Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-02 / 27. szám
a 1994. február 2., szerda ----------------- . NA GYVILÁG iBBHUiup Helmut Kohl: Segíteni kell abban, hogy Oroszország segíthessen magán Kérdőjelek Nem kell félni? Az orosz politikus saját kezűleg rajzolta át az európai határokat Az utóbbi hetekben véget nem érő nemzetközi botrányhullám kíséri az orosz parlament új „erős embere”, Vlagyimir Zsirinovszkij szinte minden fellépését. Nemcsak a moszkvai törvényhozásban kavart viharokat, hanem külföldi útjain is felzúdulás, tiltakozás kíséri nyilatkozatait, sőt több országból már ki is utasították: legutóbb például Szlovéniából. Németország „lenyeli” Csehországot? Macedónia Bulgária része lesz? Az orosz befolyás kiterjed a „meleg déli tengerekig” ? A szerb állások bombázása Boszniában világháborút jelent és az ENSZ széteséséhez vezet? Kétségtelen, hogy Zsirinovszkij szinte minden kijelentése politikai abszurdum, szélsőséges fenyegetőzés. Lehet rajta felháborodni és szánakozva mosolyogni — ízlés és pártállás szerint. S lehet persze egész szereplését ripacskodás- nak is nevezni. Amikor például most vasárnap immár Budapestet is útba ejtette, arról beszélt, hogy a magyar katonák a „NATO-tisztek csizmáit fogják pucolni”, ha bejutunk az atlanti szövetségbe. Ehelyett egyfajta „keleti közösség” létrehozását vázolta fel a hajdani KGST és a Varsói Szerződés nyomdokain, ami enyhén szólva nem túl reális és kívánatos célkitűzés hazánk számára. Üres fenyegetőzések? A higgadt elemzések általában azt sugallják: nem kell félni az egész Zsirinovszkij-jelen- ségtől. Csakhogy az átlagember nehezen felejt, s akad tán, akinek még az is eszébe jut, hogy éppen most 61 éve hatalomra jutott Európában egy olyan politikus, akinek nyíltan hirdetett szándékait szintén sokan és sokáig nem akarták komolyan venni. Pedig ne feledjük, Hitler is azzal kezdte tragédiába torkolló karrierjét, amit ezúttal Zsirinovszkij tesz a világsajtó „meghódítására”: könnyed kézmozdulatokkal új határvonalakat rajzol kontinensünk térképére... Sz. G„ Ferenczy Europress Jelcin születésnapját ünnepelte hMpüjsZ Alkoholmentes a Vau Kutyáknak való söritalt mutatott be a hét végén egy franciaországi télisport-pa- radicsomban egy elzászi sörgyáros. A szokatlan serital a négylábúak erőnlétének növelésére hivatott. A Vau márkanéven forgalomba hozott ebsört Japánban próbálták ki elsőként, állítólag nagy sikerrel. Az alpesi üdülőhelyen nagy strapának kitett szánhúzó- és mentőkutyák hajthattak fel elsőként egy krigli sört. Nem kell attól tartani, hogy a Vaut fogyasztó kutyák részegessé válnak, mert a sörfőzés melléktermékeiből készülő ital teljesen alkoholmentes. A sörgyáros egyszer már felhívta magára a figyelmet egy szerelemgerjesztő sörféleséggel. #•*-* Ezután már azt sem mondhatjuk a sörre, hogy ez bizony nem kutyába való. De ha az erőnlétet képes növelni e nemes ital, ám üsse kő, lehet benne egy kis szesz, úgy is jó lesz. M.B. Állandó zaklatásnak vannak kitéve A háromszéki (Kovászna megyei) RMDSZ megyei képviselőinek tanácsa nyilatkozatban hívta fel a figyelmet azokra az aggasztó jelenségekre, amelyek a 76 százalékban székely lakosságú megyében tapasztalhatók 1992 óta. A tanács állásfoglalása, amelyet tegnap juttattak el az MTI bukaresti irodájába, többek között szól arról, hogy ma már — az államot képviselő prefektú- ra vezető tisztségeiben az al- prefektus kivételével egyetlen magyar személy sincs. Az RMDSZ választott megyei tisztségviselői, a megyei tanácselnök, a polgármesterek a központi hatalom helyi képviselői részéről állandó zaklatásnak vannak kitéve, kísérletek történnek a magyar tanügyi és művelődésügyi vezetők, intézményigazgatók leváltására, állandó a nyomás román tannyelvű iskolák létrehozására. Lövöldözés az ünnepi megemlékezésen Lövések hangja zavarta meg tegnap reggel az iráni elnök beszédét, amelyet az iszlám forradalom 15. évfordulója alkalmából intézett a tömeghez Teheránban, Khomeini ajatol- lah mauzóleumában. Az AFP jelentése szerint a lövéseket egy ismeretlen fegyveres adta le a díszemelvénytől mintegy ötven méterre, kisebb pánikot keltve a mauzóleumban összegyűlt többezres tömeg között. A lövések, amelyeket egyes szemtanúk szerint riasztópisztolyból adtak le, senkit sem sebesítettek meg. Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani államfő az incidens ellenére folytatta beszédét. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek A NATO-nak a lehető legrövidebb időn belül tárgyalásokat kell kezdenie a közép- és kelet-európai országokkal a békepartnerség programjának a megvalósításáról, hogy az együttműködés révén eloszlassa az érintett államok biztonsági aggodalmait — jelentette ki washingtoni sajtóértekezletén Helmut Kohl kancellár az amerikai elnökkel lezajlott találkozójáról beszámolva. Hangoztatta, hogy álláspontjával Bili Clinton is egyetértett. A két államférfi fehér asztalnál, a Filomena nevű olasz vendéglőben vitatta meg a világ dolgait. A kancellár elmondta, hogy a leghangsúlyosabban Oroszország szerepelt terítéken. Mindketten úgy vélték, hogy Oroszországnak mind a gazdaság, mind a külpolitika területén azt a vonalat kell továbbvinnie, amelyet eddig is követett. Kiemelte, hogy a végső döntést maguknak az oroszoknak kell meghozniuk, de a nyugati világnak „segítenie kell abban, hogy Oroszország segíthessen magán”. Elsősorban a többi nyugat-európai államhoz címezve szavait szorgalmazta, hogy lehetőleg mindenki vállaljon részt a támogatásból. Hozzáfűzte, hogy eddig magasan Németország nyújtotta a legtöbb segítséget, olyannyira, hogy már elérte „pénzügyi teherviselésének a határát”. A kancellárnak és az elnöknek azonos volt a véleménye arról is, hogy csak úgy lehet garantálni Európa biztonságát és stabilitását, ha minden támogatást megadnak a közép- és kelet-európai országok átalakulásához és megerősödéséhez. Helmut Kohl név szerint is megemlítette Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot. — A reformok terén aratott sikereik döntő befolyással lehetnek egész politikánk sikerére — közölte. Boszniát illetően leszögezte: közös álláspontjuk volt, hogy a legfontosabb feladat a humanitárius segélyek folytatása. Kijelentette, hogy teljes mértékben osztja Bili Clintonnak azt a nézetét, amely szerint nem szabad nyomást gyakorolni a boszniai muzulmánokra, hiszen az erőszak nem az ő táborukból indult el. Megítélése szerint csak további szörnyű vérontáshoz és a konfliktus elfajulásához vezetne, ha külső szárazföldi erőkkel próbálnának beavatkozni Boszniában. (Egy kérdésre válaszolva ennek kapcsán világossá tette, hogy nem kíván közvetítő szerepet vállalni az amerikai és a francia álláspont áthidalásában.) A kancellár kijelentette, hogy ha Zágráb valóban csapatokat dobott át a bosnyákok- kal szembeni harcra, Németország nem habozna gazdasági szankciókat alkalmazni ellene. Borisz Jelcin orosz elnök csendben, csupán munkatársainak szűk körében ünnepelte tegnap 63. születésnapját. Mint a Kreml szóvivője elmondta, Jelcin nem kívánt semmilyen hivatalos rendezvényt, tervei szerint születésnapját bármely egyéb hétköznaphoz hasonlóan tölti el. Jelenleg közelgő grúziai útjára készül, és a parlamenthez intézendő évi beszédét írja. Jelcin születésnapja alkalmából sajtótitkára elmondta, hogy az elnök jó egészségnek örvend, noha az utóbbi hetekben meglehetősen kevésszer jelent meg a nyilvánosság előtt. Nem szükségszerű a kiválás A független köztársaság megteremtése nem öncél, mi csak a megmenekülésünk útját keressük. Ha a gazdaságot helyre lehet állítani a Krím státusának megváltoztatása nélkül, akkor nem változtatjuk meg —jelentette ki a La Repubblica című olasz napilap tudósítójának Jurij Meskov, a Krím most megválasztott elnöke. A tegnap megjelent interjúban Meskov azt állította, hogy ő személyesen nem tartja szükségszerűnek az Ukrajnából való kiválást, de „a gazdasági katasztrófa miatt a politikai helyzet rendkívül bonyolult és kiszámíthatatlan”. Újabb front nyílt Afganisztán északi részén egyre nagyobb területre terjednek ki a harcok, Kabul nyugati peremén pedig újabb front nyílt a szemben álló erők között — ezzel a polgárháború immár minden fél számára rendkívül nagy veszteségekkel járó szakaszába lépett. A dpa tegnap szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy Burhanuddin Rabbani elnök csapatai Kabulban szorongatott helyzetbe kerültek. Hétfőn közel 500 tüzérségi gránát csapódott be a fővárosban. A lakosságnak már szinte nincs mit ennie. Az újévkor ismét fellángolt polgárháború elől több tízezer ember menekült el a fővárosból. Náci-kommunista paktum már 1933-ban? Még ma is sokan úgy vélik, hogy Sztálin hazájában véres kezű diktátorként uralkodott ugyan, de mindenképpen fasisztaellenes külpolitikát folytatott. Valóban így történt? Erre a kérdésre keres választ a „New York Times” című amerikai napilap hasábjain Stephen Koch, a Columbia Egyetem tanára. Mint ismeretes, 1933. február 27-én éjjel titokzatos tűz következtében leégett a berlini Reichstag, és ezzel kezdetét vette Európában a totalitárius korszak. Németország új kancellárja, Adolf Hitler a demokratikus erők elleni ürügyként használta fel a gyújtogatást. Célpontja a német baloldal, elsősorban a kommunisták voltak. A Reichstag pusztulása után tömeges letartóztatásokra került sor, elkerülhetetlenné vált a nácik és a kommunisták összecsapása. Hitler a kommunistákat vádolta a gyújtogatással, ezért Lipcsében kirakatpert szervezett, amelynek fővádlottja Georgi Dimitrov, Bulgária első számú kommunista vezetője, egyben Sztálin egyik híve volt. A másik vádlott Marius van der Lubbe, holland szélsőbaloldali volt, aki viszont alaposan gyanúsítható a bűncselekménnyel. A perre a kommunisták világméretű propaganda-hadjárattal válaszoltak, amely sokkal hatásosabbnak bizonyult a náci propagandánál. Dimitrov pere hét hónapig húzódott, míg végül 1933 végén felmentették. Mivel magyarázható ez a fordulat? A per idején az a szóbeszéd járta, hogy a náci és a kommunista titkosszolgálat titkos paktumot kötött, és ezért mentették fel Dimitrovot és két társát. 1948-ban Ruth Fischer, egykori német kommunista vezető, „Sztálin és a német kommunizmus” című könyvében kommunista és náci közvetítőkkel folytatott beszélgetések alapján meggyőzően bizonyította ennek a titkos egyezménynek a létét. Wilhem Pieck, a későbbi NDK-elnök 1933- ban Fischer segítségét kérte a propagandahadjárathoz, aki így betekintést nyert a Pieck által kötött titkos szerződés vázlataiba. A II. világháború alatt és után Ruth Fischer megpróbált fényt deríteni a teljes igazságra Rudolf Diels volt náci tiszt, és Bob Edwards brit kommunista segítségével. 1989-ben Münzenberg özvegye, a 92 éves Babette Gross is megerősítette a paktum létrejöttét. 1991 után, amikor megnyílt a Komintern levéltára, új dokumentumok kerültek elő, amelyek szintén arról tanúskodnak, hogy a német vezetés és Sztálin munkatársai tárgyaltak Rohm tábornok és Dimitrov sorsáról. Vajon mi késztette a két diktátort arra, hogy titkos egyezményt kössenek, hiszen égymást akarták megsemmisíteni? A sok ellentétes vonás mellett egyben mindenféleképpen egyetértettek: gyűlölték a liberális demokráciát. 1933- ban pedig úgy látták jónak, ha az idő előtti fegyveres konfliktus helyett a „nagyobb ugatással, de kevesebb harapással” járó propagandaháborút választják. Szükségük volt egymásra, arra, hogy kölcsönösen fokozzák a tömegek félelmét — írja Stephen Koch a The New York Timesban a témáról megjelent cikkében. Már régóta tudjuk, hogy Sztálin a Gestapót használta fel arra, hogy koholt vádak alapján kivégeztesse Mihail Tuhacsevszkij marsaik és másokat az 1936—38-as időszakban. Hitler pedig az NKVD-t (az akkori szovjet titkosszolgálatot) és a Münzenberg-féle propagandakampányt használta fel Rohm tábornok és SA- alakulatainak megsemmisítéséhez, majd 1934. június 30-án a „Hosszú kések éjszakájának" vérengzéseihez. Miközben Himmler SS-tisztjei SA-nácikat mészároltak le, addig Sztálin a Kremlbe hívta legközelebbi munkatársait. Walter Krivitszkij, volt szovjet kém szerint — aki később Nyugatra szökött, és emlékiratainak elkészítése előtt rejtélyes módon életét vesztette — Sztálin aznap éjjel kijelentette: ezentúl látszólag antifasiszta politikát folytat ugyan a Szovjetunió, de titokban a nácikkal való egyezségre törekszik. Krivitszkij szerint tehát ez az egyezség már hat évvel az 1939 augusztusi náci—szovjet paktum előtt megszületett. így majdnem biztosra vehető, hogy az 1930-as évek antifasiszta mozgalmát pontosan azok a kommunisták árulták el, akik a legbuzgóbb antifasisztának hirdették magukat. Mindennap feladhatja WPEMmmZ hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja fel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8^16 óráig. Mezőgazdasági erő- és munkagépek beszerzése, forgalmazása, bizományosi értékesítése, beruházás, hitel- és támogatási pályázatok elkészítése kedvező feltételekkel. Alfamas Kft., Békéscsaba, Szarvasi út 84. Telefon: (66) 447-909, 328-588. ______________________ K árpótlási jegy vétele. Közületektől és magánszemélyektől. Feltételei: 20% átvételkor, 80% a 70. napon. Felvásárló: HUN-NOVEX Kft. Felvásárlás helye: Orosháza, művelődési központ, I. emelet. Ideje: 1994. február 3., 11—16 óráig. Gyakorlott varrónőt felveszek. Békéscsaba, Tessedik u. 52. sz. Sertésfelvásárlás! 95—130 kg 102 Ft, koca és nagy súly 94 Ft, Békéscsaba, Bessenyei u. 132., Köröstarcsa, Puskin u. 27/A sz. Fizetés azonnal.
