Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-19-20 / 42. szám
MŰVÉSZETEK - TÁRSADALOM 1994. február 19-20., szombat-vasárnap A csabai sártengerből Párizsba Munkácsyt minden meghatározó élménye ide kötötte Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulója alkalmából tegnap két kiállítás nyílt Békéscsabán „a magyar festészet üstököséről” elnevezett múzeumban. A bajor származású Lieb család árván maradt, hétéves gyermekét csabai nagybátyja vette magához. A szomorú gyermek- és ifjúkor tapasztalatai erősen hatottak egész életére és művészetére. A csabai „fekete sártengerből” indult, de művészete túlnőtt nemcsak a város, hanem hazánk határain is, Párizs ünnepelte. Banner Zoltán művészettörténészt, a kiállítások rendezőjét arról kérdeztem, milyen válogatási szempontok alapján dolgozott; a csabaiság vagy a világhírnév irányította a rendezést? S mivel Munkácsy sokkal nagyobb művész volt, mint amilyen elismerést életében itthon megkapott, az utókor az emlékév rendezvényeivel vajon helyrehozhatja-e az elődök mulasztását? —. Ha emlékezünk egy életműre, egy művészre, azt mindig azért tesszük, mert szeretnénk visszahozni a mi hétköznapjainkba, ebbe a valóságba. Munkácsy esetében ráadásul ezt a szándékot erősíti az, hogy a művésszé alakulásához minden indítékot Békéscsabáról és Békés megyéből nyert. Itt volt iskolás, inas, kamaszkorában itt ismerte meg a munkás-, a proletáréletet, majd később a város és a környék parasztságának életét, tehát azokat a társadalmi rétegeket a 19. század közepén, amelyek a századforduló történelmét alakították. Elítéltek, amiért állandóan társadalmi problémákkal, pszichológiai kérdésekkel terhelte a modelljeit, és nem a korszerű festői irányzatokat vállalta. Pontosan ezt a kétpólusú életművet szeretném bemutatni. Békéscsabai múltját, gyermek- és ifjúkora emlékeit igyekeztem úgy kapcsolni a párizsi tárgyakhoz, hogy akkori párizsi életmódját számunkra most, 150 év múltán is láthatóvá tegyem, ugyanakkor megmutassam, milyen erős szálakkal kötődött ehhez a tájhoz. S nemcsak tárgyi értelemben szeretnénk szemléltetni ezt a folytonosságot, hanem pontosan azzal, hogy mióta Munkácsy asztalosinaskgnt nyomorgott ebben a városban, aztán eltűnt innen, az ő példája nem múlt el nyomtalanul: itt azóta is állandóan művészek tűntek föl... — ...és tűntek el innen a megélhetés, az érvényesülés reményében. — Igen, mert a kisebb városok nem tudták eltartani a festőket; különösen azokat nem, akik valami rendkívülit akartak, de mindenképp az átlagosnál igényesebb művészi problémákat tűztek maguk elé. De azokat nem valósíthatták meg, mert nem kellett a korabeli közönségnek. Orlai Petrich Soma: Leány virággal —A Munkácsy Mihály és Békés megye művészete című kiállítás a múzeum nagytermébe és a többi teremben a Tisztelet Munkácsynak címmel a XXVIII. Alföldi Tárlat szépen illeszkedik egymáshoz. — Az első kiállítás művészettörténeti visszapillantásban az alapító és a helyi kortársak, illetve a ma már nem élő utódok műveinek az együttláttatása. Mivel Békéscsabán nincs városi képtár, a tizenhat Munkácsy-festményen kívül gyönyörűség volt kivenni a raktárból ritkán vagy soha nem látott műveket, például Orlai Petrich Soma, Haan Antal, Szamossy Híd volt a nyugati és a keleti művészeti felfogás között Gondolkodásában magyar maradt Német neve ellenére Munkácsy nem tudott németül, anyanyelve és így gondolkodásmódja, világképe magyar volt. Ezt azzal, is kifejezte, hogy pályája kezdetén felvette szülővárosának, Munkácsnak a nevét. Bizonyára hatással volt magyarságtudatára, hogy apja, Lieb Leo a Kossuth-kormánynak végzett szolgálatai miatt börtönbe került és ott is halt meg. Miskolcról, gyermeksége színhelyéről békéscsabai rokonaihoz került az árva fiú. Nagybátyja nevelte szűkös körülmények között, mivel forradalmi tevékenysége miatt eltiltották az ügyvédi gyakorlattól. Emiatt kénytelen volt kis neveltjét asztalosnak adni. Inasévei alatt a kisfiú megismerte a kiszolgáltatottság minden gyötrelmét és azonosult a falusi nép sanyarú sorsával. Betegsége alatt megismerkedett Szamossy Elek festőművésszel, aki felismerte tehetségét. Előkészítette pesti utazását, megszerezte Ligeti Antal és Than Mór támogatását. Segítségükkel a bécsi, majd a müncheni képzőművészeti akadémiára került, de igazi mesterei a régmúlt nagy művészei: Rembrandt, Frans Halls és Tintoretto lettek. Elhagyva az iskolákat Düsseldorfban talált magára, megfestette a Siralomházat, mellyel megnyerte a párizsi szalon aranyérmét és világhírre jutott. Ebben és a következő öt évben festett képeiben a magyar sorsot, a lázadó, majd reménytelenségbe dermedt szegény parasztokat, betyárokat ábrázolta. Párizsba költözött, s az akkori európai művészet egyik vezető művésze lett. Ahogy Tálcás lány Liszt Ferenc a magyar rapszódiák után eljutott a szélesebb távlatokat kibontó nagylélek- zetű kompzíciókhoz, Munkácsy is hasonló módon alakította művészetét. Megfestette a Krisztus Pilátus előtt című nagy vásznát, amellyel áttételes módon ugyancsak a magyar sorsot idézi. Ezt követte a monumentális méretű Golgota, majd az életművet betetőző Ecce homo. E képek mellett Munkácsy számos portrét, tájképet, életképet festett. Az ő munkája a bécsi Kunsthistorisches Museum előcsarnokának mennyezetképe, s ugyancsak nagy vállalkozása volt a magyar parlament számára festett Honfoglalás című alkotása. Munkácsy a reformkor vidékies művészeti gyakorlatából elérkezett a nyugateurópai művészet egyik fontos irányzatához: a Courbet és Leibl képviselte romantikus realizmushoz. Művei lelkesítőleg hatottak a közép- és kelet-európai művészekre. Barátság fűzte Repinhez, akinek néhány képén, mint a Gyónás visszautasítása vagy a Nye zsdali című kompozícióján észlelni lehet Munkácsy példáját. Munkácsy művészete nagystílű és magas színvonalú, de nemcsak a szép forma érdekelte, hanem az emberiesség, a mindenkihez szóló mondanivaló megformálása. Emiatt a Párizsban diadalra jutott impresszionisták megtépázták tekintélyét. A történelmi távlatból nézve Munkácsy visszanyerte rangját, és egyre jobban értékelik alkotásait. Érdemet nemcsak abban látják, hogy magas színvonalra fejlesztette a realizmus látásmódját, de állhatatos emberségével példát adott a magyar és a középeurópai művészeknek. Összekötő volt a nyugati és a keleti művészeti felfogás között. Végvári Lajos (Részlet dr. Végvári Lajos professzor tegnap a Munkácsy Mihály Múzeumben elhangzott megnyitó beszédéből.) Elek (Munkácsy első mestere, felfedezője), Vidovszky Béla és mások hagyatékából. A nagytermet körülöleli a többi teremben látható kiállítás, a kortárs magyar művészeti szemle: a folytatás. Az emlékezés jegyében, meghívásos alapon hirdettük meg a tárlatot. — Munkácsyt Békéscsabához fűzték a legszorosabb szálak és a legmeghatározóbb élmények, de főleg keserű élmények. — Békéscsaba döntő szerepet játszott Munkácsy emberi formálódásában, tematikájának, egész pályájának alakulásában. De tragikus, hogy ezt a szerepet éppen Békéscsabának kellett játszani, amely azután is szegény város maradt, miután Munkácsy gazdag lett. S ez az oka annak, hogy mi ezt a 150. évfordulót nem tudjuk úgy ünnepelni, hogy Munkácsy egész életművének minden korszakát képekkel mutassuk be, hogy a folyamatosságot, az egész életmű ívét a legmagasabb színvonalon, a legértékesebb alkotások koszorújával reprezentáljuk. Nem tudjuk, mert nincs nekünk ilyen. Nagyon kevés áldozatkészség és pénz volt erre a célra. Ami van, az véletlenül, ajándékképpen adódott, így sikerült ezt a kis gyűjteményt összeállítani, ennek is egy része a Nemzeti Galéria tulajdona. A relikviák jelenléte a mi erősségünk. Ezeket pedig a francia özvegynek köszönhetjük, akivel Munkácsy élete végén már nem is volt jóban, csak üzlettársi kapcsolatban. Annyit azonban megjegyzett ez a francia asszony, hogy Miska mennyit gondolt Békéscsabára, vágyott haza, örült, amikor találkozhatott Reök nagybácsival meg a Vidovszky fiúkkal, akikkel jó barátságban volt, meg a gerendási emberekkel, akiket festett, és akik a gondolkodását alakították. Tudta, megérezte, és ezért Munkácsy halála Munkácsy Mihály: Krisztus a kereszten. A kép fölött kifeszített paraszting a művész és a modell azonos tragédiájára utal FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER után négy évvel a városnak ajándékozott egy gyűjteményt. A képekkel együtt ott lesznek a kiállításon a használati tárgyai: a házikabátja, utazó pelerinje, parasztöltözék, összecsukható szék párizsi műterméből, a festőállványa, a palettája, néhány ecsete. A kiállítás megtekintése helyett kevés, kalauznak talán máris sok a Banner Zoltánnal folytatott beszélgetésből ennyi. Hogy a rendezői elveken kívül más is szóba került, annak a Munkácsy-életmű iránti elfogultság, alázat, a művészet szeretete, féltése és biztos némi egészséges lokálpatriotizmus is lehet a magyarázata. Niedzielsky Katalin POLITIKAI HIRDETÉS EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel ajátékkal mától még 9 hétig találkozhat. A VÁLASZTOK) kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VALASZTOTÓ, 1537 Budapest 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! MUNKANÉLKÜLISÉG - SZOCIÁLPOLITIKA - NYUGDÍJ I. Mi volt a rendőrségi elnevezése a munkanélküliségnek az „átkos"-ban? 1. látens 2 kapun belüli X.közveszáyes munkakerülés 2 Metuivi volt a hivatalosan megállapított minimálbér hazánkban 1993-ban? L12450,-Ft 2 9.000,- Ft X. 8.000- Ft □ 3. Hogyan alakult hazánkban a munkanélküliségben töltött idő 1993-ban? 1. kevesebb lett 2 nem változott X. nőtt üli 4. Finnországban 12 évet nőtt a születéskor várható áettartam az elmúlt 30 év során. Nálunk mennyit? 1.9 évet 25évet X. 2évet [1 5. Lépést tartott-e a munkanélküli segély növekedése az inflációval 1993-ban? 1. igen 2 nem X.még meg is előzte 6. Magyarországon 1993-ban a lakosság hány %-a részesült nyugellátásban? 1.18,6%-a 2125-a X.27,l%-a □ 7. A pályakezdő munkanélküliek hány %-a rendelkezett valamily en szakmával 1993 szeptemberében? 1.77%-a 250%-a X.25%-a □ 8. Melyik képzettségű réteg adta a legtöbb munkanélkülit 1993 októberében: a szakmunkások, a betanított munkások, vagy a segédmunkások? 1. segédmunkások 2 szakmunkások X. betanított munkások dl 9. Mit tenne az SZDSZ kormány ra kerülése esetén a munkanélküliség csökkentése érdekűién? 1. emelné a munkanélküli segélyt 2 többlet-adót verne ki a megszüntetett munkahelyek után X. jelentősen csökkentené az új munkahelyek teremtésének terheit d 10. Milyen egyéb programja van az SZDSZ-nek - kormányra kerülése esetén - a munkanélküliség csökkentésére? 1. bővítené a munkanélküli tanácsadói hálózatot 2 korlátozná a munkaadó felmondási jogkörét X. minden eszközzel segítené a részmunka és bedolgozó munkavállalás kiszélesítését II. Jelenleg az alkalmazottak hánv százaléka dolgozik részmunkaidőben? 1.22,6%-a 213,8%-a X.27%-a □ 12 Ausztriában 25, Portugáliában 56 percet kellet dolgozni átlagban 1993-ban egy kiló karaj áráért Nálunk mennyit? 1.2 óra 18 percet 2 másfél őrá X. egy óra tíz percet d FORDÍTS! & b* <y ,<V° , & J#* VALASZTOTO
