Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-17 / 13. szám
Mezőberény város címere Az oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András. Telefon: (66) 450-450. A fotókat Kovács Erzsébet készítette Közmeghallgatás Köröstarcsa. — A község képviselő-testülete február 7- én este hat órakor tartja közmeghallgatását, melynek a tornacsarnok ad otthont. Szlovák bál Mezőberény. — Első alkalommal, a hagyományteremtés szándékával január 29-én, szombaton este nyolc órától a művelődési központban rendezik a szlovák bálát. A program keretében felelevenítik a helyi szlovák hagyományokat, a művelődési központ néptáncosai pedig szlovák táncokból tartanak bemutatót. A mulatságon a talpalávalót a New Dominó együttes szolgáltatja. Kábeltévé Köröstarcsa.—A község 400 lakásába van már bekötve a kábeltévé. A parabolaantenna által fogható műsorokon kívül az otthonokban láthatók a helyi adások is, így képújságszerű községi híreket és egyéb műsorokat, sugároznak, igaz egyelőre ideiglenes jelleggel. Falugyűlés Csárdaszállás. — Ma este hat órakor a hely i kultúrházban falugyűlés lesz. Ezen a lakosság megvitatja a szaktanárhiánnyal küzdő tagiskola működését, majd az önkormányzati képviselő-testület tavalyi munkájáról ad számot. Gombavató Mezőberény. — A Petőfi gimnázium 79 végzős diákja február 19-én, szombaton este a művelődési központban tartja hagyományos gombavató ünnepségét. A két tannyelvű tagozaton az idén 49-en, a többiek az általános tantervű tagozaton érettségiznek majd. Rajzolt humor Mezőberény.—A helyi művelődési központban ma, különösebb ceremónia nélkül nyílik meg a Trencsénben élő, 43 éves Lubomir Kothra szlovák karikaturista kiállítása ,,Rajzolt humor” címmel. A tárlat január 31-éig, naponta reggel 8 órától 22 óráig tekinthető meg. Bérletecske program Mezőberény.—Január 19-én a művelődési központban, a Bérletecske programsorozat részeként újabb mesedarab kerül színre: a budapesti Pitypang Színház előadásában láthatják — az óvodások 9 órától, az általános iskolások 11 órától — a „Mátyás király meg az ördög” című mesejátékot. MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE A herényi tésztaüzem három műszakban a korszerű német technológiával, német re- ceptúra szerint gyártja a tizenöt levelű tésztát. A Tavasz utcában lévő kis üzemben a három műszak együttesen 1,1 tonna alapanyagot készít, amit gyorsfagyasztás után hűtőkben tárolnak, s szükség szerint szállítják ki. A sütödék naponta közel harminc fajtából 11— 13 ezer péksüteményt készítenek. Közülük is legkapósabb a sajtos kocka, a bajor túrós és a bajor meggyes. Ugyancsak az üzemben naponta 15—20 féle tölteléket is készítenek ezekhez a finomságokhoz. A hűtőkamrákban katonás rendben, fatálcán sorakoznak a fagyasztott tésztatömbök. Szikora János ügyvezető igazgatótól — aki gyerekkorától péknek készült — megtudtam, hogy a hűtőkapacitás bővítésére tavaly 2 millió forintot költöttek, olasz licenc alapján a Gyöngyösön készült Frillux hűtőkben a tészta 10—15 perc alatt mínusz öt Celsius fokra hűl le. S hogy a boltokban mi a siker titka? Nos azt hiszem csupán annyi, hogy az a huszonöt ember, aki a vállalkozásban dolgozik szereti munkáját, odafigyelnek arra, amit csinálnak, s amikor látják, hogy valamelyik termék fogytán van, abból percek alatt tudnak sütni. Ezek a bajor jellegű péksütemények talán ezért is kifogyhatatlanok. Annak idején, amikor a megyeszékhelyen a „100"-as ABC-ben megkezdték az újfajta péksütemények készítését, nem gondoltam, hogy a szálak Mezőberénybe vezetnek. A Német Pékség Bt. nevet viselő magyar—német magánvállalkozás négy tulajdonosa a városból elszármazott, vagy ma is ott lakik. A sütödéket öt város — Békéscsaba, Orosháza, Gyula és egy-két hete Szarvas, no és természetesen Mezőberény — élelmiszerüzleteiben, illetve az üzemben telepítették, ahová az alapanyagot a herényi tésztaüzem szállítja. 1992 őszén, amikor a bajor jellegű péksütemények — mert így nevezik — megjelentek, nem volt nehéz kitalálni: sikeres lesz a vállalkozás, a fogyasztók pillanatok alatt megkedvelték ezeket a mindig frissen kapható, illatozó, ínycsiklandozó, ropogós csemegéket. Készül a tizenöt levelű péksütemények tésztája Ot város tésztaüzeme Könyv egy templomról - összefogással Karácsony előtt egy-két héttel jelent meg Bartóki József A mezőherényi szlovák evangélikus templom című könyve. A szerzőnek a herényi templomokat bemutató sorozatából ez a mű már a második. A szerző egy évtizede határozta el, hogy az utókornak bemutatja, megőrzi a város templomait. Az ízléses mű biztosan sokak számára volt kedves karácsonyi ajándék, melyet Zuberecz Sámuel mintegy nyolcvan fotója illusztrál. A könyv bemutatja a háromnyelvű település történelmi fejlődését, a szlovákság letelepedését, az 1797-ben felAz ízléses könyv minden herényihez szól szentelt barokk evangélikus templom külső és belső megjelenését, a tornyot harangjaival, részletes leírást ad az oltárképről és festőjéről. A könyv a gyomai Kner Nyomdában készült, a nyomda fennállásának 111. esztendejében. A kötet nem jelenhetett volna meg a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége, a Mezőberényi Faipari Szövetkezet, a Mezőberényi Műszaki és Vasipari Szövetkezet és a Mezőberényi ÁFÉSZ anyagi támogatása nélkül. 1994. január 17., hétfő' Segítség Döbbenten, értetlenül álltam azon a hétfőn egykori óvodámban. Felfoghatatlan volt számomra akkor is, most is, hogy gonosz kezek mit is művelték ott. Miért? Szomorú, szívfacsaró látvány volt a félig kiégett, kormos intézmény, az elpusztult virágok, a tönkrement játékok, az évtizedek során összegyűlt, s megsemmisült dokumentum értékű felmérések. Az élet viszont nem állt meg: a helyszíni vizsgálódások után azonnal megkezdték a helyreállítást. Szűkösek a város anyagi lehetőségei, a teljes helyreállítás sokba kerül, s nem jut mindenre elég pénz. Vagy mégis? Azt hiszem, hogy a segíteni akarás szép példája valósulhat meg: január 21-én este a herényi művelődési központban a „magyar óvoda” megsegítésére békés megyei néptáncosok jótékonysági bemutatót rendeznek, melynek teljes bevételét a betörők által vandál módon elpusztított óvodának ajánlják fel. Balog Zoltán—herényi néptáncoktató, egyébiránt őmaga is táncol—kezdeményezésére formálódik a műsor. Néptáncos barátaival lépnek színpadra, s remélhetőleg minél nagyobb közönség elé, a segítés szándékával, csupán erre az estére összeálló békéscsabai, eleki, szarvasi, gyomaendrődi és természetesen herényi táncosok, olyanok, akik a műfaj „öreg rókái". Megyénkre jellemző táncokkal szórakoztatják majd a közönséget, miközben ízelítőt adnak táncművészetükből is. A fellépők névsora még nem teljes, de biztos, hogy azok, akik azon az estén majd színpadra lépnek, minden érdek nélkül, őszinte szívvel és odaadással járják majd a Békés Banda zenéjére. A közönség és saját maguk gyönyörűségére, a gyermekintézmény megsegítésére. Mezőberénybe látogatott Gronau polgármestere Az elmúlt héten rangos nemzetközi torna keretében Budapesten szerepelt Mezőberény testvérvárosának, a 35 ezres Grona- unak a német bajnok női vízilabdacsapata. Az együttest elkísérte Norbert Dickmann polgár- mester is, aki a mérkőzéssorozat után feleségével néhány napot magánemberként a városban töltött. A polgármester hitvese tagja a Német Evangélikus Egyházi Tanácsnak, így természetes volt, hogy látogatásuk kapcsán találkoztak a megye evangélikus egyházának képviselőivel. A program keretében megtekintették a Gyulai Húskombinát Rt. múzeumát, ellátogattak a békéscsabai Munkácsy Múzeumba és a helyi Orlay Múzeumba. Szennyvíztisztító épül Tárcsán A községben a szennyvítisztí- tó telep építésének gondolatával a helyi képviselő-testület már 1991 -ben foglalkozott: megvalósulására céltámogatási pályázatot nyújtottak be, mely keretében egy napi 150 köbméter kapacitású és kihor- dásos «rendszerű tisztító épült volna. Ezen elképzelés végül lekerült a napirendről. Az élet viszont egyre jobban sürgeti a tisztító létrehozását, megépítését. így aztán ismét előjött a kérdés, amit a testület a napokban rendkívüli ülésén vitatott meg. A döntés: a tervek és a költségvetés módosítása nyomán a mű beruházási költségei meghaladják a 44 millió 500 ezer forintot, melyhez állami támogatásként, pályázat útján a felét kapja a település. A kivitelezésre a saját forrás már az idén biztosított. A testület megbízta a Körös-vidéki Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülését a pályázat kiírására, a benyújtott pályaművek szakmai értékelésével és a képviselő- testület elé terjesztésével kapcsolatos feladatok ellátásával. Egyesület a városért Sikerév után Az 1986-bán alakult, ma 60 tagot tömörítő Baráti Egylet Mezőberényért Egyesület a napokban tartotta beszámoló taggyűlését. Az alakuláskor megfogalmazódott, hogy az egyesület célja a helyi hagyományok ápolása, hagyományok teremtése, melyek a köz javát szolgálják. Az egyesület tavalyi munkájáról Nagy Ferencné titkár adott számot. Mint mondotta, a munkatervükben szereplő elképzeléseket sikerült megvalósítaniuk. Tavaly a városban három fórumot szerveztek. Az elsőn dr. Szabó Ferenc, a Munkácsy Múzeum igazgatója „Múzeum Mezőberényben” címmel vázolta a helyi gyűjtemény sorsát, megemlékezve Hentz Lajos tanár kiemelkedő munkásságáról. Az egyesület felkarolta a helyi önerős telefonfejlesztést, s ugyancsak az egyesület rendezvényén Moór Baranyai Gábor rendőr őrnagy, a helyi rendőrőrs parancsnoka előadást tartott a város közrendjéről és közbiztonságáról. A hagyományápolás keretében az egyesület a város művelődési központjának előcsarnokában — az egykori iskola helyén — emléktáblát avatott annak kapcsán, hogy 1802—1834 között itt volt Békés megye első evangélikus gimnáziuma. A városháza előtt lévő hősi emlékműre 4—5 esztendeje felvésték a második világháborúban elesett herényi katonák nevét, tavaly pedig a jóvá- tételi munkára a Szovjetunióba elhurcolt, s ott meghalt herényiek nevét is megörökítették. Az egyesület a történelmi egyházakkal a halottak napján megemlékezést tartott, s a jövőben e nap hagyományként szerepel a város életében. A kapcsolattartásban feltétlenül szólni kell a Petőfi-em- lékhelyek országos találkozójáról, aminek tavaly Kiskunfélegyháza adott otthont, s ezen a város vezetőivel együtt vettek részt az egyesület képviselői. A fővárosban élő, Be- rényből elszármazottakkal is rendszeres kapcsolatot tartanak, a nyáron a város vendégeként sokan töltöttek egy napot a „bölcsőhely” körül. A Mezőberényi Faipari Szövetkezet termékei határainkon túl is igencsak ismertek, mi több: keresettek. A különféle bútoraik és kárpitozott termékeik a legigényesebb piacokon, Nyugat-Európában találnak vevőre. Jó évet hagyott maga mögött a szövetkezet, mely fennállása óta a legmagasabb, 340 millió forintos árbevételt ért el. Termékeik 90 százaléka(!) nyugati exportra került. Az idei gazdasági év is biztatóan indult, ugyanis az igények messze meghaladják gyártási lehetőségeiket, a szövetkezet kapacitása már a múlt esztendő végén elkelt. A kárpitosüzem a még igényesebb termékek irányába mozdult, különösen keresettek Németországban a foteljeik, az egy-, illetve kétszemélyes heverőik és az ülőgarnitúráik. A kárpitostermékek időbeni teljesítésére saját kapacitásukon felül kooperációs kapcsolatot keresnek és alakítanak ki helyi, megyei és megyén kívüli vállalkozókkal és cégekkel. Az igényes kárpitostermékek iránt nagy a kereslet
