Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-11 / 35. szám

Ma Orosháza és környékéről olvashatnak beszámolókat a 7. oldalon 1994. FEBRUÁR 11., PÉNTEK ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 35. SZÁM Leszerelés Tegnap a megyében közel 800 fiatal katona leszerelt a hon­védségtől. E jeles napot ki­sebbfajta felvonulással ünne­pelték városszerte. (3. oldal) „Formát kell adni a rossznak...” . Magas kitüntetést vehetett át a közelmúltban Schéner Mihály festőművész. Vele készült be­szélgetés a kultúra mostoha helyzetéről, a Meseházról, jö­vendő terveiről, munkáiról. (5. oldal) Munkanélküliből vállalkozó Jó Zoltán története a jól ismert forgatókönyv szerint alakult, miután egyik napról a másikra utcára került. A szerencsés fordulatról lapunk 9. oldalán olvashatnak. Ahol a számítógép is besegít Tegnap délután a békéscsabai 9-es Számú Általános Iskolában az első osztályos tanulók nagy figyelemmel kísérték a számítógépek játékos nyelvi magyarázatait. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó: lehoczky Péter Talán megoldás, s ha nem? A gyulai vállalkozói telefonok adózási körülményeiről foly­tattak eszmecserét tegnap Gyulán, a Matáv Rt. szegedi igazgatósága, a polgármesteri hivatal képviselői a telefontu­lajdonosokkal. Az iparosok székházában megtarott ta­nácskozáson az ismert körül­ményeken túl néhány új szem­pont is felszínre került. A jelenlevők ugyan meg­egyezni látszottak közös érde­keik alapján, ám arról mintha nem vettek volna tudomást, hogy az APEH végleges állás­pontja még. nem született meg. (Az APEH nem képvi­seltette magát.) A kialakult kép szerint a gyulai vállalko­zók közműfejlesztés címén költségként kívánják elszá­molni a 120 ezer forintos befi­zetésüket. Föld alatti fejlesztések Gyulán Az 1995—96-os címzett és céltámogatások elnyerésére készítenek elő pályázatokat Gyulán. Szennyvíz-nyomóve­zetéket építenének 108 millió­ért, 54,4 millióért kialakítanák a Galbács-kert szennyvízrend­szerét. (Az előbbi fejlesztésnél 50, az utóbbinál 60 százalék saját erőt kell letenni-.) Az iga­zán nagy falat egy szennyvíz­kezelő-telep építése lenne: az 560 milliós beruházás felét az állam állná, s egy szolnoki székhelyű magyar—amerikai cég valósítaná meg. E céltá­mogatások mellett 20 millió forintot igényelnének a gyula­vári Szép Alkony Gondozóház befejezésére — tudtuk meg Lebenszky Attila alpolgár­mestertől egy tegnapi sajtótá­jékoztatón. Az ismertetett töb­bi témára visszatérünk. A szabaddemokraták orosházi előcsatározása Rossz főpróba - jó premier? Kocsis János az orosházi és a nagyszénási szervezet támogatásá­val gyakorlatilag országgyűlési képviselőjelöltjelölt-aspiráns volt. Ám az utolsó pillanatban titokzatos kezek letaszították a „trónról”, s hírek szerint dr. Futaki Géza országgyűlési képvise­lő, a párt Békés megyei kampánytanácsadója javaslatára egy Békéscsabán élő, Orosházáról elszármazott hölgyet állítottak — immár hivatalosan — Kocsis János helyére. Földárverés Kardoskúton Az orosházi AGRO-M Rt. és a földigénylők közötti hosszas vita végre lezárult. Ennek ékes bizonyítéka az az árverés, amit kedden, szerdán és csütörtö­kön tartottak a gazdaság kar­doskúti földjein. A tapasztala­tokról Nagy Zoltánt, az árverés vezetőjét kérdeztük. —A három nap alatt 248-an vettek részt az árverésen. El­mondhatom, nagy volt az ér­deklődés, hiszen igen jó minő­ségűek erre a földek. 17 ezer 724 aranykorona értékben szinte az utolsó rög is elkelt, csak két kisebb tábla maradt új gazda nélkül. A megegyezés alapján 1 ezer forint/aranyko- rona, illetve néhány esetben 500 forint/aranykorona érték­ben adtuk el a területeket. A gazdák a föld egy részét saját művelés alá akarják von­ni, a többség viszont felajánlja haszonbérletre a gazdaságnak. Mint megtudtuk, az árverés lebonyolításában sokat segített a földrendező bizottság. Ennek is köszönhető, hogy igen fe­gyelmezetten zajlott le minden Kardoskúton. (Bere) — Nem felel meg a valóság­nak, hogy Orosházán — más területekhez viszonyítva — különösebb késésben lettünk volna a jelöltállítással — mondja Kocsis János. — De­cember 17-én, amikor teszte­lésen jártam Budapesten, még ötvennél többen vártak a pszi­chikai vizsgálatra, sőt, még az országos kongresszus idő­pontjában is voltak betöltetlen helyek. Nem sértődöttségből léptem ki az SZDSZ-ből, ha­nem a huzamosabb ideje ta­pasztalható, furcsa módszerek miatt. Valóban, viszonylag későn adtuk le a jelölésemet, mivel nem volt szándékomban indulni. Csak akkor szántam rá magam, mikor a korábban szó­ba jöttek különböző okokból visszaléptek. November elejé­re készen állt az iroda, fax­szal, telefonnal. A decembert lényegében szabadságon töl­töttem: teljesen lekötöttek az előkészületek. Nem megala­pozatlanul jártam el: a válasz­tási kerület két pártszervezete november közepén egyhangú­an javasolt jelöltnek. Ezt kö­vetően négyszer is tárgyaltam dr. Futaki Gézával a jelöltség­gel kapcsolatos tennivalóim­ról. Még a kampányfőnökö­met is bemutattam neki. Megbeszéltük azt is, hogy honnan lehet pénzt szerezni a kampányhoz. A kampánydo­kumentumokat is átadtam ne­ki. — Mikor tudta meg, hogy vissza kell lépnie? — Január 17-én reggel hí­vott fel dr. Futaki Géza, s fel­szólított a visszalépésre. Azt mondta: „János, biztosan ér­zed, hogy valami probléma van körülötted. Ajánlanám, hogy lépj vissza. Találtam már más jelöltet. Ujj Éva nagyon megfelelne erre a feladatra. Neked is kedvező lenne, mert segítene a polgármester-vá­lasztás időszakában.” — Nyilván elhangzottak a visszaléptetés indokai is. — Á jelölésemről szóló jegyzőkönyv beküldését hiá­nyolta. Ez valóban elmaradt, de úgy tudom, nem mi voltunk az egyedül iek, akikkel ez elő­fordult. Korábban nem is lehe­tett olyan fontos, mert ha szól, nyilván azonnal elküldjük ne­ki. Állítólag félrevezettem a (Folytatás a 4. oldalon) Életért életet? „Feltámasztani” a halálbüntetést? Most, hogy e tárgyban Varga Zoltán és Szél Péter országgyűlési képviselők indítványt terveznek benyújtani, ismét fellángolóban a vita: a társadalomnak van-e joga elvenni az egyén életét? Amint sokasodtak a kegyetlenkedésekről, emberölések­ről, agyonverésekről, meggyalázásokról — nincs az a rémes krimi, ami hajazná a valóságot— szóló rendőrségi hírek, úgy hangzik egyre hangosabban a tisztes állampol­gár kérdése: meddig mehet ez így? Egyáltalán: ki véd meg bennünket, miért lehet a paragrafust csűmi-csavarni, miért, hogy szabadlábra kerülhet, és újra ölhet a gyilkos? Visszatartaná-e a halálbüntetéstől való félelem a gyil­kosokat? S ha igen, akkor is ott a másik kérdés: etikailag igazolható-e a halálbüntetés? A szakemberek véleménye itthon és külföldön sem egységes. A vita több száz éve eldöntetlen, ítélkezni természetesen mi sem tudunk, nem is tisztünk. Az viszont bizonyos: pontosan jelzi, hogy baj van, hogy a helyzet több, mint aggasztó, még ha a belügyminiszter által citált statisztika szerint csökkent is a bűnözés. A tisztes adófizető polgárt végső soron nem is a vita érdekli, hanem az, hogy megszabadítsák a társadal­mat a bűnözőktől, a gyilkosoktól. X. I. Megszűnnek a kft.-k Alig egy esztendeje arról dön­tött a dobozi Petőfi szövetkezet tagsága, hogy alapvető szerve­zeti változtatásokkal próbálják a várhatóan minden eddigiek­nél nehezebb időket átvészelni. A tagság megszavazta öt kft. megalakítását, valamennyiben a szövetkezet 90 százalékos tu­lajdoni hányadával. Egyidejű­leg az adósságot is felosztották vagyonarányosan azzal, hogy a visszafizetést a kft.-k vállalják. Hamarosan kiderült azonban, hogy az adósságot csak a mű­ködtethető kft.-k tudják kifizet­ni, a többi nem. A reorganizáci­ós hitel felvételére nem került sor, mert félő volt, hogy a pénzt sem tudják fizetni, s a vagyon is elmegy. Tegnap közgyűlésre hívták a szövetkezet tagságát, ahol Ba­lázs Mátyás elnök kudarcnak ítélte, hogy a bank a kft.-knek nem adott hitelt, csak a szövet­kezetnek, hiszen csak az tudott fedezetet felmutatni. Ma 86 aktív dolgozója van a szövet­kezetnek (a tagjai létszáma 448), valamikor 4 ezer 290 hektáron gazdálkodtak, ami­ből időközben 2 ezer 104 hek­tárt kárpótlásra jelöltek ki. A megmaradt területen legfel­jebb egy kft. tudna működni — hangsúlyozta Balázs Mátyás. A hozzászólásokból kiderült, hogy az aktív dolgozók egy része a kft.-k megtartását sze­retné, a tagok többsége azon­ban a kft.-k megszüntetése, a szövetkezet egységének visszaállítása mellett szava­zott. (A témára visszatérünk lapunkban.) L. E. Épületgépészek Mezőberényben Épületgépész szakemberek randevúztak tegnap Mezőbe­rényben. Az Épületgépészek Központi Szövetsége Békés Megyei Szervezete a helyi művelődési központban szak­mai fórumot és termékbemu­tatót szervezett. A rendez­vényre szép számmal érkeztek tervezők, beruházók, fejlesz­tők, kivitelezők és forgalma­zók. Az ÉGKSZ 1990 nyarán né­met mintára alakult szakmai szövetség, az épületgépésze­ket tömöríti soraiban, s napja­inkban 16 megyében van szer­vezetük. A megalakuláskor a szakmai újdonságok megis­mertetését, elterjesztését tűz­ték zászlajukra, a kamarai tör­vény megszületése után pedig a szakma érdekvédelmét is szeretnék ellátni — hangsú­lyozta egyebek között Fehér János, a központi szövetség ügyvezetője. A jelenlévők a termékbe­mutatón láthattak több, Euró­pa élvonalába tartozó gáz­készüléket és szerelvényt. Termékeikkel, új háztartási kazánjaival sikert aratott az orosházi ENTRY Kft., a fran­cia Safoto és német Junkers berendezéseket forgalmazó Inter-Therm Kft., az olasz Nordgas termékeket és német lapradiátorokat forgalmazó Mako-Körös Bt., a német gáz­kazánokat és vízmelegítőket értékesítő Vaillant Hungária Kft. és az ugyancsak német Viega fűtési rendszerek ma­gyarországi képviselete. —sz— A bemutatón több élvonalbeli cég jelen volt termékeivel FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom