Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-26 / 21. szám

Nívódíj Folytán János, a Szarvasi Szlo­vák Általános Iskola és Diákott­hon nyugdíjba vonult igazgató­ja január 14-én a Parlament Va­dásztermében átvette élete munkásságáért a „Magyaror­szági Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségekért” Alapítvány nívó- díját. E kitüntetéssel több évti­zedes, a nemzetiségi oktatásban és kultúrában kifejtett áldozatos munkáját ismerték el. A költségvetésről Csorvás nagyközség önkor­mányzata ma, szerdán 16 órai kezdettel vitatja meg az 1944. évi költségvetésének terveze­tét. Ugyancsak ekkor dönte­nek arról, hogy az önkormány­zati tulajdonú lakások és he­lyiségek bérletére vonatkozó­an milyen helyi szabályozást alkalmaznak a jövőben. Előadás nyugdíjasoknak Lukovics Éva, Békéscsaba vá­ros országgyűlési képviselője 1994. január 27-én, csütörtö­kön 15.30 órakor a Szlovák Klub meghívásának tesz ele­get a békéscsabai nemzetiségi klubházban (Békési út 15.). A képviselőnő ajándékokat ad át a klubnak, előadást tart a nyug­díjasokat érintő aktualitások­ról, valamint válaszol a fel­merülő kérdésekre. Kisgazda rendezvény A szarvasi kisgazdapárt január 26-án, szerdán 18 órai kezdet­tel tartja soron következő tag­gyűlését a Lengyel-palotában. Az érdeklődőknek az adózás időszerű kérdéseiről tartanak tájékoztatót. Fogadóóra Pelcsinszki Boleszláv ország- gyűlési képviselő fogadóórát tart január 26-án este fél hatkor Szeghalmon, a polgármesteri hivatal képviselői irodájában. Szociális témakörök A sarkadkeresztúri önkormány­zat képviselő-testülete január 26-án 14 órakor tartja soron kö­vetkező ülését, ahol többek kö­zött megtárgyalják az idei évi költségvetést szociálpolitikai feladatokról döntenek. Közmeghallgatás A magyarbánhegyesi önkor­mányzat közmeghallgatással egybekötött testületi ülést tart január 27-én 13 órától a hivatal tanácskozó termében. Utána a testület napirendjén az 1994. évi költségvetés megtárgyalá­sa, valamint a helyi polgárőr­ség létrehozása szerepel. Súlyos baleset Január 25-én délelőtt fél tízkor Békéscsaba belterületén, a Luther utca és a Knézich utca kereszteződésében M. István­ná 68 éves dombiratosi lakos az eddigi adatok szerint figyel­metlenül lépett le a járdáról az úttestre. Ennek következtében H.-né békéscsabai lakos az ál­tala vezetett Wartburg sze­mélygépkocsival el-ütötte. M. Istvánné a baleset során nyolc napon túl gyógyuló sérülése­ket szenvedett. KÖRKÉP 1994. január 26„ szerda----------------_--------------------------------------------------------------------------------------------------­o Ismét pervesztesek a volt GMY-s dolgozók Mint arról már hírt adtunk, az elsőfokú ítélet ellen mind a 694 volt gabonás dolgozó fel­lebbezést nyújtott be a volt munkáltatójával szemben — a Gabonaforgalmi és Malom­ipari Dolgozók Szakszerveze­tével egyetemben — elmaradt végkielégítésük ügyében. Tegnap dr. Wlassits Gábor hir­dette ki a másodfokú döntést, amely helybenhagyta az első­fokon hozott ítéletet. A bíróság álláspontja sze­rint a Munka Törvénykönyve szabályozza, hogy rendes fel­mondás vagy jogutód nélküli megszűnés esetén jár a végkie­légítés. Egy május 31-ei szer­ződés, mely az ingóságok lea­dásáról szólt, utal a munkavál­lalókra is. Folyamatosan ugyanabba a munkakörbe he­lyezi a dolgozókat, akiknek a foglalkoztatása is folyamato­san történt. A GMV dolgozói­nak tehát nem szűnt meg a jogviszonya, nem történt mun­kakiesés munkavállalói oldal­ról, amikor „átigazoltak” az Agrimill Rt.-hez. Csak akkor érvényesíthetnék a felperes dolgozók végkielégítési igényüket volt munkahelyük­kel, a GMV-vel szemben, ha megszűnt volna a munkavi­szonyuk. Az, hogy volt válla­latuk a későbbiekben adott ki felmondást a dolgozóknak, az jogilag nem eshet a latba. A másodfokú döntés értelmében jogsérelem nem történt. Vi­szont, mivel a bíróság szerint az Agrimill jogutódja a GMV- nek, ha felmond a dolgozónak, akkor a GM V-nél eltöltött időt is be kell számítsa. Függet­lenül attól — mondta az elnök úr —, hogy a dolgozók feje fölött milyen egyezkedések folytak, a dolgozók munkavi­szonya nem szűnt meg. A má­sodfokon eljáró megyei bíró­ság dr. Zsíros Gáza, a GMV vezérigazgatójának tanúkénti megidézésére nem látott okot, mert a rendelkezésére álló írá­sos anyag elegendőnek bizo­nyult az ítélethozatalhoz. A felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be — hangzott el. Lapunk érdeklődésére a szakszervezet jelenlévő kép­viselői és a dolgozók azt vála­szolták, hogy igazuk keresése érdekében élni fognak a felül­vizsgálati kérelemmel. B.S.E. Széppel a rossz ellen „Örömteli lélekkel megrajzolt, megfestett képeivel adja át érzéseit és szerez gyönyörűséget a tárlatlátogatóknak” — mondta Vágréti János festőművész a gyomai Diószeginé Bíró Ilona kiállításának megnyitóján a békéscsabai ifjúsági házban, ahol az alkotások február végéig láthatók FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Biciklitúra mínusz 10 fokban / Átfagyott az elveszett kislány Január 22-én kora este ismét elveszett gyereket kerestek a szeghalmi rendőrök. Történt ugyanis, hogy F. A. tizenhá­rom éves okányi kislánynak elege lett abból, hogy vélemé­nye szerint szülei túl sokat kö­vetelnek tőle, türelmetlenek vele szemben. Kerékpárra ka­pott és a meglehetősen csípős hidegben elindult Dévavá- nyán élő rokonához. Körösla- dányba érve azonban már úgy átfázott a mínusz tíz fokos hi­degben, hogy már csak tolni tudta a biciklit. Megpróbált stoppal tovább menni, ám ez nem sikerült. Ekkor egy kö­zépkorú hölgy vette pártfogá­sába, hazavitte, majd a törté­netet megismerve értesítette a rendőröket, akiknek a szülők már bejelentették a kislány el­tűnését. Ez az ügy szerencsésen vég­ződött, a gyermek épségben hazakerült. Köszönet érte a körösladányi házaspárnak, akik átmenetileg gondjaikba vették a didergő kislányt. 320 milliós költségvetés Vésztón Január 24-én tartotta soros ülé­sét Vésztő képviselő-testülete, melynek első napirendi pontja a falu ez évi költségvetése volt. Az írásos előterjesztést Kaszai János polgármester szóban egészítette ki, majd kö­zel ötórás vita következett. Végül a testület 320 millió fo­rintos összeggel rendeletet al­kotott a település 1994-es be­vételeiről és kiadásairól. Az idén a legnagyobb feladat a vezetékes gáz bekötése és a szennyvíztisztító megépítése lesz, a kettő együtt több mint százmillió forintba kerül. Rö­vid ebédszünet után módosí­tották az árakról, díjakról szó­ló rendeletüket, majd egyebek során döntöttek arról, hogy a Sinka-örökösök által kezde­ményezett Sinka István-ala- pítvány létrejöttét ötvenezer forinttal támogatják. „AZ ÉRZÉKETLEN EMBER NEM ÉR SOKAT, MERT AZ ÉRZÉKETLENSÉG OKA NEM MINDIG KÖZÖMBÖSSÉG, LEHET A KÉPESSÉG HIÁNYA IS” (Grácián) A 1 /% i • •• //• nyugdíjasok jovoje Tegnap a Szarvasi Nyugdíjas Érdekvédelmi Egyesület kez­deményezésére aktuálpoliti- kai és szociálpolitikai fórumot tartott az SZDSZ és a Köztár­saság Párt. A Vajda Péter Mű­velődési Központban megtar­tott rendezvény házigazdája Bó'di János, a két párt közös országgyűlési képviselőjelölt­je volt. Élőadóként meghívták dr. Dörnbach Alajost, a parla­ment alelnökét, aki mint párt- politikus vett részt a rendezvé­nyen, dr. Lukovics Éva ország- gyűlési képviselőt, dr. FrenkI Róbertét, a Köztársaság Párt elnökségi tagját és dr. Kovács Istvánt, a Köztársaság Párt Bé­kés megyei listavezetőjét, a VOSZ elnökét. A nagy érdeklődésre szá- mottartó fórumon az előadók röviden vázolták a magyar gazdaság, s ezen belül a nyug­díjasok helyzetét. Az előadók mindegyike hangsúlyozta, hogy a 2,9 milliónyi magyar nyugdíjasnak joga van a lét- biztonsághoz. A következő kormány elsőrangú feladata kell hogy legyen, új törvényt alkotni a régi helyett, a társa­dalombiztosítási adósságokat mielőbb behajtani, meghatá­rozni, hogy körülbelül 2000 első éveiben milyen feltéte­lekkel mehet nyugdíjba a je­lenleg még munkaképes la­kosság. Az SZDSZ jelenlévő politikusai erre az időre jósol­nak ugyanis egy olyan átfogó programeredményt, amely az akkori átlagkereset 60 száza­lékát garantálja a nyugdíjba menőnek, s ezt még kiegészí­tik az infláció akkori mértéké­vel. A Köztársaság Párt képvise­lői, különösen FrenkI Róbert kiemelte, hogy minden nyug­díjasnak el kell mennie sza­vazni, s a pártok programjait kell nézni, nem pedig ki mi­lyen világnézetet vall sajátjá­nak. Fontosnak tartotta a nyugdíj reálértékének megőr­zését, mely a Köztársaság Párt legfontosabb célkitűzése. El­mondta, nem lehet előny az, ha valaki vallásos, s nem lehet hátrány ha más a világnézete. Papp János Szeghalmon is gond az F kategória December óta foglalkoztatja a pedagógus-társadalmat az úgy­nevezett F kategória ügye. A törvény rendelkezései alapján az oktatási intézmények vezetői elkészítették a legmagasabb szorzójú kategóriába történő át­sorolást, majd decemberben megjött a törvény végrehajtási utasítása, mely szerint a kiemel­kedő munkájuk miatt a legked­vezőbb anyagiakat biztosító ka­tegóriába soroltakat csak akkor lehet ott meghagyni, ha az intéz­ményt fenntartó önkormányzat az ehhez szükséges plusz pénzt biztosítja. Ennek hiányában vissza kell sorolni alacsonyabb kategóriába a pedagógusokat. A szeghalmi önkormányzat de­cembervégére összehívta az in­tézményvezetőket egyeztető tárgyalásra, itt azonban döntés nem született. Azóta több hét eltelt, most a pedagógusok saját - intéz­ményük igazgatóját késztetik egyeztető fórumra, hiszen ez feltétel ahhoz, hogy később munkaügyi bírósághoz fordul­hassanak, kérve az új besorolá­suk megváltoztatását. Az isko­laigazgatók — mivel az önkor­mányzat az F kategóriába soro­láshoz szükséges bértömeget nem tudja biztosítani — nem tehetnek mást, mint elutasítják a fellebbezést. Emberi erőforrásokra támaszkodva (Folytatás az 1. oldalról) (gázfejlesztés, településüze­meltető képzés, szövetkezeti tagok vállalkozói képzése) is aktívan kívánnak részt venni. Különböző területeken: mező- gazdaság, környezetvédelem, vállalkozás, üzlet, idegenfor­galom, elektronika és infor­matika, ipari, kommunkiáció, személyiségfejlesztés, nyelvi képzés kategóriákban lesznek jelen. A regionális átképző központ megvalósításában, működtetésében, felszerelésé­ben társak az önkormányza­tok, a Munkaügyi Minisztéri­um és a világbanki program az emberi erőforrások fejleszté­sére. A fenntartás és működte­tés költségeihez a felügyelő szervek 57 millió forinttal já­rulnak hozzá (ez az összeg a főfoglalkozású alkalmazottak finanszírozására elegendő). Saját bevételi forrásaikra egy­re nagyobb mértékben kell számítaniuk, különböző pá­lyázatok elnyerésével (mun­kaügyi központi, speciális), munkaadói, fejlesztési progra­mok, egyéni befizetések útján. Valamint egyéb intézményi,’ bérleti bevételek, átvett pénz­eszközök segítségével. A monumentális építkezést nézve, a szárnyaló terveket hallva talán még nem is érzé­keljük igazán, milyen nagy je­lentősége van a ténynek, hogy ez az intézmény Békéscsabán valósul meg. Bede Zsóka Szavazógép Gyulán Meglepetés várta hétfőn a gyu­lai képviselő-testületi ülésen megjelenteket. A képviselők asztalaira kézi beszélők kerül­tek, a falon egy sportrendezvé­nyeken látottakhoz hasonló eredményjelző tábla vörös fé­nye világított. A budapesti GLOBOmat Automatizálási Kft. telepítette le ideiglenesen Mikrovoks nevű konferencia- és szavazatszámláló rendszerét. — Minden kötelezettség nélkül, saját költségünkre hoz­tuk ide ma a berendezést — mondta Amberger Árpád cég­vezető. — A testület a most szerzett tapasztalataira ala­pozva dönthet a megvásárlásá­ról. A berendezés ára 370 ezer forint, s a meglévő számítógé­pek bármelyikéhez csatlakoz­tatható. A szavazások történé­seit rögzíti a gép, a benne lévő információkhoz azonnal hoz­záférhetnek például a jegyző- könyvvezetők, sőt az informá­ciók ki is nyomtathatók. A ki­jelző az igen, nem, tartózkodás szavazatokat, valamint a nem szavazók számát mutatja. A kézibeszélő mikrofont tartal­maz, a képviselő szólásra tud jelentkezni vele — az ügyren­di kérdésben jeletkezőt a gép előre sorolja —, három módon szavazhat, s van még egy gomb, melyet további célra programozhatnak be. Előnye lehet a rendszernek az is, hogy felgyorsulhat általa a sokszor kínkeserves szavazási proce­dúra. Sőt, módot ad a hozzá­szólások időtartamának — sok helyen már ügyrendben szabá­lyozott — korlátozására. Ami viszont hátránya: a szavazások során nem tudni, ki, hogyan szavazott. Ha azonban a sza­vazásokat név szerint tartal­mazó listákat hozzáférhetővé teszik, nem sérül a nyilvános­ság ellenőrző szerepe sem. K.A.J. Saro kba szárítva Kinek jó ez? Amikor az ember azt hinné, hogy a kormány kifogyott eredeti ötleteiből, mindig ,,előjön" valami újjal. Most ilyen a pedagógusok F kategória ügye, aminek hallatára az iskolaigazgatók háta lúdbőrözni kezd. Történt ugyanis, hogy a közalkalmazotti törvény rendelkezései alapján az intézményvezetők elkészítették a legmagasabb kategóriá­ba, az F-be történő besorolást. Am amikor megjött a törvény végrehajtási utasítása, kiderült, hogy ez az F nem az az F. Azokat a tanárokat, akiket eddigi jó munkájuk alapján igazgatójuk a legmagasabb fizetési osztályba sorolta, csak akkor lehet ott megtartani, ha az önkormány­zat ehhez a fedezetet biztosítja, az állam egy fillért nem ad. Az önkormányzatoknak sok helyen erre nincs pénzük, az igazgató kényszerűségből visszaminősíti a tanárt alacso­nyabb kategóriába, hiszen csak ahhoz van meg a pénze. Innentől trükk az egész. A pedagógus perli az iskolaigazga­tót, az igazgató szidja az önkormányzatot, a kormány meg a markát dörzsöli, hogy megint sikerült összeugrasztani vala­kit valakivel, pénzéhesnek beállítva a pedagógusokat, tehet­ségtelennek az önkormányzatokat. Kinek jó ez? Gila Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom