kötésre 1994 végén, 1995 elején kerülhet sor. Külföldi bankokkal kötött kölcsönszerződések kereté­ben valósul meg az M2-es au­tópálya, a szolnoki elkerülő út telekkel bankok nem nyújta­nak hitelt. Hamarosan szüksé­gessé válik a két intézetnél az állami tőkeemelés. Erre a célra elsősorban a költségvetés biz­tosíthat forrást, illetve elkép­zelhető, hogy a privatizációs bevételek egy részét is fel­használják. Várhatóan április 1-jétől már működhet egy új pénzügyi konstrukció, ami a felszámo­lási eljárásokat hivatott segíte­ni. Olyan kamattámogatásról van szó, amelyet öt évre kis- és középvállalkozások vehetnek igénybe, ha felszámolandó cégtől eszközöket vásárolnak. A hitel maximális összege 100 millió forint, a kölcsön felvé­teléhez azonban 15 százalékos saját erő kell. A forrást a Kis­vállalkozási Garancia Alap biztosítja. Az alap jelenleg 7 milliárd forint összegű hitel- nyújtáshoz tud kamattámoga­tást folyósítani. A kormány tervei között szerepel egy bérgarancia alap nyújtotta Egon Alfred Klepschnek a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Nagyke­resztje kitüntetést Szabad György, az Országgyűlés el­nöke és Boross Péter minisz­terelnök jelenlétében. Az Európai Parlament elnö­kének a Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök ja­vaslatára — az európai de­mokrácia elkötelezett építésé­ben, valamint Magyarország és a magyar demokrácia ügyé­nek támogatásában végzett ki­emelkedő elismeréseként ado­mányozta a kitüntetést. és a Sopron belvárosát teher­mentesítő út. Az M2 autópálya az első ütemben két forgalmi sávos autóútként épül meg Bu­dapest—Vác között, a váci el­kerülő szakasszal együtt. Az elkerülő út befejezése 1996- ban várható, a teljes autóút pe­dig 1998-ra készül el. A Budapestet tehermentesí­tő M0 autóút építése az északi szakasszal folytatódik. A Bé­kásmegyer és Káposztásme- gyer közötti új Duna-híd terve­zésébe a közeli hónapokban a lakosságot is be kívánják von­ni. Az M3 és a Szentendrei út—11 -es főút közötti körgyű­rű-szakaszon várhatóan 1998—1999-ben indulhat meg a forgalom. A miniszter hangsúlyozta: az infrastruktúra fejlesztése meg- határtozó jelentőségű, hiszen nemcsak a közlekedési feltéte­leket javítja, hanem további be­ruházásokat ösztönöz. létrehozása is. A módosított csődtörvény ugyanis már nem kötelezi a költségvetést arra, hogy a csődbe jutott cégek ese­tén automatikusan meghite­lezze a bérek kifizetését. Ez azonban a munkavállalók egy részét igen nehéz helyzetbe hozza, mivel nem jutnak hoz­zá jogos bérükhöz. Az alap az ilyen bérek kifizetését finan­szírozná részben költségvetési forrásból, részben a munka­adók befizetéseiből. Ugyancsak foglalkoznak a szakemberek egy másik ked­vezményes hitelkonstrukció­val, amely a csődbe jutott, il­letve felszámolásra ítélt cégek vagyontárgyainak megvásár­lását finanszírozná. Az úgyne­vezett Reorg—Start-hitel fi­nanszírozásához a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány járulna hozzá, illetve a Magyar Nemzeti Bank nyújta­na refinanszírozási hitelt. A kölcsön reorganizációra is fel­használható lenne. Egy bélyegkiállítás díszletei között üléseztek tegnap 14 órától a gyulai képviselők. Jó­kora vita után, az előtejesztés- sel ellentétben — melyet nem is egy bizottság tárgyalásra al­kalmatlannak tartott —, nem szüntették meg a három gyulai bölcsőde egyikét sem. Sőt, el­vetették a férőhelyek és a dol­gozói létszám csökkentését is. A többnyire dolgozókból és szülőkből álló közönség ellen­érzéssel fogadta Dr. Lipták András képviselő véleményét, miszerint „a gyerekek, a szülők sem szeretnek bölcső­débe járni. Néhány hónap után elegük van belőle.” A testület zöld utat adott a Mercedesnek: két gyulai vál­lalkozó elvi támogatást kapott ahhoz, hogy — nagyjából a repülő modellező pálya térsé­Ebben a ciklusban már biztos, hogy nem módosítják a köz- tisztviselői törvényt. Kónya Imre belügyminiszter hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy miu­tán nem jött létre konszenzus a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon belül, nem terjeszti be a Parlament elé a tárca által kimunkált törvénymódosítást. így csak a választások után lehet ismét szó például arról, hogy a polgármesterektől a jegyzőkhöz kerüljön át a hiva­tal feletti munkáltatói jogkör. Ugyancsak eltolódott az úgy­nevezett rendelkezési állo­mány ügyének kérdése, és mó­dosítás híján továbbra is indo­kolás nélkül lehet majd vissza­vonni a köztisztviselők veze­tői megbízatását. A tárca politikai álláspont­ját ismertetve a miniszter ki­Új névvel és bővített tartalom­mal jelenik meg az idén az építőipar nagy hagyományok­kal rendelkező folyóirata, a Gyorsjelentés. A kialakuló pi­acgazdaságban mindinkább meghatározóvá válik az üzleti alapon beszerezhető informá­ció, s ezek nyújtását vállalja fel a lap, amelynek új címe Építési Piac. A sajtótájékoztató meghí­vott vendégei között volt Mak­ra Magdolna, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője, aki arról be­szélt, hogy a kivitelező építő­ipari cégek az általánosnál ko­rábban tudtak alkalmazkodni a piacgazdasági feltételekhez. Részben ennek is köszönhető, hogy az építőiparban, amely tavaly mintegy 75 milliárd fo­,,Az Agrárszövetség jobbkö­zép párt, ugyanis a piacgazda­ság programját képviseli, ám balközép pártnak is nevezhe­tő, mivel rendkívül fontosnak tartja a szociális kérdések megoldását” — mondta Nagy Tamás, az Agrárszövetség el­nöke az ÁFESZ-elnökök fóru­mán. Nagy Tamás az ÁFÉSZ-ek vezető képviselőivel ismertette pártjának programját. A pártve­zető kiemelte: a magyar modernizációs törekvésekben kulcsszerepet kell kapnia a falu- korszerűsítésnek. Ismertetőjé­gében — területet vásároljon az önkormányzattól. Merce- des-szervízt és szalont építe­nének rá. Májusra kiderül, hogy a két vállalkozó megkap- ja-e a német bank hitelét. Ha igen, megvehetik a telket, s akkor a jövő év közepére átad­ják a létesítményt. Este hét órakor a képviselők még nem jutottak el a legna­gyobb érdeklődéssel várt té­ma, a város idei költségvetésé­nek tárgyalásáig. * * * Húsz óra ötven perckor dr. Kereskényi Miklós, a gyulai Erkel gimnázium igazgatója —egy évvel az MDF-ből való kilépése után, tiltakozásul a gyulai iskolaszövetség meg­torpedózása miatt — lemon­dott képviselő-testületi tag­ságáról. K. A. J. fejtette: napokon belül aján­lást adnak ki azon köztitsztvi- selők és polgármesterek szá­mára, akiknek funkciója, tiszt­sége összeegyeztethetetlen az országgyűlési képviselőség­gel. Ebben javasolják majd, hogy az érintettek legkésőbb április 8-ától vegyenek ki fize­tésnélküli szabadságot. Arra az esetre pedig, ha mégsem élnének e törvényben biztosí­tott jogukkal a képviselőjelölt köztisztviselők, jelzik azt is, hogy milyen önkorlátozó, ha­táskörcsökkentő intézkedést ajánlanak számukra. így pél­dául javasolják egyes munkál­tatói jogkörök, illetve kiadmá­nyozási jogok átadását. Az ajánlásról szerdán szövegsze­rű vitát folytatnak a Köztiszt­viselői Érdekegyeztető Fórum szervezeteivel, ezt követően pedig közzéteszik azt. rint értékű infrastrukturális be­ruházás kivitelezésében vett részt, a munkanélküliségi ráta csupán 9 százalékos. Az építő­ipar múlt évi teljesítményében jelentős szerepet játszottak az állami megrendelések, ugyan­akkor fontos elem, hogy ezek­nek csak a fele származott a központi költségvetésből, a másik részre az önkormányza­tok biztosították a fedezetet. Az ez évi kilátásai is jók az építőipari cégeknek, amelyek közül a kis- és közepes méretű­ek 90, a nagyobbaknak pedig 70 százaléka már magánkéz­ben van. A kedvező várakozá­sokat erősíti, hogy jelentős inf­rastrukturális beruházások vannak kilátásban az autópá­lyáktól kezdve egészen a táv­közlési fejlesztésekig. ben egyértelműen kiállt a szö­vetkezetek létjogosultsága mel­lett. Szükségesnek tartotta, hogy a szövetkezés eszméjét az állam különféle gazdasági elő­nyök nyújtásával ösztönözze. Kifejezte azt a reményét is, hogy pártja a választások után bejut a Parlamentbe és 1998-ra erős középpárttá válik. A jelen­lévőknek bemutatták azokat a jelölteket, akiket az AFÉSZ-ek támogatnak. A hét jelölt az ÁFEOSZ elnökségétől válasz­tási kampányának támogatásá­ra 250—300 ezer forintot kap személyenként. Az országos közúthálózat-fejlesztés Előkészületben több törvény Ajánlás a köztisztviselők választás alatti tevékenységére / Piacon az Építési Piac Afészes jelöltek a Parlamentbe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom