Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-10 / 7. szám
1994. január 10., hétfő HAZAI TŰKOR/SOROZAT Idegenek és éjszakák Az új tábori lelkészek jól megkülönböztethető jelzést hordanak Pinceomlás Szekszárdon A doni katasztrófára emlékeztek A doni katasztrófa 51. évfordulója alkalmából ökumenikus imával egybekötött kegyeleti megemlékezést tartottak vasárnap Debrecenben, a Református Nagytemplom előtti Kossuth szobornál. A Tartalékos Katonák Egyesülete és a Honvéd Hagyó-' mányőrző Egyesület által rendezett nyilvános megemlékezésen Végh Imre nyugalmazott őrnagy, a Tartalékos Katonák Egyesületének Hajdú-Bihar megyei elnöke mondott beszédet. Felidézte a 2. Magyar Hadsereg doni tragédiáját, emlékeztetett arra, hogy hazánkban évtizedekig elhallgatták a Donnál harcolt magyar katonák hősiességét, s nemhogy emlékezni, de szinte könnyeket hullatni sem lehetett az idegen földben nyugvó honvédekért. Az idén első alkalommal tartott debreceni megemlékezéssel éppen azért szeretne hagyományt teremteni a Tartalékos Katonák Egyesülete, hogy az idő múlásával se halványodjon a doni hősök emlékezete — mondta a szónok. A megemlékezés után a református, a zsidó és a katolikus egyház képviselői mondtak imát a Donnál elesett honvédek és zsidó munkaszolgálatosok emlékére, majd a résztvevők koszorút helyeztek el a Kossuth-szobor talapzatán. Ülést tart az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság ma teljes ülést tart. A testület folytatja az 1945. évi, úgynevezett népbírósági törvény alkotmányossági vizsgálatát. Az alkotmánybírák megvitatják azt is: hátrányos megkülönböztetésnek szá- mít-e, hogy egyes foglalkozások művelői—az általános szabályoktól eltérően—költségeiket igazolás nélkül is levonhatják az adójukból; miért láthat el a közjegyző közhatalmi feladatokat; miért zárja ki a társadalombiztosítási törvény a biztosításból azt, aki házastársánál áll munkaviszonyban? Magyarországra 1993. november végéig 37 millió külföldi látogatott. Ez 20 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának forgalmát. Legjobban, két és félszeresére emelkedett a Szovjetunió utódállamaiból érkezők száma, de a jugoszláv utódállamokból is 75 százalékkal többen érkeztek. A látogatók fele — 27 millió fő — e két területről és Romániábál érkezett. Az előző évi csökkenés után ismét emelkedett a forgalom Németországból — 24 százalékkal —, csökkent azonban a Lengyelországból, valamint Csehországból és Szlovákiából hazánkba látogatók száma. A látogatók 57 százaléka turista volt, számuk meghaladta a 21 milliót, ami 13 százalékos növekedést jelent. A turisták aránya az összes látogatón belül jelentősen eltérő országonként. A nyugat-európai országokból érkezők 80— 90 százaléka több napot tölt Magyarországon, Ausztria, valamint Csehország és Szlovákia esetében pedig ez az arány 47, illetve 53 százalék. Ezzel szemben a délszláv államok állampolgárainak csupán 28 százaléka tartózkodik hazánkban több napig. A kirándulók száma november végéig meghaladta a 10 milliót, közülük ötmillió a jugoszláv utódállamokból érkezett. A turisták 135 millió éjszakát töltöttek Magyarországon, ami 37 százalékos növekedést jelent az elmúlt év azonos időszakához képest. Legtovább az észak-európai országokból (10 éjszaka), valamint Kanadából (13 éjszaka) érkezők tartózkodtak az országban, legkevesebbet pedig a jugoszláv utódállamokból érkezők (3 éjszaka). Magyar állampolgárok 11,3 millió alkalommal látogattak külföldre, ez 4 százalékkal az előző évi szint alatt maradt. A forgalom fele az osztrák határszakaszon bonyolódott, ahol kismértékben emelkedett a külföldre látogatók száma az előző évhez képest. A szlovén, a horvát és ukrán határsza-kasz forgalomnövekedésével szemben a szerb határszakasz jelentős, 64 százalékos visszaesése áll. A turistaéjszakák számának növekedése ellenére vissza- esett a szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák száma, és csökkenés tapasztalható — a vendégek számának növekedése ellenére — a belföldi vendégéjszakák számában is. A szállodák forgalma 7, a panziók forgalma 15 százalékkal emelkedett, a többi szállástípusban azonban kevesebb vendégéjszakát regisztráltak, mint az előző év azonos időszakában. Legnagyobb visszaesést a kapacitásában is folyamatosan csökkenő szervezett fizetővendég-látásnál tapasztaltak, ahol a forgalom az előző évinek csupán háromnegyed részét érte el. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint szeptember végéig az idegenforgalomból 92 milliárd forint bevétel keletkezett, ami 16 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki bevételét. Dollárban számítva azonban e bevételek kismértékben a tavalyi szint alatt maradtak. A kiadások összegének emelkedése—a lakosság valutakeretének növekedése következtében — jelentősebb, 52 százalékos volt. A 370 milliárd dolláros egyenleg az előző év kilenc hónapjához viszonyítva szerényebb mértékben javítja a fizetési mérleget. A hétvégén lezárták és életveszélyre figyelmeztető táblákkal látták el Szekszárdon a Fürdőház utca meredek, soklépcsős járdáját. Az oka az, hogy a Kiskadarka utca és a Fürdőház utca közötti részén beszakadt egy pince. A tátongó mélységben eltűnt az egyik lakóház végének fala és a fürdőszoba WC-je. Az ott lakók a ház másik végébe költöztek. A szomszédok viszont elhagyták a házukat, mivel az ő lakásukat szennyvíz borította el a katasztrófa után. Az omláskor ugyanis eltörött a pincerendszer fölött húzódó szennyvízcsatorna, s a kiáradt szennyvíz szivattyúzását sem lehetett megkezdeni, illetve folytatni mindaddig, amíg el nem távolítottak egy közvetlen szomszédságban levő mintegy 6-7 tonnás beton villanyoszlopot. Ez nagy súlyával újabb omlást okozhatott volna. A helyzetfelmérésre és a balesetelhárításra alakult bizottság szakemberei egyelőre nem tudták megállapítani, mi okozta a pince beszakadását, és hogy valójában hány pince teteje omlott be. Azon a részen ugyanis olyan pincerendszer épült ki évszázadokkal ezelőtt, hogy nemcsak egymás mellett, hanem egymás fölött is húzódnak pincejáratok vagy oldalágak. Néhány évvel ezelőtt egy rejtett pincét úgy fedeztek föl a közvetlen közelben, hogy a záporok vize eltűnt egy megnyílt gödörben. Azt akkor tömedékelték. Az újabb omlást, a feltételezések szerint a néhány héten belül Szek- szárdra hullott több mint 300 milliméter csapadék okozta. A polgármesteri hivatal intézkedése szerint hétfőn — megfelelő gépekkel — kiemelik a beomlott földet, hogy tisztázni lehessen, mi a teendő a további pusztulás megelőzése érdekében. Idén húsz százalékkal több turista jött Magyarországra, köztük természetesen olyanok is, akik elegáns szállodákra, éttermekre gondolni sem mertek fotó: fazekas ferenc A repülő csészealjak titka Vendégek a világűrből Szja-kedvezmény hazai állampapírokra í. Mik az ufók? Világunk még ma is, a 20. század végén és a 21. század elején tele van megfejtésre, magyarázatra váró rejtélyes jelenségekkel. Ezek közül minden kétséget kizáróan a legérdekesebbek és a legizgalmasabbak egyike az égbolton mind gyakrabban megjelenő azonosítatlan repülő objektumok, az úgynevezett ufók. A feljegyzések szerint ezek, illetve az ilyen járművek már évezredek óta itt keringenek körülöttünk, aminek bizonyítására szolgálnak azok a barlang- és sziklarajzok, amelyeknek korát egyesek 10-15 ezer évre becsülik. Habár néhány jel arra utal, hogy értelmes lények műszaki eszközeit látjuk, azt már nem tudjuk, mi célból tűnnek fel a Földön immár csaknem négyezer éve? Többször is elhangzott már, hogy az ufók „vezetői” értelmes lények, nem pedig gépi berendezések vagy robotok. Ha ez a megállapítás igaz, akkor miért nem veszik fel velünk a kapcsolatot? Ennek rengeteg oka lehet. Olyan oka, amelyre a mi logikánk alapján nem is lehet válaszolni. Előfordulhat például, hogy egy vagy több magasan fejlett civilizáció nem is az emberek miatt jár ide. Valamilyen más okból csak itt található nyersanyag kitermelése, valamilyen természeti jelenség megfigyelése, kísérletek és hasonlók miatt jelennek meg a Földön, és ehhez nincs szükségük arra, hogy az emberrel bármilyen kapcsolatot létesítsenek. Melyek a legrégibb feljegyzések az ufókkal kapcsolatban? Az ufókat már a III. Tutmó- zisz korából származó krónika is említi, amikor egy napon a fáraó udvara és a nép több ízben is látta a feltűnő tüzes gömböket. A fényük meghaladta a Napét is. Nagy Sándor és serege i. e. 329-ben India felé menetelve látta a „nagy repülő pajzsot”. Arisztotelész (i. e. 384—922) is leírta a megfigyelt repülő „diszkoszt”. Pli- nius természethistóriája II. könyvében említ „repülő, égő pajzsokat”. Mindenképpen ide sorolhatjuk a Biblia Ezéki- el próféta látomását is i. e. 592- ből, amely szinte minden kétséget kizáróan egy jellegzetes ufó-landolást és „harmadik típusú találkozást” rögzített az utókor számára az Ó-testa- mentum könyvében. (,..)És lön a harminczadik esztendőben, a negyedik hónapban a hónap ötödikén, mikor én a foglyok közt a Kébár folyó mellett voltam: megnyilatkoznának az egek, és láték isteni látásokat. (...)Es látám, és ímé forgószél jött északról, nagy felhő egymást érő villámással, a mely körül fényesség vala, közepéből pedig mintha izzó érc látszott volna ki. Tudniillik a villámás közepéből. És belőle négy lelkes állat formája tetszők ki, és ez vala ábrázatjok: emberi formájok vala. (Folytatjuk) Üveggyapot-részvények A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank vásárolta meg a Salgótarjáni Üveggyapot Rt. két részvényesének, az Üvegipari Műveknek és a Glasunion Kft.-nek piacra dobott részvényeit. Az új tulajdonos ezzel 33 százalékos érdekeltséget szerzett a japán—magyar vegyes vállalatban. Az értékpapírüzlettel kettőre csökkent a társaság magyar tulajdonosainak száma, a pénzintézet mellett a Skála Coop Rt. birtokában vannak még üveggyapot-részvények. A salgótarjáni társaság egyébként várhatóan az 1993-as évet is eredményesen zárja: tíz százalékkal több termékét sikerült eladnia mind az itthoni, mind a külföldi piacokon. Magyar gumik Romániában A Rompres hírügynökség „Húsz magyar vagon, tele hulladékkal” című szombat esti jelentése szerint a román—moldovai határ közelében, a Iasi és Ungheni közötti vasútvonal Cristesti nevű állomásán 20 magyar tehervagon vesztegel, használt autógumiabroncsokkal megrakodva. A küldeményt egy magyar vállalat adta fel egy chisi- naui cégnek. Befektetési adókedvezmény az idei összjövedelem után számított személyi jövedelemadónál azokra az 1994-ben vásárolt államkötvényekre vehető majd igénybe, melyek legkevesebb hároméves futamidejűek és az állampolgárok tulajdonában van még ez év december 31-én. Az államkötvények megvásárolhatók a Magyar Nemzeti Bank központjában, illetve megyei fiókjaiban, valamint a különböző brókercégeknél. Minderről Kissné Ladányi Éva, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezető helyettese tájékoztatta az MTI-t. A Pénzügyminisztérium jövedelemadók főosztályának állásfoglalása alapján Kissné Ladányi Éva elmondta: az adókedvezmény igénybe vehető akár az elsődleges, akár a másodlagos értékpapírpiacon veszi meg a befektető az államkötvényt. Az adókedvezmény végleges igénybevételéhez az állampapírt a vásárlástól számított három évig kell a magánszemélynek birtokolnia. Ha időközben, azaz három éven belül eladja a kisbefektető az állampapírt, akkor az adókedvezményt vissza kell fizetnie. A főosztályvezető helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy ez alól egy kivétel van: ha 1997. év folyamán jár le az államkötvény. Az összjövedelem 30 százalékáig együttesen idén a következő befektetések vonhatók le: a nyilvánosan forgalomba hozott első kibocsátású részvényre fordított összeg, a befektetési alapok első kibocsátású jegyei, az első, illetve másodlagos értékpapírpiacon vásárolt legkevesebb hároméves futamidejű állampapír. Az adókedvezmény jogosságát bármely bizonylattal igazolhatja az állampolgár, azaz többek között letéti igazolással, pénztárbizonylattal, illetve adásvételi szerződéssel. Ez a befektetési kedvezmény már vonatkozik a múlt héten kibocsátott, összességében 15 milliárd forint névértékű hároméves futamidejű államkötvényre is, melynek első félévi kamata bruttó 26 százalék. Az állampapír kamatát az első félév után a 90 napos diszkont kincstárjegy kamatának átlagához igazítják, afölött 2 százalék lesz. Az államkötvény hétfőtől megvásárolható az állampolgárok számára is a Magyar Nemzeti Bank központi épületében, illetve a jegybank hálózatában.
