Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-02 / 27. szám
1994. február 2., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT L1 iBÉKÉSMEf.VEI HÍRLAP A döntéseket környezeti elemzések előzzék meg Kezdődhet a csontmaradványok azonosítása Az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet munkatársai napokon belül elkezdik azoknak a csontmaradványoknak a vizsgálatát, amelyeket még tavaly szeptemberben találtak az Expo építkezési munkálatai során. Mint ismeretes, a világkiállítás leendő helyszínén fellelt csontmaradványok immár négy hónapja temetetlenül, ládákban fekszenek az intézet területén. Az igazságügyi antropológusok döntenek arról: szükség van-e igazságügyi orvos bevonására. Addig is megpróbálják valamiképpen rekonstmálni a csontokat. A maradványok ugyanis meglehetősen széttöredezett állapotban vannak. Westel—Fotex együttműködés A Fotex vállalatcsoport tagjai a Westel 900 Rt.-vel kötöttek megállapodást. Ennek értelmében április 1-jétől forgalmazni fogják a 900 megaher- zes GSM rádiótelefonokat. Ezzel együtt teljes körű szolgáltatást biztosítanak a rendszerbe belépni kívánó ügyfeleknek. A korszerű mobiltelefonokat áprilistól a Fotex boltjaiban is megvásárolhatják. A vevő ezek bármelyikében befizetheti a 25 ezer forintos belépési díjat, megkaphatja a szolgáltatás igénybevételére jogosító chip-kártyáját, s 100 ezer forint körüli áron a telefonkészüléket. Befejeződött az előkészítő munka, elkészült az új környezetvédelmi törvénytervezet. Mint a szaktárca illetékese elmondta: az új törvényjavaslat indítványozza például, hogy jelentősebb gazdasági döntéseket, valamint kormányrendeleteket és törvényeket is csak részletes környezeti elemzést követően lehessen jóváhagyni. Megerősíti továbbá a fél évvel ezelőtti kormányrendelettel már bevezetett környezeti hatásvizsgálat intézményét. Ennek lényege, hogy külön kiadott lista alapján bizonyos beruházások előtt kötelező elvégeztetni a fejlesés részletes környezeti hatásvizsgálatát. Ennek alapján az illetékes kömyezetvéAz Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója szerint pontosabb jogi megfogalmazásokkal hatékonyabban lehetne védeni a társadalmi rendet a szélsőségektől. A vezérőrnagy, Kacziba Antal az extrém politikai jelenségekről szólva hangsúlyozta: a bűnös szervezkedést, a konspirációt is büntetni kellene. A skinhead-támadásokról Kacziba elmondta: 1992—— 1993-ban az ORFK 16 ügyben folytatott nyomozást 88 gyanúsított ellen, közüliük 22-en delmi felügyelőség elbírálja a beruházási igényt. A beruházók csak a felügyelőség hozzájárulásával kezdhetik meg a munkát. Az előzetes hatásvizsgálatokon kívül a javaslat szerint a meglévő létesítményeknél is környezetvédelmi felülvizsgálatokat kell tartani. Ezek egy részét önkéntesen végezhetnék el a gazdálkodók, de ugyanakkor — például jelentősebb szennyezések esetében a környezetvédelmi felügyelőségek is elrendelhetnék. A vizsgálat alapján adnák meg a további működéshez szükséges engedélyt. Bizonyos idő alatt így a jelentősebb szennyezőket megszüntethetnék. kerültek őrizetbe. A Fővárosi Bíróságon a vizsgált időszakban három ügyben született elsőfokú ítélet, amelyekben az ü- gyészségaBtk. 156. paragrafusába ütköző bűncselekmény miatt emelt vádat. A bíróság egy esetben sem állapította meg a fenti bűncselekmény elkövetését, hanem aljas indokból elkövetett testi sértés és garázdaság miatt rótt ki büntetést. Önkényuralmi jelképek használata miatt hét esetben indult eljárás. Legutóbb az MSZMP budapesti szervezeA Nemzeti Alaptanterv hivatalos változata Megszületett a Nemzeti Alaptanterv alapelveinek hivatalos, a művelődési minisztérium által is elfogadott változata. A mintegy 70 oldalas dokumentum a Magyar Nemzet szerdai számának mellékleteként kerül először a szélesebb nyilvánosság elé. A NAT alapelveit január 28-án fogadta el a miniszteri értekezlet. A dokumentum e változatát Mádl Ferenc művelődési miniszter vezetésével, a tárca egy 10 tagú belső szakmai csoportja öntötte formába. Beépítették az anyagba a NAT eddigi munkálatai során felhalmozódott eredményeket. tét jelentették fel vörös csillag bemutatása miatt. A televízió- nézők is láthatták ugyanis, hogy a párt november 7-ei gyűlésén a falon vörös csillagos címer volt. A büntetőjog nem ismeri a baloldal és a jobboldal fogalmát, a rendőrségnek nem feladata az elkövetők politikai nézeteinek minősítése. A szélsőséges csoportosulások felderítését egyébként a Nemzet- biztonsági Hivatal és nem a rendőrség végzi, ők csak a büntetőeljárást folytatják le. Szélsőséges politikai jelenségek A repülő csészealjak titka Vendégek a világűrből 21. Egyes vélemények szerint egyelőre semmilyen reális alapja sincs annak az elképzelésnek, hogy az ember megkíséreljen felkutatni egy olyan bolygót, amelyen esetleg hozzá hasonló értelmes lényre akadna. Habár az utóbbi időben számos alkalommal próbálkozott az „ottaniak” figyelmét felhívni magára, eddig nem sok sikerrel járt. így például az első Holdra szállt űrhajósok az esemény emlékéül a Holdon hagytak egy táblát, amelyre többek között az ő nevük és Nixon elnök neve volt felvésve. Továbbá, ugyanezek az űrhajósok egy szilikontartályt is hagytak a Holdon. A tartály kronométer nagyságú volt, benne egy ezüstözött alumínium szalaggal, amelyre elektronikus úton a következő szöveget vitték fel: 1. Üdvözlet 74 államfőtől 74 nyelven. 2. Részlet az USA törvény- könyvéből: egy, a légi és űrhajózásra vonatkozó cikkely szövege, amelyet 1958-ban adott ki Eisenhower elnök. 3. A NASA összes vezetőjének és az amerikai parlament összes tagjának névsora. 4. Kennedy, Johnson és Nixon elnökök beszédeinek részletei. Továbbá 1977 augusztusában a NASA két űrszondát bocsátott a világűrbe, amelynek egyikében Kurt Waldheim, az akkori ENSZ-főtitkár egy magnószalagon rögzített beszédén, zenén, különböző természetes földi zajokat és a Föld lakóinak nyelvén elmondott szövegeken kívül a következő szöveg is rögzítve lett: „A világ 147 országát magába foglaló szervezet, amely a Föld bolygó szinte valamennyi emberi lényét képviseli, az ENSZ főtitkáraként köszöntőm Önöket bolygónk népei nevében.” A Földön túli civilizáció rejtélyes jelei Reagáltak-e valamilyen formában a hozzájuk intézett jóhiszemű kapcsolatfelvételi kísérletekre a „földönkívüliek”? Azonkívül, hogy már szinte mindenütt, minden világrészen megjelentek, rengeteg tárgyi bizonyítékot is hagyva maguk után, a repülő csészealjak titokzatos utasai 1990 nyarán a Baltikumot tartották izgalomban. Ugyanis az elsősorban Rigáról és környékéről érkező bejelentések, szóbeszéd, valamint sajtónyilatkozatok szerint egy idegen bolygóról érkezett jövevények hagytak jeleket a vidék felbolygatott lakóinak. Mi is történt tulajdonképpen? A különleges homokjáról híres jurmalai strandról egyre- másra érkeztek a betegek a helybeli bőrklinikára. A hám- lott, gyulladásos bőr nem ritka jelenség még a kevésbé forró nyári napokon sem, ám az már szerfölött szokatlan, ha az égési sebek növények, virágok rajzolatait, titokzatos geometriai ábrákat vesznek fel. Volt, akinek a bőrén valóságos kert virított, ami azért is elképesztette az orvosokat, mivel a kellemes partszakaszon ilyen növények több száz méteres körzetben sem fordulnak elő, s egyre jöttek a páciensek. Volt, aki csak sétált a strandon, mások a nyaralójukban égtek le, s jelentkezett egy fiatal leány is, aki borús napon, kardigánban sétálva szerezte növénymintás „sérülését”. A helyi orvosi intézmények végigpróbálták az összes lehetséges magyarázatot, ám a meteorológia jelentése szerint sem különleges napfolttevékenységre, sem fokozott radioaktivitásra nem gyanakodhattak. Az égési sebek döntő többsége növények lenyomatára, hieroglifákra utalt. Sz. Álla rigai fiatalasszony egy hűvös nyári napon ellátogatott a városi állatkertbe. A nap még csak ki sem kukucskált egész délelőtt a felhőtakaró mögül. S másnap a bőrén meglepődve tapasztalta a levél formájú égési sebet. E. Jakovlenko, a rigai orvostudományi intézet munkatársa, aki a köztársaság területéről beérkezett jelentéseket összegzi, elmondta, több mint három tucat komoly bejelentés érkezett, és ezek helyileg majdnemhogy a köztársaság egész területét átfogják. Az égési sérülések nem ritkán kö- zépfokúak, ami meglehetősen drasztikus külső hatásra utal. A jelentkezések szóródása kizárja, hogy radioaktív nukle- id-fertőzést, lokális gócot keressenek. Mi lehet akkor a magyarázat? Földön kívüli hatás? A helybeli flóra és fauna tudós ismerői nem Földön kívüli beavatkozásra gyanakszanak, az ő magyarázatuk prózaibb. Közismert egyes növények allergiakeltő hatása. A Heracleum, magyarul medvetalp ejtőemyőszerű termése két méter magasságra is megnövő száron nyugszik, s igen alkalmas arra, hogy a szél szertehordja. N. Kurusina, a lett tudományos akadémia biológiai kutatóintézetének a szakértője úgy gondolja: lehetséges, hogy a sérültek korábban hozzáértek a növényhez és az érintkezés során a növény illó- anyaga váltotta ki a bőrérzékenységet. Főként azoknál, akik fogékonyabbak a Nap ibolyántúli sugaraira, illetve pigmentrétegük gyorsabban visszajelez a külső behatásra. A tudósasszony azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy akár a különböző kozmetikumok túlzott használata is okozhatta az „égi jelek” jelentkezését. A bergamott-olajnak ugyanis, mely majd minden kozmetikum alapanyagában megtalálható, ingerlő hatása van... Tudományos magyarázatban természetesen nincs hiány, ám éppen a jelenségek széles skálája és távoli előfordulási helyei arra utalnak, hogy aligha fogadhatók el ezek a „kézzelfogható” magyarázatok. Kevésbé valószínű, hogy az égési sérülést szenvedettek mindenhol egy bizonyos növénnyel kerültek kapcsolatba, az pedig még kevésbé képzelhető el, hogy a fiatalkorú gyerekek kozmetikumokat használtak volna. Lehetséges, hogy mégis azoknak van igazuk, akik valamiféle földön túli civilizáció rejtélyesjeleiként értékelik a sorozatos, ám nem túl veszélyes megbetegedéseket. Mindenesetre a jövevények nem a legkellemesebb útját választották a kapcsolatfelvételnek. Ezt a Riga környéki lakosok valóban saját bőrükön tapasztalhatták. (Folytatjuk) Beavatás a járadékszámítás rejtelmeibe Mire számíthatnak a tavalyi és az idei nyugdíjasok? Családok ezreit foglalkoztatja a kérdés: mennyi nyugdíjra számíthat az, aki tavaly—például az óév utolsó heteiben — fejezte be az aktív munkát, s mennyire, aki az idén vonul nyugdíjba. A válasz nem egyszerű, de a magánszámításokat megkönnyíti a fontosabb szabályok, előírások ismerete. A paragrafusok szerint tavalyi nyugdíjba vonulónak az számít, akinek legkésőbb 1993. december 30-án; ideinek az, akinek 1993. december 31-én vagy azt követően szűnt meg a munkaviszonya. A járadék összege alapvetően a szolgálati idő hosszától és a nettó átlagkeresettől függ. A járulékfizetéssel megszerzett szolgálati idő után akkor jár a nettó átlagkereset 75 százaléka, ha az illető 42 évi szolgálati idővel rendelkezik. Rövidebb szolgálati idő esetén arányosan csökken a kereset beszámítása. A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításának módja hosszú ideig az volt, hogy az utolsó 5 évből a jogosultnak legkedvezőbb hármat, továbbá a nyugdíjazás évét vették figyelembe. Ez a gyakorlat 1992-től változott; az erre vonatkozó országgyűlési határozat az átlag- számítási időszak meghosszabbítását és a korábbi évek keresetének az infláció alakulása szerinti valorizálását, „felszorzását” írja elő. 1993 márciusa óta az átlag- számítási időszaknak csak a kezdetét határozzák meg; ez jelenleg 1988. január 1. Ami annyit jelent, hogy az ettől az időponttól a nyugdíjazást megelőző napig főfoglalkozásból szerzett keresetet kell figyelembe venni. Az infláció értékcsökkentő hatásának ellensúlyozására hivatott valorizáció, vagyis a korábbi keresetek fölszorzásának mértékét évente határozza meg az Országgyűlés. Az érvényes döntés szerint az 1993-ban nyugdíjba vonultak esetében az 1988-as átlagkereseteket 80, az 1989-eseket pedig 54 százalékkal kell megemelni. Azok esetében pedig, akik 1993. december 31-ét követően hagyják abba az aktív munkát, az 1988-ban elért átlagkeresetet 118,5; az 1989-eset 86,9; az 1990- eset 52,2 százalékkal növelik meg. Sokan kifogásolják, hogy az 1991- es és 1992-es átlagkereseteket nem szorozzák föl, jól lehet mindkét évben kétszámjegyű volt az infláció. Az észrevételt az illetékes fórumok egyértelműen indokoltnak, jogosnak tartják—a nyugdíjbiz- tosítási alapba befizetett járadékok alapján azonban jelenleg nincs mód arra, hogy minden évre vonatkozóan érvényesítsék a valorizációt. Fontos tudnivaló, hogy a járadék kiszámításakor a felszorzott átlagkeresetet csak bizonyos összeghatárig veszik figyelembe, azon túl pedig fokozatosan csökkentve. Ennek az úgynevezett degressziónak a mértékéről az Országgyűlés szintén évenként határoz. Az 1993. március 1-jétől hatályos rendelkezés szerint az 1993. december 31-ig nyugállományba vonultaknál a 14 000 forintot meg nem haladó átlagkeresetet teljes egészében, az e fölötti átlagkeresetnek pedig a táblázatban föl tüntetett részét számítják be a nyugdíjba: 14001 —16 000 Ft 16001—30 000 Ft 30001—40 000 Ft 40001—50 000 Ft 50001— 60 000 Ft 60001— 70 000 Ft 70001—80 000 Ft 80 000 forint feletti közötti keresetrész 90 %-át; közötti keresetrész 80 %-át; közötti keresetrész 70 %-át; közötti keresetrész 60 %-át; közötti keresetrész 50 %-át; közötti keresetrész 40 %-át; közötti keresetrész 30 %-át; keresetrész 10 %-át. Ugyanezek a mutatók az idén nyugdíjbavonulóknál a következőképpen alakulnak: 16 000 forintig 16001 — 18000 18001—30000 30001—40000 40001—50000 50001—60000 60001—70000 70001—80000 80 000 Ft feletti számít a nyugdíjalapba. az átlagkereset 100%-a; közötti rész 90%-a; közötti rész 80%-a; közötti rész 70%-a; közötti rész 60%-a; közötti rész 50%-a; közötti rész 40%-a; közötti rész 30%-a; átlagkereset 10%-a Ferenczy Europress Készül az új reklámtörvény
